Új Szó, 1981. augusztus (34. évfolyam, 180-204. szám)

1981-08-17 / 193. szám, hétfő

Lezseren szenvedni és dolgozni Neve: Bakost Béla: Születési dátum: 1957. június 18. Testma­gasság: 180 cm, súlya: 76 kg. Foglalkozása: diák, a Nyíregy­házi Tanárképző Főiskola har­madéves, testnevelés-földrajz szakos hallgatója. Az ottani VSC versenyzője, edzője Sigér Zoltán. 1. SZÍNHELY: PRÁGA Hármasugróként már régóta ismertem, újságírói képességeit eddig azonban még nem árulta el. Csak a prágai viadal első napján, amikor mellettem ült a lelátón és figyelte társai sze­replését. Figyelte és kommen­tálta, „másodállásban, beugró­ként“ segédkezett az eredmé­nyek, a pontverseny állásának lejegyzésében. Egy ilyen ver­senyen a stadionban uralkodó káoszban bizony jól jön az ilyesmi. Másnap viszont már ő is magára öltötte a piros-fehér- zöld csíkos válogatott mezt, arcizmai megfeszültek, tekinte­te komolyra váltott — ebben a pillanatban már csak saját versenyszámára, ugrásaira fi­gyelt. N ekifutás, pontos léc- logás, jó elrugaszkodás... Bé­la odamegy az eredményjel­ző táblához, érzi ő is, jó volt az ugrás. Végre meg­jelenik az eredmény: 17,21. 24 centivel jobb az általa tartott magyar csúcsnál. Hacsak — a hatszél nem erősebb a megen­gedettnél. Erősebb. A csúcsja- vitás elmaradt, de az ered­mény. ha megjegyzéssel is, de odakerül a világranglistára. — Sebaj — mosolyog hamis- kasan a verseny után —, majd máskor. De a hetykének szánt kijelentésben fanyarság lap­pang. Mert az igazi sikert ed­dig még csak fedettpáJyán ér­te el, Sindelfingenben az Euró­pa bajnokságon 16,86 al arany­érmet nyert. Aztán jött a ma­gyar atlétika számára oly bal­szerencsés olimpia, ahol 16,47 méteres teljesítménye csak a 7. helyhez volt elég. Pedig szabadtéren érzi magát igazán otthon. PÉLDAKÉPE — SZANYEJEV — Minden tiszteletem a hír­neves magyar hármasugró isko­láé —, de én sohasem voltara az utánzás híve. Az évek során igyekeztem a számomra leg­megfelelőbb stílust kialakítani. Egyetlen nagy példaképem Viktor Szanyejev, de inkább az ember, a sportolo, nem pedig a technikája, a stílusa. Ö in­kább erőugró, én pedig gyor­saságból ugróm, mint a nége­rek. Azt mondják, jó a techni­kám is — ezt így összevetve igyekszem kamatoztatni. Nagyszerű edzőm van, aki > ŕ : m ásássá A híres magyar hármasugró Cziffra véleménye szerint Bakó- si Béla számára lélektanilag nagyon fontos volt, hogy a 17 m fölé kerüljön. Ha egyelő­re hátszéllel is ... ! Vojtíšek felv.) Készülődés a Kanada Kupára 1981 VIII. 17. Mérföides léptekkel közeleg szeptember 1-e, a jégkorongo- zOk Kanada- Kupa tküzdeLemso- rozatának rajtja. Az európai részvevőik ezen a héten Skandi­náviában kezdik meg a felké­szülés utolsó fázisát és a szov­jet, a csehszlovák, a finn, meg a svéd csapat felmérheti, hol tart felkészülésben, mit várhat saját magától. Hétfőn és szer­dán Svédország—Csehszlovákia, hétfőn és kedden Finnország— Szovjetunió mérkőzésekre ikerül sor, míg pénteken és vasárnap Finnország—Csehszlovákia, va­lamint Svédország—Szovjetunió mérkőzések lesznek. Mivel a néhány napja befejezett BEK- találkozókon is az említett or­szágok volt rangelsői szerepel­tek, már a Val Gardena-i csatá­rozásokat is végeredményben a Kanada Kupa előjátékának te­kinthettük. Az eddigi értesülések szerint Svédország, de Finnország is olyan erős csapattal vesz részt a Kanada Kupa küzdelmeiben, mint eddig még soha. Mindkét skandináv állam szövetségi ka­pitányának rendelkezésre áll­nak a kanadai és amerikai pro­fi ligákban szereplő kiválósá­gok, úgyhogy a finn és a svéd válogatott lényegesen nagyobb játékerőt képvisel mint a leg­utóbbi VB-n, illetve a követke­zőn. A svédek ráadásul Stock­holmban a johanneshov-stadi- onban ugyanolyan méretű és kivitelezésű pályát létesítettek az említett