Új Szó, 1981. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1981-07-29 / 177. szám, szerda

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ZLOVAKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1981. július 29. SZERDA BRATISLAVA m XXXIV. ÉVFOLYAM 177. szám m Ára 50 fillér FIYMTOSAN, EGYENLETESEN Jó, kevésbé jó és negatív előjelű eredményekről szerezhet tudomást a figyelmes újságolvasó a szövetségi illetve a nem* zeti statisztikai jelentéseket böngészve. A tegnap és ma köz­zétett jelentések, amelyek a népgazdaság 1981. évi első félévi fejlődéséről és az előirányzott feladatok teljesítéséről adnak számot, tanulságos olvasmányként szolgálhatnak mindazoknak, akik valamelyik szinten bekapcsolódnak a népgazdaságirányí­tásba, vagy jog- és feladatkörükből adódóan hatnak az üzem- részleg, a vállalat, az ágazat eredményeinek alakulására. Tanulságos ez az olvasmány azért is, mert egy olyan idő* szak kezdeti eredményeiről szól, amelyben takarékosabb ener- gia-, nyersanyag-, beruházási és devizagazdálkodást kell meg* valósítanunk, vagyis intenzívebben kell hasznosítanunk a ren­delkezésünkre álló erőforrásokat. A komplex intézkedések ál* talános, országos viszonylatban történő gyakorlati érvényesí­tésének ugyancsak a kezdeti időszaka volt az év első hat hónapja. £zekben a hónapokban már bizonyos mértékben le­csapódott, mennyire tették magukévá a különböző szinteken dolgozó gazdasági szakemberek az újszerű gondolkodásmódot és irányítási gyakorlatot, rugalmasabb döntéshozatalt megkö­vetelő komplex intézkedéseket, s megmutatkozott, hogy mely területeken van szükség feltétlen és gyors változásra. A statisztikai jelentésekből egyértelműen kitűnik, hogy az első félévben egészében véve a XVI. pártkongresszuson jóvá­hagyott gazdasági és szociális fejlesztési program fő irányai­val összhangban fejlődött gazdaságunk, s nem lanyhult, sőt, inkább fokozódott a dolgozók kezdeményezési kedve, ami szá* mos vállalatban, ágazatban a feladatok túlteljesítésében nyil­vánult meg. Üj létesítményekkel, termelőkapacitásokkal gyara­podtunk, és tovább szilárdult a lakosság létbiztonsága. Egészében véve tehát ismét fejlődésről adhatunk számot, de... és ét a „de“ ezúttal sem maradt el. Nem minden terü­leten és nem minden mutató vonatkozásában pozitív a statisz­tikai kimutatásban az előjel. Szinte már „hagyománnyá“ vált, hogy lemaradás tapasztalható az építőipari munkák végzésé­ben, s ezzel szoros összefüggésben a beruházások kivitelezé­sében. A statisztikai jelentések építőiparról szóló fejezeteiből kitűnik, hogy ismét a munkaszervezés alacsony színvonala, s az ebből eredő alacsony hatásfokú munkaidőkihasználás, az építőipari géppark elégtelen kihasználása volt a „főbűnös“. Tény, hogy az építőipar egymaga nem művelhet csodát, s hogy saját erejéből nem számolhat fel valamennyi már „visz- szaköszönő“ okot. Hiszen a jobb és tökéletesebb gépek kifej­lesztése, gyártása nemcsak rajta múlik, s a beruházások vo­lumenéről sem egyedül az építőipar dönt. Az ágazat ilyen jel­legű gondjai, bajai csak akkor nyerhetnek orvoslást, ha a tervezőhivatalokban, s azokon a posztokon, amelyeken dön­tenek egy-egy új beruházási akció sorsáról, komolyan veszik a beruházáspolitika ésszerűsítéséről szóló párt- és gazdasági határozatokat. Azokon a gondokon azonban, amelyek nyilván­valóan az ágazat hibájából erednek, csak jobb szervezéssel, nagyobb fegyelemmel javíthatnak. A jobb szervező munkát és a nagyobb fegyelmet azonban nemcsak az építőipar irányító dolgozóitól kell megkövetelni, hanem valamennyi vállalattól, üzemtől, hiszen a minőségi el­várások, a műszaki fejlesztés tekintetében nem születtek túl­ságosan kiemelkedő eredmények egyetlen ágazatban sem. A sta­tisztikai jelentések ugyanis azt is egyértelműen kimutatják, hogy például a gépipar egészében véve ugyancsak teljesítette feladatait, s a múlt év azonos időszakához viszonyítva fejlő­désről tett bizonyságot, a jogosan megkövetelt szerkezeti vál­tozásoknak azonban nem tett eleget. A népgazdaságirányítás tökéletesítését célzó komplex in­tézkedések érvényesítése feltételezi, hogy a gyorsabb ütemű, színvonalasabb népgazdaságfejlesztés érdekében elsősorban ha­zánk hatalmas szellemi kapacitását mozgósítjuk. És nemcsak feltételezi, hanem szabályozórendszerével ösztönöz is erre, mert a fejlődés útja nálunk sem lehet más, mint a műszaki haladás. Nem véletlen például, hogy az első félévben a leg­gyorsabban az elektrotechnikai ipar fejlődött az elmúlt év azonos időszakához képest, hiszen nyilvánvalóan ettől függ az automatizálás, a robotizálás jövője, és ettől függ számos ágazat fejlődése. Persze, ha megtorpanunk bármely szakaszon is a fejlődés­ben, és nem küzdünk a folyamatos, egyenletes tervteljesítés­ért csakúgy, mint az állandó műszaki fejlesztésért, s ha csak egyszeri akciónak tekintjük a komplex intézkedések érvényesí­tését és a különböző gazdasági határozatok teljesítését, akkor továbbra is „változatos“ lesz a statisztikai jelentés. Vagyis nem tűnnek el belőle a gyenge eredmények, s mivel az ága­zatok fejlődése egymással szorosan összefügg, egynek a visz- szaesése lassíthatja az országos fejlődés ütemét is. PAKOZDI GERTRÜD ••••••■••< ; ■ A Nyugat-szlovákiai Kő- és Kavicsbányák dolgozói az idén meg- kapták az építőipari ágazat emlékérmének első fokozatát a Gabči- kovo—Nagymaros Vízlépcsőrendszer alvízcsatornájának építésé­ben elért eredményeikért. A mederkotrás során kikotort kavics­anyagot öt, egyenként 60 méteres úszó szállítószalaggal juttatják el a Dnyepr-típusú szovjet vedres kotrógéptől a partra. Ezzel a szállítási móddal az alvízcsatorna építői 90 millió koronát taka­rítanak meg a beruházási költségekből, továbbá 106 dolgozóval és 2 millió tonna gázolajjal kevesebbre van szükség. A felvételen a szállítószalag-rendszer és — a háttérben — a szovjet Dnyepr vedres kotrógép (Petr Šimončík felvétele — CSTK) A Csehszlovák Békebizottság üzenste (ČSTK) — A Csehszlovák Békebizotlság tegnap üzenetet küldött az atom- és hidrogén- fegyver-ellenes világkonferen­cia résztvevőinek. A konferen­cia augusztus 3-tól 9-ig tart Tokióban, Hirosimában és Na- gaszakiban. A nyilatkozatban a békebi­zottság leszögezi, hogy a kon­ferenciának a jelenlegi nem­zetközi helyzetben különösen nagy jelentősége van. Hisz a közepes hatótávolságú rakéták telepítése Nyugat-Európában, a NATO elutasító hozzáállása a Szovjetunió békekezdeményezé­séhez, az amerikai atomfegy­verek illegális jelenléte Japán felségvizein stb. az USA kor­mányának hazárd politikájáról tanúskodik. Ez a politika a vi­lágot a termonukleáris kataszt­rófa szélére sodorja. A Csehszlovák Békebizotlság kifejezte meggyőződését, hogy a szovjet békejavaslatok és a fegyvercsökkentési tárgyalá­sokra tett javaslatok valóban realista kiútjai a hidegháborús légkör eloszlatásának és a nemzetközi feszültségenyhülés folyamata folytatásának. A Szlovák Statisztikai Hivatal jelentése az SZSZK gazdasaga 1981 első félévi fejlüisérií és az előirányzott feladatok teliesítésérci ’Az 1981-es évi állami végrehajtási terv fő cél­ja a lakosság elért magas életszínvonalának meg­őrzése és fejlesztése, továbbá szociális biztonsá­gának szilárdítása, összhangban a népgazdaság­fejlesztés hatékonyságának növekedéséből követ­kező eredményekkel. Mindehhez progresszív szerkezeti változások végrehajtására van szükség, mégpedig a tudományos-műszaki fejlesztés ered­ményei gyorsabb és maximális kihasználásának alapján, valamint azáltal, hogy tovább mélyüljön az SZSZK vállalatainak a szocialista munkameg­osztásba való bekapcsolódása, főleg a Szovjetunió­val való együttműködése, és jobban élünk a komplex intézkedések nyújtotta gazdasági szabá­lyozók lehetőségeivel. Az előzetes eredmények szerint az állami vég­rehajtási terv szándékainak megfelelően hajtjuk végre feladatainkat. Túlteljesítettük az ipari ter­mékek termelési és értékesítési időtervét. A gaz­dasági állatok állományának fejlesztésével és az állattenyésztési eredményekkel megteremtettük a lakosság folyamatos élelmezésének feltételeit. Növekedett a szállítmányozó vállalatok teljesít­ménye. Az SZSZK vállalatai fokozták bekapcso­lódásukat a KGST-országok Komplex Programjá­ból eredő feladatok megvalósításába. 1980 első felében a munkaidőalap két nappal rövidebb volt, mint az utolsó három év átlagában, s ez részben a termelés és a bérek növekedési ütemében is megmutatkozott. Az eredmények lehetővé tették a lakosság sze­mélyi és társadalmi fogyasztásának növekedé­sét is. Az eredmények azonban arról is tanúskodnak, hogy növelni kell az erőfeszítést az energiafor­rások, a nyersanyagok és az anyagok hatéko­nyabb felhasználása, valamint a termelés minő­ségének fejlesztése és a munkatermelékenység növelése lehetőségeinek kihasználása érdekében. Nem kielégítő az építőipar és a beruházások te­rén már tartóssá vált problémák megoldása sem. A felmerülő fogyatékosságok arra figyelmez­tetnek, hogy a második félévben következeteseb­ben kell teljesítenünk a feladatokat. Mégpedig a szakképzett dolgozók számának növelése, a mű­szaki ellátás fokozása, a belső tartalékok ki­használása, a szervezőmunka színvonalának az emelése alapján, valamint azáltal, hogy a dolgo­zók kezdeményezését a kulcsfontosságú problé­mák megoldására irányítjuk. I. Az alapvető termelőágazatok fejlődése Ipar Az elmúlt félévben tovább nö­vekedett az ipari termelés, ami lehetővé tette a hazai szükség­letek fedezésére és az exportra irányuló szállítások növelését. A Latorca mentén megfonták az aratási koszorút A Kelet-szlovákiai síkság egyes mezőgazdasági üzemei már befejezték az aratást, s ezekben a napokban újabbak érnek célba. Ktrályhelmec (Kráľovský Chlmec' és Nagy- kapos (Veľké Kapušany) kör­nyékén az elmúlt hét végén, s e hét elején szünet nélkül dol­goztak a gabonaföldeken: csé­peltek a kombájnok szorgos­kodtak a szalmabegyűjtők és a szántók sem nihenéssel töltöt­ték a napokat. Királyhelmec és Nagykapos széles határában hétfőn és kedden már nem nagy csopor­tokban dolgoztak a kombáinok, hiint néhány nappal azelőtt, hanem itt is ott is csak egy- kettő csépelte az üres tarlóval és sok helyen már friss szán­tással övezett területű árpát. — Már csak a maradék, illetve az a mindössze 180 hek­tárnyi árpa áll lábon, ame­lyik nem egyszerre érett be $ többivel — tájékoztatott Ki- rályhelmecen Juhász Lajos, az állami gazdaság főmérnöke, majd hozzátette, hogy hétfőn estére az 1760 hektárnyi ga­bonaféléből 1650 hektár ter­mése került a magtárba, s a legkésőbb e hét szerdájára be­fejezik az aratást. Lefkovics József igazgató szerint a cséplés zavartalanul folyt, ám a szalmabetakarítás üteme lassúbb a vártnál. A legnagyobb gondot a gépek, il­letve az alkatrészek hiánya okozza. — Ha nem kapunk a vasúttól néhány rakodógépet, akkor a mostani 57 százalék­nál jóval kevesebbről adhatunk számot — panaszkodott az igazgató. E hét közepére az állami gazdaságban dolgozó 29 kom­bájn elvégzi a feladatát. El­végzi, de csak helyi méretben. Mivelhogy a kölcsönt vissza szokták adni, néhány nap múl­va a királyhelmecl gépek és (Folytatás a 2. oldalon) Ezzel a növekedéssel azonban nem volt arányban a tervtelje­sítés egyenletességének fokozá­sa, valamint az állóeszközök hatékonysága. A múlt év azonos időszakához viszonyítva 3,4 százalékkal nőtt az ipari termelés, miközben a végső fogyasztásra szánt termé­kek gyártása 3,9 százalékkal növekedett. A vállalatok egé­szében véve teljesítették időter­veiket. A legnagyobb növekedés a szocialista országokba irányu­ló szállítási feladatok teljesíté­sében tapasztalható (10,6 száza­lék), a nem szocialista orszá­gokba irányuló szállítások a múlt évi szinten maradtak. Beru­házási szükségletekre 8,3 száza­lékkal, a belkereskedelem szá­mára 3,3 százalékkal, a terme­lési fogyasztás számára ugyan­csak 3,3 százalékkal növelték a szállításokat. A szocialista országokba irá­nyuló exportra kedvezően ha­tottak az általános gépipari, a vaskohászati és a könnyűipari vállalatok, amelyek az első fél­évi szállítási feladataikat túltel­jesítették. A világpiaci bonyolult helyzet és más problémák következté­ben lelassult a nem szocialista országokba irányuló exportszál­lítások megvalósítása. A belkereskedelembe irányu­ló szállítások — kiskereskedel­mi árakban — a múlt év azo­nos időszakához viszonyítva 985 millió koronával növeked­tek. A vállalatok saját teljesítmé­nye 29,8 milliárd korona érté­kű, ami az éves feladatok 48.3 százaléka, s a múlt év azonos időszakához viszonyítva 5.8 szá­zalékos növekedést jelent, vagyis gyorsabb ütemben növe­kedik, mint a bruttó termelés. Az SZSZK központilag irányí­tott ipari vállalataiban a múlt év első feléhez viszonyítva 3 százalékkal növekedett a ter­melés, miközben az átlagos na­pi termelés 3.8 százalékkal nö­vekedett. Az egyes ágazatokban külön­böző színvonalú volt a terme- (Folytatás a 4. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents