Új Szó, 1981. július (34. évfolyam, 153-179. szám)
1981-07-29 / 177. szám, szerda
MEGKEZDŐDÖTT A SPANYOL KOMMUNISTA PÁRT X. KONGRESSZUSA Az SZKP KB üdvözlő távirata (ČSTK) — Madridban tegnap megkezdődött a Spanyol Kommunista Párt X. kongresszusa. A tanácskozáson több mint 1200 kiiidött vesz részt 160 000 spanyol kommunista képviseletében. A kongresszuson 75 európai, ázsiai, afrikai és latin-amerikai ország kommunista, munkás- és szocialista pártjainak küldöttségei is jelen vannak. A szovjet delegációt Jurij Szkjarov, az SZKP KB póttagja vezeti. A kongresszust Dolores Ibárruri, az SKP elnöke nyitotta meg. Ezt követően Santiago Carillu, a párt főtitkára terjesztette elő a pártnak a IX. kongresszus óla kifejtett tevékenységéről szóló beszámolót. Az SKP X. kongresszusa július 3J ig tart. A Szovjetunió Kommunista Pártja Közpori li Bizottsága táviratban üdvözölte a spanyol kommunisták kongresszusának küldötteit. A távirat egyebek között megállapítja, hogy a tanácskozásra olyan időszakban került sor, amikor az imperializmus legagresszívabb erői az enyhülés meghiúsítására törekszenek, fokozzák a lázas fegyCIA-terv Kadhafi eltávolítására (ČSTK) — Larry Speakes, a Fehér Ház képviselője hétfőn megerősítette, hogy Reagan elnök levelet kapott a képviselőház felderítési bizottságától, amely a tervbe veti ClA-akció ellen tiltakozott. A terv tartalmáról a napokban az amerikai sajtó tudósított. A Newsweek hírmagazin értesülése szerint a CIA titkos tervet dolgozott ki Kadhafi líbiai vezető „eltávolítására“. A Washington Post szerint ezek a tervek Kadhafi államfő haladó kormánya ellen irányulnak. A felderítési bizottság némely tagjai annyira „kétség- beejtően kalandornak“ találták az elképzelést, hogy sürgősen közös levélben kérték az elnököt: akadályozza meg az akciót. verkezést, és növelik a háborús veszélyt. Stratégiájuk része az is, hogy Spanyolországot be akarják vonni a NATO-ba, s ezzel kívánják megbontani az európai katonai stratégiai egyensúlyt. A szovjet emberek — hangoztatja továbbá a távirat — tudatosítják, milyen nagv felelősség hárul a baloldali erőkre Spanyolországban a jelenlegi helyzetben. A Szovjetunió népe mindig őszinte és mély szolidaritását fejezte ki a spanyol kommunisták és valamennyi demokrata harcával — állapítja meg az SZKP távirata. Reagan reformtervéről (ČSTK) — Ronald Reagan amerikai elnök tegnapra virradó éjszaka tévébeszédet tartott, amelyben a nyilvánosságot arra szólította fel, hogy támogassa adóreformtervét. Ezt a közeli napokban terjeszti a Kongresszus elé. Reagan beszédében a reformterv mellett védelmébe vette az állami kiadások drasztikus korlátozásának a tervét is. Mint Ismeretes, a korlátozások legfőképpen a közkiadásokat érintenék. A gazdasági tervről a képviselőház ma kezdi meg vitáját. AFGANISZTÁN KÜLÜGYMINISZTÉRIUMÁNAK NYILATKOZATA (ČSTK) — A hét legfejlettebb nyugati ország állam- és kormányfőinek ottawai tanácskozása több Afganisztánnal kapcsolatos állásfoglalást tett, s erről adott ki nyilatkozatot hétfőn Kabulban Afganisztán külügyminisztériuma. A „hetek“ jóváhagyólag vették tudomásul az- európai közösségek miniszteri tanácsának egy nemzetközi Afganisztán- konferenoia összehívására vonatkozó javaslatát. Ezzel kapcsolatban az afgán külügyminisztérium a következőket kívánja kijelenteni: Az afgán kormány korábban már egyértelműen leszögezte, hogy ez az elgondolás a legteljesebb mértékben irreális és elfogadhatatlan, mivel ez a javaslat az Afganisztán körül kialakult helyzet politikai rendezésének szorgalmazása helyett az afgán nép és kormánya szuverén jogainak megsértésére és az ország belügyeibe való beavatkozásra törekszik. A „hetek“ és a „tízek“ az afgán kormány részvétele nélkül akarják megvitatni az afgán nép nemzetközi érdekeit érintő kérdéseket. Ezt az afgán kormány határozottan elutasítja. Senkinek sincs joga ahhoz, hogy megvitasson, sőt, határozatokat