Új Szó, 1981. szeptember (34. évfolyam, 205-231. szám)

1981-09-16 / 219. szám, szerda

Határozat Namíbiáról az ENSZ rendkívüli ülésszakán A nyugati országok tartózkodtak a szavazástól (ČSTK) — Az ENSZközgyű- lés Namíbiával foglalkozó rend­kívüli ülésszaka által hétfőn nagy többséggel, ellenszavazat nélkül elfogadott határozat — nyomatékosan sürgeti az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy hala­déktalanul rendeljen el átfogó szankciókat Dél-Afrika ellen, s felszólítja az államokat, hogy egyénileg is foganatosítsanak büntető intézkedéseket Preto­riával szemben; — erélyesen elítéli Dél-Afrl- kát, amiért illegálisan továbbra is megszállva tartja Namíbiát, és e területről fegyveres táma­dásokat intéz a szomszédos af­rikai államok, így legutóbb An­gola ellen; — szorgalmazza, hogy nyújt­sanak fokozott pénzügyi és ka­tonai támogatást a Délnyugat- afrikai Népi Szervezetnek (SWAPO) a dél afrikai fajüldö­zők ellen vívott harcához; — sürgeti, hogy ez év decem­beréig hajtsák végre a Namí­bia függetlenségéről intézkedő ENSZ-tervet. A szavazást megelőző vitá­ban Gerard Pelletier, Kanada állandó ENSZ-képviselője a na­míbiai kérdésben közvetítő öt nyugati ország nevében bejelen­tette, hogy Kanada, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy- Britannia és az NSZK ügyrendi okokból tartózkodik a szavazás­tól. A szavazástól ugyancsak tartózkodó tíz EGK tagállam ne­vében Anthony Parsons, Nagy- Britannia ENSZ-képviselője az­zal érvelt, hogy a közös-piaci országok azért nem támogathat­ják a határozatot, mert ellen­zik az erőszak alkalmazását, s szerintük a határozatnak a SWAPO katonai támogatását sürgető cikkelye ezzel egyértel­mű. A határozat tervezetét — mint ismeretes — 72 el nem kötele­zett ország nyújtotta be, s a szeptember 3-án megnyílt rend­kívüli ülésszakon — amelyen 131 küldött szólalt fel — több módosító indítvánnyal egészí­tették ki. A legutóbbi módosí­tást az ENSZ Alapokmánya VII. cikkelyére (a világbéke és biz­tonság veszélyeztetése) hivat­kozva Algéria nyújtotta be. A BAKHTAR NYILATKOZATA (ČSTK) — A Bakhtar hír­ügynökség nyilatkozatot adott ki, amelyben határozottan cá­folta Haig amerikai külügymi­niszter koholmányait, miszerint a Szovjetunió, Laosz, Kambod­zsa és Afganisztán vegyi fegy­vereket használ. A Bakhtar emlékeztet rá, hogy az Egye­sült Államok és szövetségesei a szocialista országoknak a ve­gyi fegyverek betiltására irá­nyuló valamennyi felhívását el­utasították. A* Afganisztán ellen folytatott hadüzenet nél­küli háborúban az amerikaiak az afgán ellenforradalmárok kezébe adták ezeket a fegyve­reket. Haig minisztert ’emlé­keztetni kell arra — írja az afgán hírügynökség —, hogy nemegyszer épp ezeket a ban­ditákat fogták el amerikai gyártmányú vegyi fegyverekkel együtt. Személyi változások a Tbatcher-kormányban (ČSTK) — Margaret That­cher brit miniszterelnök teg­nap több személyi változást hajtott végre kormányában. Hat minisztert, illetve hat ma­gas beosztású kormánytisztvi­selőt váltott le, továbbá tíz minisztérium és központi hiva­tal élén hajtott végre változá­sokat. Habár Londonban több hét óta híresztelték a várható személyi változásokat, arra azonban nem számítottak, hogy Portugália — bizalmi szavazás előtt (ČSTK) — Francisco Pinto Balsemao portugál kormányfő a parlamentben hétfőn terjesz­tette elő az új kormány prog­ramját. A jobboldali pártok képviselőiből álló kabinet a ko­rábbi politika melleit kötelezte el magát. A kormányprogram az alkotmány széles körű fe­lülvizsgálatára összpontosítja a figyelmet. Portugália közöspla- cl felvételének közeledtével a program előirányozza a gaz­dasági és szociális struktúra további közelítését az EGK többi tagállamáéhoz. A külpo­litikát Illetően a kormányprog­ram a NATO-n belüli Intenzí­vebb együttműködés mellett kardoskodik. A