Új Szó, 1981. július (34. évfolyam, 153-179. szám)
1981-07-07 / 158. szám, kedd
Ä tanácskozás szünetében SZOVJET—LENGYEL KÖZLEMÉNY ANDREJ GROMIKO VARSÓI LÁTOGATÁSÁRÓL Lengyelország szocialista volt és az is marad (ČSTK) — Moszkvában vasárnap közzétették azt a szovjet— lengyel közös közleményt, amelyet Andrej Gromikónak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió külügyminiszterének varsói látogatásáról adtak ki. Andrej Gromiko július 3-tól 5-ig rövid baráti látogatáson tartózkodott Varsóban. A szovjet külügyminiszter találkozott Stanislaw Kaniával, a LEMP KB első titkárával, Wojciech Jaruzelskivel, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnökével és Józef Czy- rekkel, a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterével, a LEMP KB tagjával. Az elvtársi légkörben lezajlott megbeszélések során eszmecserét folytattak a közös érdeklődésre számot tartó kérdésekről. A két fél tájékoztatta egymást az SZKP XXVI. kongresszusa határozatainak teljesítéséről, illetve a LEMP IX., rendkívüli kongresszusának előkészületeiről. A nemzetközi kérdésekről folytatott véleménycsere során a két fél hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió és a Lengyel Nép- köztársaság, valamint a többi szocialista ország, a Varsói Szerződés tagjai által követett, a béke és az együttműködés politikája fontos hozzájárulás az enyhülési folyamathoz, minden nép békéjének és biztonságának szavatolásához a lázas fegyverkezés korlátozásához és a leszereléshez. Ez a politika konkrét formát nyert a Varsói Szerződés tagállamai legmagasabb fórumának, a Politikai Tanácskozó Testületnek dokumentumaiban. Ezek rögzítik azokat a javaslatokat, amelyek az európai biztonság szavatolásával kapcsolatos számos sürgős kérdés megoldását, a fegyverkezés korlátozására tett intézkedéseket és a leszerelést célozzák a feszültség csökkentésével és felszámolásával az olyan térségekben, mint a Közel- és Közép-Kelet, Dél- és Délkelet-Ázsia, Távol-Kelet, a Perzsa-öböl és az Indiai-óceán. A Szovjetunió és Lengyelország határozottan szembeszáll az imperialista és hegemonista körök akcióival, amelyek meg akarják rendíteni az enyhülés alapját, s az államok közötti kapcsolatokban a durva erőszak és diktátum, valamint a szuverén államok belügyeibe való beavatkozás politikáját akarják érvényre juttatni. Mindkét fél hangsúlyozta a nemzetközi helyzet megjavítására és a biztonság megszilárdítására kidolgozott program jelentőségét, amelyet Leonyid Brezsnyev terjesztett elő az SZKP XXVI. kongresszusán. A Szovjetuniónak e kezdeményező javaslatai, amelyek a békeszerető erők körében megértésre és támogatásra találtak, világosan mutatják az utóbbi Időben az imperializmus agresszív erői veszélyes akcióinak következtében kialakult politikai és katonai feszültség megszüntetésének reális útját. A béke és a nemzetközi biztonság nevében új felhívás hangzott el, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa „A világ parlamentjeihez és népeihez“ címmel hozott nyilvánosságra. Ez a felhívás visszhangra és megértésre talált azoknál a népeknél, amelyek drágán megfizettek a fasiszta agresz- szorok fölötti győzelemért a második világháború idején. Ennek bizonyítéka az is, hogy a Lengyel Népköztársaság Szejmje határozatot fogadott el e kérdésről. Az imperialista reakció és a militarizmus ellen küzdő erők lehetőségei nagyok. Csak mozgásba kell lendíteni ezeket az erőket, de azonnal. A Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság kifejezi elszántságát, hogy továbbra is az európai biztonsági és együttműködési értekezleten meghatározott úton halad tovább, a Helsinkiben elfogadott Záróokmány teljesítésére törekszik. Mindkét fél megerősítette, hogy a madridi találkozót a helsinki Záróokmány elveinek és határozatainak további megvalósítását célzó