Új Szó, 1981. szeptember (34. évfolyam, 205-231. szám)
1981-09-02 / 207. szám, szerda
AMERIKAI VÉTÓ A BIZTONSÁGI TANÁCSBAN Washington magatartása egyenlő a dél-afrikai agresszió helyeslésével Emu (ČSTK) — Az ENSZ Biztonsági Tanácsa befejezte az angolai kérésre összehívott rendkívüli tanácskozását. A szavazásra bocsátott határozattervezet követelte, hogy a dél-afrikai fajüldöző rezsim azonnal és feltétlenül vonja vissza csapatait Angola területéről, és térítse meg a lu- andai kormánynak az agresszióval okozott veszteségeket és károkat. A Biztonsági Tanács 13 tagja egyetértett a határozattal, míg az USA mint a BT állandó tagja élt vétójogával, és megakadályozta a javaslat elfogadását. Nagy-Britannia tartózkodott a szavazástól. Várható volt, hogy az Egyesült Államok vétót emel, mivel a BT-ülés résztvevői által megszövegezett határozat szorgalmazta, hogy az ENSZ-tagorszá- gok tartsák szem előtt a BT által 1977-ben elrendelt fegyver- szállítási tilalmat a dél-afrikai rezsimmel szemben. Mint ismeretes, egyes nyugati országok — főleg az USA — megszegik ezt a tilalmat, és továbbra is fegyverrel és alkatrészekkel látják el a dél-afrikai fajüldözőket. A határozat felszólítja az ENSZ-tagországokat, hogy nyújtsanak anyagi támogatást Angolának, hogy képes legyen függetlensége, szuverenitása és területi egysége megvédésére. A dokumentum leszögezi, hogy a dél-afrikai egységek Angola elleni agressziója a nemzetközi béke és biztonság súlyos veszélyeztetése. A szavazást követően Charles Lichtenstein amerikai küldött „magyarázta“ magatartását, hogy úgymond a határozat ellen „kellett“ szavaznia, mert az a dél-afrikai rezsimet marasztalja el az Afrika déli részén ki- nlakult helyzetért. Korábbi felszólalásához hasonlóan ismét védelmébe vette a pretoriai fajüldöző rezsimet, és a józan észből csúfot űzve 1981. IX. 2. Elszólná magát... A Fehér Ház ingerülten reagált a befolyásos Newsweek állítására, miszerint Ronald Reagan elnök úgymond „lusta“, és naponta 3 órát sem szentel teendőinek. A vádakat személyesen az elnök sajtótitkára, Larry Speakes utasította vissza és a lap állítását abszurdnak minősítette, hozzáfűzve, hogy a Fehér Házban nincs helye a henyélésnek. Amikor a kíváncsi újságírók arra vonatkozó kérdésekkel ostromolták, hogy Reagan valójában naponta hány órát dolgozik, az érdeklődőket azzal intézte el, hogy a „Fehér Házban nincs kifüggesztve semmilyen órarend“. Az egyik érdeklődő arra volt kíváncsi, hogy a már egy hónapja kaliforniai birtokán üdülő elnök hétfőn milyen hivatalos programot bonyolított le, a sajtótitkár azt a tájékoztatást adta, hogy főnöke délelőtt egy helyi közéleti személyiséget fogadott, akivel az ifjúság munkanélküliségéről tanácskozott, majd délután egy pár lovaglócsizmát vett át, melyet egy texasi cipőgyárostól kapott ajándékba. A fentebb említett amerikai lap egyébként Reagan közelebbről meg nem nevezett munkatársaitól szerezte értesüléseit. Egyik közeli ta nácsadója arra panaszkodott, hogy amikor valójában dolgozni kellene, az elnöknek mindig színészkora egyes epizódjainak felelevenítésére van kedve. Másik munkatársa viszont úgy vélekedett, hogy az elnöknél nincs hiány kitartásban és képességekben, hanem inkább a munka iránti érdektelenséggel van baj. Számos újságíró az elnökkel való találkozást követően megerősítette, hogy a legtöbb kérdésben tájékozatlan. A Newsweek Reagan legfőbb tanácsadóját, Ed- vin Meeset hibáztatja azért hogy akadályozza az elnök és az újságírók kapcsolatát, s mindezt óvatos előrelátásból teszi, nehogy az elnök elszólásai elárulják tájékozatlanságát ... azt állította, hogy az Angola elleni agresszióért a Dél-nyugat- afrikal Népi Szervezetet (SWA- PO) terheli a felelősség, továb- bá ezt a Namíbia függetlensé- géért harcoló felszabadítási mozgalmat támogató Angolát, Kubát és a Szovjetuniót. Arról viszont megfeledkezett, hogy ez a támogatás összhangban van nz ENSZ határozataival'. Az amerikai vétó is azt bizonyítja, hogy a Reagan-kormányzat a világ közvéleményének akaratát és az afrikai független országok érdekelt figyelmen kívül hagyva szorosan