Új Szó, 1981. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)

1981-08-20 / 196. szám, csütörtök

Washington elöntése fokozza a lázas fegyverkezést és fékezi az enyhülési folyamatot A SZELSZKAJA ZSIZNY A SZABAD EURÓPA ÉS A SZABADSÁG RÁDIÓÁLLOMÁS TEVÉKENYSÉGÉRŐL (Folytatás az 1. oldalról) nak beindítása fokozza a lázas fegyverkezést és megnehezíti a békeszerető erők arra irányuló törekvéseit, hogy meg kell őrizni az enyhülés terén a 70-es években elért eredményeket. A bolgár közvélemény mély aggo­dalommal vette tudomásul a döntést. A Bolgár Népköztársa­ság a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal tovább folytatja harcát a békéért és a leszerelésért. HAVANNA — Az Egyesült Ál­lamok elnökének döntése értel­metlen és veszélyes lépés, amely az egész emberiséget fe­nyegeti, jelentette ki a TASZSZ tudósítójának Elena Gil a béké­ért és a nemzetek önrendelke­zéséért síkraszálló kubai moz­galom elnöke. Hangsúlyozta, hogy a békevédők és a haladó gondolkodásúak világszerte még hatékonyabb neutronbom­baellenes kampányt folytatnak, mint annakidején, amikor Car­ter elnök közzétette a neutron- fegyverrel kapcsolatos terveit. LUANDA — A Fehér Ház és a Pentagon döntése az amerikai imperializmus politikájának ag­resszív jellegéről tesz ismét ta­núbizonyságot, írta a Journal de Angola című lap. A döntés cél­ja, hogy az USA javára módo­sítsák az erőviszonyokat. A Rea­gan kormányzat intézkedéseivel a vietnami vereség után meg­rendült amerikai hírnevet és ka­tonai erőt szeretné ismét hely­reállítani. BEJRÚT — A Reagan-kor­mányzat a libanoni A1 Hurija lap szerint a fegyverkezési haj­sza újabb fordulóját indította Súlyos helyzetben a salvadori menekültek (ČSTK) — Tovább romlik an­nak a 17 000 salvadori mene­kültnek a helyzete, akik a jun­ta katonáinak és a félkatonai fasiszta szervezeteknek a meg­torlásai elől Hondurasba mene­kültek. A La Virtud város mel­letti ideiglenes táborokban na­ponta öt gyermek hal meg. A táborban tevékenykedő francia orvosok szerint a menekültek kritikus helyzetét az élelmiszer- és gyógyszerhiány s a fegyve­res alakulatok Salvadorból ki­induló támadásai okozzák. ÚJABB PROVOKÁCIÓK KUBA ELLEN (ČSTK) — Az amerikai sajtó Információkat közölt a szocia­lista Kuba elleni újabb provoká­ciókról. A Cubanos Unidos Kuba-elle- nes terrorista szervezet tagjai­val a fedélzetén több amerikai hajó indult a floridai Miami ki­kötőből azzal a céllal, hogy ki­kössön a Kuba területén tör­vénytelenül elhelyezett Guanta­namo amerikai támaszponton. Guantanamo területén „emig­ráns kubai kormányt“ akarnak kinevezni és katonai „segítsé­get“ kérni az Egyesült Álla­moktól. Gyakorlatilag tehát a Playa Giron i sikertelen partra­szállás újabb verziójáról van szó. Az akcióban legkevesebb há­romezer a CIA által kiképzett és felfegyverzett emigráns vesz részt és egyes hírek szerint már levelet is intéztek Weinberger hadügyminiszterhez azzal a ké­réssel, hogy adja át nekik a tá­maszpont igazgatását, hogy ott „független kubai államot“ ala­píthassanak. Nem hisznek a „sajtószabadágban’’ (ČSTK) — Az amerikaiak többsége nem hisz az Egyesült Államok dicsőített „sajtószabad­ságában“. Erről tanúskodnak a Washington Post című napilap által rendezett közvélemény-ku­tatás eredményei. A megkérdezettek 54 százalé­ka kijelentette, hogy a fő napi­lapok és tévétársaságok szándé­kosan elhallgatják a fontos bél­és külpolitikai eseményeket. Az ankét résztvevői hangsúlyozták, hogy az Egyesült Államok fő hírközlő eszközei számos politi­kai kérdést nem magyaráznak objektívan. el. Hangsúlyozza azonban, Wa­shington hiába bízik abban, hogy sikerült a világra kénysze­rítenie hegemonista terveit. A Szovjetunió és szövetségesei nem szemlélik passzív megfi­gyelőként a fejleményeket. A neutronfegyver leállítására vo­natkozó szovjet felhívás viszont nem azt jelenti, hogy a Szovjet­unió gyenge, vagy valamiféle propaganda célú trükkhöz fo­lyamodott. PEKING — Miközben a világ közvéleménye felháborodással reagált Reagan döntésére, a kí­nai tömegtájékoztatási eszközök szüntelenül azt hangsúlyozzák, hogy ez válasz a „szovjet fegy­verkezésre“ és ily módon lénye­gében igazolják Reagan dönté­sének helyességét. .Humánus" fegyver Bevetés előtt.. bevetés után ... (Külföldi lapokból) (ČSTK)' — Gyakorlattá vált, hogy amikor Washington és a NATO kiélezi militarista politi­káját, ezt a propagandatevékeny­ség megerősítése, a szocialista országok ellen folytatott lélek­tani hadviselés további kiszéle­sítése kíséri — írja kommentár­jában az uszító rádióadók, min­denekelőtt a Szabad Európa és a Szabadság tevékenységéről szóló kommentárjában a Szelsz- kaja Zsizny szovjet napilap. Ezt bizonyítja az USA által bő­kezűen támogatott diverzáns központok erőfeszítéseinek je­lenlegi fokozódása is. A Nyugat a szocialista világ ideológiai aláásására irányuló propaganda­rendszert dolgozott ki, felhasz­nálja a dezinformációt, a rágal­mazást és a hallgatók félreve­zetésének legprimitívebb mód­szereit is. Ezek alapjául a bur- zsoá tömegtájékoztató eszközök SAM NUJOMA INTERJÚJA (ČSTK) — Sam Nujoma, a SWAPO elnöke keddi budapesti sajtókonferenciáján elítélte a dél-afrikai fajüldöző rezsim ál­landó agresszióját Angola ellen. Ezzel kapcsolatban értékelte azt a támogatást, amelyet a SWAPO igazságos harcához a szocialista országok nyújtanak. VISZONYLAGOS NYUGALOM BEJRÚTBAN Vazzan kormányfő eredményes tárgyalásai Az USA javaslatai a palesztinok ellen irányulnak ' (ČSTK) — A libanoni főváros Sijah negyedében az Amal szél­sőséges siita szervezet és a li­banoni haladó erők közti két­napos súlyos harcok után né­mileg megnyugodott a helyzet. Az összecsapásoknak 24 halálos áldozata volt, és 100 személyt kórházakban ápolnak. Az arabközi békefenntartó erők egységei ellenőrzik a tűz­szünetet, amelyet a szembenál­ló felek Damaszkuszban kötöt­tek meg Jasszer Arafatnak, a PFSZ elnökének, Abdái Halim Khaddamnak, Szíria külügymi­niszterének és további politiku­soknak a jelenlétében. Damasz­kuszban javasolták, hogy Bej­rútban és más városokban zár­ják be a katonai csoportok több székhelyét, és valamennyi szer­vezetnek csak egy hivatala le­gyen, ezenkívül távolítsák el a barikádokat, és vonják vissza a nehézfegyvereket. Ennek a tervnek Jelenleg azonban csak nagyon kis reménye van a si­kerre. Az, ami a Sijah negyed­ben történt, világosan megmu­tatja, hogy az országban anar­chia uralkodik — kommentálta e helyzetet Valid Dzsumblatt, a libanoni baloldali szervezeteket tömörítő Nemzeti Mozgalom ta­nácsának elnöke. Shafik Vazzan libanoni kor­mányfő tegnap tért vissza Bej­rútba kétnapos szaúd-arábiai és kuvajti tárgyalásairól. A tegna­pi bejrúti napilapok úgy véle­kedtek, hogy mindkét ország­ban sikerült támogatást szerez­nie a rendkívüli arab csúcsta­lálkozó összehívására, amely Libanonról tárgyalna. Megbe­szélései érintették az izraeli agresszióval szembeni harc kö­zös arab stratégiáját is. Ami a libanoni válság megoldását il­leti, a bejrúti kormány minde­nekelőtt az arab országok kez­deményezésére és támogatására számít. Ez tűnik ki Vazzan tár­gyalásainak már közzétett ered­ményeiből. Az amerikai politikusok a li­banoni „béke“ saját változatá­nak megvalósítását szorgalmaz­zák. Ezzel egyidőben továbbra Is korlátlanul támogatják az izraeli militarista rezsimet, és a lehetőségek mind szélesebb ka­rét biztosítják számára a július 24-i tűzszünet megsértésére. Ezt bizonyítja az F-15-ös és az F- 16-os vadászbombázók szállítá­sára vonatkozó embargó felol­dása is. A Tisrin szíriai napilap legutóbbi számában megjegyez­te, hogy az amerikaiak nem hí­vei a tűzszünetből eredő béké­nek. Megállapította,' hogy az UNIFIL-erők dél-libanoni tevé­kenységének kibővítésére tett amerikai javaslat elfogadhatat­lan a palesztin ellenállási moz­galom számára. Enyhült a helyzet Sri Lankában (ČSTK) — Hírügynökségi je­lentések szerint a nemzetiségi súrlódások Sri Lankában, ahol Richard Junius Dzsajavardene elnök hétfőn elrendelte a rend­kívüli állapotot, tegnapra eny­hültek. A kormány képviselője azonban közölte, a kormánynak olyan értesülések jutottak tu­domására, melyek szerint a la­kosság egyes csoportjai titok­ban fegyvereket halmoznak fel. A szigetország két legna­gyobb nemzetiségi csoportja kö­zött az ellenségeskedések már két hete tartanak, s ezeket a tamil kisebbség szeparatista tö­rekvései váltották ki. Kormánytisztviselők szerint a jelenlegi zavargások válasz azokra az összetűzésekre, ame­lyeket júniusban állítólag a ta­mil szélsőségesek provokáltak ki. Az elnök akkor Is elrendel­te a rendkívüli állapotot, ame­lyet néhány nap múlva felol­dott. J eane Kirkpatrick, az USA állandó ENSZ-képviselője Quitóban, Ecuador fővárosában befejezte latln-amerlkal (kör­útját. Csaknem kéthetes útja során ellátogatott Venezuelába, Argentínába, Chilébe, Uruguay­ija, Peruba és Ecuadorba, ahol az említett országok legfelsőbb vezetőivel tárgyalt. Hivatalosan geten az izraeli csapatok kivo­nása után elhelyezendő ún. nemzetközi erőkben való részvé­telnek, hogy felújítsák a tár­gyalásokat egy új ikatonal tömb létrehozásáról, amelynek élén Chile és Uruguay állna. Az út­tal Washington kifejezésre akarta juttatni, hogy támogatja a térség diktátorrezsimjeit. FURKÓSBOT ÉS PÉNZESZSÁK az ENSZ-közgyűlés őszi, rend­kívüli ülésszakáról volt szó. Külföldi megfigyelők viszont rámutatnak arra, hogy a láto­gatássorozatnak vajmi kevés köze volt Kirkpatrick asszony ENSZ-bell tisztségéhez. Lady Jeane-t, Reagan elnök külön- megbízatással küldte Latln- Amerlkába. De miért éppen őt? Nos ez a hölgy attól kezdve, hogy a diplomáciában kapott helyet, ismertté vált kijelenté­seiről. „Az amerikai erő felújí­tásának szükségességéről“, va­lamint arról beszélt, hogy a Fe­hér Ház és a represszív rezsl- mek együttműködését az észak- amerikaiaknak „erkölcsileg“ el kell fogadniuk. Lényegében er­ről volt szó. Az út egyik leg­fontosabb célja az volt, hogy „megmagyarázza“ az új ame­rikai kormány latin-amerikai politikáját, hogy néhány orszá­got megnyerjen a Sínal-félszl­Nem mindenütt és nem minden­ben jár szerencsével az ameri­kai ENSZ-képviselő. Például az ún. nemzetközi erők kérdésé­ben, a hírek szerint a megláto­gatott országok legnagyobbiká­ban, Argentínában sem ért el sikert. Uruguay viszont már hi­vatalosan közölte, hogy ebben az akcióban akkor is részt vesz, ha az arab államok állandó ENSZ-képviselője az arab nép és az arab országokkal szembe­ni ellenséges magatartás meg­nyilvánulásának nevezi a „nem­zetközi erőkben“ való részvé­telt. Kirkpatrick a legnagyobb megértésre Pinochetnél talált. A Hoy című chilei napilap er­ről így ír: „Chile és az Egye­sült Államok kapcsolatai to­vábbra is barátiak, s minden megbeszélés a teljes nézetazo­nosság jegyében zajlott le“. Ezen nem lehet csodálkozni. A PInochet-típusű emberek dön­tő szerepet játszanak Washing­tonnak, a latin-amerikai orszá­gokkal szemben folytatott új po­litikájában. Reagan már leve­tette az emberi jogok harcosá­nak carterl álarcát és ismét nyilvánosan kijelentette, mely rezslmek lránt érdeklődik, va­lamint azt, hogy „a furkósbot és a dollárokkal teli pénzes­zsák“ politikája egyértelműen a latin-amerikai népek nemze­ti felszabadító harca ellen Irá­nyul. Jeane Kirkpatrick ezt konkrétan így fejezte ki: „Chi­le jó példa a felforgató elemek elleni harcra, mert gazdag ta­pasztalatokat szerzett \ A Plno- chet-rezsim „tapasztalatairól“ vall a több mint 30 ezer halott, az 1 millió menekült, az eltűn­tek, valamint a bebörtönzöttek és megkínzottak ezrei. Kirkpat­rick nem fukarkodott az állí­tólagos szovjet és kubai ve­széllyel kapcsolatos kijelenté­sekkel, és dollárokat kínált természetesen a szófogadóknak, de elsősorban azoknak, akik továbbra sem fognak vissza­riadni attól, hogy saját népüket gyilkolják. A történelem kere­két azonban senkinek sem sike­rül visszafordítani, még Rea- gannek sem. Latin-Amerika né­pei továbbra sem hajlandók az engedelmes gyalogos szerepét Játszani az észak-amerikai im­perializmus sakktábláján. (P) tudósítóinak a Szovjetunióról szóló különböző hamis jelenté-* sei, a nyugati turisták, a rossz* akaratú diverzánsok „informá­ciói“ szolgálnak alapul. A nyugati rádióadók propa­gandatevékenységét a szocialis­ta országok ellen úgy egyezte­tik, hogy az minél szavahihe­tőbb benyomást keltsen. Figye­lembe veszik a „különös tájé­kozottságra“ törekvő emberek kritikátlanságát is ezekkel a je­lentésekkel kapcsolatban, hang­súlyozza a szovjet lap. ELKÖLTÜM AZ ADÓNYERESÉGEM A minap reggel sétáltam a Fehér Házban, hogy felvegyem az adócsökkentés folytán járó pénzemet. Reagan elnök a ka­puban ült egy asztalka mö­gött. Leszámolta az összeget, 800 dollárt, megjegyezvén: — Ma már sokkal jobban megy magának, mint tegnap. — Igen, uram, — mondtam. — Jól jön ez a pénz. — No és mihez kezd vele? — érdeklődött. — Amerikában szeretném befektetni — biztosítottam öt. — Egy részét beteszem a bankba, a többiért rézvénye­ket és kötvényeket, úf házat és autót veszek, s ha még ma­rad, felvásárlóm a Conoco olajcéget. Az elnök mosolygott: — Örömmel hallgattam magát. Ezért történt az adócsökken­tés. A dolgozó amerikai em­ber leszüretelheti munkája gyümölcsét, és nem nyomhat­ják tovább a jóléti állam sú­lyos terhet. Az elnök búcsúzóul még a kezembe nyomott egy szeren­csedollárt. Bankóktól duzzadó zsebbel, boldogan sétáltam to­va. Néhány tömbnyire a Fehér Háztól hirtelen egy férfi ug­rott elém a kapualjból: — — Pénzt vagy életeti Ön talán rabló? — ér­deklődtem. — Dehogy. Az iskolatanács­tól vagyok. A kormányzat megnyirbálta a költségveté­sünket, és valamilyen módon pótolnunk kell a hiányt. ■— Száz dollár megteszi? — Az ugyan kevés az isko­lai étkeztetésre, de most az egyszer megússza ennyivel. Adtam neki kétszázat, így is maradt még hatszáz. Egy jó­fajta irodát kerestem, ahol be­ruházhatnék, amikor kedvem szottyan egy doboz szivarra. Kiderült, hogy ötdolláros adót rakták rá. — Nem borsos ez egy ki­csit? — firtattam. A polgármester, aki történe­tesen a pénztár mellett állt, kifakadt: — Éppen hogy nem eléggé magas. Háromszázmilliós defi­citem van, és még nekem kell fizetni a szegények kórházi ellátását, a rendőri védelmet, a tűzoltóságot, az útjavításo­kat, üzemeltetni a tömegköz­lekedést. Lefaragták a város­nak nyújtott juttatásokat, és mireánk, polgármesterekre hagyták, hogy teremtsük elő a pénzt, ahonnan tudjuk. Visszatérve a hivatalomba, a feleségem hívott telefonon. Közölte, hogy újabb terheket vetett ki a házunkra. A csa­tolt figyelmeztetésben az állt, hogy ha nem fizetjük be azon­nal az adót, a város képtelen lesz ivóvizet szolgáltatni, el­vezetni a szennyvizet, és este fél kilenc után megszűnik az utcai világítás. No — gondol­tam —, meg is van, hová te­gyem az „adónyereséget“ Visszatértem a Fehér Házhoz. Reagan elnök még mindig mo­solyogva számolta kt a pén­zeket az adófizetőknek. — Elnök úr — kérdeztem. — Megmondaná még egyszer, hogy miért megy ma nekünk jobban, mint tegnap? ART BUCHWALD

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents