Új Szó, 1981. július (34. évfolyam, 153-179. szám)
1981-07-07 / 158. szám, kedd
Közlemény a KGST XXXV. ülésszakáról 1981 VII. 7. (Folytatás az 1. oldalról.} létesítésére, a szocialista gazdasági integráció feljesztésére összpontosuló irányvonalnak helyességét, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa alapelveinek, céljainak, tevékenysége formáinak és módszereinek életképességét. Ezen irányvonal megvalósítása hozzájárult a KGST-tagországok erőfeszítéseinek egyesítéséhez a legfontosabb népgazdasági problémák megoldása, a tagországok politikai egységének, összeforrott- ságának és nemzetközi tekintélyének megszilárdítása érdekében. Hozzájárult továbbá a tagállamok népgazdaságai dinamikus és stabil fejlődéséhez, a dolgozók életszínvonalának emelkedéséhez, a nemzetközi szocialista munkamegosztás elmélyítéséhez és gazdasági fejlődésük színvonalának kiegyenlítéséhez. A Komplex Programból eredő feladatok teljesítése minőségileg új szintre emelte a KGST- tagországok együttműködését, lehetővé tette, hogy még jobban a műszaki haladásra, a gyártásszakosításra és kooperációra, a természeti kincsek közös kihasználására irányuljon az együttműködés a testvéri szocialista országok népeinek közös hasznára. Lényegesen megszilárdultak az együttműködés tervszerű alapjai. Ez újabb formákkal gazdagodott, amelyek kiegészítették és konkretizálták a Komp lex Programot, mindenekelőtt a hosszú távú együttműködési célprogramok és a kétoldalú hosszú távú gyártásszakosítási és kooperációs programok. A KGST tagországok sokoldalú együttműködésének fejlődésében jelentős lépés volt, hogy a Kubai Köztársaságot és a Vietnami Szocialista Köztársaságot felvették a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsába. A Komplex Program alapvető céljaival összhangban az európai tagországok gazdasági és tudományos-műszaki téren támogatásban részesítik a Vieínami Szocialista Köztársaságot, a Kubai Köztársaságot és Mongol Nép- köztársaságot népgazdaságuk fejlesztésében. Az ülésszakon megelégedéssel állapították meg, hogy a KGST tagországai a szocialista rendszer előnyeit kihasználva, saját erőfeszítéseik és a kölcsönös együttműködés alapján nagyot léptek előre a gazdasági fejlődésben, növelték gazdasági és tudományos műszaki potenciáljukat és biztosították népeik anyagi és kulturális élet- színvonalának emelkedését. A KGST valamennyi tagországában 1980-ban — az 1970 es évhez viszonyítva — a nemzeti jövedelem GS százalékkal, a bruttó ipari termelés 84 százalékkal növekedett. Az elmúlt tíz évben emelkedett a mező- gazdasági termelés átlagos évi szintje, amely az elmúlt ötéves tervidőszakban 25 százalékkal volt nagyobb, mint az 1966— 1370 es években. Az elmúlt tíz évben a KGST-tagországok a nemzeti jövedelem és az ipari termelés növekedésében csaknem kétszeresen megelőzték a fejlett tőkés országokat. A tagországok küldöttségei nek vezetői hangsúlyozták, hogy a testvéri államok által elért nagy sikerek szorosan összefonódnak a kommunista és munkáspártok irányító sze repével, ezen országok népei áldozatkész munkájának s an nak az eredményei, hogy valamennyi párt alkotó módon, saját országa konkrét feltételei közepette érvényesíti a szocializmus építésének általános törvényszerűségeit, s végül azt bizonyítják, hogy a szocializmusnak hatalmas lehetőségei vannak az építésben. Az ülésszakon leszögezték, hogy a tagországok sokoldalú együttműködése — amely a testvérpártok és a baráti államok vezető képviselői találkozóin és tárgyalásain kidolgozott alaptézisek alapján szüntelenül fejlődik — olyan hatékony tényező volt, amely előse gítette gazdaságuk sikeres fejlődését. A kölcsönös kapcsolatok szocialista alapelvei, az együttműködésnek a világpiacinál lénye gesen kedvezőbb gazdasági feltételei és a tervszerű alapokon nyugvó stabil gazdasági kapcsolatok biztosítják a KGST tagországai számára a reális előnyöket a termelőerők növelése és a társadalmi gazdasági feladatok megoldása során. A tagországok árucsere-forgalma az elmúlt tíz évben 3,3 szereséra nőtt és jelenleg eléri a 121 milliárd rubelt. A kölcsönös szállítások révén elégítik ki a legtöbb tagország importszükségletének túlnyomó részét a gépek és berendezések, a kőolaj, a vasérc és a közszükségleti cikkek terén. 1980 ban a fenti árucikkek kölcsönös szállításai a tagországok összimportjának mintegy kétharmadát tették ki. Az ülésszak megállapította, hogy a Szovjetunió jelentős szerepet játszik a KGST tagországok együttműködésében. A Szovjetunió, amelynek nagy gazdasági, műszaki és tudományos potenciálja van, a tagországoknak üzemanyagot, nyersanyagot, gépeket és berendezéseket, valamint más árut szállít, nagyarányú műszáki támogatásban részesíti őket az ipari objektumok építésében és át adja nekik haladó termelési és tudományos műszaki tapasztalatait. A szovjet piac nagy felvevőképessége biztosítja a KGST-tagországok többsége számára a gépipari és más exportcikkek jelenfős részének a stabil befogadását. A testvéri országok sokfajta gépet és berendezést, közlekedési eszközöket, fogyasztási cikkeket és néhány nyersanyagfajtát szállítanak a Szovjetuniónak. Az ülésszakon pozitívan értékelték a termelési objektumok közös építésének eredményeit. Az elmúlt években a tagországok közös erőfeszítései eredményeképp a Szovjetunió területén olyan objektumokat adtak át rendeltetésüknek, mint a méreteiben egyedülálló Szojuz gázvezeték, a kijembajevi azbesztkombinát, az uszty ilimsz- ki cellulózgyár első része, a vas- és vasöntvénytartalmú nyersanyagok gyártását szolgáló új kapacitások, a novovo- linszki elektrotechnikai ipari berendezéseket gyártó üzem. Eredményesen működik a Viny- nyica (Szovjetunió) — Albert- irsa (Magyarország) 750 kilo voltos elektromos távvezeték. A testvéri országok részvételével kezdődött meg a mozirszki üzem építése, ahol kőolajból fognak gyártani takarmányélesztőt, továbbá a hmelnyickiji atomerőmű építése, amelynek kapacitása 4 millió kilowatt lesz, s a távvezeték innen Rze szówig (Lengyelország) fog húzódni. A Mongol Népköztársa Ságban felépült az Erdenet Kombinát, ahol réz és molib dénkoncentrátot gyártanak, valamint Kubában épülnek, illetve felújítás alatt állnak a nikkelgyártó üzemek. Az ülésszakon megállapították a gyártásszakosítás és kooperáció sokoldalú fejlesztéséből eredő tapasztalatok hasznosságát, mindenekelőtt az atomerőművi berendezések, a számítástechnika, a hajók, a vegyi és petrolkémiai, az elektro technikai berendezések gyártása területén. A szakosított gépipari produkció kölcsönös ex portja az 1971 es 1,3 milliárd rubelről 1980 ra 9,1 milliárd rubelre nőtt, és részaránya a KGST-tagországok közötti gépes berendezésszállításban elérte a 34 százalékot. Az ülésszak hangsúlyozta a tudományos műszaki együttműködés növekvő szerepét a népgazdaság intenzívebbé tételéből eredő feladatok megoldásakor. Ennek alapján a Komplex Program teljesítése során több mint 16 000 terv valósult meg és több nagy alap- és alkalmazott kutatási program került megoldásra. Eredményesen teljesítik az Interkozmosz-programot, amely keretében sor került valameny- nyi KGST tagország űrhajósának közös repülésére szovjet űrhajókon. Az ülésszak jóváhagyta a végrehajtó bizottságnak, a KGST más szerveinek és a KGST tagországok által létrehozott nemzetközi gazdasági szervezeteknek tevékenységét a Komplex Program teljesítésében. Az ülésszak nagyra értékelte a Komplex Program teljesítés* során elért eredményeket, és megállapította, hogy a kitűzött feladatok megvalósítása közben nem használták ki az összes lehetőséget. Hangsúlyozta, hogy az ebben a dokumentumban lefektetett együttműködési célok a jövőben is időszerűek maradnak. Ez mindenekelőtt a társadalmi termelés gazdasági hatékonysága és a munkatermelékenység növelését érintő feladatokra és azon problémák megoldására vonatkozik, amelyek a tagországok, népgazdasági fűtőanyag , energia-, nyersanyag-, korszerű berendezés-, élelmiszer- és fo gvasztásipar cikkek szükségletei távlati optimális kielégítésének, a tagországok gazdasá gi fejlődési színvonala közelítésének és kiegyenlítésének a területét ölelik fel. Az SZKP XXVI. kongresszusán és a többi testvéri kommunista és munkáspárt 1979— 1981. között lezajlott kongresszusain elfogadott határozatok megerősítették a KGST-tagországok azon közös elhatározását, hogy a jövőben is megvalósítják a Komplex Program, a hosszú távú együttműködési célprogramok és a kétoldalú együttműködési programok téziseit a népgazdaság létfontosságú problémái megoldásának a társadalmi termelés fokozása, a népgazdasági komplexumok struktúráinak tökéletesítése, a tagországok gazdasági és tudományos-műszaki potenciálja ésszerű kihasználásának érdekében. Az ülésszak megvitatta az 1981—1985-ös népgazdasági tervek koordinálásának eredményeit, — és néhány kérdésben hosszabb távra is —, és megállapította, hogy.e tevékenység során meghatározták a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés fő irányait és a kölcsönös áruszállítások terjedelmét. A tervegyeztetés új vonása, hogy összefonódik a hosszú távú együttműködési programok intézkedéseinek megvalósításával. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy a jelenlegi ötéves tervidőszakban létrejöjjenek a feltételek a KGST tagországainak stabil gazdasági fejlődéséhez. Az ülésszakon jóváhagyták a sokoldalú integrációs intézkedések tervét 1981—1985-re,. amely több gazdasági objektum közös építését, a gyártásszakosítás és kooperáció kibontakoztatását. a tudományos és műszaki együttműködést és olyan intézkedéseket feltételez, amelyek hozzájárulnak a Vietnami Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság és a Mongol Népköztársaság gazdaságának fejlesztéséhez. A testvérpártok kongresszusain meghatározott feladatok alapján, amelyek a társadalmi termelésnek a tudományos-műszaki haladás alapján történő további fokozására, a termelés energia- és nyersanyag-igényessége csökkentésére irányulnak, az ülésszak intézkedéseket vázolt fel az együttműködés elmélyítésére és hatékonyabbá tételére, főleg az anyagi termelés, a tudomány és a technika területén. A KGST-tagországok arra összpontosítanak, hogy a két következő ötéves időszak az intenzív termelési és tudományos-műszaki kooperáció időszaka legyen. Az ülésszak szükségesnek tartotta meggyorsítani a haszonásványok külszíni kitermelését, a gáz távvezetékek építését, az energiatakarékos berendezések és a termelésfolya- mat-irányító korszerű berendezések gyártását szolgáló gépkomplexumok közös fejlesztését, s ezek gyártását, a kooperáció alapján a következő ötéves tervidőszak elejétől kell biztosítani. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió küldöttségének vezetője az ülésszakon kormányközi megállapodást írt alá a rádiótechnikai műszerek, a távközlési eszközök és a számítástechnikai berendezések egységes elektronikai alkatrészbázisának létrehozásáról, amelynek célja a KGST-tagországok szükségleteinek maximális kielégítése a magas műszaki színvonalú elektronikai termékből az érintett országok lehetőségei ésszerű kihasználásának alapján. Tekintettel arra, hogy a mikroprocesszorok nagy jelentőségűek a népgazdaság hatékonyságának növelése és a tudományos-műszaki haladás meggyorsítása szempontjából, az ülésszak határozatot fogadott el olyan együttműködési program kidolgozásáról, amely a technika fejlesztését és széles körű kihasználását célozza. Az ülésszakon hangsúlyozták, hogy tovább kell tökéletesíteni , és hatékonyabbá kell tenni a tudományos-műszaki együttműködést a gyártásszakosítással és kooperációval szoros összefüggésben. Javaslatot tettek, hogy az érdekelt KGST-tagországok koordinálják tudományos-műszaki politikájukat a népgazdaság szempontjából elsőrendű szerepet játszó problémák megoldására irányuló közös erőfeszítéseik egyesítése, valamint annak érdekében, hogy az elért eredményeket mielőbb bevezessék a termelésbe. A KGST-ülésszak ajánlotta az élelmiszer- és ipari fo- gyasztásicikk-gyártás során megvalósuló együttműködés bővítését és ezen áruk kölcsönös szállításainak fokozását. Az ülésszak során többoldalú keretmegállapodásokat írtak alá a cukorgyártás a citruszfélék termesztése, illetve azok ipari feldolgozása komplex fejlesztéséről a Kubai Köztársaságban. Ezen megállapodások célja Kuba exportpotenciáljának megszilárdítása és az európai KGST-tagországok szükségleteinek hosszú távú kielégítése e termékekből. Az érdekelt országok megállapodást írtak alá egy olyan tudósokból álló nemzetközi kollektíva létrehozásáról, amely a tropikus éghajlat körülményei között vizsgálná a korrózióvédelem módjait. A kölcsönös együttműködés hatékonyságának növelése érdekében a KGST-tagországok küldöttségeinek vezetői az együttműködés formáinak és módszereinek további tökéletesítése mellett foglaltak állást, beleértve a tervezés és a gazdaságirányítás tapasztalatainak fokozott cseréjét, tekintettel a népgazdasági mechanizmusok struktúrájának lehetséges közeledésére, az együttműködésben, mindenekelőtt a kooperációban részt vevő minisztériumok, társulások és vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok széles körű fejlesztésére, a közös gazdasági szervezetek létrehozására és a testvéri országok erőfeszítései és forrásai összekapcsolásának további formáira. Az ülésszakon megelégedéssel állapították meg, hogy a KGST-tagországok közössége a béke megőrzésének és megszilárdításának legfontosabb tényezője volt és az is marad. A KGST-tagországok határozottan szembeszállnak a fegyverkezési verseny fokozásának és a politikai feszültség növelésének imperialista politikájával, valamennyi világrész békés egymás mellett élése mellett foglalnak állást, s elismerik minden nép azon jogát, hogy önállóan bármiféle külső beavatkozás nélkül döntsön sorsáról. A KGST-tagországok egyöntetű támogatásukról biztosították a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a világ parlamentjeihez és népeihez intézett felhívását, valamint a testvéri országok további kezdeményező javaslatait, amelyek a nemzetközi feszültség enyhítésére, a további enyhülésre, a fegyverkezési verseny megszüntetésére és a leszerelésre, mindenekelőtt a nukleáris leszerelésre és a világháborús veszély felszámolására irányulnak. Hangsúlyozták, hogy a béke és a biztonság megszilárdításának egyetlen lehetőségét sem szabad fi- gyeimen kívül hagyni. A KGST-tagországok tökéletesítik és elmélyítik kölcsönös együttműködésüket, rendíthetetlenül törekednek az egyenjogú és kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködés fejlesztésére a többi szocialista országgal, valamint a fejlődő és a tőkés államokkal, aktívan részt vesznek a nemzetközi munkamegosztásban. Külpolitikájuk békeszerető- irányvonalával összhangban következetesen támogatják a nemzetközi gazdasági kapcsolatoknak a demokratikus és igazságos alapokon történő átrendezéséért, az új nemzetközi gazdasági rend bevezetéséért folytatott harcot. Az elmúlt években tovább fejlődött a KGST-tagországok és a jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság együttműködése. A KGST által kötött megállapodások alapján sokoldalú együttműködést folytatnak a tagországok Finnországgal, Irakkal és Mexikóval. Erősödnek a gazdasági kapcsolatok —» egyebek között többoldalú alapon — Laosszal, s úgyszintén Angolával, Afganisztánnal, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársasággal, Mozambikkal, Etiópiával és más fejlődő államokkal. Azon felszabadult országok száma, amelyeknek a KGST tagállamai gazdasági és műszaki segítséget nyújtanak, az elmúlt tízéves időszakban 62- ről 90-re emelkedett, és a nekik nyújtott hitelek 2,1-szere- sükre nőttek. A különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elveivel összhangban a KGST-tagországok küldöttségeinek vezetői megerősítették, hogy készek fejleszteni stabil gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolataikat a tőkés országokkal —> bármilyen diszkrimináció nélkül — az elfogadott kötelezettségek megtartása, az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján. Az ülésszak kifejezte meggyőződését, hogy a KGST-tagországok sokoldalú együttműködésének további fejlesztése a következő években is aktívan hozzájárul azoknak a társadalmi-gazdasági feladatoknak a megoldásához, amelyeket a kommunista és munkáspártok kongresszusai tűztek ki, továbbá hozzájárul a testvéri államok egységének és összefor- rottságának megszilárdításához, nemzetközi tekintélyük és befolyásuk növekedéséhez a népek békéje és szabadsága érdekében. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXV. ülésszaka a teljes egyetértés, a kölcsönös megértés és az elvtársi együttműködés légkörében zajlott le. NEW YORK fi leszerelési világkonferencia előkészítéséről (ČSTK) — A New York-i ENSZ-központban tegnap megkezdődött az ENSZ leszerelési világkonferenciáját előkészítő különleges bizottság soron következő ülése. A konferencia összehívásával kapcsolatban eddig elhangzott állásfoglalások azt tanúsítják, hogy a fórum megtartása élvezi a világszervezet tagországainak széles körű támogatását. A világ népei tudatosítják a hatékony leszerelési intézkedések szükségességét. Ezt fejezi ki az az ENSZ-közgyűlés 35. ülésszakán elfogadott határozat, amely hangsúlyozza, hogy a leszerelési világkonferencia hozzájáru-t lást jelenthetne a leszerelési tárgyalások sikeréhez és valamennyi országnak hozzá kell ján rulnia e cél eléréséhez. Szovjet—bolgár tárgyalások (ČSTK) — Szófiában tegnap találkozott Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a szovjet Minisztertanács elnöke és Grisa Fili-* pov, a BKP KB Politikai Bízott* ságának tagja, a bolgár Minisztertanács elnöke.
