Új Szó, 1981. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1981-07-31 / 179. szám, péntek

Gyermekparadicsom Látogatóban a cékei pionírtáborban Kommentáljuk Magunk mögött hagyva a Bodrogot, észak felé haladva Cé- ke (Cejkov) határában szép íve­lésű dombok tárulnak a sze­münk elé. A lankásabb lejtőkön búzakalászokat lenget a szél, de feljebb már nagykoronájú, lom­bos fákkal kell kacérkodnia. A falu szomszédságában, az erdő fái közé rejtve található a tőke- terebesi (Trebišov) járás egyik legszebb pionírtábora, mely min­den nyáron elsősorban az ág- csernyői átrakó állomás dolgo­zói gyermekeinek nyújt szórako­zást, élményekben gazdag szün­időt. A cékai pionírtábort akár egy kis köztársaságnak is nevezhet­nénk. A tábor életét, a rend fenntartását maguk a gyerekek irányítják. Kínt a bejárati kapu­nál bennünket is két vörös nyakkendős pionír állít meg. jövetelünk okát feltárva már szabad is az út, egyikük, a bor­si Figura Jóska a táborparancs­nokhoz vezet, aki nem más, mint Takáő Imrich, az átrakó állomás szakszervezeti alelnöke. Ö már a hatodik nyarat tölti itt a gyerekekkel és igazán arra törekszik, hogy minden a legna­gyobb rendben legyen. — Három turnusban cseré­lődnek a gyerekek — mondja. —Ez az első turnus. 166 gyerek van itt. A esernyői vasutasok gyermekein kívül Kárpátukraj- nából is érkezeit 38 pionír és két vezető, és a rozsnyói járás­ból, Nižné Slanáról is vannak itt gyerekek. A Nižná Slaná-i és a kárpátukrajnai elvtársakhoz régi, jó kapcsolatok fűznek. Ná­luk is vannak pionírtáborok és így csereakció keretében a mi gyermekeink megismerhetik az ottani vidéket, barátságot köt­hetnek az ö gyerekeikkel. Itt nálunk egy gyerek háromhetes üdültetése 850 koronába kerül, de a szülőknek csak 150 koro­nát kell fizetniük, a többit a szakszervezet téríti. A gyerekek jól érzik magukat. A konyhánk is nagyon jó. Bicaková Margita immár 18 éve főz nekünk. A tábor életéről a nagytárká- nyi hetedik osztályos Gönczi La­ci ezeket mondotta: — Reggel 7 órakor van az éb­resztő, amit a reggeli torna kö­vet. Félnyolckor reggelizünk. Tíz óráig aztán szabad foglalkozás van, utána pedig mindig vala­milyen tartalmas, szervezett műsor. Eddig a sport délelőtt, a tájékozódási futóverseny és a különböző ügyességi versenyek voltak a legjobbak. Még nemrég vagyok itt, de már sok barátom van. Kazik Jurij Ivanov a szovjet pionírok vezetője első alkalom­mal jár hazánkban. Pedagógus, az egyik kárpátukrajnai alapis­kola igazgatóhelyettese. Élmé­nyeit, eddigi tapasztalatait így foglalta össze: Az ágcsernyői és a csapi vas­úti átrakó állomás népgazdasá­gi szempontból mindkét ország számára igen jelentős. A szovjet és a csehszlovák népet persze nem csak ez a vasút köti össze. A baráti szálak egyik szép pél­Az első lépések Az SZNT legfiatalabb képviselője öt év telt el azóta, hogy az érettségi vizsga után munkába állt. Különböző beosztásokban dolgozott, feladatát mindenütt becsülettel teljesítette, sőt ha tehette másoknak is segített. Mindenkihez van egy-két jó szava. Ezért Tóth Józsefné, vagy ahogy a gyárban szólítják — Rozi, köztiszteletre tett szert. S amikor a választások előtt arról kellett dönteni, hogy kit jelöl­jenek a Szlovák Nemzeti Ta­(A szerző felvétele) náesba képviselőnek, rá esett a választás. Hogy helyesen jár­tak el, azt bizonyította, hogy választókerületében a lakosok reá adták szavazatukat. — A bizalom meglepett, de bevallom, nagyon jól esett. At­tól tartottam, hogy férjemnek kifogása lesz jelölésem ellen, de minden jól sikerült — mondja elégedetten. — Az anyósom, aki velünk lakik, megígérte, hogy odahaza besegít a házi munkák­ba. Tudom, hogy a tapasztalt képviselőtársaktól igen sokat kell tanulnom ahhoz, hogy helyt tudjak állni. A tanulástól Tótlmé azonban sohasem félt. Második éve jár a papíripari szakközépiskolába, hogy szakérettségit szerezzen. A Szlovák Nemzeti Tanács első ülésén a szociális és egészség- ügyi szakbizottságba választot­ták be. Tagja lett az ifjúsági és testnevelési munkacsoportnak is. — Választókerületemben né­hány helyi nemzeti bizottság ülésén már részt vettem. Oda­figyelek, amit az emberek mon­danak — folytatja. — A funk­cionáriusoktól is érdeklődöm a problémák felől. Nem azért, mintha én rögtön segíteni tud­nék, de azért, hogyha a járási szervek ülésén ezek szóba ke­rülnek, hozzá tudjak szólni. Az SZNT bizottságának ülésein is fel akarom majd vetni a válasz­tókerületem tapasztalatait, prob­lémáit. Nem szeretnék a pasz- szív képviselők közé tartozni. Pelsőcön (Plešivec) lakik, a gömörhorkai (Gemerská Horka) parpírgyárban dolgozik, mint raktáros. Részlegbizalmi. Oda­haza három és féléves fia vár­ja. Míg ő főz és mos, férje, aki a gombaszögi (Gombasek) kő­bányában dolgozik, foglalkozik a gyerekkel. Mindketten örül­nek, hogy tavasszal az üzemtől háromszobás stabilizációs szö­vetkezeti lakást kaptak. — Szeretek kézimunkázni, ol­vasni, de erről egy időre le kell mondanom, ha azt akarom, hogy a munkában, képviselőként és a ház körüli teendőkben se valljuk szégyent — összegezi elképze­léseit. — Szívesen vállalom a többletmunkát. Azt mondják róla, hogy vidám természetű, kiveszi részét a társadalmi munkából. Talpra­esett, szívesen elbeszélget az emberekkel. Mindez kezesség arra, hogy a 24-éves Tóth Jó­zsefné mint az SZNT legfiata­labb képviselője is megállja majd a helyét. — Apám 25 évet dolgozott eb­ben a gyárban. Sajnos, nem ér­te meg ezt az örömet, megvá­lasztásomat — mondja búcsú­zóul. — Az útmutatásait egy élet­re megjegyeztem. Ez vezérel majd a képviselői munkámban is. Mindent megteszek, hogy vá­lasztóimat jól képviseljem. Tu­dom, hogy ezt csak úgy érhe­tem el, ha közvetlen és jó kap­csolatot tartok fenn velük. —nj— dája ez a cékei pionírtábor is, ahol a mi gyerekeink őszintén összebarátkoztak a szlovákiai gyerekekkel. A tábor, a környék nekem nagyon tetszenek. A tá­bornak van egy autóbusza is. Az elvtársak ezzel elvittek minket megnézni Svidníket és Duklát. A világháborúban hősi halált halt és ott eltemetett szovjet katonák sírkövein sok olyan nevet találunk, akik a mi vidé­künk szülöttei voltak. Jártunk Bardejovban is és fürödtünk a Sírava-tó vizében. Valóságos gyermekparadicsom ez a tábor. A szovjet pionírok között egy magyar nemzetiségű fiúval is találkoztunk. Amint az kiderült, a jövőre hatodik osztályba lépő Hiszem János nagyon tehetsé­ges. A bizonyítványa tiszta ötös volt, de ami számára talán még ennél is fontosabb, ő nyerte meg a pionírok képzőművészeti versenyét Kárpátukrajnában. — A kép, amivel nyertem, tu­lajdonképpen azt ábrázolta, ho­gyan képzelem el a kommuniz­must — mondja János, majd magyarázatként hozzá teszi: — A képen egy vízierómű és egy folyó volt. Ezt a kettőt én jel­képnek szántam. A folyó a sza­badságot jelképezte, az erőmű pedig az élethez szükséges eneriga fontosságát. Családunk­ról annyit mondanék el, hogy édesapám buszsofőr, az édes­anyám pedig irodai alkalmazott. Van egy 18 éves nővérem, aki építészmérnöknek készül. Én festő szeretnék lenni, ha nem sikerül, akkor nővérem példáját fogom követni. Szeretnék váro­sokat építeni, lakónegyedeket tervezni. Itt Szlovákiában most járok először. Eddig három ba­rátra tettem szert. Stanoval, Ivánnál, Robival levelezni is jo­gok. Ez a vidék nagyon tetszik nekem. Több rajzot is készítet­tem róla, otthon megmutatom majd az osztálytársaimnak. Jánostól elbúcsúzva még több Pionírral is szerettünk volna zélgetni, de a tábor nagyter­mében megszólalt a zene, kez­dődött a diszkó — és hát ugye ilyenkor kinek lenne kedve új­ságírókkal szórakozni. Egy da­rabig még néztük őket, de az­tán búcsút intettünk nekik — igaz, sajnáltuk, hogy mi már nem lehetünk közöttük. SZASZÄK GYÖRGY A nemzeti bizottságok időszerű feladatai Maholnap két hónapja lesz annak, hogy