Új Szó, 1981. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1981-07-28 / 176. szám, kedd

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Z10VÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZ PONTI BÍZOTT BMtva segíteni A jó és a hasznos kezdemé­nyezések felkarolása, segítése a pártszervek és pártbizottsá­gok elsőrendű kötelességei ko­zó tartozik. Tág teret kell adni az emberek alkotó kezdeménye­zésének — fogalmazták meg egyebek között a CSKP XVI. kongresszusán is. Ahol a veze­tők nem így cselekszenek, ott baj van a korszerű vezetési stílus értelmezése körül. Ma már korparancs az új iránti fogékonyság. Az ilyen irányú habitus kialakításának követel­ménye a pártmunkában is ér­vényes. Hogy mit tesznek e szemlé­let megvalósításáért az üze­mek, szövetkezetek és intézmé­nyek kommunistái, az elsősor­ban a pártbizottság munkájá­nak minőségén múlik, egyebek között tehát az is kötelessé­gük, hogy a jó ötletek, javas­latok megvalósításában aktív közreműködőként vegyenek részt. Ez csak növeli a párt­szervezet s az egész párt te­kintélyét. A pártszervezetek kommunistáinak sem lehet kö­zömbös, hogyan ítélik meg te­vékenységüket, magatartásukat párton kívüli kollégáik. Tehát korszerűen, a konkrét helyzet­hez, lehetőségekhez és követel­ményekhez mérten gondolkodni és cselekedni politikai köteles­ségünk is. A kommunisták kezdeménye­zése mindig és mindenben le­gyen példamutató. Vonatkozik ez elsősorban a vezetéssel, irá­nyítással megbízott tisztségvise­lőkre. Ez azt is jelenti, hogy a feladatok jelentősége és végre­hajtása érdekében meg kell szabadulni az úgynevezett ru­tinjellegű munkától, a megszo­kott formaságoktól. Mindezek­hez az is hozzátartozik, hogy a pártbizottságok és a gazda­sági vezetők között növelni kell a közös felelősségérzet tu­datát. Meg kell szüntetni a rossz értelemben vett reszort­szemléletet, amely egyoldalúvá teszi a munkát. A tapasztalatok sajnos még azt bizonyítják, hogy egyes pártbizottságok munkájából hiányzik a kezdeményezés, a lehetőségek feltárása és a po­litikai, gazdasági igény kiala­kítása, s így annak számonké­rése is. Erre egyébként ott is szükség van, ahol jól mennek a dolgok, hát még ott, ahol rosszak a gazdasági eredmé­nyek, ahol a gazdasági és a pártvezetés között nincs meg az elvi-elvtársi kapcsolat. így alakul ki aztán az olyan szemlélet és felfogás, hogy a gazdálkodási, termelési nehéz­ségeket mindig a „külső“ ténye­zőkre hárítják. Ob:ektív nehéz­ségekre hivatkoznak, a mező- gazdaság esetében például a kedvezőtlen időjárásra, a szá­razságra vagy a túl sok csapa­dékra. Nem lenne-e célraveze­tőbb és kommunistához illőbb a szubjektív okokat is megke­resni, vagyis egy kissé önma­gunkba nézni? Persze a bajok, a gondok magyarázatára min­dig könnyebb a külső okok­ban, illetve másokban keresni a hibát, mint a saját házunk táján. Kritizálni is könnyebb, mint gyöneeségeinket feltárni és beismerni. A CSKP XVI- kongresszusá­nak határozata egyébként vala­mennyi pártszerveze-nek és pártbizottságnak elsőrendű fel­adatául adta, hogy rendszere­sen ellenőrizze, vizsgálja a párt gazdasági polMi^ai hatá­rozatainak teljesítését. Ez a munka akkor lesz eredményes, ha nemcsak repisz'ráHuk a fo- gyatékossáenkat. hanem keres­sük Is okait és az elhárítás legcélravezetőbb |r TOROK ELEMÉR A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1981. első félévi fejlődéséről és az előirányzott feladatok teljesítéséről Népgazdaságunk 1981 első hat hónapja alatt a CSKP XVI. kongresszusán jóváhagyott gazda­sági és szociális fejlesztési program fö irányai­val összhangban fejlődött, takarékosabb nyers­anyag-, energia-, beruházási és devizagazdálko­dást valósítottunk meg. A gazdasági fejlődés üteme — az építőiparon kívül — lényegében megfelel a tervszándékoknak. Eredményeink ala­kulására kedvezően hatott a XVI. pártkongresz- szus, valamint az általános választások tisztele- tere kibontakozott szocialista vállalási mozqa- lom. A múlt év első feléhez viszonyítva 1981 első hat hónapjában az ipari termelés 1,8 százalék­kal növekedett, az építőipari munkák volumene pedig 2,8 százalékkal csökkent. Az iparban az átlagos napi termelés 2,6 százalékkal növeke­dett, az építőiparban ugyanakkor 2 százalékkal csökkent; az átlagos napi teljesítmény mindkét ágazatban csökkent az első félévben. A leggyor­sabb növekedési ütem az elektrotechnikai ipar­ban és azokban az ágazatokban volt, amelyek hazai nyersanyag-bázison alapulnak, így pl. a cellulóz- és papíriparban, a fafeldolgozó-ipar­ban, az üveg-, kerámia- és porcelángyártásban. A népgazdaság és a lakosság tüzelőanyag- és villamosenergia-ellátása folyamatos volt. A szál­lítmányozó vállalatok teljesítménye az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 3,6 százalékkal növekedett. Az alapvető állati eredetű termékek felvásár­lási időtervét túlteljesítjük. 1980 első feléhez viszonyítva a vágóállatok (a baromfit is bele­számítva) felvásárlási tervét 3,3 százalékkal, a tojás felvásárlási tervét 3,2 százalékkal telje­sítettük túl, ugyanakkor tejből 1,6 százalékkal kevesebbet vásároltunk fel. Az idei első félévben kedvező mértékben csök­kentek az anyagi költségek. Gazdálkodásunkban azonban a minőségi változások nem nyernek ér­vényt olyan ütemben, mint azzal a terv számol, IPAR A központilag irányított ipar­ban a termelés a múlt év azo­nos időszakúhoz viszonyítva az év első hat hónapjában 1,8 szá­zalékkal növekedett; ennek ke­retében a CSSZK-ban 1,3 száza- zalékkal, az SZSZK-ban 3,1 szá­zalékkal növekedett az ipari termelés. Az átlagos napi ter­melés 2,6 százalékkal növeke­dett, ami az éves állami terv­ben előirányzott szándékoknál 0,2 ponttal több. A 7. ötéves tervidőszakban végrehajtandó szerkezeti válto­zások előkészítésével, néhány nyersanyag korlátozott behoza­tali lehetőségeivel és a terme­lés Intenzívebb irányzatainak fokozatos érvényesítésével kap­csolatban az egyes ágazatokban differenciált volt a termelés növekedési üteme. Gyorsabb nö­vekedést értek el az elektro­technikai Iparban és néhány hazai nyersanyagot feldolgozó ágazatban, ugyanakkor a bá­nyaiparban és a vegyiparban, valamint a kőolajfeldolgozó- iparban a termelés üteme mér­sékelten csökkent. A vállalatok a bruttó terme­lési terveket 0,3 százalékkal túlteljesítették, ugyanakkor azonban számos vállalat nem teljesítette féléves feladatait. A tervtel Jesítéssel kapcsolatban a legtöbb nehézség az általános gépiparban, a nehézgépiparban, az elektrotechnikai iparban, va­lamint a bőrfeldolgozó- és ci­pőiparban merült fel. A válla­lati terveket a saját teljesít­mény vonatkozásában 1,3 szá­zalékkal teljesítették túl. A központilag irányított ipar­ban, összehasonlítható nagyke­reskedelmi árakban, az áruter­melés 1 százalékkal növekedett. A múlt év hasonló időszakához viszonyítva több árut termeltek termelési fogyasztásra, 0.1 szá­zalékkal növekedett a nem szo­cialista országokba irányuló ki­vitel. a szocialista országokba iránvuló exnort nedig 0,8 szá­zalékkal A belkereskedelem­ben körülbelül a múlt év szint­jén valósultak meg a szállítá­sok. A tervszándékokkal össz­hangban csökkent a gépek és berendezések szállítása a beru­házásokra, mégpedig 1,7 száza­lékkal. A termelés folyamatosságát, a szállítói megrendelői kapcso­latok zavartalanságát akadá­lyozták az igényes termelési feladatok biztosításában felme­rülő problémák, ami a vállala­tok komplex tervteljesítésének fogyatékosságaiban mutatkozott meg. Az összes mutató viszony­latában a kijelölt vállalatoknak mindössze a fele teljesítette a feladatait. Az első félévben kedvező az ipari termelés költségeinek alakulása. A költségek kedve­ző alakulása a rentabilitás fej­lődését is kedvezően befolyá­solta; e mutató növekedése gyorsabb volt a tervezettnél. A munkatermelékenység — átszámítva az összehasonlítható munkanapok számára — két százalékkal növekedett (a brut­tó termelés alapján), miközben az éves terv 2,1 százalékos nö­vekedéssel számol. A dolgozók átlagkeresete az iparban 2 szá­zalékkal növekedett (az éves terv 1,8 százalékkal számol). A központilag irányított ipar­ban a múlt év azonos idősza­kához viszonyítva az Idei első félévben 15,6 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, vagy­is 0.6 százalékkal, és elérte a 2 millió 622 ezer személyt. A CSSZK-ban a dolgozók száma 0,2 százalékkal növekedett (a tervezett éves növekedés 0,3 százalék) és az SZSZK-ban 1,6 százalékkal (a tervezett éves növekedés 1 százalék). Az egyes ágazatokban az el­ső félévben a következő ered­mények születtek: Az tüzelőanyag-energetikai bázisnak egészében véve sike* rült megtartani a népgazdaság folyamatos tüzelőanyag- és energiaellátását. A terv szerin­ti lövesztésl feladatot az első félévben 612 ezer tonnával túl­teljesítettük, így a szénjövesz- tésben az éves feladatok felét teljesítettük. A tervet valameny- nyi szénbányászati konszern teljesítette. Lemaradás tovább­ra is a földeltakarítási munkák­ban tapasztalható, e téren 96 százalékra teljesítették a ter­vet. A villamosenergia termelés 1,4 százalékkal növekedett, en­nek keretében az atomerőmű­ben előállított villamosenergia termelése 74,8 százalékkal; az atomerőműben előállított villa­mosenergia mennyisége az össz­termelés 8,2 százalékát alkotja. A kohászatban 1,3 százalék­kal növekedett a termelés; en­nek keretében a vaskohászat termelése 2,3 százalékkal növe­kedett, miközben az ércjövesz- tésben és a színes fémek kohá­szatában a termelés mérsékel­ten csökkent. A gépipari termelés 3,3 szá­zalékkal növekedett, az ágazat keretében a leggyorsabb nőve kedést — 5,6 százalékost — az elektrotechnikai iparban értek el, a nehézgépipar termelése 1,8 százalékkal, az általános gép­ipari pedig 3,3 százalékkal nö­vekedett. Néhány vállalatnál nehézségekbe ütközött az ter­melés választéktervének teljesí­tése, ami akadályozta a terve­zett szállítások végrehajtását, főleg az exportra és a beruhá­zási szükségletek kielégítésére irányuló szállításokat. A vegyipar termelése megkö­zelítőleg a múlt év azonos idő­szakának szintjén maradt, ami a behozott nyersanyagok kor­látozásával függ össze. A gumi- azbesztiparban a termelés 3,2 százalékkal növekedett, a vegy­ipari és a kőolajfeldolgozó ipar termelése pedig 1,8 százalékkal csökkent. A fafeldolgozó iparban 2,9 százalékos volt a termelés nö­vekedése. A könnyűiparban a termelés 2,2 százalékkal növekedett. Gyorsabb ütemben növekedett az üveg-, a porcelán és a kerá­(Folytatás az 5. oldalon) 1981. július 28. KEDD BRATISLAVA • XXXIV. ÉVFOLYAM 176. szám 9 Ára 50 fillér a illetve amilyenekre lehetőségeink adottak. Mi­vel a tudományos-műszaki fejlesztésünk, elsősor­ban a gyártmányfejlesztés aránylag lassú ütemű, nem érjük el termékeink exportképességének növelésében a várt eredményeket. Nem kielégí­tő a munkaidő kihasználása, a munkaerőnek technikával való felcserélése és a meglevő gép park kihasználása sem. Az árukivitel üteme meghaladta az árubehoza­talét, s a szocialista országokkal gyorsabb volt a külkereskedelmi forgalmunk, mint a kapitalista országokkal. A külkereskedelmi forgalom 1980 első feléhez viszonyítva 6,3 százalékkal növeke­dett, a szocialista országok viszonylatában ez a forgalom 9,4 százalékkal növekedett. Az árukivi­tel 7,9 százalékkal növekedett, ebből a szocialista országok viszonylatában 9,3 százalékkal; árube­hozatalunk növekedése 4,6 százalékos volt, a szo­cialista országokból pedig 9,5 százalékkal növe­kedett árubehozatalunk. Ez év első felében 2,6 százalékkal csökkent a megvalósított beruházási munkák és szállítá­sok terjedelme. Ebben a félévben sem történt változás a beruházások kivitelezésében; még mindig sok a határidő-eltolódás az új létesítmé­nyek átadásában, üzembe helyezésében. A gazdasági eredményekkel összhangban 2,4 százalékkal növekedett a lakosság nominál ke­resete, reálkeresete pedig csaknem 2 százalék­kal. A belkereskedelemben kisebb volt a forga­lom a tervezettnél. Növekedett a lakosság taka­rékbetétje, s tovább növekedett a társadalmi fo­gyasztás. Az ipar és az építőipar sem a munka­termelékenység, sem az átlagkeresetek viszony­latában nem érte el a tervezett növekedési üte­met. Az első félévben 25 661 lakást építettünk fel. Ahhoz, hogy az idei terv feladat okát teljesít­hessük, a pozitív irányzatok további szilárdítá­sára, a népgazdasági tartalékok nagyobb ará­nyú kihasználására és a komplex intézkedések hatékonyabb érvényesítésére van szükség. A Prágai Vasütvillamosító Vállalat trnavai központjának dolgozói folytatják a déli vasút­vonal villamosítását. A munkák jelenleg a galántai, trnavai és kútyi szakaszon folynak. A ké­pen: Pavol Maťašek és Jozef Ka- nis szigetelő munkákat végez. (Peler Šimoiičík felvétele — CSTK) üdvözlő táviratok (CSTK) — Gustáv Husák köz- társasági elnök táviratban fejez­te ki jókívánságait Fernando Belaunde Terrynek, a Perui Köz­társaság elnökének az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Ugyanebből az alkalomból Ro- huslav Chňoupek külügyminisz­ter üdvözlő táviratot küldött [a- vier Arias Stella perui külügy­miniszternek. t t • Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök táviratban kö­szöntötte Mahathir Moliamme- det, Malaysia miniszterelnökét kinevezése alkalmából. Baráti látogatás (ČSTK) — A Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának küldöttsége, Ivan Kapitonovnak, az SZKP KB titkárának vezetésével egyhetes látogatásra a Német Demokra­tikus Köztársaságba érkezett. A berlini repülőtéren a vendége­ket Horst Sindermann, az NSZEP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, az NDK parlamentjé­nek elnöke fogadta. A szlovák nyelv és kultúra szemináriuma (ČSTK) — Ünnepélyes kere­tek között nyitották meg tegnap Bratislavában a Prímás-palota tükörtermében a Studia Acade- mica Slovacát, a szlovák nyelv és kultúra szemináriumát. A megnyitón részt vett Ján Kvas- nička professzor, a bratislavai Komenský Egyetem rektora és Rudolf Štepanovič professzor, a Komenský Egyetem Bölcsész Ka­rának dékánja. A nyári tanfolyam jelenlegi 17. évfolyamán Európa, Ázsia, Amerika és Afrika 22 országá­ból 130 érdeklődő vesz részt. A résztvevőket a Prímás-palota reprezentációs helyiségeiben fogadta tegnap Michal Grega, Bratislava főpolgármesterének: helyettese. A vendégekkel is­mertette Szlovákia fővárosának múltját és jelenlegi dinamikus fejlődését.

Next

/
Thumbnails
Contents