együttműködik a dél-afrikai rezsimmel, hogy késleltesse a dekolonizáclós folyamatot a térségben. Elisio de Figueiredo, Angola állandó ENSZ-képviselője hangsúlyozta, hogy az amerikai vétó egyértelmű a dél-afrikai agresz- szió helyeslésével, ugyanakkor a függetlenségért vívott harc ellen irányult. Végezetül arról tájékoztatta a Biztonsági Tanácsot, hogy a dél-afrikai agresz- szor folytatja katonai akcióit Angola területén. Arra figyelmeztetett, hogy az adott helyzetben az angolai kormány az ENSZ Alapokmánya 51. cikkelye értelmében jogot formál a kollektív önvédelemre. BEFEJEZŐDÖTT A LÍBIAI SZOLIDARITÁSI KONFERENCIA (ČSTK) — Tripuliban hétfő este befejeződött a líbiai néppel való nemzetközi szolidaritási konferencia. A konferencián több mint 80 ország és közel 200 társadalmi szervezet képviselői vettek részt. Az Arab Népi Kongresszusba tömörült arab baloldali pártok kezdeményezésére összehívott konferencia záródokumentumában elítélte a líbiai repülőgépek elleni amerikai támadást, és támogatja a líbiai forradalom vezetőjének, Moamer Kadhafinak a javaslatát az imperializmus elleni harc nemzetközi frontja létrehozására. A szolidaritási konferencia résztvevői akcióprogramot is elfogadtak, melynek értelmében küldöttség utazik New Yorkba, az ENSZ központjába, hogy felvegye a kapcsolatot a tagállamok képviselőivel, rámutasson a Líbia elleni provokatív akciók veszélyére, és kérje olyan intézkedések elfogadását, amelyek megakadályoznák a hasonló provokációkat. Tripoliban egy olyan nemzetközi konferencia megrendezésében is megállapodtak, amely megvitatná az Egyesült Államok és szövetségesei próbálkozásait, hogy pqlitikai, gazdasági és katonai eszközökkel destabilizálják a nemzeti és gazdasági függetlenségükért, a béke, a szabadság és a haladás ügyéért harcoló országokat. A nemzetközi szolidaritási konferencia résztvevői üzenetet intéztek Kadhafi líbiai államfőhöz, amelyben nagyra értékelik Líbia forradalmi politikájának eredményeit. SPANYOLORSZÁG A partement előtt a NATO-csatlakozás terve Lemondott az igazságügyminiszter (ČSTK) — A spanyol parlament elé terjesztették az ország NATO-hoz való csatlakozására vonatkozó tervezetet. A legfelsőbb spanyol törvényhozó testület szeptember végéig foglal állást a kérdésben. A NATO-ba való belépést szorgalmazó tervezetet már korábban jóváhagyta a minisztertanács, a fegyveres erők vezérkara és az államtanács is. Madridban ezzel párhuzafno- san felújították a spanyol— amerikai tárgyalásokat, a spanyol területen működő 3 amerikai támaszpont használata meghosszabbításáról. A spanyol külügyminiszter közlése Nagygyűlés Hanoiban (ČSTK) — A Vietnami Szocialista Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Hanoiban tegnap ünnepi nagygyűlést tartottak. Az ünnepi nagygyűlésen részt vettek az ország legfelsőbb párt- és állami vezetői, élükön Le Du- annal, a Vietnami KP KB főtitkárával, Truong Chinhhel, az államtanács elnökével és Pham Van Dong kormányfővel. csak hogy szerint a tárgyalásokat azt követően fejezik be, a parlament szavaz a NATO- tagság kérdéséről. Az eddig érvényes szerződés szeptember 21-én jár le. A spanyol uralkodó körök döntése a NATO-tagság ügyében a közvélemény körében éles ellenállásra talált. A szocialista munkáspárt és a kommunista párt tegnap tiltakozó kampányt indított, melynek keretében nagygyűléseken, tiltakozó akciókon fejezik ki egyet nem értésüket az esedékes NATO-tagsággal. Általános az a meggyőződés, hogy a spanyol csatlakozás elsősorban washingtoni nyomásra történik, mivel az USA szempontjából Spanyolország stratégiailag fontos szerepet játszhat a Földközi-tenger bejáratánál. Ordonez spanyol igazságügy-miniszter tegnap benyújtotta lemondását Sotelo kormányfőnek, ezzel Is jelezve, hogy nem ért egyet a kormány politikájával, beleértve Spanyolország tervezett NATO- tagságát. H A VSZK NEMZETI ÜNNEPÉN Délkelet-Äzsia békéjéért arminchat évvel ezelőtt kiálltották ki Délkelet- Ázsia első ‘munkás-paraszt államát, a Vietnami Demokratikus Köztársaságot, miután a Ho Si Minh vezette párttal az élen a vietnami forradalmárok megdöntötték a japán