megválasztottuk a nemzeti bizottságok és a törvényhozó testületek képvise­lőit. Az alakuló gyűlések után már valamennyien tudják, hogy munkájukkal melyik szakbizottságban számolnak. A képviselők egy része az első megbízatási időszakban tölti be ezt a tisztséget. Éppen ezért félénken teszik meg az első lépéseket, de kellő segítséggel már az első hónapokban aktív munkát végezhetnek. A rozsnyói (Rožňava) járásban például konkrét feladatokkal bízzák meg őket, amelyek teljesítésében mindig számíthatnak a tapasztalt képviselő- társaikra. Még itt a nyár, de feltartóztathatatlanul közeleg az ősz, szeptember elseje, az új tanév kezdete. A nemzeti bizottsá­gok többsége ma még a takarmány és a termény betakarí­tását segíti, de ezekben a napokban már arra Is ügyelniük kell, hogy a Z-akcióban épUlő iskolákat és óvodákat idejé­ben átadják rendeltetésének. Szlovákiában ugyanis a Z-akció keretében 120 óvodai tanterem építését kell szeptember elsejéig befejezni. Nem kis feladat ez, de teljesíthető és minden bizonnyal ez lesz az első igazi erőpróbája az új nemzeti bizottságoknak, a képviselőknek. Amikor a közelmúltban az előző választási programok teljesítését értékeltük, országszerte arról számolhattunk be, hogy azokat túlnyomórészt teljesítettük, s ez a nemzeti bizottságok jó szervező munkájáról, a lakosság kezdeménye­zéséről tanúskodik. Csupán az elmúlt évben a Z-akció kere­tében 1248 építkezést fejeztek be Szlovákiában. A 6. ötéves terv éveiben a társadalmi munkával létrehozott érték 8 184,3 millió koronát tett ki. A nemzeti bizottságok ülésein most gyakran szóba kerUl, hogy ebben a megbízatási idő­szakban hogyan haladjanak tovább a települések fejleszté­sében. Általános útmutatást adni lehetetlen. Mindenütt azon­ban elsősorban arra kell törekedni, hogy a megkezdett építkezéseket mielőbb befejezzék s csak aztán kezdjék el az új létesítmények építését. Ott járnak el a leghelyesebben, ahol nem a nagy beruhá­zásokat részesítik előnyben, ahol a község képét csúfító elhanyagolt területeken parkokat, zöld sávokat létesítenek. A főútvonalak mentén fontos feladat a járdák építése, annál is inkább, mivel a választások előtt a nyilvános gyűléseken erről sok szó esik. A helyi nemzeti bizottságoknak ebben nagy segítségükre lehetnek az állami szervek, mivel több helyen, mint például a közigazgatásilag Tornaijához (Šafá­rikovo) tartozó településeken is, az okozza a legfőbb gon­dot, hogy nincs aki elkészítse a járdaépítéshez szükséges tervrajzokat. Főleg a városokban, de a nagyobb települése­ken is szorgalmazni kell a gyermekjátszóterek építését. A választások előtti nyilvános gyűléseken több bírálat és javaslat hangzott el a nemzeti bizottságok munkájával kap­csolatban. A mindennapi elfoglaltság mellett a nemzeti bizottságoknak ügyelniök kell arra, hogy az észrevételek és javaslatok közül egy se maradjon megválaszolatlanul. A CSKP XVI. kongresszusán elhangzott beszámoló is leszö­gezte: „El kell érnünk, hogy a felelős szervek mindig ide­jében reagáljanak, hogy a bírált fogyatékosságokat kiküszö­böljék és erről a nyilvánosságot is tájékoztassák.“ Jó alka­lom lesz erre a polgári bizottságok tagjainak a közeljövőben sorra kerülő megválasztása is, amit ki kell használni a la­kosság további aktivizálására, arra, hogy a lakosok részle­tesen megismerkedjenek a település előtt álló feladatokkal. NÉMETH JÁNOS ORVOSI TANÁCSADÓ 3DÖS EMBER ÉLETRENDJE Az idős embernek van ideje arra, hogy egy bizonyos élet­rendet alakítson ki. Minél ren­dezettebb élet előzi meg az öre­gedés küszöbének átlépését, an­nál kisebb a veszélye a kóros vagy időelőtti öregedés bekövet­kezésének. Szükséges, hogy az idős korban derűs, kiegyensú­lyozott, rendszeres életvitelt ál­lítsunk fel. A hosszú élet titka a rendsze­resség. Igyekezzünk alvásban, étkezésben, pihenésben egy meghatározott órarendet felál­lítani. Felkelés után reggeliz­zünk, a déli harangszó táján ebédeljünk s este 6 órakor va­csorázzunk. Van egy mondás: a reggelit edd meg magad, ebé­dedet oszd meg valakivel, a va­csorát add ellenségednek. Kezdjük a reggelivel. Reggel lakjunk jól, ahogyan azt az an­golok és az oroszok teszik. Az így bevitt táplálékot a szervezet napközben feldolgozza. Téves szokás, ha valaki fogyókúra cél­jából nem reggelizik. Az ilyen embernek délelőtt folyamán fej­fájással, éhségrohammal, a koncentrációs képesség csökke­nésével vagy szédüléssel kell számolnia. A reggeli teendők közé tartozik a székürítés. Sza­bály: a megszokott inger nélkül is meg kell kísérelni a székürí­tést. Ha nem megy, egy pohár hideg vízzel vagy egy kis dzsem, vagy aszalt szilva elfogyasztá­sával segíthetünk magunkon. Ebéd után jó ha egy rövid sé­tát teszünk. Két óra körül, na megtehetjük, pihenjünk le 1—2 órára. Ne sajnáljuk a fáradsá­got a vetkőzéstől, legjobb, ha ezt az 1—2 órát ágyban töltjük. A vacsora legyen kefir vagy jogurt, ikevés hússal, sajttal vagy túróval, kevés gyümölcs­csel. Este, ha tévénézés 'közben megéhezik az ember, legjobb, ha elfogyaszt egy almát, kevés száraz sajttal. Este óvakodjunk a bő folya­dékfelvételtől, mert érrendsze­rünket feleslegesen megterhel­jük vele. Étkezés közben 1—2 deci bor elfogyasztása hasznos, mert a bor elősegíti az emész­tést. Délután négy órától kezdve semmi esetre se fogyasszon az idős ember feketét, mert a feke­tekávé ivása álmatlanságot okoz. Helyes a táplálkozás akkor, ha fedezi a szervezet energia- szükségletét. A helyesen megvá­lasztott táplálék ne legyen hiz­laló, könnyen emészthető le­gyen és elegendő fehérjét tar­talmazzon. Fehérjéből napi 100 gramm a szükséglet, amiből 60 százalék állati fehérje legyen. A fehérjék az élethez feltétlenül szükséges aminosavakat tartal­mazzák. A friss zöldség és gyü­mölcs változatossá teszi az ét­rendet. Legértékesebb táplálék a tej, amely fehérjét, szénhidrátot, zsírt, ásványi anyagokat és vita­minokat tartalmaz. A súlygyarapodást, amelynek leggyakoribb oka a túltáplált- ság, kerülni kell, mert az elhí­zott embernél idült renyheség lép fel. A hasüregben felhalmo­zódó zsír megnehezíti a vérke­ringést és a légzést és a szíy korai kifáradásához vezet. A fogyókúra alapszabályai fogyni csak dekánként lehet. Ha valaki fogyókúrát kezd, elsőnek iktasson be étrendjébe egy két tej vagy gyümölcsnapot. Egyéb­ként ne fogyasszon túl zsíros ételeket, óvakodjon az édessé, gektől és a sok kenyértől. A mozgás egyike a legfonto­sabb életjelenségeknek. Ilyenkor megnövekszik a szervezet oxi- gén felvétele. A szív összehúzó­dásának szaporodásával az egész szervezet vérellátása gaz­dagabb lesz az izmokban és a belső életfenntartó szervekben. Ennek eredményeképpen javul az emésztés, az anyagcsere, a vegetatív szervek működése. A rendszeres mozgás jótékonyan hat az idegrendszerre és a szel­lemi felfrissülést is szolgálja. A legtöbb orvos tanácsolja a reggeli 10 perces tornát. A test­gyakorlat testünk minden izmát megmozgatja, nyitott ablak mel­lett végezve az oxigénfelvételt is növeli. Kis áldozattal megszerezhet­jük magunknak az úszás örö­mét. Jóformán nincs olyan na­gyobb város, ahol erre lehetőség ne nyílna. Az úszás minden kor­osztály számára hasznos. A mozgáshiány ellensúlyozá­sára a legősibb eljárás a séta. A séta nem igényel előtanulmá­nyokat, sem felszerelést, sőt a ráfordított időt is mi magunk határozzuk meg. Fontos, hogy a séta ne legyen az időjárás függvénye, esernyő is van a vi­lágon és meleg kabát is lóg az előszoba fogasán. A sétáló em­ber nem szorul altatóra. Emész­tése is megjavul, szívizma pedig megerősödiik. A séta a test min­den izmát mozgásba hozza, ugyanakkor az idegrendszer megnyugtatását is elérjük vele. MARÉK ANTAL 1981. VII. : Hiszem Jani: festő vagy építész leszek (Gazdag József felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents