Új Szó, 1981. július (34. évfolyam, 153-179. szám)
1981-07-29 / 177. szám, szerda
A Szlovák Statisztikai Hivatal jelentése az SZSZK gazdasága 1981 első félévi fejlődéséről és az előirányzott feladatok teljesítéséről (Folytatás az 1. oldalról) lésfejlesztés intenzív irányzatainak alkalmazása, a gyártmányfejlesztés stb. A feladatvégrehajtás során több új létesítményben küszködtek nehézségekkel, ami a tervezett paraméterektől való lemaradásban nyilvánult meg. A termelés volumenét illetően a vállalati tervekben rögzített feladatokat 0,4 százalékkal, vagyis 354 millió koronával túlteljesítették. Ugyanakkor azonban 53 vállalat nem teljesítette tervezett feladatait. Kedvező volt a tervteljesítés a hő- és energiatermelésben, a vaskohászatban, az élelmiszeriparban és az egészségügyi technika termelésében. Egyenlőtlenül teljesítették a feladatokat a fafeldolgozó iparban, a cellulóz- és papíriparban, a szénbányászatban, a gépiparban és a vegyiparban. Az elmúlt félévben a következőképpen alakult a fontosabb ipari termékek termelése: mérték1981 tervindex Termék félév telj. 1981 egység eredm. %-ban 1980 Barnaszén és lignit jövesztése 1000 t 2 860 100,8 95,0 V dlamosenergia mill. kWó 10 531 103,6 111,9 Nyersvas 1000 t 1 664 98,4 111,2 Hengerelt anyag 1000 t 2 275 98,8 108,9 Műanyagok 1000 t 1 338 98,9 101,1 Műszálak 1000 t 194 98,6 97,8 Személyg.- és furgont 51 741 100,5 103,3 abroncs 1000 drb 813 100,6 101,5 Tehergépkocsi drb 4 602 99,3 104,1 Mezőgazdasági gépek mill, korona 89 101,6 91,7 Háztartási mosógépek 1000 drb 81 98,0 106,9 Háztartási hűtőgépek 1000 drb 189 102,5 106,1 Televízió 1000 drb 209 101,3 101,1 Cement 1000 t 1913 100,4 100,9 Mész 1000 t millió 543 104,5 110,8 Bútor korona 1366 95,7 98,7 Pamutszövet 1000 m 47 380 103,7 108,6 Cipő 1000 pár 22 050 99,0 100,6 Tőkehús 1000 t 145 104,0 102,1 Vaj t 14 655 96,8 102,3 Sör 1000 hl 2 938 100,2 101,4 Az ipar egyes ágazataiban 1981 első felében a következő eredmények születtek: A szénbányászatban 2860 tonna barnaszenet és lignitet jö- vesztettek. A vállalati terveket 100,8 százalékra teljesítették, az éves feladatok 50,4 százalékát valósították meg. A jövesztést állandóan nehezítik a rosszabbodó bánya-műszaki és geológiai feltételek, s hat a bányaipar eredményeinek alakulására a jö- vesztett szén és lignit gyengébb minősége is. A villamosenergia termelésének növelése elsősorban az atomerőmű folyamatos üzemelésének köszönhető; az első félévben az atomerőműben 3019 millió kilowattóra villamosenergiát állítottak elő, ami az össztermelés 28,7 százaléka. A kohászatban 5,8 százalékkal növekedett a termelés, mégpedig a Kelet-szlovákiai Vasmű és az új kohászati létesítmények kapacitásának köszönhetően. Kedvezően fejlődik a varratnélküli csövek gyártása Podbrezovában. A gépipari termelés egészében véve 5,4 százalékkal növe- vekedett, ennek keretében az elektrotechnikai iparban 8 százalékkal, a nehézgépiparban 6,3 százalékkal, az általános gépiparban 4,6 százalékkal növekedett a termelés. Több vállalatban nem volt megfelelő a termelés szerkezete, ami a tervezett szállítások folyamatossá tételét akadályozta. A kivitelre szánt gépipari termékek termelése a múlt év első feléhez viszonyítva 9,3 százalékkal nőtt, miközben nagyobb volt a progresszív termékek részaránya. A vegyipar termelése, összhangban a tervvel, mérsékelten csökkent. A gumiipar termelése 4.2 százalékkal növekedett, míg a vegyiparban és a kőolajfel- dolgozó-iparban 4,5 százalékkal csökkent, miközben nagy súlyt fektettek a petrolkémiai nyersanyagok komplexebb feldolgozására. A fajeldolgozó iparban két százalékkal növekedett a termelés. A cellulóz- és papíriparban 5,7 százalékos termelésnövekedésről számoltak be, a fa- és bútoriparban azonban egyes termelési berendezések üzemzavara és más nehézségek következtében nem tettek -teljes egészében eleget a feladatoknak. A könnyűiparban 3,8 százalékkal növekedett a termelés, a termékváltás nincs összhangban az igényekkel. Gyorsabb volt a növekedés a textiliparban (4,4 százalék), a cipőiparban (4,3 százalék), az üvegipar termelése 2,1 százalékkal, a konfekcióiparé 3,7 százalékkal növekedett, a nyomdaipari termelés pedig 0,4 százalékkal csökkent. Az építőanyagiparban 2,8 %- kai növekedett a termelés, és ezáltal lehetővé vált a népgazdaság szükségleteinek folyamatos kielégítése. Az élelmiszeriparban 4,3 százalékkal növekedett a termelés, ennek keretében a tejfeldolgozó iparban 2,7 százalékkal, a húsiparban 2,1 százalékkal, a sütőiparban 7,1 százalékkal, a sörgyártásban 3,6 százalékkal, a bortermelésben pedig 11,5 százalékkal. A saját teljesítmény alapján kiszámított munkatermelékenység a múlt év azonos időszakához viszonyítva 3,2 százalékkal növekedett, s kétharmadrészben részesedett a munkatermelékenység növekedésében. A munkatermelékenység időtervét 100,8 százalékra teljesítették. Az SZSZK iparában dolgozók átlagbére elérte a 2696 koronát. Az ipar fejlődéséhez hozzájárult, hogy 11 ezerrel nőtt az ágazatban dolgozók száma, ezáltal elérte a 688 ezret. Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Az év első felében 1526,6 ezer hektáron vetettek mezőgazdásági terményt. A bevetetlen terület nagysága 6894 hektár volt, ami a múlt évhez viszonyítva 37,6 százalékkal kevesebb. A gabonafélékkel bevetett terület 885,5 ezer hektárt tesz ki, ami közel 35 ezer hektárral kevesebb, mint a múlt évben és 32 ezer hektárral kevesebb a tervezettnél. A gabonával, (kukoricát is beleszámítva) bevetett terület 26 ezer hektárral kisebb mint tavaly, hüvelyesekből pedig 9 ezer hektárral vetettek kevesebbet. A kedvezőtlen időjárási viszonyok következtében a gabonafélék várható termése alacsonyabb lesz a 6. ötéves tervidőszakban elért éves átlagnál. Az állattenyésztésben kedvező eredmények születtek. A múlt évi július elsejei helyzettel összehasonlítva növekedett csaknem valamennyi gazdasági állat állománya, kivéve a tehén- állományét. A tervszándékokkal összhangban csökkent a malacok száma. A szocialista szektorban mérsékelten növekedett a malacelválasztás és csökkent az elválasztott borjak száma. Száz tehénre számítva 56,3 borjút választottak el, egy kocától pedig nyolc malacot, a juhtenyésztésben azonban alacsony volt az elválasztott bárányok száma. A mezőgazdaságban az átlagos tehenenkénti tejhozam 1536,4 liter volt, ami 13,2 literrel több mint a múlt év első felében. A szarvasmarha-tenyésztésben az átlagos napi súlygyarapodás darabonként 0,75 kilogramm volt, a sertések napi súlygyarapodása pedig 0,49 kilogrammot ért el. A múlt év azonos időszakában e téren különösebben nem változott a helyzet. A tojáshozam — amely tojónként 117,4 darab volt — ugyancsak a tavalyi szinten maradt. Az állattenyésztésben elért eredmények kedvezően hatottak az állami alapokban történő felvásárlásra. A fő állattenyésztési termékek tervezett felvásárlási feladatait — a vágóborjúk kivételével — szerkezeti szempontból is teljesítették. Terven felül 1,3 ezer tonna vágómarhát szállítottak, 200 ezer tonna vágósertést, 96 tonna juhot, 114 tonna baromfit, 3 millió liter tejet, és 5,7 millió darab tojást. A múlt év első feléhez viszonyítva 13,4 millió literrel több tejet vásároltak fel és 19,1 millió darabbal több tojást. Az állami erdőgazdaságokban közéi 2 millió 875 ezer köbméter fát termeltek ki, ami 5,1 %- kai több mint a múlt év első felében, és az éves feladatok 55,6 százalékát teszik ki. A tű- és lomblevelű fa kitermelésében a terveknek megfelelően jártak el. A kitermelt fa meny- nyiségének egyötöde (591 ezer köbméter) vihar által kidöntött fa volt, főleg tűlevelű. A 2480 köbméter haszonfa kitermelésével az éves feladatok 51 százalékát valósították meg. Több mint 15 ezer hektáron végezték el a fásítást, ebből 5 ezer hektár nem erdei talaj volt. Építőipar Az építőiparban nem sikerült leküzdeni az időterv teljesítésében keletkezett lemaradást, s a tervfeladatoknak szerkezeti szempontokból sem tettek eleget. Pozitívum viszont, hogy nagyobb mértékben összpontosították az erőforrásokat a kiemelt építkezésekre, amelyeken a tervfeladatokat 3,7 százalékra túlteljesítették, de az építkezéseken egyenlőtlen volt a tervteljesítés. Az építőipari vállalatok ösz- szesen 13,3 milliárd korona értékű munkát végeztek el, vagyis 457 millió koronával kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. Az alapvető építőipari termelésben az ágazat 95,9 százaléka teljesítette feladatait, az SZSZK Építésügyi Minisztériuma által irányított vállalatokban 95,5 százalékos volt a tervteljesítés. Az egyes vállalatok között jelentős volt a feladatok teljesítésében az eltérés. Továbbra is megmaradtak az építőipari munkák tervezett szerkezetének biztosításában a problémák, amelyek következtében a beruházásokon sem sikerült megvalósítani a tervezett feladatokat. Az építőipari vállalatokban dolgozók száma a múlt év első feléhez viszonyítva növekedett, és átlagosan 199,9 ezren dolgoztak az ágazat vállalataiban. Az építőiparban dolgozók átlagkeresete havonta elérte a 2793 koronát. Kedvezőtlen volt a munkatermelékenység és az átlag- keresetek közti arány alakulása. Közlekedés és távközlés A szállítmányozó vállalatok 129,4 millió tonna árut és nyersanyagot szállítottak, vagyis 4,3 százalékkal többet, mint a múlt év azonos időszakában. A fuvarozási tervet 101,3 százalékra teljesítették. A szállításokból a vasút 47,8 százalékban, a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat pedig 50,9 százalékkal részesedett. Vasúton 61,9 millió tonna árut szállítottak, többet mint tavaly, de kevesebbet a tervezettnél. A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat közúti teherszállító eszközein két millió tonnával több árut szállítottak a tervezettnél. A folyami szállításban 1,6 millió tonna árut szállítottak, 11,1 százalékkal többet, mint a múlt év első felében. A távközlésben teljesítették az átviteli hálózat automatizálásával és korszerűsítésével kapcsolatos feladatokat, beszámítva a telefonállomások bővítését is, összhangban a tervvel. Az elmúlt félévben 24,3 ezer telefonállomást szereltek fel, ebből 4,9 ezer a lakástelefonok száma. Az értékelt időszak vé* gén az SZSZK-ban 577 ezer te* lefonállomás volt. II. A termelésnövekedés néhány alapvető tényezőjének fejlődése Foglalkoztatottság és a bérek alakulása Az anyagi források nagyobb ütemű képzéséhez a foglalkoztatottság további növekedése is hozzájárult. A szocialista szektorban (efsz-ek nélkül) dolgozók száma a múlt év azonos időszakához viszonyítva 1,5 százalékkal növekedett és elérte az 1 millió 929 ezer személyt. Ezenkívül 1 millió 5 ezer asz- szony szülési szabadságon volt. A dolgozó nők aránya az összes dolgozók számához viszonyítva 45,1 százalékot tett ki. A termelőágazatok közül a leggyorsabban az iparban növekedett a foglalkoztatottság, valamint a belkereskedelemben. A szocialista szektorban dolgozóknak kifizetett bérek volumene (az efsz-ek nélkül) 30,1 milliárd koronát tett ki. Az átlagos havi kereset 1,7 százalékkal növekedett, és elérte a 2608 koronát. Ez a növekedés összhangban van az állami tervvel. Beruházás A beruházásokon 19,9 milliárd korona értékű munkát végeztek el, ami az éves terv 41,4 százaléka. Kedvező eredmények születtek a kiemelt építkezéseden, ezeken az éves feladatok 45,5 százalékát valósították meg. Az egyenlőtlen tervteljesítés és a nem kielégítő szállítások következtében az elvégzett munkák és szállítások terjedelme 3 százalékkal kisebb volt, mint 1980 első felében. A beruházási feladatok végrehajtásában főleg az építőipari kivitelező vállalatok maradtak le, elsősorban a 2 millió koronát meghaladó építkezések kategóriájában, és 5 százalékkal kevesebb munkát hajtottak végre, mint a múlt év azonos időszakában. A komplex lakásépítésben 3,1 milliárd korona értékű munkát valósítottak meg, ami az éves feladatok 44 százaléka. Műszaki fejlesztés Az SZSZK kutatási és fej* lesztési munkahelyein 51 ezren dolgoztak. Tevékenységük főleg a népgazdaságfejlesztés alapvető kérdéseinek megoldására irányult. A műszaki fejlesztés állami tervében 116 feladat szerepel, 16 feladat megoldásában merültek fel problémák. Növekedett az új termékek száma és választéka, de rész* arányuk az árutermelésben még nem megfelelő, és nem vala* mennyi új termék éri el az igényelt műszaki és gazdasági színvonalat. Kedvezőtlen volt a helyzet, q műszaki fejlesztés állami terv* be iktatott feladatainak meg* valósításában. Az alkalmazásra előkészített kutatási feladatok tervét 88 százalékra teljesítet-* ték. Pénzügyi gazdálkodás Az SZSZK állami gazdasági szervezeteiben a múlt év azonos időszakához képest a tel* jesítmények növekedése mellett csökkentek a költségek, de a tervezett színvonalat nem érték el. Ez főleg a nyereség lassúbb ütemű növekedésében nyilvánult meg. A múlt év azonos időszakához viszonyítva növekedtek a készletek, és hosszabbodott a készletforgási idő. III. A lakosság életszínvonalának alakulása Társadalmi fogyasztás Az anyagi források képzésében elért eredményekkel összhangban emelkedett a lakosság életszínvonala a személyi és társadalmi fogyasztás terén. Személyi fogyasztás A múlt év azonos időszakához viszonyítva 3,2 százalékkal növekedett a lakosság pénzbevétele, és 53,3 milliárd koronát ért el. A munkából származó bevételek 3,6 százalékkal, a szociális bevételek pedig 1,2 százalékkal növekedtek. A szociális bevételek lassúbb ütemű növekedése főleg az újszülöttek számának csökkenésével függ össze. A lakosság kiadásai 2,2 százalékkal növekedtek, miközben növekedtek a takarékbetétek. A szolgáltatásokra kifizetett ösz- szeg 4 százalékkal növekedett. A lakossági kiadások döntő részét a kiskereskedelmi vásárlások fedezésére fordították. A kiskereskedelmi forgalom az első félévben 31,8 milliárd koronát tett ki, 1,3 növekedett a múlt évhez viszonyítva. A lakosság élelmiszer-ellátása egészében véve kielégítő volt. A fogyasztói kereslet főleg az ésszerű táplálkozás követelményeinek megfelelően alakult. A hús és húskészítmények árusítása a múlt évi szinten maradt. Az ipari árucikkek vásárlásában megnyilvánult, hogy növekedett a vásárlók igénye a termékek minőségével és használati tulajdonságaival kapcsolatban. A lakásállomány növekedéséhez újabb 8,4 ezer lakás befejezésével járultak hozzá, ami viszont az éves tervnek mindössze a 19,7 százaléka. Az első félévben további 14,4 ezer lakás építését kezdték meg. A közületi vízvezetékhálózatból nyeri a vizet a lakosság 63,5 százaléka, és a családi házakban élők 41,2 százaléka. Az ivóvíztermelés a múlt év azonos időszakához viszonyítva 8 millió köbméterrel növekedett és 230 millió köbmétert ért el. 1981. március 1-ig bezárólag az óvodákban csaknem 240 ezer gyermeket helyeztek el, ami az óvodáskorú gyermekeknek 82 százaléka, és 10 ezerrel több, mint a múlt év azonos időszakában elhelyezett gyermekek száma. A gimnáziumokba, szakközép- és szakiskolákba felvett tanulók száma 31,7 ezer. A főiskoláskorba lépett fiatalok 16,9 százalékát kell felvenni főiskolai tanulmányok folytatására, vagyis 13,5 ezer pályázót. A jelentkezők száma elérte a 23 ezret. Az egészségügyi intézményekben 54 ezerre nőtt az ágykapacitás, ebből a kórházakban és a szülészeteken az ágyak száma meghaladja a 35 ezret, a gyógyfürdőkben pedig 10,6 ezret ért el. Az ágykapacitás 1980 első feléhez viszonyítva 2 ezerrel növekedett. A múlt év első feléhez viszonyítva az orvosi munkahelyek száma 3,6 százalékkal növekedett. A bölcsődei férőhelyek száma 2263-al nőtt, 42 178-at ért el. A Csehszlovák Rádió Szlovákiában 8813 órán keresztül sugárzott, a Csehszlovák Televízió pedig 3465 órán keresztül sugárzott adást. Népesedés A múlt év azonos időszakához képest az elmúlt félévben bizonyos mértékben csökkent a népesedés. Ebben az időszakban 17 ezer házasságot kötöttek, ami 1,2 ezerrel kevesebb, mint 1980 első felében. Az élve született gyermekek száma 47 ezer volt, 1,8 ezerrel kevesebb mint a múlt év első hat hónapjában. Huszonötezren haltak meg, 1,7 ezerrel kevesebben, mint 1980 első felében. A természetes szaporulat 22 ezer személy volt, lényegében a múlt év első felének színvonalán maradt. Június végén az SZSZK lakosainak száma 5 millió 13 ezer volt, ami az ország lakosainak 32,7 százaléka. 1981. VII. 2!