erőpróbákra, mint amilyenek Kanadában várják a szereplőket. A szovjet csapat csendben, de a rá jellemző alapossággal ké­szült már a BEK-döntőre, s ter­mészetesen az e heti skandináv erőpróbákra, de a következő kanadai előcsatározásokra és magára a Kanada Kupára is. Tyihonov főedző évek óta foly­tatja a fiatal tehetségek beépí­tését a válogatottba, s így zök­kenőmentesen pótolni tud olyan egyéniségeket, mint a ta­valy visszavonult csapatkapi- lány, Mihajlov, s « válogatottól legújabban visszavonult Petrov, a híres hármasfogat irányítója volt. A csehszlovák válogatottban a generációs probléma megol­dása eddig nem hozta meg a várt eredményt. A világnagysá­gok pótlása nem megy máról holnapra, de egy év leforgása alatt sem. A legutóbbi világbaj­nokságon harmadik helyet szerzett a csehszlovák csapat és ezt szakvezetői sikernek mi­nősítették, pedig ez az előzmé­nyek után nagyon szerény eredmény. Azóta Martinec, es Hlinka is búcsút vett a váloga­tottságtól, s- az országos együt­tesben igazi játékmester, nagy játékosegyéniség már nem is akad. Ezért várjuk érdeklődés­sel mind a svédek, imind a fin­nek elleni találkozóik eredmé­nyét, mert azok alapján képet alkothatunk a csapat jelenlegi képességeiről és Kanada Kupa­lehetőségeiről. Kellemetlen len­ne, hogyha a Val Gardena-i hi­degzuhany után már válogatot­tunk skandináviai szereplése is lehűtené a hazai jégkorong- kedélyeket. ZALA JÖZSEF nemcsak jó szakember, de iga­zi vitapartner is, vele minden nagy verseny után elemezzük a tapasztalatokat, azt, mit hi­báztam el, hogy még egyszer elő ne forduljon. — Nézete szerint mi kell ahhoz, hogy valaki felnőhessen Szanyejevhez? — Elsősorban az, hogy nagy egyéniség legyen — mind em­berileg, mind szakmailag, a magánéletének és a sportnak is összhangban kell lennie. És még egy adag jó értelemben vett lezserség, de emellett meg kell tanulnia az embernek szenvedni és dolgozni. Annak tudatában versenyezni, hogy azt a munkát, amit elvégzett, a versenyen kamatoztassa. Munka, lemondás, verseny, sikerek. Ez utóbbi a legritkább, s mégis ennek érdekében az a rengeteg többi, ez ad értel­met mindennek. A szurkoló csak ezt látja. De mi van mö­götte? Bakosi esetében alapo­zásnál heti 12—13 edzés, ami a versenyidőszakra hat-hérte le­csökken. Az edzésidő másfél­két óra, de ezalatt teljes erő- bedobás, nincs megállás. Gyor­saság, vágta, speciális erősítés, technikai munka, majd a ki­egészítő számok — Béla ked­vence a kosárlabda. HOGY KEZDŐDÖTT? — 1974-ben véletlenül kerül­tem a hármasugráshoz — em­lékezik, s néha odafülel a fel­csendülő zene hangjaira is, imádja a zenét —, egy testne­velő tanárom elküldött a kö­zépiskolai bajnokságra. Végül az országos bajnokságon kötöt­tem ki, minden edzés nélkül harmadik lettem, jött a meghí­vás a válogatottba, s ezzel' együtt a munka is. Tizennyolc évesen magasat ugrottam, 208 volt a legjobban), ezzel nyer­tem országos bajnokságot, ugyanígy távolugrásban 788 centivel. — Mit tart legnagyobb sike­rének és mik a tervei? — Siker? Arra még várok. Los Angelesben az olimpián, ha minden jól megy... De jó is lenne! Persze, közben is oda­figyelek majd. Siker, vagy in­kább érdekesség, hogy egy hó­nappal az olimpia után Nyitrán megvertem az olimpiai bajno­kot,- Uudmáet. Terveim? Sze­retnék 17,50 fölé kerülni. S a közeljövőben megnősülök. 2. SZÍNHELY: BUDAPEST A Budapest Nagydijon ismét öszefutottunk, megint a lelá­tón. Arcán még a verseny hagyta fáradtság nyomai. Pár szóra futotta csak időmből, mert a tudósítás sürgetett. — Gratulálok — szóltam visz- sza búcsúzóul. — Csak ezüstre tellett a bu­karesti Universiadén — tárja szét karját, de azért mosolyog. URBAN KLARA SZERÉNY!! ÉS KÖVETKEZETESEK Safarit Béla, a dunaszerdahe­lyi járási teniszszövetség elnö­ke, aki jelenleg játékos-edző és szakosztályvezető az Agroprog- res Zlaté Klasy (Nagymagyarj sportegyesületi nél, azt a néze­tet vallja, hogy lassan változik az a közfelfogás, miszerint a tenisznek nincsen tömegvonzá­sa. Nem éppen könnyű feladat ezt a sportot járási méretben meghonosítani. Elsősorban a pályák hiányzanak, hiszen ver­senyre alkalmas pályát csak Somorján (Samorín) és Nagy- inagyaron találhatunk. Az vi­szont bíztató, hogy Illésházán (Nový Životj, Légen (Lehnice), Gélén (Holice), Vásarúton (Tr­hové Myto) teniszpálya építé­sét tervezték be. Legutóbb egy hónap alatt négy csapat részvételével Nagymagyaron rendezték a, já­rási bajnokságot, amely az il­lésháziak sikerét hozta. Németh Tivadar és Budai Gyula révén. Ugyanott volt a SZISZ járási egyéni teniszbajnoksága s a nagymagyari színek képvise­lője, Budik Igor végzett az el­ső helyen. A nagymagyari tenisz-szak­osztály sokat köszönhet Safarit kezdeményezésének. A nagysze­rű környezetben levő pályát saját erőből létesítették és par­kosították annak környéket is. jelenleg tízágyas kis szálló épül a teniszpálya mellett a versenyzők számára, valamint 8X4 méteres fürdőmedence is. A pályákat úgy építették, hogy téli időben azokon korcsolyázá- si és jégkorongozási lehetőség is kínálkozzon. A szakosztályban rendszeres politikai-nevelő munka folyik. A szakmai nevelés pedig lehe­tővé teszi, hogy télen is foglal­koztathatják a teniszezőket, mégpedig az iskola tantermé­ben. Ennek is köszönhető, hogy az A-csapat a kerületi /. osz­tályban, a B- és ifjúsági csapat pedig a kerületi II. osztályban szerepel dicséretes eredmény­nyel. A diákteniszezők is sok jót hallattak magukról. Az ed­ző fia, a kis Robert a Picsfany- ban rendezett szlovákiai baj­nokságon egyéniben a második, párosban az első helyre került, Prerovban az országos bajnok­ságon oldalán Flaminnal, az In­ter játékosával a harmadik he­lyet érdemelte ki. Tehát az utánpótlás is biztosítva van. A jó példa remélhetőleg ha­marosan másutt is követőkre talál, s ebben a járásban is na­gyobb mértékben létjogosult­ságot kap a látványos fehér sport, a tenisz. MÉRI ISTVÁN Milan Nový még állja a küzdel­met a csehszlo­vák jégkorong- válogatott mus­kétásai közül. Szeretnénk többször látni, hogy így örül a gólnak, mint ahogy azt egy a kanadaiak elle­ni mérkőzésen tehette (ČSTK fölv ) AZ ftAPM KELI MIAUM... A nemrég megrendezett csehszlovák úszóbajnokságot illetve annak színvonalát és az elért eredményeket többen is elmarasz­talták a szakemberek közül azzal a megindoklással, hogy a szeptember elején Szplitben sorra kerülő EB előtt ennél sok­kal jobbat vártak. Az edzők természetesen a minél jobb ered­mények elérésére készítik fel védenceiket, sha a sikerek elma­radnak, a kelleténél nagyobb a csalódottság. Az úszók idei or­szágos vetélkedése több. rekordot is hozhatott volna, bár a szlo­vákiai versenyzők eléggé kitettek magukért, de orsr.ágos csú­csot csupán Géri (képünkön) tudott javítani a 100 méteres gyors- úszásban. A legnagyobb csalódással — ezt a bajnokság utáni kommen­tárunkban sem titkoltuk — Roí- ko szolgált aki gyenge formá­ban szerepelt és egyetlen bajno­ki címet sem szerzett, pedig négy számban indult. Nem ok nélkül várták tőle a helytállást, hiszen az elmúlt években Rolko neve Csehszlovákiában fogalmat jelentett és számtalan nemzet­közi versenyen vitte sikerre ha­zája -színeit. Igaz az elmúlt évi világranglistákon egyetlen számban sem sikerült a tíz leg­jobb közé kerülnie, de nevét így is „jegyezték“ külföldön is. Ami az említett ranglistákat illeti a csehszlovák úszók közül csupán Fleissnerová a 200 méteres női mellúszásban (2:32,79) az ötö­dik, Machek pedig a 400 méte­res gyorsúszásban (3:55,66) a kilencedik helyen szerepelt. Visszatérve az országos baj­nokság eredményeihez azt kell leszögeznünk, hogy továbbra is a cseh országrészek versenyzői dominálnak, annak ellenére, hogy Géryn kívül, Bukovský, W;iwrová és Fraňová is fejlődés­ről tett tanúbizonyságot. A szak­emberek szerint ez kevés. Ta­valy a szlovákiai úszók közül csupán Rofko javított — kétszer — ‘országos csúcsot, míg össze­sen 11 Szlovákiái csúcs látott napvilágot. Az idén Rofko mel­lé Géry is feliratkozott és egyre másra írják át a • szlovákiai re­kordokat, ennek ellenére az az általános vélemény, hogy a szlo­vákiai úszósport egy helyben topog. Hát igen, de két fecske sem csinál nyarat. Ezért szeret nék azok. akiknek az úszás fon­tos előbbre vinni e sportág ügyét. Persze azzal, hogy néhá­nyan visszasírják a háború utá­ni éveket, semmit sem érnek el. Az alapokon kell változtatni! Megpedig minél előbb és minél hathatósabban. A szlovákiai szö­vetség felelősei abban látják a legnagyobb hibát, hogy 1974-ben a tovább fejlődés alapjait nem fektették le megfelelően. Hiá­nyoznak a fizetett edzők, a sportoszt áiyok. Bebizonyosodott — s >éppen ezért nem csak az említett hiá­nyosságokban kell a hibát ke-- resni — hogy a szlovákiai úszók egy negyedét edzik an­nak, amit a cseh versenytársaik végeznek el nap-nap után. Kell ehhez kommentár? Pedig az utóbbi években örvendetesen szaporodott a medencék száma — a fedettuszodáké is — Szlo­vákiában, így tehát csupán élni kellene a lehetőségekkel és lé­nyegesen körültekintöbb, alapo­sabb munkát végezni. Az úszás- oktatás problémáival mi is fog­lalkoztunk néhányszor. Beszá­moltunk a vidéken végzett mun­káról, az alapfokú úszásoktatás fontosságáról. Az utóbbit meg lehet oldani fedettuszoda nélkül is, hiszen termálvízzel töltött medencékben Dél-Szlovákiában ma már valóban nincs hiány. Sokan azzal érvelnek, hogy csupán a nagyobb városokban lehet gyümölcsöző tevékenysé­get biztosítani, és eredményeket igérő munkát végezni. A marti­ni Bukovský, a žilinai Fraftová és a Trnavában edzéseit végzó Géry ennek ellenkezőjét igazol­ja. De hozhatnánk külföldről in példát. Valóban nem feltétlenül a milliós vagy százezres váro­sok nevezhetők a kiváló sporto­lók melegágyának. Csak meg kell adni nekik azt a lehetősé­get illetve olyan feltételeket biz­tosítani számukra, amelyekkel a nagy sportegyesületek verseny­zői rendelkeznek. A szövetség szakembereinek felmérései arról tanúskodnak, hogy az újonnan épített uszodák nem késztetek az ott működő sportegyesülete­ket az úszószakosztály létesíté­sére. A Cseh Szocialista Köztár­saságban az elmúlt öt esztendő­ben harminc új medencét adtak át rendeltetésének, de csak öt szakosztállyal szaporodott az úszók nagy családja. Szlovákiá­ban — bár nem kaptunk pontos adatokat — valószínűleg még ennél is rosszabb a helyzet. Az is bebizonyosodott: az úszószakosztályok csupán ott életképesek, ahol a medencét edzésre alkalmas időpontban és megfelelő időre bocsátják ren­delkezésükre. Sajnos akadnak helyek, ahol ezt nem igényük, másutt pedig hiába igyekeznek, a meg nem értés eleve kudarcra kárhoztatja kezdeményezésüket. Már maga a gyermekek, kezdők úszásoktatása sem folyik zökke­nőmentesen, sokhelyütt komoly problémákkal kell megküzdeni-* ük. Mivel pedig az uszodákat nem a testnevelési szövetség' építi, hanem esetleg több gazdá­ja is van, csak az érdekek egy­behangolásával, közös nevezőre hozásával érhetik el a célt, mégpedig azt, hogy Szlovákiá­ban az úszósport ismét a fejlő­dés útjára lépjen, sőt hatalmas léptekkel haladjon előre. Csak így lehet a hátrányt behozni, így nevelhetnének olyan versenyző­ket, akik Rofko, Géry, Wawro- vá, Fraňová, és Bukovský nyom^ dokaiban haladhatnak és szerez­hetnek sok örömet a hazai és nemzetközi összecsapásokon el­ért eredményeikkeL /kollárl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents