Új Szó, 1981. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)

1981-08-20 / 196. szám, csütörtök

5 1981 Vili 20. EGY FELSZÓLALÓ TŰRTINETE Az első félév jól sikerült GONDOK KÖZÖTT is jö minőségű Árut termelnek — A gyártáshoz nem elég a lakkozó. Üj kellene — mondja Karéi Hubený, amikor kijött abból a helyiségből, amelyben az új típusú emelő targoncá­kat piros „lakk-kabáttal“ lát­ják el. Ez az új típusú termék néhány héttel ezelőtt a brnói Intramán aranyérmet szerzett. — Jó ez a gépecske — teszi hozzá elgondolkozva Antonin Nový, mintha nem hallotta vol­na munkatársának szavait. — Igen, csakhogy ilyen lak- fcozőban egyszerűen már nem lehet szórópisztollyal dolgozni, mert kicsi. Ráadásul azt be­szélik az emberek, hogy már döntöttek az új lakkozó tel­epítéséről. Igaz, ez Tondo? — Még semmi sem dőlt el — mondja Nový elvtárs. — Pártcsoportvezető vagy, így hát neked is kellett volna erről va­lamit hallanod. Aqji pedig a szóbeszédet illeti, világosan megmondtuk, min gondolko­dunk: meghosszabbítani a csar­nokot, darut állítani ide, eset­leg rekonstruálni, vagy pedig űj lakkozót építeni. Erre a célra 7 millió korona áll ren­delkezésünkre. Csodákat nem várhatunk. Ezért, mielőtt ki­adunk egy-egy koronát, két­szer meg kell forgatnunk, öt­ször át kell gondolnunk, hogy valóban a leghasznosabb célra tordítjuk-e. Egy pillanatra elhallgatott, majd megkérdezte: — Nem hajtotok a hónap vé­gén? — Már nem nagyon. Sok minden megváltozott — hal­lotta a választ ezzel a meg­jegyzéssel: Hozzászólásomat or­vosolták, a válasszal egyetér­tek, de van egy másik meg­jegyzésem: mit, hol és hogyan kell tennünk, hogy ez a gyár előre haladjon, s hogy az em­berek munkája megkönnyeb­büljön? — Beszélj konkrétan! — kutatott a részletek után No­vy elvtárs. A domažlicei Desta vállalat­ban, ahol Antonín Nový a pártalapszervezet elnöke, min­den reggel félórás vita folyt. Itt valóban számos olyan ötlet hangzott el, amelynek megva­lósításán a jövőben nem egy gazdusági dolgozónak verejté- kés lesz a homloka. Araikor elbúcsúztak és Anto­nin Nový visszatért munkahe­lyére, lélekben értékelte Hu­bený elvtárs munkáját. Vissza­emlékezett, mennyi gondot okozott a tagkönyvcsere alkal­mából lezajlott beszélgetéseken elhangzott észrevételeivel. El sősorban az üzemközi szállítá­sok megjavítását, a jobb mun­kaszervezést és a lakkozóban uralkodó munkakörülmények megjavítását sürgette. A bizottság akkor VÚ-12 jel­zéssel látta el észrevételét. Ha­sonlóan vélekedett a többi elv­társ ts: Jaroslav Pelnái1, Miros­lav Hruška, idősebb Josef Ko- pecký, Jaroslav Rádl és Josef Vítek. A legtömörebb azonban Hubený elvtárs volt. Észrevé­telének orvoslásán sokan dol­goztak, s még ma sem mond­ható el, hogy teljesen megöl-: dottak a problémát. Amikor a part a tagkönyv­Az idén már kilencedük alka­lommal rendezik meg České Bu- déjovicében az „Éltető Föld“ or­szágos mezőgazdasági kiállítást, amely augusztus 22-től szeptem­ber 6-ig tart. Az idei rendez­vény jelszava, A CSKP XVI. kongresszusán kijelölt úton a mezőgazdasági-élelmiszeri (komplexum további fejlesztésé­ért, arra utal, hogy a kiállítás témaköreiben visszatükröződnek majd a legutóbbi pártkongresz- szus határozatai. Ez így is lesz, hiszen a kiállítás rendezői első­sorban napjaink fő követelmé­nyét igyekeztek kiemelni, az eredményesebb, jobb minőségű és hatékonyabb termelés lehe­tőségeire akarják felhívni a lá­togatók figyelmét. Az egyes ágazatokban, külö­nösen a zöldség- és a gyümölcs- termesztés, az állattenyésztés és az élelmiszeripari termelés sza­kaszán bemutatják a legújabb csere alkalmával elbeszélgetett tagjaival, nemcsak azt értékel­te, hogy milyen a hozzáállása a feladatok teljesítéséhez, ha­nem olyan észrevételeket akart hallani, amelyek a munka mi­nőségét javítják, vagyis ame­lyek „elevenbe vágnak“. A do­mažlicei Destában összesen 93 megjegyzés, ötlet hangzott el. Harminc a termelést, harminc pedig a munkaszervezést és irányítást érintette. A pártbi­zottság valamennyit gondosan mérlegelte, témakörök szerint felosztotta és meghatározta, kikre bízzák megoldásukat. Mindez aláírás nélkül történt, így aki a kérdést megoldotta, nem tudta, kitől származik. Bizonyos idő elteltével a pártbizottság a válaszokat meg­tárgyalta és az ötlet vagy ész­revétel „szerzőjével“ ismertet­te a megoldást. A taggyűlése­ken általánosan szóltak a meg­jegyzések orvoslásáról és azok­ról az intézkedésekről, ame­lyeket az üzem vezetősége az észrevételek alapján foganato­sított. Karéi Hubený észrevéte­leivel azonban sokkal több munka volt. Hubený elvtars eszrevetele alapján a pártszervezet felada­tul adta a gazdasági vezetőség kommunistáinak, hogy ismét dolgozzák ki a negyedéves tervteljesítés részletes elemzé­sét. Az eredmény nem volt Ör­vendetes. 1979. első negyedévé­ben 7,5 százalékra, a második negyedévben 29 százalékra, a harmadik negyedévben pedig 62,7 százalékra teljesítették a tervet. Az elemzés felfedte a tarthatatlan állapot forrását is: az alacsony színvonalú munka- szervezés, az üzemközi szállí­tások egyenlőtlen teljesítése. Hubený elvtárs megjegyzésé­nek jogossága teljes mérték­ben beigazolódott. Kiküszöbö­lésé radikális fellépést igé­nyelt. Antonín Nový ezért ismertet­te az üzem pártszervezetei bi­zottságait ezzel a lépéssel, s Jan Sazama, a vállalat igazgat tója pedig az üzemrészlegek igazgatói előtt beszélt erről. Az eredmény nem váratott sokáig magára. Sok gondolko­dás után a feladatok teljesíté­sében az első helyre az üzem­közi szállításokat helyezték. E feladat teljesítése alapján fog­ják értékelni és jutalmazni a vezető gazdasági dolgozókat és a mestereket is. — Ez még kevés — mondot­ta Hubený elvtárs, mikor tudo­mást szerzett arról, hogyan oldották meg a felvetett prob­lémát. Itt nálunk is meg kell valamit változtatni — tette hozzá. A VÜ 12-es megjegyzéshez való visszatérés második ré­sze az üzemben kezdődött. Nem egyszerű dolog, amikor a párttag nem elégedett azzal, ahogyan az elvtársak a jogos megjegyzéshez viszonyultak. A bizalom határa itt pontosan meghatározott. Átlépni annyit jelent, mint elsózni a levest. Az észrevétel ismét a válla­latok igazgatójához került, a vezetőség kereste a munka- szervezés és irányítás megja­technológla! eljárásokat, közöt­tük az újítók és a feltalálók, az ésszerűsítő kollektíváik kezde­ményező munkájának eredmé­nyeit. Különösen nagy érdeklő­désre tarthat számot a „Jó öt­letek börzéje“, melynek kereté­ben az idén először mulatják be a szövetkezetek és az állami gazdaságok gépesítŐinek erede­ti újításait, amelyek jelentős mértékben növelik a rendelke­zésre álló géppark teljesítmé­nyét a mezőgazdasági üzemek­ben. A kiállításon természetesen a Zbrojovka termelési gazdasági egység is bemutatja a legújabb géptípusokat, amelyek szállítá­sára a 7. ötéves tervidőszak éveiben kerül sor. A látogatók megismerikedhetnek továbbá a Repyi Mezőgazdasági Technikai Kutatóintézetben, valamint az egyes mezőgazdasági vállalatok­ban kifejlesztett újszerű toeren­vításának módját. Az anyagel­osztónak is része volt abban, hogy a lakkozó csak tizenötö­dike után kezdte teljesíteni havi tervét. Itt a mesterek és a diszpécserek irányító mun­kája gyakran hosszadalmas, a feladatok elosztása pontatlan volt. Az üzem vezetősége ezért úgy döntött, hogy ezen­túl a termelési tanácskozáso­kon a diszpécsereken kívül a mestereknek is részt kell ven­niük. Konkrét feladatokat kap­nak, amelyek végrehajtásához hozzá kell látniuk. Ezzel az irányítás egyszerűsödik és megerősödik a mesterek szere­pe, s közvetlenül felelősekké válnak a folyamatos anyag- szállításért. A pártbizottság egyetértett a megjegyzés ilyen orvoslásával, s elégedett volt Hubený elv­társ is. De még ezután is so­kat beszélgetett a kérdésről Nový elvtárssal. Vitatkoztak ar­ról, vajon jó megoldást válasz­tottak-e, s vajon nem kellene-e új lakkozót építeni? Megálla­podlak abban, hogy majd az idő bebizonyítja, hatékonyak voltak-e az üzem és a vállalat .intézkedései.-i- És hatékonyak voltak. Ma már tiszta lelkiismerettel el­mondhatjuk — mondja Nový elvtárs, végighaladva a szerelő­csarnokon. Ezt már akkor tudták, ami­kor mint a CŠKP XVI. kong­resszusának küldöttje elutazott Prágába. Visszatérte után örömmel látta a változásokat. Boldog volt, hogy abban az üzemben dolgozhat, ahol az emberek ügyessége munkasze­retettel és tehetséggel párosul, ahol az embereket foglalkoz­tatja a munkája, ahol nem kö­zömbös, hogyan folyik a ter­melés. *Ahol nem riadnak visz- sza a bíráló megjegyzésektől. A domažlicei Desta 12 éve gyártja az emelő targoncákat, melyek a népgazdaság minden területén beváltak. Számos or­szágban ismerik őket. Minden kocsi 5—7 embert helyettesít. Egyszerű számtani művelettel kiszámítható, mennyi a mun­kaerőmegtakarítás, ha az üzem az ötezredik kocsi gyártása előtt áll. Mindezt ismét átgondolta Nuvý elvtárs, amikor készítette az anyagot a pártcsoportveze­tők tanácskozásához. — Elvtársak, először az első hat hónap teljesítését ellen­őrizzük. Az első két hónap 12, a második 28, a harmadik pe­dig 58 százalék. Nem olyan nagyon rossz ez, de még min­dig van javítani való. A tag­könyvcsere alkalmával megtar­tott beszélgetések során el­hangzott észrevételeket és meg­oldásukat bevettük évzáró tag­gyűlésünk határozataiba és a CSKP XVI. kongresszusának le­bontott határozataiba. Ezt nem is kell hangsúlyozni. Egy év­vel ezelőtt azt mondtuk, hogy az észrevételekkel rendesen kell bánni, mert munkánk meg­javítását célozzák. Ebben rej­lik tartós értékük. Ezt a fel­adatot teljesítjük — mondotta Nový elvtárs. VÄCLAV PERGL dezéstekkel, például a napener­giát hasznosító szénaszárítóval, a tömegtakarmányok begyűjtésé­nél alkalmazott, házilag előál­lított, illetve kiselejtezett gépek felhasználásával készített mun­kaeszközökkel, például rendfor­gatókkal és rendsodrókkal. A látnivalók között szerepelnek majd a trágyázásnál, a takar­mányozásnál, valamint az anyag­mozgatás különböző területein használt gépújdonságoik, közöl­tük az eredeti megoldású be­rendezések. Érdemes tehát ellátogatni az „Éltető Föld“ országos mező- gazdasági kiállításra, ahol nem­csak a hazai mezőgazdasági vál­lalatok és a külföldi résztvevők legjobb eredményeivel Ismer­kedhetnek meg a látogatók, ha­nem nagyon sok értékes tapasz­talatot is szerezhetnek, amelyek széles körben hasznosíthatók. í ai) A SZŰK TÁROLÖ TÉREN lá­dákba rakott csemegeuborka vár feldolgozásra. Odébb Kabai Magdaléna akkumulátoros eme­lőtargoncával szállítja a cso­magolóanyagot. Gábriel Klobu- šický, az oroszkai (Pohronský RuskovJ Cukorgyár üzemi párt- szervezetének elnöke a pléhdo- bozokat szemlélve elégedetten állapítja meg, hogy a nagy kampány kezdetén rendszere­sen kapják a csomagolóanya­got. A sok erőkifejtést igénylő feladatokról, problémákról be­szél Kovács Kazimír mérnök, igazgatóhelyettes: — Nehezen, zökkenőkkel in­dultunk. A tervezettnél előbb kellett kezdenünk a kampányt. Kevés volt a munkaerő, sze­rencsére a diákok segítettek. Most 120—180 fiatal dolgozik üzemünkben. Léváról (Levice) és Bratislaváből is jönnek, örü­lünk nekik, mert ha kisebb na­gyobb gondokkal is jár, de így mégis sikerül megoldanunk a mnnkaerő-ellátús problémáját. Mivel üzemünkben nem min­den szakaszon dolgozunk teljes gépi vonalakkal, azért van ennyi sok munkásra szüksé­günk. A jövőben nyolcvan fé­rőhellyel bővítik a munkásszál­lót, hogy az idénymunkásokat elhelyezhessük. A pártelnökkel együtt alapo­san meghányják vetik a terme­lési problémákat. Megegyeznek abban, azért nem fokozódik eléggé a munka termelékeny­sége, mert lassú ütemben al­kalmazzák az új technológiát. Korábban keveset törődtek az egyes munkahelyek korszerűsí­tésével. Javulni fog a helyzet, ha majd a magyar gyártmányú P—32 es típusú paradicsomlé készítővonal berendezéseit teJ« jesen kiegészítik. Még három­millió korona beruházásra van szükség ahhoz, hogy ez a drá­ga gépsor a lehető legnagyobb teljesítményt nyújtsa. Nagy se­gítség, hogy Nagysallón (Te­kovské Lužany) és Zselízen (Želiezovce) már két vonal félterméket készít. Ebből kdny» nyebben előállíthatják a kiváló minőségű paradicsompürét. A borsó és a zöldbab vonal tel­jesen komplett és idén már megfelelő teljesítményt nyúj­tott. Ezeken a munkaszakaszo­kon gyors ütemben növekedett a munka termelékenysége. — Nehéz ilyen feltételek közölt teljesíteni a terveket — mondja az igazgató. — Pedig idén 50 tonnával több para­dicsompürét kell készítenünk, mint a múlt évben. Vállalatunk üzemei közül a rni üzemünk részesült a legnagyobb elisme­résben, mert paradicsompürénk kiváló minőségű volt és sokai szállíthattak belőle exportra. A múlt évi sikerek ut V» ter­veztük, hogy a szocialista or­szágokba 15 tonna zöldbabot, ugyanennyi csemegeuborkát, a tőkés országokba 15 tonna, olaj­jal konzervált piros paprikát, 65 tonna csemegeuborkát, 50 tonna paradicsompürét szállí­tunk. A zöldbab kiviteli tervét máris teljesítettük. Ügy gondo­lom, más termékek szállításá­val sem leszünk adósak. NEVETGÉLŐ, TRÉFÁLKOZÓ LÁNYOK hosszú sora között ju­tunk fel a konzervgyár irodá­jába. Várják a fizetést. A pénzt még az üzemvezető Mária Líš- kaiová is rakja borítékokba. — Igyekeznünk kell — mondja mentegetőzve —, mert a fiatalok már türelmetlenek. Jó munkát végeztek, segítettek nekünk, amikor kevés volt a munkaerő, ezért mi is igyek­szünk, hogy minél hamarább kezükbe adhassuk a pénzes bo­rítékokat. Miután befejezte az ittenj. kisegítést, készségesen vállalja, hogy bemutatja az üzemet. — Fiatal diákokkal kezdtük meg a zöldborsó és az uborka feldolgozását. A forró meleg időjárásban a tervezettnél ko­rábban szállították ezeket a zöldségféléket. Közben Molnár Erzsébet, a minőségellenőrző osztály veze­tője is előkerül. Örömmel köz­li, hogy az állami minőségel­lenőrző hivatal dolgozóinak értékelése szerint termékeik minősége az első félévben megfelelt t a követelmények­nek. A minőségi mutatók ter­vét 103,1 százalékra teljesítet­ték. A komplex intézkedések érvényesítésének szellemében több prémiumot kaptak azok a dolgozók, akik a legtöbbet tet­tek azért, hogy minél jobb mi­nőségű áru hagyja el a gyár kapuit. Amikor azt elemezget­jük, hogy mi a jó munka tit­ka, így nyilatkozik: / — Különböző intézkedések­kel gondoskodunk róla, hogy jobb minőségű zöldség kerüljön feldolgozó üzemekbe. ' Pár nappal ezelőtt az Alsószecsei (Dolná Sec) Efsz paradicso­mát nem vettük át, mert éret­len volt. Azt akarjuk, hogy a napsugarak növeljék a paradi csőm cukortartalmát. A terme­lők ne számítsanak arra, hogy majd a gyár felcukrozza a pa­radicsomot. GONDOKRÖL, EREDMÉNYEK RÖL beszél a két vezető, öt kútjuk van, még sincs elég vi zük a zöldség mosásához. A helyzet csak akkor javul meg, ha a Lekéri (Cajakovo) Efsz bővizű kútjáböl vízvezetéken keresztül kapják majd a higié­niai előírásoknak is megfelelő vizet. Kezdődik a műszak, minden­ki gyorsan elfoglalja munka­helyét. Intézkedések történnek a balesetmegelőzési előírások betartására. — Ez az egyik legnagyobb problémánk — mondja az üzemvezető. — Az idénymun­kásokat állandóan figyelmez­tetnünk kell a veszélyre. A fia­talok olykor könnyelműek és emiatt könnyen érheti okét baleset. Az udvaron járművek köze­lednek. Varga István a Fegy­vernek! (Zbrojniki) Efsz trak­torosa és Béres László segéd­munkás a vagonokba rakja a vérpiros paradicsommal teli lá­dákat. — Az első szállítmány — mondják. — Ezután gyakrab­ban jövünk, mert a kánikulá­ban gyorsan érik a paradi­csom. Nálunk nagyon igénye­sek, szigorúak a kertészek, és csak első osztályú árut enged­nek szállítani a konzervgyárba. Lassan megtelik a vagon. Nézelődés közben merül fel bennem a kérdés, talán más üzembe akarják elszállítani a paradicsomot? A PÁRTELNÖK siet a válasz- szal: — Megvásároltuk ezeket a kiselejtezett vasúti kocsikat, amelyek nagyon megfelelnek átmeneti raktárnak. Könnyen kiszedhetők belőlük a zöldség­gel teli ládák. így is segítet­tünk magunkon, mert kevés a raktárunk és beruházási lehe tőségeink is korlátozottak. BALLA JÓZSEF A sobéslavi Elitex vállalót már 1972 óta sikeresen együtt­működik KGST-partnereivel a szövőgépek gyártása terén. A vállalat vetélőszekrényeket gyárt, s ezeket más KGST tag­országokban gyártott alkatré­szekkel együtt a Csebokszárii Gépipari Művekben (Szovjetu­nió) szerelik össze. Az Elitex évente 3150 vetélőszekrényt gyárt. A képen: Nadéidu Brizo- vá bütykös tengelyt szerel. (Jaroslav Sýbek Jelvétele -- CSTK) Szombaton nyitja kapuit az „Éltető Föld" országos mezőgazdasági kiállítás A mezőgazdasági újítók és feltalálóik gazdag bemutatóval jelentkeztek

Next

/
Thumbnails
Contents