és a francia imperializmus uralmát. Tengersokat szenvedett a vietnami nép addig is és azóta is; az ország négyezer éves tör- nelmében gyakran volt idegen betolakodók — főleg a kínai uralkodók —agressziójának célpontja. Nemigen van rá példa az újkori történelemben, hogy miután egy nép kivívja függetlenségét, oly sokszor legyen kénytelen újra megvédeni azt. A fiatal népi államnak mielőtt igazán nekiláthatott volna az országépítésnek, először a francia megszállókat kellett Ismét legyőznie; ez a háború alig ért véget, máris a világ egyik nagyhatalma, az Egyesült Államok fente rá a fogát, majd. a kínai agresszió következett. Európában ismerjük a béke értékét, negyedik évtizede élünk és dolgozunk békében. Ha jól összeadjuk, ebből a békéből Vietnamnak a 36 év alatt még egy évtizednyi sem jutott. Ilyen körülmények között kellett ipart és mezőgazdaságot fejlesztenie — amit az agresszorok igyekeztek újra és újra tönkretenni, gazdaságilag megbénítani az országot — szociális reformokat végrehajtani, megszervezni az általános iskolai oktatást stb. A harcban és az építőmunkában egyaránt jelentős támogatást nyújtottak Vietnamnak a testvéri szocialista országok a Szovjetunióval az élen. A Vietnami Szocialista Köztársaság 1978 óta a KGST tagja, s mint ilyen egyre nagyobb mértékben bekapcsolódik a nemzetközi szocialista munka m eg o sz tá sba. Vietnamban tavaly ért véget a második ötéves tervidőszak, s amint Pham Van Dong miniszterelnök a közelmúltban megerősítette: még az idén, novemberben vagy decemberben összehívják a Vietnami Kommunista Párt V. kongresszusát. A kongresszusi előkészületeik jegyében él az ország, értékelik az elért eredményeket, s kitűzik a jövő feladatait. A második ötéves tervidőszak fő célkitűzése a gazdaság helyreállítása, a szocializmus alapjainak megszilárdítása volt. Vietnamban nyíltan szembenéznek « gondokkal, nem titkolják azt sem, hogy a terveket nem sikerült teljes egészükben teljesíteni, hiszen nemcsak az imperíy "lista gyarmatosítás súlyos örökségével kellett megküzdeni, hanem a kínai agresszorokkal Is: az anyagi erők jelentős hányadát az ország megvédésére kellett fordítani. A jövőre vonatkozóan a mező- gazdaság és az élelmiszertermelés fejlesztése, a társadalom alapvető szükségleteinek kielégítése a fő cél. Például 1980-ra a rizstermelés az 1975-ös évivel szemben 11 százalékkal nőtt, délen, ahol nem pusztítottak a kínai agresszorok ez a mutató 20 százalék. A termőterület 12 százalékkal növekedett (délen 26 százalék). A szükségletek kielégítéséhez azonban még ez is kevés, ezért a rizstermelés fokozásának szentelik a következő ötéves tervidőszakban a legnagyobb figyelmet. Ugyanezen időszak alatt az ipari termelés növekedése 8,1 százalékos volt. Vietnam számára a külpolitikai problémák megoldása ugyanolyan létfontosságú, mint a gazdaságfejlesztés. Természetes szövetségesei a térségben Laosz és Kambodzsa, melyek szintén a kínai hegemonista politika állandó zaklatásainak vannak kitéve. Vietnam mindig is a tárgyalásos rendezés híve volt. A térség problémáját — az egyes országok függetlenségének, szuverenitásának tiszteletben tartásával — egységes egésznek is tekinti. Az állandó feszültség forrását: az amerikai imperializmus és a vele szövetséges kínai hegemonista vezetés agresz- szív politikája, e kettő szeretné visszaszerezni a térségben elvesztett pozícióit. Peking támadásai miatt állandó védekezésre kényszerítve — a kínaiak júliusban és augusztusban is fegyveres összecsapásokat provokáltak a határ menti tartományokban — Vietnam a térség minden országával a békés egymás mellett élésre törekszik. A jövőre nézve is tudatosítja: az országfejlesztés igényes feladatai mellett Délkelet-Ázsia békéjének, az országok függetlenségének, az imperializmus és hege- monizmus elleni harcnak a bástyája. (—nák) TANÁCSKOZNAK A PERZSA-ÖBÖL MENTI „HATOK” KÜLÜGYMINISZTEREI (ČSTK) — A szaúd-arábial Taifban hétfőn megkezdődött a Perzsa-öböl menti hat arab ország külügyminiszteri konferenciája, amelyen a kölcsönös gazdasági együttműködés fejlesztését vitatják meg. Az első hasonló találkozót májusban tartották, amelyen Szaúd-Arábia, Kuvait, Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Bahrein és Oman megalapította a Perzsa-öböl menti országok együttműködési tanácsát. Abad Jakub Bisara, az AZ USA A SZÁRNYAS RAKÉTÁK TÖMEGGYÁRTÁSÁT TERVEZI Zaglagyin a szovjet kezdeményezésekről párbeszédre szólít fel Arbatov és Warnke (ČSTK) — Az Egyesült Államok az atomrobbanófejek hordozására alkalmas szárnyas rakéták tömeges gyártására törekszik — írja a The New York Times című amerikai lap. A B—52-es hadászati bombázókat már egy év múlva felszerelik az első szárnyas rakétákkal, és az elkövetkező hat évben az atom- és hagyományos robbanófejekkel felszerelt szárnyas rakéták ezreit helyezik el tengeralattjárókon, hadihajókon és harci repülőgépeken — közli az amerikai napilap. Becslése szerint az űj program legalább 15 milliárd dollárba kerül. A Pentagon egyik fő szállítója, a Boeing cég már megkapta a megrendelést az első szállítmány, 3400 szárnyas rakéta gyártására. A Szovjetunió határozottan szembeszállva az imperializmus veszélyes politikájával, egyúttal arra törekszik, hogy békés úton oldjanak meg a világon felmerülő minden konfliktust — állapította meg Vagyim Zaglagyin szovjet professzor a Mezsduna- rodnaja Zsizny című szovjet folyóirat által szervezett tudományos konferencián elhangzott felszólalásában. Zaglagyin emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunió számos új kezdeményezést tett a nemzetközi helyzet legfontosabb problémáinak vonatkozásában. E javaslatok között említette az európai közepes hatótávolságú atomrakétákról és a hadászati nukleáris fegyverekről folytatandó tárgyalások kérdését az észak-európai atomfegyvermentes övezet létrehozásának tervét. Az amerikai kormány arcátlanul becsPDja országa közvéleményét a Szovjetunió politikáját illetően, hogy ily módon fokozza a feszültség légkörét, és igazolja saját ‘nilitarista terveit — jelentette ki Gnnrgi? Arbatov akadémikus, az amerika kutatóintézet Igazgatója a 31. Pug- vash-konferencia keretében a kanadai Calgaryban megtartott nyilvános fórumon. Az értekezlet múlt héten Banffban kezdődött, ötven országból érkezett neves tudósok és közéleti személyek részvételével. A szovjet szakértő hangsúlyozta, hogy a szovjet—amerikai leszerelési tárgyalások egyetlen akadálya a washingtoni magatartás. Hozzáfűzte, hogy a Szovjetunió továbbra is kész a tárgyalásokra, és emlékeztetett a legutóbbi szovjet javaslatokra. A fórumon felszólalt Paul Warnke, a leszerelési és fegyverzetellenőrzési hivatal volt igazgatója, aki elítélte a washingtoni kardcsörtető politikát. Bírálta azokat a törekvéseket, hogy a leszerelési tárgyalásokat olyan témákkal kapcsolják össze, melyek nem függnek össze a konstruktív szovjet— amerikai párbeszéd felújításával. együttműködési tanács főtitkára kijelentette: a tanács fő célja a Perzsa-öböl menti országok biztonságának és egységének elérése, ami elképzelhetetlen a palesztin kérdés megoldása nélkül. Ezért elsőrendű feladatuk az arab szolidaritás megerősítése is, amely nélkül hatástalan a gazdasági potenciál. Kiprianti nyilatkozata (ČSTK) — Ciprus továbbra is el nem kötelezett politikát folytat, és harcolni fog az el nem kötelezett országok mozgalma elveinek megvalósításáért — ez a fő gondolata Szpi- rosz Kiprianu ciprusi elnök nyilatkozatának, melyet Nicosiában az el nem kötelezettek mozgalma megalakulásának 20. évfordulója alkalmából tettek közzé. Az MX ellen (ČSTK) — Washingtonban sajtóértekezletet tartottak, melyen bejelentették" az MX rakéták elleni harcosok szövetségének létrehozását. Az újonnan alakult szövetség tagjai szenátorok, képviselők, egykori tisztek, egyházi és egyéb szervezetek képviselői. A tömörülés tagjai követelik Reagan elnöktől, hogy vonja vissza az MX-típusú interkontinentális ballisztikus rakéták tervezett gyártására vonatkozó döntését. Az MX rakéták megnyitják az utat a szinte ellenőrizhetetlenné váló fegyverkezési hajsza felé, és akadályt gördítenek a fegyverzetellenőrzést tárgyalások útjába — hangsúlyozta John Lee volt tengernagy, aki az új szövetség sajtótitkára.
