Új Szó, 1981. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)
1981-08-20 / 196. szám, csütörtök
Javítják a szállítói-megrendelői kapcsolatokat A szállító és a megrendelő vállalatok gyakran kifogásolt, hiányos együttműködése az évek folyamán sokat vitatott probléma, amely megnehezíti, sőt nemegyszer megakadályozza a tervfeladatok hiánytalan teljesítését. Már-már úgy tűnt, nincs kiút az útvesztőből, hiszen se szeri, se száma az egymást okoló, a felelősséget egymásra hárító vállalatok kifogásainak. Ma már tudjuk, hogy a helyzet javulásához vezető utat az ismert fogyatékosságok kiküszöbölésével is foglalkozó komplex intézkedések és az ezekkel kapcsolatos párt- és kormányhatározatok következetes megvalósítása jelenti. A hirdetmény mindenkire kötelező Az említett intézkedések alapján kidolgozott jogszabályok egyike az Állami Tervbizottság és az Állami Döntő- bíróság 1980/48. számú hirdetménye, amely az 1975. évi előírásokat kiegészítve, abból az elvből indul ki, hogy a szállítói-megrendelői ' kapcsolatok már a tervelőkészítés időszakában kialakulnak s ezért a szállítóvállalatok feladatait már ebben az időszakban kell a megrendelő vállalatok igényeivel összhangba hozni, illetve kiküszöbölni a felmerülő ellentéteket és vitakat. František Krpatának, a CSSZK fő döntőbírójának szavai szerint a szervezetek és az irányító szervek tehát a szállítói-megrendelői kapcsolatokat már a tervidőszakban kötelesek tisztázni. Ez a feltétele annak, hogy a tervjavaslatok, a konkrét lehetőségek figyelembe vételével, csak a meglevő nyersanyaggal, anyagokkal, félkészáruval, késztermékekkel és energiával kapcsolatos követelményekből induljanak ki és ne tartalmazzanak teljesíthetetlen igényeket. —■ Ebből az elvből köveiken zik az is, hogy a terv a szállítói-megrendelői kapcsolatok tisztázása előtt semmilyen szinten nem zárható le és nem bontható fel — mondotta a fő döntőbíró, majd így folytatta: — Nem téveszthető azonban szem elől, hogy nincs az a jogszabály, amely következetes megtartása nélkül eredményhez vezetne. A szervezetek és irányító szervek felelős dolgozóinak tehát meg kell érteniük, hogy a szóban forgó hirdetmény a munkafolyamatok egyeztetésével a népgazdaság tervszerű fejlesztését hivatott biztosítani s ezért feladataikat felelősségük teljes tudatában kötelesek teljesíteni. A hosszú lejórotú szerződések előnye A hirdetmény a vállalatok és irányítószervek szervezett gazdasági tevékenységének alapját az ötéves tervben jelöli meg. Tehát a szállítói-megrendelői kapcsolatokat is összhangba kell hozni a 7. ötéves tervidőszak hosszú lejáratú feladataival. Ez pedig azt jelenti, hogy a végrehajtási tervnek — bár az ötéves tervből indul ki — minden évben konkrét feladatokat kell tartalmaznia. Noha elvitathatatlan a hosz- szú lejáratú tervfeladatok jelentősége, a gyors fejlődés a világban minden ország gazdasági életét befolyásolja. Ez alól mi sem képezünk kivételt. A különböző változásokra tehát hazánknak is megfelelően kell reagálnia. Ezért elengedhetetlen kövételméhy a szállító és megrendelő vállalatok szoros kapcsolatának a megteremtése. Mindenekelőtt az, hogy az esetleges változásokról kölcsönösen tájékoztassák egymást és kapcsolataikban a megváltozott feltételekhez, lehetőségekKORSZERŰSÍTÉSI PROGRAMOK A KOHÁSZATBAN A környezetvédelemről sem feledkeznek meg Kohászatunk minőségi fejlődése ebben az ötéves tervidőszakban is tovább folytatódik. A hosszú távú fejlesztési koncepciók alapján az utóbbi években elkezdődött például a klad- nói acélmű és a folyamatos rúdszelvény-hengermű, a kun- 'čicei középfinom hengermű, a kassai (Košice), tŕineci és kun- éicei új kokszolóművek, a tŕineci oxigémkonvertenes acélmű építése, s a csögyártási program megvalósítása során sor került a kapacitások kibővítésére Chomutovban, Podbrezová- ban és Veselí nad Moravou-ban. Egyes kohászati üzemek termelési szerkezetének átépítése a hiánycikkek csoportjába tartozó termékek gyártásának növelésére, valamint a minőség javítására irányul. Az utóbbi feladatokkal összefüggésben a Kelet-szlovákiai Vasműben megépítik a dinamó- lemezek harmadik gyártósorát. Ennek termelése már teljes mértékben fedezni fogja a hazai szükségleteket dinamóle- ímezekből és -szalagokból, sőt imég kivitelre is jut. A Hloho- veci Drótgyárban, valamint a Bohumíni Vas- és Drótművekben növelni fogják az acélszálak gyártását a gumiabroncsokba és szállítószalagokba. A kohászati termelés hatékonyságát a folyamatos acélöntés bevezetése is növelni fogja a Kelet-szlovákiai Vasműben és a podbrezovái Ián Šverma Vasműben. Hasonló jelentősége lesz a konvertergáz felhasználásának Tŕinecben és Kassán. A kohászok beruházási terveikben a környezetvédelemről sem feledkeznek meg. Elsősorban a 2iar nad Hronom-i SZNF Alumíniumkohóban megvalósuló akciókról, az istebnéi, vítko- vicei és kunčicei üzemekben létesítendő portalan ító Derende- zésekről, a krompachy levegő- szennyezés megszüntetéséről, valamint a podbrezovái kemencék portalanításáról van szó. A fémhulladék gyűjtésének és hasznosításának feltételeit jelentős mértékben javítani fogják az új aprítósorok is. A kohászati üzemekben megvalósuló további beruházások elsősorban a termelés felújítására és korszerűsítésére szolgálnak. FR. RAVEN hez, illetve igényekhez igazodjanak. A szállítói-megrendelői kapcsolatokat szabályozó új előírásokat a kiegészített, illetve módosított, 1983. január 1-től hatályba lépő Gazdasági Törvénykönyv is tartalmazza majd. Paragrafusai mindenekelőtt a hosszú lejáratú, nem csupán a szervezetek, hanem az irányító szervek szintjén is megkötött előkészítő szerződések jelentőségét fogják hangsúlyozni, aláhúzva az irányító szervek felelősségét a népgazdaság szükséges termékekkel való ellátásáért. A szervezetek együttműködésének alapját az ötéves tervidőszak feladataival öszliangban hozott ilyen hoszú lejáratú előkészítő szerző- dések képezik. Ezekből kell tehát kiindulniuk az egyes évekre, esetleg a rövidebb időszakokra szóló gazdasági szer- ződéseknek, hogy lehetővé te* gyék a termelési tervek egyes évekre történő kidolgozását is. A szállítói-megrendelői kapcsolatok javítását és a hosszú lejáratú gazdasági szerződések hatékonyságának növelését célzó készülő törvényes előírások tehát — a komplex intézkedés sek szerves részeként — gazdasági sikerünk egyik szavatosságát képezik. A már hatályban levő jogszabály ugyanis következetesen rámutat a gazdasági folyamatokat befolyásoló terv vezető szerepére és a szállítói-merendelői kapcsolatok megtárgyalásával lehetőséget nyújt az öt évre szóló, hosszú lejáratú szerződések megkötésére. A szerve-* zeteknek és az irányító szerveknek már tavaly megvolt a lehetőségük arra, hogy a megvitatott, megtárgyalt szállítóimegrendelői kapcsolatok alapján hosszú lejáratú gazdasági szerződéseket kössenek. Es ez a célja az erőforrások, illetve a lehetőségek és az igények összehangolásának, annak, hogy a szállító vállalatok idejében felkészüljenek a megrendelő vállalatok igényeire és ne akadályozzak őket tervfeladataik teljesítésében. KARDOS MÁRTA Kommentáljuk TÖBBLETGONDOK ÁRÁN IS A nagy nyári munka, a kalászosok betakarítása után átmenetileg nyugalmasabbak a földművesek munkanapjai. Nem ketl látástól vakulásig a határban dolgozni — ami az aratás idején törvényszerű vult —, a nyári hétvégi napúkon pedig a mezőgazdaságban dolgozók is pihenhetnek, kirándulhatnak. Persze, csak átmenetileg, hiszen rövidesen kezdődik a temérdek tennivalót adó őszi időszak. Bizony felsorolni is hosszú lenne az elvégzésre váró feladatokat attól kezdve, hogy megkezdik az dszi repce vetésterületének előkészítését, egészen addig a napig, amikor a mélyszántásra váró területeken az utolsó barázdát is meghúzzák. Még azt megelőzően, hogy kifagyott volna az eke a földből. Sikeriil-e a rengeteg feladatot az adott idd alatt elvégezni — az egyebek között a felkészülés milyenségétől is függ. Az idén ilyen szempontból igazán nem lehet panasz, hiszen az aratás a szokottnál legalább két héttel korábban fejeződött be így több idő maradt a nyár végi munkák elvégzésére, a gépek javítására, akárcsak az őszi mezei munkák sikeres lefolyását feltételező politikai-szervezési munkatervek kidolgozására, az esős őszre érvényes változattal együtt. Adott idő alatt sok munkát elvégezni csak gondosan és részletesen kidolgozott tervek alapján, átgondoltan es szervezetten lehet. Szükséges, hogy a szántás-vetés és az őszi betakarítás politikai-szervezési terve a rendelkezésre álló munkaerőre épüljön. Azokkal, akikkel számol a terv, részleteiben meg kell ismertetni az elvégzésre váró feladatokat. Jó, ha mindenki pontosan tisztában van azzal, hogy munkájával milyen mértékben lesz hasznára a közösségnek, de ugyanúgy azzal is, hogy esetleges gondatlanságával, hanyagságával mekkora kárt okozhat. Ugyanis a gépesített nagyüzemi termelésben is az ember az elsőszámú fényező, munkájának minősége, kezdeményezőkészsége és a szocialista munkaversenyben tanúsított helytállása elsődlegesen meghatározza a termelési eredmények végső alakulását. Ha itt és ezzel befejeznénk gondolataink szövését, már akkor is rengeteget mondtunk és még ennél is több olyan időszerű a halasztást nem tűrő feladatra, munkára hívtuk fel a figyelmet, ami napjainkban az emberek felkészítése során a mezőgazdasági üzemek pártalapszervezeteire, a pártbizottságok tagjaira és valamennyi kommunistára vár. Hatásos agitációt, szervező és meggyőző tevékenységet kell kifejteni minden munkahelyen, hogy a dolgozók egy emberként vegyenek részt a hagyományos őszi mezei munkák elvégzésében. S közben még arra is maradjon erő és idő, hogy az év folyamán keletkezett kiesések ellensúlyozására a hagyományosnak egyáltalán nem nevezhető feladatuknak is eleget tegyenek. Ilyen szempontból az első helyen a téli takarmányalapokat kell megemlíteni. A tarlós meleg, kánikula és vízhiány a szálas- és tömegtakarmányokat egyaránt megviselte, a mezőgazdasági üzemek többségében a tervezettnél kisebbek a téli tartalékok. Az elkövetkező betekben, hónapokban még sok mindent lehet és kell tenni a fa karmánymérleg javítására, például a szántóföldi melléktermékek, köztük a kukoricaszár hasznosításával. Csupán a nyugat-szlovákiai kerületben közel százezer hektáron termesztenek kukoricát, és az állattenyésztésben már az is sokat jelentene ha üzemenként a kukoricaterület 30—40 százalékáról a kúrót is betakarítanák és répaszelettel fe- silóznák. Tény és való, hogy a mellektermékek nagyüzemi gazdaságos betakarítására még mindig hiányzanak a szárbetakarító adapterek. Kézlegyintéssel mégsem lehet elintézni a feladatot, mert vannak ügyes gépszerelők, újítók, több- iettmunkát ét — gondokat is vállaló párttagok s öntudatos pártunkívüliek. Összefogva, megfelelő segítséggel és útmutatással képesek arra. hogy a rendelkezésre álló gépek átalakításával ellensúlyozzák a gépgyártók, gép- és traktorállomások, illetve a kereskedelmi szervek késlekedését. Ezt igazolja számos mezőgazdasági üzem követésre méltó példája. EGRI FERENC Mi bántja Mokos elvtársat? A Vysoká pri Morave-t „Záhorská Nivaa Efsz-ben a Bratislava- vidéki járásban több mint 130 hektáron repülőgéppel vetették el a gabonafélék betakarítása után■ a tarlókeverékeket. A SLOV- AIR repülőgépei így a műtrágyázás és a növényvédelem mellett egy újabb jelentős és gyorsan elvégzendő munkafeladatban segítik a mezőgazdasági termelőket. (ČSTK felvétel) Mokos György elvtárs, a he- tenyi (Chotínj Efsz kader és személyzeti osztályának vezetője kiegyensúlyozott, nyugodt alaptermészetü ember. Derűs, életvidám, ritkán szokott bosz- szankodni. Három éve az agitációs központ vezetője, és mivel Csintalan Miklós tanító elvtárssal együttműködve jól megszervezte az agitátorok tanácsának, majd mindhárom csoportjának tevékenységét, nincs különösebb oka a bosszanko- dásra. Ha azonban szóba kerül a szemléltető agitáció, bizony mind komorabb és komo- rabb lesz. Látható rajta: bántja valami. Az efsz irodaháza előtti propagandatábláknál önkéntelenül is megáll mindenki, mert mindegyik érdekes. Fényképek, rajzok, plakátok, rövid, de sokatmondó közlemények teszik érdekessé. Ha belépünk az irodaház csarnokába, mintha kiállításra, vagy múzeumba érkeznénk. Az efsz alapító tagjainak, volt és jelenlegi vezetőinek portréi mellett a szocialista munkabrigádokról készített csoportképek, az élenjáró dolgozók fényképei láthatók. Több, másféle dokumentum, tárgyi emlék, kiadvány, röplap, elismerő és dicsérő oklevél. És a figyelmes szemlélő észreveszi, megtalálja a jelenleg időszerű problémákat szemléltetve magyarázó tájékoztatót, faliújságot is. Mi bántja hát Mokos elvtársai? Kérésemre elmondja, hogy az agitátorok 7 tagú tanácsa 3 csoport tevékenységét irányítja. Az óvónők és a hnb dolgozóinak agitációs csoportját Tóth Teréz, a tanítókét Csintalan Miklós, az efsz dolgozóiból szervezett csoportot pedig ö maga. Mindegyik saját hatáskörében, az előre és ‘idejében kidolgozott munkaterv szerint váltakozva gondoskodik a hangosanbeszélő műsorának megszerkesztéséről. A nyári betakarítási munkálatok idején minden este 6 órakor 20—25 perces, aktuális témájú műsort közvetítettek. Mária Lucová, Szabó Dezső, meg a többiek jól megszervezték ezt a tevékenységet. Érdeklődéssel hallgatták a lakosok a nyáresti műsorokat. A szemléltető agitációval kapcsolatosan megemlíti a szervezők közül Atlasz Elek és Sárai Erika nevét. Azután a Kocsis László vezetésével működő, 8 tagú fotósok körének tevékenységét méltatja. Ám egyre komorabban és komora bban. Mi bántja? Mngpróbálom kitalálni. Nincs egyetértés, vagy talán hiányos, akadozó az elvtársi együttműködés? Válasz: Ugyan kérem. Nem kap kellő támogatást a helyi nemzeti bizottságtól? Válasz: A hnb tanácsa évente kétszer rendszer ;en foglalkozik az agitációs központ helyzetével, értékel és ellenőriz, kérésünket mindig teljesíti. Talán az eszmei, politikai irányítás hiányos? Válasz: Erről szó sem lehet, hiszen a pártszervezet vezetősége idejében, kellő mértékben tájékoztat bennünket, tanácsot is ad. ■ Ez bánt — mondja, és az íróasztal fiókjából elővesz három iratot, egy tervrajzot és egy fényképet. — Tessék, nézze meg! A három irat megrendelő levél. Mind a három a komáromi | Komárno) Stavba termelőszövetkezetnek címezve. Az első feladásának dátuma: 1H80. november 11. A másodiké, a harmadiké későbbi, de lényegében az első megismétlése. Mindhárom esetben a megrendelés tárgya: propaganda táblák elhelyezésére szolgáló, vasból ké szítendő állvány. A tervrajzon pedig az látható, hogy milyennek képzelik ezt az állványt, a fénykép pedig egy hozzá hasonlóról készített felvétel. — Hiábavaló mindez — magyarázza —, nem készítették el az állványokat. — Jártam a művelődési házban is — mondom —, ott lát- tam hasonlókat. — Kölcsönbe kaptuk mindegyiket — válaszolja. — Amikor a választásokra készültünk, elmondtam panaszomat a járási művelődési központ igazgatójának, rendelkezése nyomán Gútáról kerültek hozzánk. Kölcsön. — És az irodaház előtti táblák? — kérdem. — Azokat is kölcsönbe kaptuk a dunamocsi művelődési otthontól. Bántja, és joggal bántja, hogy hiábavalók a megrendelések, csak kölcsönzései segítik, támogatják törekvésüket. Cselekedniük kellene az illetékeseknek. Mégpedig sürgősen. HAJDÜ ANDRÁS