kormányprogramról ma kezdődik a víla, s ezt köve­tően — valószínűleg pénteken — bizalmi szavazást tartanak. Thatcher ilyen nagyszabású „tisztogatási akciót“ hajt vég­re. Akciójának legnevesebb ál­dozatai lan Gilmuitr lordpe- csétör, külügyminiszter-helyet­tes, továbbá Mark Carlisle is­kolaügyi miniszter és Lord Soames, a rhodesiai rendezés­ben régebben közvetítő szere­pet vállalt politikus. James Prior eddigi munkaügyi mi­niszter Humphrey Atkins után átvette az északír ügyeket In­téző minisztérium Irányítását. Atkins lan Gilmourt váltotta fel funkciójában, míg Prior he­lyére az Ipari minisztérium ed­digi államminisztere, Norman Tebbit került. A személycserék végrehajtá­sa a kormányfő arra irányu­ló szándékának a jele, hogy megszabaduljon a kormány úgynevezett gyenge tagjaitól, vagyis azoktól, akik bírálták a konzervatív kormány eddigi gazdasági és szociális politiká­ját. Szovjet kitüntetés Heinz Hoffmannak és Raul Castrónak (ČSTK) — Leonyid Brezs­nyuv, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségé­nek elnöke tegnap a Kremlben Heinz Hoffmann hadseregtá­bornoknak, az NSZEP KB Poli­tikai Bizottsága tagjának, az NDK nemzetvédelmi miniszte­rének átnyújtotta a Lenin-ren- det. A kitüntetést 70. születés­napján a II. világháborúban szerzett harci érdemeiért, to­vábbá a háború utáni, vala­mint a Szovjetunió és az NDK fegyveres erői harci együttmű­ködése megszilárdításához való nagy hozzájárulásáért ítélték oda. Leonyid Brezsnyev Raul Cast­rónak, a Kubai Kommunista Párt KB második titkárának, az állam- és a minisztertanács első alelnökének, a kubai for­radalmi fegyveres erők minisz­terének átnyújtotta az Októbe­ri Forradalom Érdemrendet. A kubai politikust 50. születés­napján a szovjet és kubai fegyveres erők baráti kapcso­latai megerősítéséhez való nagy hozzájárulásáért tüntet­ték ki. Heinz Hoffman és Haul Cast­ro a napokban részt vett a szovjet fegyveres erők Nyugat ‘81 fedőnevű hadgyakorlatán. Leonyid Brezsnyev a kitünteté­sek átadásakor a gyakorlatról kijelentette, hogy szovjet rész­ről elégedettek lefolyásával. Ármódosítások a Szovjetunióban (ČSTK) — A Szovjetunióban hétfőn fogyasztóiár-változáso- kat jelentettek be. A szeszes italok és a dohányipari termé­kek ára 17—27 százalékkal emelkedik, a szőnyegek, szőr­mék, ékszerek, porcelánok, kris­tályok, bőripari termékek és bi­zonyos bútorféleségek 25—30 százalékkal kerülnek többe szeptember 15-től. A benzin új ára oktánszámtól függően li­terenként 30—40 kopejka lesz. Egyidejűleg bizonyos műszálas szövetek, konfekcióipari termé­kek, fehérneműk, felsőkötött­áruk, gyógyszerek, kozmetiku­mok és órák 12—37 százalékkal olcsóbbak lettek. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertaná­csa rendeletet hozott a szénbá­nyászatban dolgozók fizetésé­nek emeléséről. Erre a munka­erőgondok enyhítése érdekében volt szükség. A föld alatti mun­kahelyeken dolgozók fizetése 27 százalékkal, a nyíltszíni fejté­sek dolgozóié 23—24 százalék kai, az egyéb munkakörökben foglalkoztatott bányaipari dol­gozóké pedig 18—20 százalék­kal fog emelkedni. A NATO hadgyakorlat-sorozata Európában PROVOKATÍV AKCIÓ (ČSTK) — Autumn Forge fe­dőnéven néhány nyugat-európai ország — elsősorban az NSZK területén — hétfőn megkezdő­dött a NATO hadgyakorlat-soro­zata. A gyakorlaton 200 000 ka­tona, 15 000 harckocsi, páncélo­zott jármű és más harci jármű, valamint 300 katonai repülőgép vesz részt. A hadgyakorlatra 1981 IX. 16. 3 Az Egyesült Álla­mok történelmé­ben a legnagyobb katonai költségve­tést szavazta meg a kongresszus, ez természetesen a szociális kiadások nagyarányú csök­kentésével érhető el. Több mint 250 szociális progra­mot korlátoznak, illetve szüntetnek meg a következő években. Képün­kön: a Fehér Ház előtt a közelmúlt­ban az egészség­ügyi kiadások csökkentése ellen tüntettek (Telefoto — ČSTK) való előkészületek során 17 000 amerikai katonát szállítottak az Egyesült Államokból Európába. A TASZSZ a hadgyakorlat-so­rozatokkal kapcsolatban meg­jegyzi, hogy a Pentagon a gya­korlatban szeretne meggyőződ­ni az Egyesült Államok katonai erejéről, amely a második vi­lágháború óta a legnagyobb. A hadgyakorlatok agresszív és provokativ jellegéhez nein fér kétség. Amint azt az ABC ame­rikai tévétársaság kommentáto­ra Is beismerte, az amerikai harckocsik az NDK halárától 7 mérföldre foglalták el állásai­kat. A haditengerészeti erők Finnország partjainál, a Szov­jetunió közvetlen közelében gyakorlatoznak. Merénylet Kroesen tábornok ellen (ČSTK) — Frederick J. Kroe­sen tábornok, az Európában ál­lomásozó amerikai fegyveres erők főparancsnoka ellen az NSZK-beli Heidelberg közelében tegnap reggel merényletet kö­vettek el. A nyugatnémet rend­őrség jelentése szerint ismeret­len tettesek az erdőből lőttek arra a gépkocsira, amelyen Kroesen érkezett. A tábornokot könnyű sérülésekkel szállítot­ták kórházba. A rendőrség foly­tatja a nyomozást a merénylet elkövetői után. Spanyolország és a NATO KAPUŰR MAS KAPUMBAN M adridban az utóbbi Időben szinte mindennaposak a washingtoni tárgyalópartnerek. A spanyol hadügyminisztérium­ban törzsvendégnek számít nz amerikai támaszpontok műkö­déséről 1976 ban kötött, s most szeptember 21-én lejáró szerző­dés meghosszabbításáról tárgya­ló tengerentúli küldöttség. Ha­bár Madridban hangsúlyozták, pusztán az újabb öt évre szóló támaszpontalku tető alá hozásá­ról van szó, egyéb események fényében ez aligha hihető. Mi­vel spanyol kormánykörökben egyre több szó esik az esedékes NATO belépésről, a támaszpon­tok körüli alkudozás is egy célt követ: az ibériai ország fokú kozottabb bevonását az észak atlanti tömb agresszív terveibe. Maga Haig, az USA külügy­minisztere is előszeretettel ke­resi fel Madridot, alig féléve vezeti az amerikai diplomáciát, s szombaton már másodízben járt spanyol földön. Bonni látogatása előtt Madridban időzött pár órát, s nem kétséges, mi­ért iktatta be a ki­térőt. Madridban ugyanis a jelek szerint teljes ütem­ben folyik a NATO- tagság előkészítése. Haig megjelenésé­vel jelezte a spa­nyol kormánykö­rök felé, hogy most már nincs visszaút: Washingtonban és Brüsszelben úgy számolnak Spanyolországgal, mint a NATO újdonsült 16. tag jával. Felértékelődött tehát Spanyolország mind a Pentagon, mind a NATO szemében. Egyko­ron általában a Földközi-tenger kapuőrének tartották, ám a gyors intervenciók megvalósí­tására épülő amerikai erőpoliti­ka időszakában ez a stratégiai fekvés még tágabb dimenziókat kap. Maga Haig a kiagyalója az úgynevezett biztonsági védelmi iv létrehozását szorgalmazó el­méletnek. Eszerint a láncolat kiindulópontja Spanyolország lenne, míg Pakisztán zárná az Olaszországot, Görögországot és Törökországot felölelő ívet. Sőt, Spanyolországnak már speciális szerepet is szánnak, innen léte­sítenének légihidat egy esetleges közel-keleti válság idején. Az egyértelműen militarista tervek fényében a spanyol köz vélemény érthetően ellenzi az ország bevonását a NATO ba. Közvéleménykutatások szerint jóval kevesebben vanak a tag­ság hívei, mint a belépés ellen­zői. A spanyolok nemcsak azért helytelenítik a NATO-belépést, mert megtörténte esetén mint­egy 800 millió dollárt (kell for­dítani a fegyveres erők korsze­rűsítésére és a kormány ezt az összeget az adófizetők zsebéből teremtené elő. Egyetlen józanul mérlegelő spanyol sem szeretné, ha hazája a fehérházi erőfitog­tató tervek egyik kivitelezője lenne. S még egy körülményre tanulságos emlékeztetni: a hideg­háborús hisztéria kellős közepén bővítették legutóbb a NATO-t az NSZK felvételével, 1954-ben. Tán hangsúlyozni Is szükségte­len, hogy a lépés mennyire mó­dosította Európa akkori katonai- politikai erőviszonyait. A mos­tani létszámfelduzzasztást kí­sérlet is szinte hasonló milita­rista harsonázás közepette zaj­lik. Washington már semmiképp sem akarja kiengedni karmai •közül a Pireneusi-félsziget or­szágát. Ezt most Haig is érzé­keltette, úgy fogalmazva, nem az a kérdés, hogy NATO: Igen— vagy nem, hanem: mikor és ho­gyan. A „mikorra“ könnyebb vá­laszolni: biztosra vehető, hogy még az idén. A madridi menet­rend ugyanis gyors egymásután­ban akarja lebonyolítani a több­lépcsős jóváhagyást igénylő fo­lyamatot. Az államtanács már áldását adta a belépési tervhez, míg a parlament a napokban kezdi meg a vitát a csatlakozás­ról. Az Igazi bökkenő Itt követ­kezik, mert a kormány csak parlamenti szavazást tervez, míg az ellenzék — köztük a kommunisták is — népszavazást követelnek. A SoteloJkablnet azzal számol, hogy a parlamen­ti szavazáson megszerzi a több­séget, mert referendum esetle­ges kiírásában biztosan játsz­mát vesztene: a nemzet többsé­ge nemet mondana a NATO- tagságra. Egyébként Luns NATO-főtitkár is úgy „véleke­dett“, a NATO-nak „tökéletesen elég“ az egyszerű többségű jó­váhagyás a képviselőházban. A lépés viszont van olyan horde­rejű az ország jövője szempont­jából, hogy a 35 milliós ország minden felnőtt polgárát meg kellene kérdezni. Az ellenzék NATO-ellenes akciói, aláírás- gyűjtő kampányának dacára várhatóan a kormány a népsza­vazást megkerülve megkapja a parlamenttől a szükséges támo­gatást. Ezután nyitva az út: hí­va talosan be kell terjeszteni a I*!lépési kérelmet. A NATO szo­kásos decemberi mlnlsztertaná­A Kumszomolszkaja Pravda karikatúrája esi ülésén pedig sor kerülhet a kérelem jóváhagyására. A „hogyan“ jóval bonyolul­tabb, mert Madrid élve az alka­lommal viszontszolgálatot vár el Washingtontól. Nevezetesen járjon közbe, hogy a spanyolok visszakaphassák a már két év­százada brit fennhatóság alá tartozó Gibraltárt. Hangzatos ígéreteknél aligha kapnak töb­bet Washingtontól, mert a föld­nyelvért viszont a Fehér Ház­nak Londonnal kellene kiásnia a csatabárdot. A fejlemények arra vallanak, hogy a spanyol NATO-belépő pár hónap kérdése. A csatlako­zás kétségtelenül rányomja bé­lyegét mind a spanyol külpoli­tikára, mind az európai straté­giai erőviszonyokra. Az eddig semleges politikát folytató, tömbön kívüli, magát az el nem kötelezettekhez soroló országból egycsapásra katonai paktumhoz tartozó ország lesz. Messzeme­nő következményeik adódnak ebből: távozás az el nem köte­lezettek mozgalmából, a NATO Irányvonal feltétlen támogatása, s nem utolsósorban az európai katonai egyensúly felborulása. M oszkvában nem titkolták, hogy főleg az utóbbi miatt aggódnak és ezt a spanyol kormányhoz Intézett múlt heti diplomáciai jegyzékben fejtet­ték ki. Habár Spanyolország szuverén joga dönteni a kérdés­ben, ám a Szovjetunió szüksé­gesnek tartja, hogy véleményt mondjon, mert a következmé­nyek túllépik a nemzeti kere­teket. A jegyzék figyelmeztet ar­ra, míg a Szovjetunió javasolja a katonai tömbök (eloszlatását, addig a NATO belépés épp az el­lenkező irányba hatna. Európá­ban merőben új helyzet állna elő, a lépés lényegében a Szov­jetunió és szövetségesei ellen Irányulna, s ez tükröződne a szovjet—spanyol kapcsolatok­ban Is. A Szovjetunió ebben a helyezetben biztonsági érdekel figyelembe vételével mérlegel­né a válaszlépések lehetőségeit. Teljesen érthető az aggodalmat tükröző szovjet reagálás. Szá­mos nyugati politikus Is egyéb­ként ezen a véleményen van, hogy csak Willy Brandtot Idéz­zük „Ha a NATO új tagot sze­rez, a másik tömb is óhaját fejez­heti ki a bővítésre, mert az ed­digi status quo felborul.“ A Szovjetunió nem ebben látja a megoldás útját, ám, ha rákény­szerül, mindenképpen gondos­kodik saját és szövetségesei biz­tonságáról. P. VONYIK ERZSÉBET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents