Új Szó, 1981. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)
1981-08-10 / 187. szám, hétfő
Termelőket keresnek Kik vállalnak részt a hiánycikkek számának csökkentésében? JÓ ÚTON HALADNAK Hasznos tapasztalatok a minőségszabályozás komplex kísérleti rendszerének alkalmazásában A Bebrava szekrényfal mind a kivitelezés, mind pedig a felhasznált alapanyag szempontjából megfelel a bútorgyártás korszerű irányzatainak Az utóbbi időben több elemző írás jelent meg a sajtóban a bútorgyártás bizonyos problémáival kapcsolatban. Az okokra való hivatkozás azonban eltérő, attól függően, hogy kitől származik, a bútorgyáraktól-e vagy pedig más forrásokból. Tény, hogy a bútorgyártásban nem kis igyekezetre lesz szükség az első félévi lemaradás pótlásához. A termelők általában értékesítési nehézségekre hivatkoznak, a kereskedelmi hálózat ugyanis telítve van bútorokkal, ezért nem kötöttek további szerződéseket a termelőkkel a feltételezett mennyiség átvételére. A problémát egyelőre a kivitel növelésével sikerült megoldani, de csak átmeneti időre, hiszen az értékesítés súlypontja a jövőben is a belkereskedelmi hálózatban marad. A hazai kereslet csökkenése alapjában véve három tényezőre vezethető vissza: egyrészt a piac relatív telítettségére, mert már csaknem minden háztartás korszerű bútorral van ellátva, másrészt az első félévben átadott új lakások kisebb számára, harmadrészt pedig arra, hogy a korszerű típusokból kevés a választék, ami lassítja a bútorok lecserélését a háztartásokban. Arról, hogy ezt a harmadik tényezőt sem szabad elhanyagolni, személyesen győződhettünk meg a Mier bútoripari vállalat losonci (Lucenec) üzemében. Az említett üzem dolgozói a hatékonyság és a minőségszabályozás komplex kísérleti rendszerének alkalmazása során azt tapasztalták, hogy jó eredményeket csak olyan termékek gyártásával lehet elérni, amelyek minősége minden megfelelő összhangra van szükség, hogy minden munkahely arányosan és optimálisan legyen kihasználva. A minőségszabályozás komplex kísérleti rendszerének alkalmazása, valamint a jelenlegi időszakban a komplex intézkedések érvényesítése az üzem gazdasági eredményeiben is megmutatkozik. Ez néhány számadattal is bizonyítható: 1980-ban a megelőző évhez viszonyítva 10 millió koronával növelték az árutermelést, miközben lényeges mértékben csökkentették íi termékegységre számított termelési költségeket. így az utóbbiak mindössze 50 ezer koronával növekedtek. Amíg 1979- ben 6,3 millió korona nyerepénziigyi következményei is vannak, így az üzem 133 ezer koronával többet fizetett be az állami költségvetésbe. A' gyártási folyamatban azonnal megszigorították a műveletközi műszaki ellenőrzést, melynek alapján kiselejtezik a hibás alapanyagot, vagy félterméket. Megszervezték a minőségi őrjáratokat, bevezették az önellenőrzés rendszerét, s így a munkások azonnal' kiselejtezik a - munkadarabokat, ha hibát vesznek rajtuk észre. Ez a rövid bepillantás egyik bútorgyárunk életébe arra is rámutat, hogy miként lehet felszámolni a fogyatékosságok és a negatív jelenségek ún. „objektív“ okait, amelyek sok helyen főleg azért fordulnak elő, mert nem tulajdonítanak kellő jelentőséget a gyártmányfejlesztésnek, a termelési folyamatok korszerűsítésének, s főleg a munkaszervezés tökéletesítésének. Mindez negatívan hat a gazdasági eredményekre, s ezt a dolgozók saját pénztárcájukban is megérzik. A komplex intézkedések érvényesítése nem tűri az ilyen magatartást, s egyúttal lehetővé teszi, hogy minden dolgozó részt vegyen a termelés irányításában. Az itt említett példák is bizonyítják, hogy a fa- és a bútoripari dolgozók sokat tehetnek termelésük hatékonyságának növelése, valamint a minőség javítása érdekében. MARIÁN FUSEK Egyes iparcikkek évek óta tartó hiányának orvoslása a gyakori bírálat ellenére sem kielégítő. Ha ugyanis néhány keresett árufajta időnként meg is jelenik a piacon, rövidesen ismét eltűnik. De sokszor előfordul, hogy azoknak a cikkeknek a kínálata sem kielégítő, amelyek nemrégen még kaphatók voltak, tehát a hiánycikkek listájára kerülnek. Az illetékes nagykereskedelmi vállalat tisztában van ezzel a fogyatékossággal. Ezért, e gyakran ostorozott probléma megoldására törekedve „Termelővállalatokat keresünk“ címmel zártkörű kiállítást rendezett Prágában, hogy felsorakoztassa a piacon nélkülözött termékeket. A kiállítást a meghívott termelővállalatok, üzemek, termelőszövetkezetek és helyi gazdálkodási vállalatok képviselőinek az értekezlete követte, amelyen a résztvevők a hiánycikkek termelése felújításának, illetve a termelés növelésének a lehetőségeiről tanácskoztak. Meggyőződhettünk róla, hogy a szakemberek kemény fába vágták fejszéjüket. A termelővállalatok az objektív nehézségek között gyakran emlegették az anyag- és a munkaerőhiányt. Ennek ellenére azonban néhány ipari szövetkezet vállalta például a jelenleg nem kapható fafűtéses kályhák, egyes építőszerszámok és tansegédeszközök előállítását, bár a fogyasztókat legjobban érdeklő kérdésre, arra, hogy mikor jelenik meg a kívánt áru a piacon, nem tudtak pontos választ adni. Terven felüli feladatok teljesítésére — úgy tűnik — legjobban a közép-csehországi Kí- čanyban üzemelő Rokkantak Termelőszövetkezete készült fel. Dolgozóik 70 százaléka csökkent munkaképességű. Egye seknek — egészségi állapotuk miatt — a lakásukra szállítják a megdolgozásra váró anyagot. Bohuslav Daňhel. a szövetkezet elnöke többek között elmondta, hogy elsősorban a munkalehetőségek kiterjesztése miatt bővítették termelési programjukat. A szövetkezet művirágjai- nak, jó minőségű bőrdíszműárujának és játékszereinek ma már szerte az országban nagy a keletje. Kedvező gazdasági eredményeiknek köszönhetően a termelés gépesítésére is nagy összegeket fordítanak. Ezek az eredmények tették lehetővé együttműködésüket az olomouci Palacký Egyetemmel, amelynek keretében megkezdték a vegytan szemléltető tanításához szükséges szerkezeti modellek gyártását. Ma már nemcsak a szerves kémiát, hanem a biológiát, sőt rövidesen a matematikát is a szövetkezetben gyártott segédeszközök felhasználásával tanítják majd az alap- és a középiskolákon. A tetemes beruházásoknak köszönhetően a szövetkezet teljesen önellátó, tehát nincs ráutalva a más vállalatokkal való együttműködésre. Megtudtuk, hogy ezeket a speciális tansegédeszközöket ma az egész világon mindösz- sze három vállalat gyártja. Az egyik angliai, a másik svájci, a harmadik pedig a ŕičanyi Rokkantak Termelőszövetkezete. A szövetkezet a tavaly gyártott 3 ezer darabot az Idén további 4 ezerrel igyekszik tetézni. Az ötéves trevidőszakban pedig az alapiskolákat 40 ezer, a középiskolákat 7 ezer, a főiskolákat, valamint a tudományos dolgozókat pedig 2 ezer darabbal akarja ellátni, hogy ezzel kielégítse a tansegédeszközöket szállító Koménium vállalat igényeit Ennyivel azonban nem elégszenek meg a szövetkezet dolgozói. A rádióamatőrök számára banánhüvelyeket is gyártanak a kívánt mennyiségben. Nemrégen csak műanyagjátékokat gyártottak, de a jövőben politechnikai építőkol lekciókat is készítenek a gyermekeknek, amelyekből körhinta, repülőgép, szélmalom és különféle állatok is összeállíthatók. Ugyanakkor a kereskedelem további igényeiről sem feledkeznek meg. Prágai témakörrel emléktárgyak, diapozitívok és egyéb ismeretterjesztő tárgyak előállítását vállalták. A közép csehországi Rokkanlak Termelőszövetkezetének kezdeményezése tehát elismerést érdemel. Valamennyiünk érdeke, hogy más vállalatok is felfigyeljenek s példát vegyenek tőlük. Ha ugyanis a korlátolt vagy csökkent munka- képességű, mégis segíteni akaró rokkantak lehetőséget találtak a hiánycikkek számának csökkentésére, akkor ez aligha jelenthet megoldhatatlan problémát más, teljes értékű dolgozókat foglalkoztató vállalatok számára. KAROOS MÄRTA A losonci Mier bútorgyárban korszerű gépeken végzik a munkadarabok felületi kezelését szempontból kifogástalan, s ami a legfontosabb, kiváltja a fogyasztók tetszését. Ezért 1979-ben a gyártmányfejlesztést az egész termelési programjukra kiterjesztették, s elhatározták, hogy rövidebb időközökben állandóan alkalmazkodni fognak a divatirányzatokhoz és a fogyasztók igényeihez. Az eredmény az, hogy nincsenek értékesítési problémáik. A jelenleg gyártott Bebrava szekrényfal iránt például olyan nagy az érdeklődés, hogy az évente gyártott 3600 darabbal távolról sem tudják kielégíteni a hazai és a külföldi piac igényeit. A minőség mellett természetesen a termelés hatékonyságára Is nagy gondot fordítottak. Ebben nagy segítségükre volt a céltudatosan fejlesztett szocialista munkaverseny, valamint az, hogy a dolgozók megértően viszonyultak az időnormák és az anyagfogyasz- tásinormák objektivizálásához, valamint a két éve üzembe helyezett korszerű gépi berendezés nagyobb fokú kihasználásához. Jelenleg a komplex intézkedések érvényesítése során tovább növelik a termelés intenzitását. A normarendezést a munkahelyek műszaki ellátott- VIII 10 igának javulásával összhangban rendszeres és állandó folyamatnak tartják. jelentős 3 tartalékokat látnak az egyes munkahelyek kar^citása közötti "különbségekben, itt még l?)Bl séget értek el, 1980-ban ez pontosan a kétszeresére, 12,6 millió koronára nőtt. Az idén további 4 millió koronával akarják növelni a nyereséget, miközben a termelési érték csak 6 millió koronával növekszik. Ez azt jelenti, hogy tovább csökkentik a termelési költségeket. Természetesen a losonci bútorgyárban sem megy minden olyan simán, ahogy azt a dolgozók szeretnék. Nem kevés problémával kell megküzdeniük, amíg elérik a kitűzött célt. Talán a legtöbb problémát a faipari alapanyagok, a faháncs- és a farostlemezek, valamint a furnérlapok minősége okozza, amelyeket a Drevina Krásno, a Liptovský Hrádok-! Drevoindustria vállalatok, valamint az új pezinoki fafeldolgozó vállalat szállít, amelyek tehát a losonci üzemmel együtt ugyanahhoz a termelési-gazdasági egységhez tartoznak. Szállításaikban jelentős hányadot képez a hibás anyag. A szembeötlő hibákat már a belépő ellenőrzés folyamán észreveszik. a hibás anyagot reklamálják. több száz kilométert újból utaztatják, ami a szállítónak és a feldolgozónak egyaránt kárára van. Sokkal több baj származik azonban az alapanvag rejtett hibáiból. Ezek is szerepet játszottak abban, hogy a múlt év végén a Bebrava szekrényfal a harmadik minőségi osztályba került. Ennek már Tovább épül Szászhalombatta házáshoz. A fejlesztés deviza- igénye 70 millió dollár, ez várhatóan három év alatt térül meg. A tervezés és a kivitelezés magyar és francia cégek együttműködésével megkezdődött. Az üzem 1985-től termel teljes kapacitással. A Dunai Kőolajipari Vállalat Szászhalombattán új krak- kóló üzemet épít. Az üzemben évenként 1 millió tonna nehézolajból benzint, gázolajat, pb-gázt és egyéb üzemanyagokat állítanak elő. A Magyar Nemzeti Bank 6,5 milliárd forint hitelt nyújt az új beruA világ 1981. évi gabonatermésére vonatkozó becslését a FAO (az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete] a korábbi 1,21—1,28 milliárd tonnáról 1,23—1.28 milliárdra emelte. A tavaszi vetésnek általában kedvezett az időjárás. A búzatermés a tavalyinál várhatóan 15—35 millió tonnával Gabonaprognózip lesz több, s előreláthatóan eléri a 460—480 millió tonnát. Az 1981 —1982-es idényben az exportra rendelkezésre álló gabonafölösleg a várakozások szerint világviszonylatban fedezi majd az importszükségleteket. H. V. G. Anyagtakarékosság az NDK-ban vek szerint a hulladékanyagoknak közel az egyharmadát feldolgozzák, s a kihasználatlanul maradó 70 százalék még jelentős tartalékokat képez. Az NDK bar jelentős mértékben hasznosítják pl. a hulladékpapírt, Gotha városban az egy lakosra jutó összegyűjtött hulladékpapír mennyisége meghaladja a 25 kilogrammot. A Német Demokratikus Köztársaságban a másodlagos nyersanyagok újrafelhasználása az össznyersanvag-szükség- let 12 százalékát teszi ki. Hogy ez megvalósulhasson, abban nagy szerepe van a hulladékfelvásárlásnak is. A hulladékgyűjtő vállalatok szerves részét képezik az NDK nyersanyagbázisának. Az idei terTöbb hús, tej és gyapjú Az NDK mezőgazdaságában az állatállomány a főbb fajták szerint 12,8 millió sertés, 5,7 millió szarvasmarha, 2 millió juh és 26,8 millió tojótyúk. Az ország 19 szarvasmarhatenyésztő központjában sikerült az új, úgynevezett fekete-tarka fajtát kitenyészteni, amelynek átlagos évi tejhozama 8222 kilogramm helyett, 7100 kilogramm. Jelenleg az állomány héttizede fekete-tarka fajta. Gyarapszik a jobb húsértéke- sítésű sertés- és a nagyobb gyapjúhozamú juhfajták száma is. (BUDAPRESS — AON) A gépipar eredményei A gépgyártás a bolgár ipar jelentős ágazata lett az elmúlt, VII. ötéves tervben, 1976 és 1980 között. Az iparág részesedése a korábbi 9,5 százalékról 1980-ra 12 százalékra emelkedett. Az iparág termelésének növekedése azonban minőségi változásokat is hozott. Megkezdték a beruházási nehézgépgyártást és a nagy termelékenységű automata gépek előállítását. Gyártanak újabban automata vezérlésű gyártósorokat, numerikus vezérlésű szerszámgépeket ipari robotokat. manipulátorokat A korszerűsítés a hagyományos gyártmányoknál Is érvényesül. Az elektromos targoncák tervezői a közelmúltban új, minden eddiginél hatékonyabb típus mintaníMrfSnvát mutatták be. (BUDAPRESS-SOFIAPRESS)
