Új Szó, 1981. július (34. évfolyam, 153-179. szám)
1981-07-30 / 178. szám, csütörtök
SZÜNET ELŐTTI ZÁRÖÜLÉS MADRIDBAN A háborús veszély egyik fokozója ILJICSOV: Ä SZOVJETUNIÓ KÉSZ ÉSSZERŰ KOMPROMISSZUMOKAT KÖTNI Klein nagykövet felszólalása (ČSTK) — Az éjszakai órákig tartolt kedden a 35 ország madridi európai biztonsági és együttműködési találkozójának a nyári szünet kezdete előtti utolsó teljes ülése. A szólásra jelentkezett 17 küldöttségvezető állásfoglalása közül a legnagyobb érdeklődés a szovjet és az amerikai képviselő felszólalását előzte meg. Sorrendben előbb Max Kani pH I m a n nagykövet, az amerikai küldöttség vezetője beszélt. Felszólalása mind vádaskodó hangnemét, mind az Egysült Államok egyoldalú követeléseit újra kifejtő tartalmát tekintve meglehetősen disszonánsán hatott abban a pillanatban, amikor a találkozó egyfajta mérlegkészítésnél és a következő tárgyalási szakaszra való felkészülésnél tart. Kampelman visszatért a szovjet katonai fenyegetés mítoszának ecseteléséhez, az Afganisztán és az emberi jogok ürügyén indítóit propagandakampány felelevenítéséhez. Meg kell érteni és reálisan kell értékelni az eddigi munkát, s mindent meg kell tenni azért, hogy mielőbb sikeresen befejeződjön a madridi találkozó, mondotta, Leonyid lljicsov, a szovjet küldöttség vezetője. A szovjet küldött rámutatott a Madridban elért jelentős haladásra és a záródokumentum-tervezet legfontosabb fejezeteire, amelynek számos kérdésében már megállapodás született. Határozottan visszautasította az amerikai iődelegátus cinikus hamisításait, amelyek azt célozzák, hogy meghiúsítsák a madridi találkozót és megsemmisítsék mindazt, amit a közös intenzív munka hosszú hónapjai alatt elértek. Részletesen foglalkozott az európai katonai enyhülési és leszerelési értekezlet összehívásával kapcsolatos kérdésekkel. Elmondta: ami a konferencia mandátumát illeti, előzetes megállapodás jött létre, de nem értek el haladást a bizalomerősítő intézkedések érvényesítésének kér désében, valamint az értekezlet helyét és időpontját illetően. Felszólalásának végén Leó nyid lljicsov felszólította a ta lálkozó résztvevőit, hogy a szünetet az aktív tárgyalásokra való előkészületekre használják fel. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió kész ésszerű kompromisszumokat kötni, amelyek nem érintenék elvi álláspontjait, de megfelelnének a helsinki Záróokmány szellemének és elsősorban a fő célnak, az európai biztonság megszilárdításának és az együttműködés fejlesztésének. A madridi találkozó utolsó plenáris ülésén felszólalt Rados lav Klein, a csehszlovák küldött ség vezetője is. Kijelentette, hogy a szünetet az eddig nyitott kérdések megoldási módjának keresésére kellene födítani. Az elért eredmények jól bizo Egy eltérített repülőgépen BANISZADR FRANCIAORSZÁGBA MENEKÜLT Irán kérte a volt elnök kiadatását (ČSTK) — Abul Hasszan Ba niszadr, volt iráni elnök tegnapra virradó éjszaka Párizsba repült és politikai menedékjogot kért. A francia külügyminisztérium úgy döntött, hogy megadja a mendékjogot Bani- szadrnak. A hivatalos jelentés szerint ennek egyetlen feltétele, hogy a volt iráni elnök Franciaországban nem folytat semmilyen politikai tevékenységet. Az iráni külügyminisztérium szóvivője tegnap közölte, hogy Irán kérte Franciaországtól Baniszadr kiadatását, ám Párizs ezt elutasította. A 47 éves Baniszadr 1979 ig élt Franciaországban és Khomeini ajatollah legközelebbi munkatársai közé tartozott. A sah bukása után Khomeinivel együtt tért vissza, 1979. február 1-én Teheránba. 1980 jaguárjában az elnökválasztáson a szavazatok 75 százalékának megszerzésével győzött. Baniszadr „mérsékelt“ hívei és az iszlám fundamentalisták 17 hónapig tartó hatalmi harca után Baniszadrt ez év júnis 22-én a parlament döntése értelmében megfosztották tisztségétől. Ezt követően Irán te rtiletén rejtőzött. Legfőbb el lenfelél, Radzsai volt kormányfőt elsöprő szavazattöbbséggel választották meg utódává. Külföldi hírügynökségek első jel'entései szerint a katonai re piilőgépet, amellyel Baniszadr Franciaországba érkezett, kedd este térítették el Iránban. A hadsereg vadászgépeinek nem sikerült a volt elnök gépét utolérniük Irán területe felett. Törökország állítólag nem engedélyezte Baniszadrnak a leszállást. Claude Cheysson francia külügyminiszter közölte, hogy a repülőgépet visszaszolgáltatják Iránnak. A teheráni rádió közölte, hogy keddre virradó éjszaka Teheránban az Enkelab téren bomba robbant, amely egy személyt megölt és többet megse besített. A rádiójelentés szerint a robbanásért az amerikai ügynököket terheli a felelősség, akik az iráni rezsim ellen terrorkampányt folytatnak. nyílják azt, hogy jószándékkal és a résztvevők jogos érdekeinek tiszteletben tartásával elérhető egy pozitív záródokumentum elfogadása. Klein rámutatott arra, hogy a tárgyalásokon akkor keletkeztek nehézségek, amikor néhány nyugati küldöttség az egyoldalú, vagy számos állam szempontjából elfogadhatatlan javaslatok érvényrejutta- tása során ultimatív módszereiket alkalmazott. A találkozó éjszakába nyúlt ülése után kezdetét vette a nyári szünet. A tanácskozás munkáját október 27-én újítják fel. BONN A költségvetésről (ČSTK) — Romiban folytatódott a kormánykoalíció két pártja (SPD/FDP) vezetőségének tanácskozása az NSZK jövő évi költségvetéséről. A zárt ajtók mögött folyta tott tanácskozást késő éjszaka megszakították, de tegnap délután ismét tárgyalóasztalhoz ültek és még ma is folytatódnak a megbeszélések. A DPA hírügynökség szerint mindkét párt megegyezett a takarékossági intézkedésekről szóló keretmegállapodásban. Más részleteket egyelőre nem közöltek. Megfigyelők véleménye megegyezik abban, hogy főleg a szociális kiadásokat csökkentik, ami mindenekelőtt a legalacsonyabb bevételekkel rendelkező dolgozókat sújtja. Az izraeli parlament döntése (ČSTK) — Az izraeli parlament kedden jóváhagyta az ún. nemzetközi erők elhelyezéséről szóló megállapodást. E csapatok feladata lesz, hogy ellenőrizzék az egyiptomi—izraeli békeszerződés megtartását. A szerződést, melynek értelmében a jövő év áprilisától 2000 külföldi katona foglalja el a jelenlegi izraeli katonai állásokat a Sínai-félszigeten, a két ország képviselői az USA képviselőjével együtt formálisan pénteken írják alá Washington ban. A nemzetközi erők fő kontin gensét amerikai katonák alkot ják majd, s politikai megfigyelők egyértelmű megállapítása szerint a megállapodás valódi céJja, hogy megerősítse az amerikai katonai jelenlétet a Közel-Keleten. Ki Richard Allen? Amikor az ÁPN hírügynökség kiil öntudósítójaként dolgoztam az Egyesült Álamokban 1966 ban, néhány napot a Hoover Intézet archívumában töltöttem Kaliforniában. Egyszer valaki azt mondta, hogy szeretne velem beszélni az intézet tudományos munkatársa, a szovjet— amerikai kapcsolatok szakértője, viszonylag fiatal, de nagy jövő előtt álló tudós, Richard Allen. Beleegyeztem. Akkor 30—35 éves volt, s energikus, határo zott embernek tűnt. Keresztbe vetett lábbal ült velem szemben. Néhány jelentéktelen mondat után ezt mondta: — Biztosan tud róla, hogy Kínában aktívan dolgoznak az atombomba gyártásán. — Hallottam — válaszoltam. — Akkor válaszoljon egy kér désemre: Eddig miért nem sem misítették meg önök ezeket az atomközpontokat? — Mire gondol? — Néhány pontosan célba futó atombombára gondolok. Hu ilyen akciót kezdenének ön:ík, az Egyesült Államok vezető körei biztosan megértéssel reagál nának rá. Azt válaszoltam, hogy az Egyesült Államok „vezető körei nek“ pozíciója ebben a kérdésben jelentéktelen. Jelentős viszont országunk állásfoglalása, amely a nemzetközi problémák ilyen fajta megoldási módját nemzetközi rablótámadásnak és bandit izmusnak tartja. Allén arca elborult: — Ön itt az erkölcsről beszél, holott mindenki előtt világos, hogy az ön országa világuralomra törekszik. — Régi mese . .. — Régi, de nem mese. Talán letettek a kommunizmus világméretű győzelmének dokiríná járói? Ez az önök /jártjának valamennyi dokumentumában megtalálható. Mindezt olyan hangsúllyal mondta, amelyből kitűnt, hogy a vitás kérdésben a beszélgetés folytatása eredménytelen. — Programdokumentumainkban a kommunizmus eszméjének győzelmébe, a haladó társadalmi rendszernek a régi, haldokló társadalmi rendszer feletti diadalába vetett hitről van szó. — Ne-e e m — tiltakozott beszélgetőtársam —, az egész vi lúgon forradalmat készítenek elő. Önök készítették föl Fidel Castrót és Che Guevarát is. — Eszerint tehát Szparta- kuszt, az ókori Rómában a rabszolgavezért azzal vádolhatná, hogy Amerikában polgárháborút készített elő, amelynek során az északiak legyőzték a rabszolgatartó délieket __ A beszélgetés eredménytelen volt, és csakhamar véget is ért. Emlékszem, csodálkoztam azon, hogy ilyen embert, akinek gondolkodásmódja, politikai színvonala inkább az amerikai hadsereg tisztjéhez illik, „szép jövő előtt álló tudósnak" neveztek. Már meg is feledkeztem róla, de két év múlva újra eszembe jutott. Richard Allen Nixon elnöklése alatt a szovjet—amerikai kapcsolatok kérdéskörében a tanácsadók soraiba került. Meglepetésem nem tartott sokáig. Allent csakhamar leváltották féktelen durvasága miatt, ami egy külpolitikusnak nem éppen jó tulajdonsága. Ezután még valami történt. Miután Reagan elnök a Fehér Házba költözött beszélgetőtársamat nemzetbiztonsági tanácsadónak nevezték ki. Amikor a közelmúltban tudomást szereztünk arról, hogy az izraeli légierő lebombázott egy bagdadi atomreaktort, lelki szemeim előtt megjelent az energikus Richard Állen: hogyan felelne meg politikai gondolkodás- módjának ez a banditaakciót Annak ellenére, hogy az akciói minden bizonnyal Izraelben „sütötték ki“, kétségkívül először Washingtonban hagyták jóvá. Elolvastam Leonyid Brezsnyev- nek a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa ülésén elhangzott beszédét arról, hogy az amerikai imperialisták milyen gyalázatoson támogatják az agresszív tetteket és védenceik nemzetközi bandi/izmusát., hogyan élezik a feszültséget, beavatkoznak más államok belügyeibe, s hogyan akarják megváltoztatni az emberek véleményét az atomfegyver-használat lehetőségéről, s mindezt hogyan leplezik az állítólagos szovjet katonai veszélyre való hivatkozással. Ismét magam elé képzeltem Richard Allent, a már középkorút, egyet azok közül, akiktől sajnos oly sokban függ a tö- megpusZtíló fegyverekkel túlterhelt világ sorsa, akik katonai fölényre törekszenek, s ezzel fokozzák a háború veszélyéi. GENRIK BOROVIK HAIG: A KÜLKERESKEDELMET POLITIKAI FEGYVERNEK KELL TEKINTENI (ČSTK) — Alexander Haig amerikai külügyminiszter keddi nyilatkozata szerint az amerikai kormány a külkereskedelmet politikai fegyvernek tekinti, amelyet a jövőben még akti1981. VII. 30. A nyugatnémet lapok az utóbbi időben többször figyelmeztettek arra, hogy az Egyesült Államok az NSZK-ban állomásozó csapatainak néhány egységét közelebb akarja helyezni az NDK és Csehszlovákia határaihoz. Azt a látszatot akarja kelteni, mintha új, megfelelőbb kaszárnyákat keresne. Ha a térképre tekintünk és figyelembe vesszük a világ helyzetét, akkor látjuk, hogy egészen másról van szó. Az első ilyen javaslatok még Carter idejéből származnak. Amire Carternak már nem jutott ideje, utódja szeretné megvalósítani. Meggyőzni nem kellett az új elnököt, mivel Reagan kezdettől fogva alkalmat keres arra, hogy bebizonyítsa: „Amerika ismét a legnagyobb“. Megtetszett neki az is, ahogyan a közvélemény előtt magyarázták és elfogadhatóvá próbálták tenni a tervet: „a kelet felé való vonulás csak az amerikai katonák emberi méltóságát tartja szem előtt, mert a régi kaszárnyák nem megfelelőek.“ A tábornokok terve több pontból áll. Először meg kell győzni a nyugatnémet közvéleményt arról, hogy teljesen mindennapi, rutinügyrül van szó. Ahogy az emberek is új lakásokba költöznek. így az amerikai katonáknak is új fedél lesz a fejük fölött. És hogy éppen keleten? Ez csupán véletlen, gondolhatja az egyszerű ember. így állítólag könnyíterikai dandárt helyeznének át Giessen, Wildľleckon és Gra fenwöhr városokba, amelyek kb. 30 kilométerre vannak a rozvadovi határátkelőhelytől. A következő szakaszban 14 dandárt helyeznének közelebb a Csehszlovákiai és az NDK Komé és poiioi zsarolás nek néhány városon, mint például Frankfurt, Offenbach, Mannheim vagy Heidelberg helyzetén, ahol a tengerentúli katonák összpontosulnak, s ahol sohasem sikerült ineg- kedveltetniük magukat a helyi lakosokkal. A terv második pontja szerint az NDK és Csehszlovákia határaihoz közel eső katonai objektumokat kibővítik, hogy nagyobb egységek is használhassák. Az egyes csapatok itt gyakrabban fognak gyakorlatokat tartani, hogy a környezet, de főleg a polgári lakosság hozzászokjon az amerikai jelenléthez. Oj fegyverraktárakat, utakat akarnak építeni, amitől csak egy lépés a nagy állandó kaszárnyák építése. Ebben a fázisban három amehatáraihoz. Tekintettel arra, hogy néhány közülük rakétákkal van ellátva, nincs kizárva, hogy az így előretolt állásokba tervezik a Pershing 2 és a szárnyas rakéták elhelyezését — a NATO 1979-es döntése alapján. Ezt axtervet szigorúan titokban Tartják, mert a bonni kormány tiltakozó tüntetésektől tart. Schmidt májusi washingtoni látogatása során kijelentette Reagannak, hogy a szövetségi biztonsági tanács jóváhagyta az amerikai egységeknek szánt új fegyverraktárak építésének tervét. Brüsszelben a NATO hadügyminisztereinek tanácskozásán az USA ráadásul arra kényszerítette a szövetségi köztársaságot, hogy egyezzen bele a néhány száz millió márka értékű új katonai infrastruktúra felépítésébe. Most várják állítólag az „amerikai kívánságok részletesebb kifejtését“, írta a Süddeutsche Zeitung, és hozzátette, hogy minden egyes katonai egység áthelyezése az NSZK adófizetőinek egymilliárd márkájába kerül. Bonnban eddig mindent titokban tartanak, de kiszivárgott, hogy még nem teljesen készek a tervek. S mindez azért van így, mert a jelenlegi gazdasági válság, valamint a szociális és közkiadások tervezett csökkentése nem éppen kedvező körülmény a költséges katonai műveletek beismerésére. A nyugatnémet haladó közvélemény felhívja a figyelmet arra a veszélyre, amelyet az Egyesült Államoktól való függőség rejt magában. Leleplezi az említett terv igazi célját: a katonai és politikai zsarolást. Bonn kijelentései arról, hogy hozzá akar járulni a Kelet és a Nyugat közti bizalmatlanság fölszámolásához, az ilyen tervek fényében csupán üres szólamok, mert ellentétben állnak a tettekkel. (P) vabban akar felhasználni a Szovjetunióval és a többi szo; cialista országgal való kapcsolataiban. Washington a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat a nyomás eszközeként akarja alkalmazni a Szovjetunióval szemben, hogy kikényszerítse „politikája megváltoztatását a nem i zetközi színtéren“. Haig a szenátus külkereskedelmi albizottságában mondott beszédében is-» mét megpróbálta a Szovjetunióra hárítani a felelősséget a nemzetközi feszültség fokozódásáért. Haig szerint az USA egyik fontos cél'ja, hogy nyugat-európai szövetségeseit is rávegye: gyakoroljanak gazdasági nyomást a szocialista országokra. Az amerikai kormány végre akarja hajtani az Egyesült Államok katonai erői növekedésének komplex programját, amely a stratégiai és hagyományos fegyverek korszerűsítésén és tökéletesítésén kívül feltételezi az általános hadkötelezettség bevezetését, a fegyvergyártás felé való orientációt és az Egyesült Államok tudományos és műszaki potenciáljának mozgósítását a fegyverfajták és -rendszerek fejlesztésére — mondotta keddi beszédében Caspar Weinberger hadügyminiszter. Weinberger ismét az állítólagos szovjet veszéllyel érvelt, s véleménye szerint az Egyesült Államoknak mint a vezető nyugati nagyhatalomnak ezzel „kö* telessége“ szembeszálľnl.