hozzon Afganisztánnal kapcsolatos kérdésekről az afgán nép nevében ténylegesen eljáró kormány képviselőinek bevonása nélkül, szögezi le Afganisztán külügyminisztériumán ítk nyilatkozata. Megjegyezzük Kivel szolidáris a „Szolidaritás"? Elegendő élelmiszerrel ellátni egy ország lakosságát, nem egyszerű dolog még ott sem, ahol nincs élelmiszer- hiány. Az elosztás, szállítás tárolás stb. ott is sok szervező munkát követel. Még kevésbé egyszerű ez egy olyan országban, ahol nincs bőség az élelmiszerekben, s ahol az ellátást bizonyos elemek, bizonyos célokat követve tudatosan még akadályozzák is. Lengyelországban, ahol a válságos helyzet következtében egyes napi szükségleti cikkekben jelenleg hiány mutatkozik, a kormány s a helyi szervek igyekeznek, hogy legalább a legszükségesebb élelmiszerekkel — mégha adagolva is azokat a jegyrendszer segítségével — . ellássák az ország lakosságát. S hogy ne férjen kétség az elosztás igazságosságához, a hivatalos szervek a „Szolidaritás képviselőit is jelhívták, vegyenek részt a közellátással foglalkozó bizottságok munkájávan. Ám a ,,Szolidaritás'‘ képviselői ezt visz- szautásították, mert ők „nem azért vannak, hogy . együttműködjenek, hanem hogy ellenőrizzék a hivatalos szerveket“. Az együttműködés helyett a „Szolidaritás“ újabb sztrájkokat, éhség menet eket szervez és olyan akciókkal fenyegetőzik, amelyek nem szaporítják az élelmiszerek mennyiségét, viszont annál inkább hozzájárulnak ahhoz, hogy elodázódjék a válságos helyzet megoldása, s még rosszabbá váljék a közellátás. Kút na városkában a „Szolidaritás“ szintén úgynevezett éhségmenetet szervezett. A résztvevők száma azonban a vártnál sokkal alacsonyabb volt. Annál többen voltak azok, akik a járda szélén kérdően tekintettek a tüntetőkre, s még inkább azok szervezőire. Növekszik a járdán állók, a kérdően tekintők sora — szerte az országban hiszen már közel egy éve annak, hogy tart a válság. S azok, akik a munkások s más dolgozók akkori elégedetlenségére választ ígértek adni, s ezért vonzó, „Szolidaritás“ néven úgynevezett szakszervezetei is alkottak, az életkérdések pozitív megoldásában nem vállalnak részt, visszautasítják az együttműködést. Ezért az országban állandóan növekszik azoknak a száma, akik felteszik a kérdést: igazában kivel is szolidáris a „Szolidaritás“? (yn) RADZSAI MÁR GSAK KHOMEINI JÓVÁHAGYÁSÁRA VÁR Kéz a kézben (ČSTK) — Mohammed Ali Radzsait hétfőn formálisan kinevezték Irán új elnökévé — közölte a teheráni rádió. Rád zsai a július 24-i elnökválasztáson elsöprő győzelmet aratott: a szavazatok 88,12 száza lékát szerezte meg. Amint azl az iráni belügyminiszter hivatalosan közölte, a második helyre 626 001 szavazattal Ahasz Saibani került, a további két jelölt egyenként félmillió szavazatot sem kapott. Az új iráni elnök tavaly augusztus óta a miniszterelnöki tisztséget töltötte be. Várhatóan — miután Khomeini ajatollah jóváhagyja kinevezését — lemond kormányfői posztjáról. Teheránban a hét elején a rendszer 16 további ellenségét végezték ki. Köztük volt Mohammed Reza Saadati, az ellenzéki népi mudzsaheddin szervezet egyik vezetője. Az USA és Egyiptom (ČSTK) — Anvar Szadat egyiptomi elnök Alexandriában kijelentette, hogy országa és Szudán az Egyesült Államok rendelkezésére bocsátja kato nai berendezéseit. Az újabb lépést, amely az Egyesült Álla mok és Egyiptom kölcsönös katonai együttműködésének megszilárdításához vezet, Szadat azzal magyarázta, hogy állítólag a Perzsa-öböl térségében szembe kell szállni „a szovjet veszéllyel“. Az alexandriai egyetemen Szadat elmondta, hogy közös katonai együttműködése intézkedésekben állapodon meg Dzsafar Ninieri szudáni elnökkel is aki az elmúlt napokban Egyiptomban tett hivatalos látogatást. Közelgő amerikai látogatásával kapcsolatban Szadat kijelentette, hogy „kész köszönetét kifejezni Reagan elnöknek“ az eddigi gazdasági és katonai támogatásért. Azzal dicsekedett, hogy Egyiptom a közeljövőben újabb F—16-os bombázógépeket, rakétákat és tankokat kap az Egyesült Államoktól. Kommentárunk 1981. A nemzetközi helyzet továbbra is bonyolult és feszültséggel teli. A Reagan kormányzat egyre emeli a fegyverkezés spirálját, a meglevő viszonylagos katonai erőegyensúly felborítására, az erőfölény megszerzésére törekszik nem titkolva világuralmi ambícióit. Vér folyik a Közel-Keleten és Afrika déli részén, az imperialista erők folytatják beavatkozásaikat Latin-Ameri ka és Délkelel-Ázsia országainak belügyeibe. Éles társadalmi konfliktusok rázkódtatják meg Nagy-Britanniát. Ugyanakkor a nyugati közlemény széles köreinek fokozódó tiltakozása ellenére a NATO megkezdi a washingtoni kormány által szított fegyverkezési hajsza új szakaszának megvalósítását, folytatja az új amerikai nukleáris rakétafegyverek nyugat-európai telepítésének előkészítését. Ebben a feszült légkörben a Szovjetunió konstruktív külpolitikai javaslatai az enyhülés és a nemzetközi biztonság ügyét szolgálják, a józan észhez, az emberiség lelkiismeretéhez szólnak. A Szovjetunió következetesen síkra száll a nukleáris leszerelésről, a fegyverkezési hajsza megállításáról folytatandó tárgyalásokért és számos konkrét lépést tesz a katonai konfliktusok veszélyének csökkentése, a háborús költségvetések korlátozása érdekében. Ezt újból megerősítette a moszkvai Pravda szombati számában Usztyinov marsall szovjet honvédelmi miniszter, aki válaszolt a Reá- gan-kormányzat kijelentéseire ugyanakkor elemezte a Szovjetunió javaslatait. Világszerte nagy figyelmet keltett ez a cikk, amely fél év után az új amerikai külpolitikát most először elsősorban katonapolitikai szempontból vizsgálta meg, s igen határozottan rámulatott: n Szovjetunió szembeszáll a fegyverkezési versennyel, a háborús veszély elhárítására törekszik. De nyomatékosan leszögezte azt is, hogy az amerikai kormányzat minden lépésére a Szovjetunió határozott ellenlépéssel válaszol, nem engedi katonai fölény kialakítását, nem hagyja magát megfélemlíteni. A szovjet honvédelmi miniszter ismételten hangsúlyozta: hiába állítják s akarják ezzel igazolni a fokozott fegyverkezést az amerikai vezetők — a világban két, orvosi segítségei és egyebet kapnak emiatt a szocialista országokban. Ma azonban más időket élünk. Rosszakaróink számításai homokra épültek. A szocialista országokban minden lehetőségük meg van arra, hogy meghiúsítsák a reakciónak a katonai fölény megszerzésére irányuló terveit“ — írta Usztyinov marsall. Ugyanakkor a cikk rámutat azokra az amerikai lépésekre is, amelyek közvetlen fenyegetést jetérre is. Amennyiben a Nyugat ma még nem kész a konkrét válasszal, azt később, például az európai katonai enyhüléssel és leszereléssel foglalkozó értekezleten is megadhatja, A bi zalomnövelő intézkedések azonban szovjet részről nem valósíthatók meg anélkül, hogy a NATO ne tegyen megfelelő lépést. Nyilvánvaló, az amerikaiak célja az, hogy a Szovjetunió elleni agresszió esetére csökkentsék a Szovjetunió váfigyelmeztetés a fegyverkezés veszélyeire kialakult katonai egyensúly nem változott meg. Az amerikai politikát elemezve Usztyinov marsall rámuta tott, hogy a washingtoni vezetés a nyolcvanas évek elején éles fordulatot hajtott végre, olyan körök kerültek hatalomra, amelyek a nemzetközi kérdésekben az erő alkalmazásának hívei, nem hajlandók elfogadni a történelmileg kialakult változásokat, azt tűzték ki célul, hogy mindenáron a maguk javára fordítják a világban létrejött erőviszonyokat. Látható, Washington azt tűzte célul maga elé, hogy a vitás kérdéseket az Egyesült Államok katonai erejével oldja meg. Az amerikai kormányzat fegyverkezési politikájának, a tárgyalások felfüggesztésének, a fennálló szerződések gyakorlati felmondásának politikája azonban a katonai fölény megszerzésén kívül más célt is követ: a példátlan arányú fegyverkezési versenynyel meg akarja ingatni a Szovjetunió és a szocialista országok gazdaságát. „Washingtonban egyesek már azt számítgatják, vajon a Szovjetunió hány gazdasági programját kell emiatt megszakítani, mennyivel kevesebb áruciklentenek a Szovjetunió és szövetségesei számára. A washingtoni héják képesek az emberiség létérdekeit is kockára tenni saját önző, szűk céljaik érdekében. A „szabad világ“ védelmének ürügyével konfliktusokat szítanak a világ különböző részein, fokozzák a fegyverkezési versenyt, a társadalmi politikai stabilitás megbontására törekednek Európában. Usztyinov marsall a közvetlen fenyegetés példájaként utal a lengyelországi eseményekre, ahol a belső ellenforradalmi erők tevékenysége mellett megnyilvánul az imperializmus rosszul álcázott beavatkozása is. Hangsúlyozta: azoknak, akik a népi Lengyelország szocialista vívmányai ellen irányuló mesterkedésekkel próbálkoznak, tudatosítaniuk kell, hogy a lengyel nép meg tudja védeni ezeket a vívmányokat és barátaira, szövetségeseire is támaszkodhat. A Szovjetunió új békejavaslatait elemezve első h,plyen a bizalomerősítő Intézkedéseket említette. Leszögezte, ha ezek érvényét a Szovjetunió egész európai területére kiterjesztik, akkor ki kell terjedniük a kon- tienst övező tengerekre és léglaszcsapásának erejét, nem pedig az, hogy gondoskodjanak Európa biztonságáról. A szovjet honvédelmi miniszter igen részletesen foglalkozott a közepes-hatótávolságú nukleáris rakéták kérdésével, a Szovjetunió javaslatával az ilyen rakéták telepítésének befagyasztására. Konkrét adatokkal támasztotta alá, hogy a közepes-hatótávolságú hordozó- eszközök tekintetében számszerű egyenlőség van a két fél között, s leszögezte: a mintegy hatszáz amerikai rakéta telepítésével a NATO több mint más- félszeres fölénybe kerülne a _ hordozóeszközök terén, a tölteteket illetően pedig ennél is nagyobb lenne ez a fölény. Nyomatékosan figyelmeztetett arra, a Szovjetuniónak megvannak a lehetőségei, hogy szükség esetén megfelelő választ adjon, hogy ne engedje meg az Egyesült Államoknak a katonai fölény megszerzését. Az eredmény az egyensúly fennmaradása lenne, de magasabb szinten. Ezzel azonban nemcsak hogy növekszik Nyugat-Európa biztonsága, hanem éppenhogy csökken, és a nyugat-európai országok még nagyobb függőségbe kerülnek a Pentagon nukleáris stratégiájától. Ezeket a tényeket hangsúlyozva a miniszter újból leszögezte: ha a NATO-államok nem telepítenek területükre további amerikai nukleáris rakétákat, akkor a Szovjetunió kész csökkenteni nyugati területein elhelyezett közepes-hatótávolságú nukleáris eszközeinek a jelenlegihez mért számát. A moratórium nem jelenti a tárgyalások előfeltételét, de ha elfogadják, biztatóbb lehetőség nyílik arra, hogy véget vessenek e fegyverek veszélyes felhalmozódásának földrészünkön. Hasonlóképpen változatlan a szovjet tárgyalási szándék a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról. Usztyinov cáfolta azt az amerikai vádat, amely szerint a Szovjetunió nem lenne hajlandó az Ilyen fegyverek számának lényeges csökkentésére. Kijelentette: szovjet részről semmi akadálya sincs annak, hogy az egyenlőség és az egyenlő biztonság alapján haladéktalanul folytassák a SALT- folyamatot. A haladó, békeszerető közvélemény megelégedéssel és egyetértéssel fogadta a szovjet tárgyalási készség ismételt megerősítését. Erről tanúskodik Usztyinov marsall cikkének széleskörű nemzetközi visszhangja. A világos és konstruktív állás- foglalás korunk legégetőbb problémáihoz, a háború vagy a béke kérdéséhez újabb ösztönzést ad a békéért, a világégés ellen küzdő erőknek, amelyek éppen ezekben a hetekben számos nyugat-európai országban is egyre jobban hallatják hangjukat. Tiltakoznak a fegyverkezés fokozása ellen és sürgetik a tárgyalások mielőbbi megkezdését, amit a Szovjetunió, a szocialista közösség oly állhatatosan szorgalmaz. PROTICS JOLÁN