fontos megállapodásokkal kell- befejezni. Különösen nagy jelentőségű lenne egy olyan határozat jóváhagyása, hogy hívjanak össze értekezletet az európai katonai enyhülésről és leszerelésről, amely megtárgyalná a bizalom- erősítő lépéseket katonai téren. E szempontból nagy jelentőségű, hogy a Szovjetunió kész a bizalomerősítő intézkedéseket a Szovjetunió egész európai részére is kiterjeszteni azzal a feltétellel, hogy a nyugati államok is ennek megfelelően bővítik ezeket az intézkedéseket. A Szovjetunió és Lengyelország támogatja az európai atomfegyverek korlátozásáról szóló megbeszélések felújítását a felek egyenlősége és egyenlő biztonsága elvének megőrzése alapján, elítéli a NATO bizonyos köreinek arra irányuló kísérleteit, hogy az új típusú amerikai közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek Nyu- gat-Európában történő elhelyezésével megbontsák Európában a meglevő erőegyensúlyt. Úgy vélik, hogy a NATO és a Szovjetunió új típusú közepes hatótávolságú nukleáris eszközei elhelyezésének meghirdetendő moratóriuma, amint azt a Szovjetunió javasolja, megkönnyítené a tárgyalásokat erről a kérdésről. A Szovjetunió és Lengyelország — mint a világ különböző részein az atommentes övezetek kialakításának régi támogatói — pozitív álláspontjukat fejezik ki azzal a gondolattal kapcsolatban, hogy Észak-Euró- pát nyilvánítsák atommentes övezetté. Törekszenek arra is, hogy a Földközi-tenger a katonapolitikai konfrontáció térségéből a tartós béke és együttműködés övezetévé váljon. A Szovjetunió és Lengyelország támogatja az arab népnek az izraeli agresszió ellen, valamint a komplex igazságos és szilárd alapon nyugvó közel-keleti rendezésért vívott harcát. Az ilyen rendezés szerint az izraeli csapatoknak ki kellene vonulniuk valamennyi 1967-ben megszállt arab területről, s biztosítani kellene a térség valamennyi államának és népének törvényes jogait és biztonságát, beleértve Palesztina arab népének az önálló, saját állam létrehozásához való jogát is. Az eszmecsere során nagy figyelmet szenteltek a Szovjetunió azon javaslatának, amelyet a Perzsa-öböl térségében a béke és a biztonság szavatolására tett, valamint a szocialista és el nem kötelezett országok közös erőfeszítésének, hogy az Indiai-óceánt nyilvánították békeövezetté. A Lengyel Népköztársaság ezt a javaslatot támogatja. A Szovjetunió és Lengyelország ismét megerősítette elvi álláspontját az Afganisztán körüli helyzet politikai rendezéséről összhangban az Afganisztáni Demokratikus Köztársaság kormányának 1980. május 14-i ismert javaslataival. Az afgán probléma nemzetközi szempontjainak rendezése csak az Afganisztán elleni külső agresszív akciók leállításával és annak szavatolásával lehetséges, hogy ilyen akciók nem ismétlődnek meg. Ez lehetővé tenné a szovjet csapatok kivonását is, amelyek, mint ismeretes, az afgán kormány kérésére tartózkodnak ott. A szocializmus ellenségei és a nemzetközi kapcsolatokban a militarista irányvonal hívei az állítólagos szovjet katonai veszélyről legendákat terjesztenek, s ezzel próbálják leplezni törekvéseiket, amelyek a világban jelenleg létező erőviszonyok megváltoztatására, Európában a háború utáni realitások felülbírálatára, az Egyesült Államok és az egész NATO katonai erőfölényének megszerzésére irányulnak a szocialista országokkal szemben. A Szovjetunió és Lengyel- ország határozottan elítéli ezeket a terveket, és megerősíti; a szocialista államok — a Varsói Szerződés tagállamai — minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy védelmi képességüket a megfelelő szinten tartsák. A Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaság a többi testvéri szocialista országgal közösen gondosan őrizni fogja a szocialista közösség határainak sérthetetlenségét Európában, amelyeket a háború utáni időszakban kötött szerződések és megállapodások rögzítenek. A Nyugat bizonyos körei fokozzák ellenséges kampányukat a szocialista országok ellen, és igen aktívan ki akarják használni a lengyelországi eseményeket a szocialista rendszer, a ^szocialista eszmék és a szocializmus elveinek lejáratására. Arra számítanak, hogy a lengyelországi események alakulása megváltoztatja az erőviszonyokat Európában és a világon, s a szocialista közösség meggyengüléséhez vezet. A Lengyel Népköztársaság határozottan visszautasítja az ilyen spekulációkat. Lengyelország a szocialista közösség szilárd láncszeme volt, ma is az, és a jövőben is az lesz. A Lengyel Népköztársaságban a szocialista vívmányok védelme elválaszthatatlan a lengyel állam függetlenségétől és szuverenitásától, biztonságától és határainak sérthetetlenségétől. Ezek a kérdések nemcsak Lengyelországot érintik, hanem létfontosságú jelentőségűek az egész szocialista közösség számára is. A Szovjetunió és Lengyelország megerősíti elszánt akaratát, hogy a jövőben is szilárdítani fogja a testvéri országok egységét és összeforrottsá- gát. Továbbra is aktívan hozzájárul a Varsói Szerződés tagállamainak és a KGST-tagálla- mok hatékony együttműködéséhez és határozottan szembeszáll minden olyan imperialista kísérlettel, amely a szocialista országokkal szemben ideológiai vagy más diverzióra irányul. Mindkét fél megerősítette, hogy az SZKP és a LEMP, a Szovjetunió és a Lengyel Nép- köztársaság megbonthatatlan szövetsége, testvéri barátsága és együttműködése, valamint kapcsolatainak sokoldalú fejlesztése, amelyek a marxizmus —leninizmus elvein, a szocialista internacionalizmuson alapulnak, teljes mértékben megfelelnek a ‘szovjet és a lengyel nép létérdekeinek, biztonságának, valamint a szocializmus és a kommunizmus építésének. Ol MEGBÍZATÁSI időszak Űl FELADATOK Ä Szlovák Nemzeti Tanács ülésterméből kifelé tartanak a képviselők, a napirend szerint egyórás szünet következik. Benépesülnek a folyosók, van aki a büfében frissíti fel magát, mások csoportokban vitatják meg az előterjesztett kormányprogramot, a már elhangzott felszólalásokat. A figyelmes nézelődő meg tudja különböztetni egymástól a legfelsőbb törvényhozó testületünk székházában otthonosan mozgó régi képviselőket azoktól, akik a legutóbbi választások során először kaptak bizalmat választóiktól. Ez utóbbiak közé tartozik a füleki (Fiľakovo) Kovosmalt fiatal géplakatosa — Magyar Izidor is. — Nagy megtiszteltetés számomra ez . a megbízatás — mondja kissé elfogódottan a bemutatkozás után. — Igaz, van némi közéleti tapasztalatom, öt évig voltam lakhelyemen, Csákányházán a hnb képviselője és a SZISZ-szervezet üzemi és falusi vezetőségében is dolgoztam, de a Szlovák Nemzeti Tanács mégiscsak más. Bevallom, nemigen gondoltam arra, hogy valamikor én Is itt leszek az eddig csak tv-híradóból, sajtóból ismert tanácskozásokon, személyesen hallgathatom végig vezető képviselőink jelszólalásait. — Egy hónap telt el a választásoktól, mit tett azóta mint képviselő? • A legemlékezetesebb az alakuló ülés volt, felejthetetlen lesz számomra az ünnepi fogadalomtétel. Nagyon jólesett, hogy az idősebb, tapasztalt képviselőtársak megértéssel fogadtak, megnyugtató érzés, hogy tudom, bármelyikük szívesen ad majd tanácsot, ha nem tudok valamiben eligazodni. A terv és költségvetési bizottság tagja lettem, remélem ott is helytállók, hiszen a munkaler- vünk szerint csupa olyan kérdést tárgyaltunk meg, amely közvetve mindenkit, minden települést és munkahelyet, így tehát az én választókerületemet és a Kovo- smaltot is érinti. Eddigi legnagyobb élményem tálán az itt uralkodó demokratikus légkör — mindenki elmondhatja véleményét, hozzászólhat a felvetett kérdésekhez. Magyar Izidor életében nagy változást hozott, hogy megválasztották képviselőnek. Ráadásul nemcsak az SZNT- ben képviseli a losonci járás déli részének lakosságát, hanem a Csákányházi (Čakanovce) Hnb képviselőjeként már a második megbízatási időszakban faluja fejlesztéséhez is igyekszik hozzájárulni. Két kisgyermeke nevelésének gondja ezentúl méginkább a feleségére hárul, de azért titokban még abban is bízik, hogy talán sikerül folytatnia a családi ház építése miatt félbeszakadt tanulást. Tudja, hogy nem könnyű feladatok állnak előtte, de bízik magában, nem akar csalódást okozni, sem a választóinak, sem pedig munkatársainak, a gyár karbantartó részlege szocialista munkabrigádjának. Tervei, elképzelései? Rövid ggndolkodás után így összegezi őket: — Elsősorban a választókkal kell szoros kapcsolatot kiépítenem, hogy tolmácsolhassam jogos igényeiket, szükségleteiket. A mai tanácskozáson a kormányprogramot hallgatva még jobban tudatáraf ébredtem, milyen nagy jelelősséggel jár a képviselői megbízatás. Sok a közös feladatunk, remélem én is tehetek majd valamit megvalósításukért. Egyelőre gyűjtöm a tapasztalatokat, ismerkedek a választókerületemmel, hogy aztán egyszer én is hozzászólhassák a problémákhoz, ha nem is a plénumon, de legalább a bizottság tanácskozásán. Tóth Tihamér, aki Párkányt (Štúrovo) és a környékén levő 18 falut képviseli az SZNT-ben, tapasztalt képviselő, ma már mosolyogva emlékezik első felszólalására. — Igen izgultam, féltem, hogy belesülök, nagy kő esett le a szívemről, amikor felszólalásom végére értem. De ez már a múlté. 1971 óta, vagyis most a harmadik megbízatási időszakban vagyok képviselő. Az elmúlt öt év alatt csaknem negyvenszer szólaltam fel a bizottságban, kétszer pedig a tanács ülésén. — Miről beszél a leggyakrabban? — A nemzeti bizotságokkal és a nemzetiségek kérdéseivel foglalkozó bizottság tagja vagyok. A tanácskozásainkon szereplő napirendi pontokhoz előre megkapjuk az alapanyagokat, ezeket gondosan áttanulmányozom és felkeresem a járási nemzeti bizottság vezetőit. Megtárgyalom veiiik, milyen is a helyzet választókerületemben az adott problémával kapcsolatban és ennek alapján döntök felszólalok-e vagy sem. Rendszeresen részt veszek a helyi nemzeti bizottságok nyilvános quűlésein, ezeken is sok hasznosítható észrevétel, vagy elintézésre váró probléma vetődik fel. Természetesen a felszólalásnak, a problémák felvetésének csak akkor van értelme, ha nem marad visszhang nélkül. Milyen a sorsa Tóth Tihamér hozzászólásainak? Minden esetben választ kap az illetékes szervektől, Illetve sokszor mindjárt a bizottsági ülésen résztvevő minisztertől, vagy miniszterhelyettestől. — Örülök, ha azzal, hogy felhívom a figyelmet valamilyen problémára, sikerül hozzájárulnom a lakosság gondjainak megoldásához. falvaink gyarapításához — vélekedik. Hogy valakit harmadszor válasszanak meg képviselőnek, azt ki kell érdemelni. Tóth Ti* hamér eddigi munkájával szolgált rá ismételten választói bizalmára. Milyen tervekkel tép harmadik megbízatási idősza«á- ba? — Ismerem járásunk, de az egyes községek választási programjait, is, ezek valóra váltását szeretném minden erőmből elősegíteni. A m.ai tanácskozásokon a programnyilatkozatot vitatjuk meg. Az ebben meghatározott feladatok mindenkitől, így tőlem is jobb munkát követelnek. Többet akarok tenni, Wint képviselő, de munkahelyemen a papírgyárban, ahol az alapanyagelőkészítő műhely vezetőjeként dolgozom, is becsülettel teljesíteni akarom köte■= lességemet. Gongütés vet véget beszélgetésünknek, befejeződött a szünet. A képviselők újból elfoglalják helyüket a tanácsteremben, hogy folytassák felelősségteljes munkájukat. CSIZMÄR ESZTER A Mimoňi f észak csehországi kerület) Gép és Traktor- állomás dolgozói eddig 100 kombájnt készítettek elő az idei aratásra. Felvételünkön: Antonín Koči j bal oldalt) és Jindŕich Novák szerelés közben f CSTK-felvétel) 1981. VII. 7.
