Új Szó, 1981. július (34. évfolyam, 153-179. szám)

1981-07-16 / 166. szám, csütörtök

Az áruló emigráció — a nemzetközi reakció engedelmes eszköze (ČSTK) — Sajtóértekezletet tartottak tegnap Prágában dr. Josef Hodicca), a csehszlovák hírszerző szolgálat munkatársá­val, aki három és fél évi külföldi tartózkodás után június második felében tért haza Csehszlovákiába. Josef Hodic 57 éves. Elvégez­te a Károly Egyetem jogtudo­mányi karát és a prágai Kle­ment Gottwald Katonai Politi­kai Akadémiát, ahol tanárként tevékenykedett mint a csehszlo­vák néphadsereg magasabb ran­gú tisztje. A társadalmi válságot köve­tően a szocializmus egyes cseh­szlovákiai ellenségei aktivizá­lódtak, és információkat kap­tunk arról, hogy külföldön új emigráns csoportosulások ala­kulnak. Ebben az időben Hodic együttműködött a csehszlovák közbiztonsági szervekkel a ha­zai antiszocialista erőkkel szem­ben és az emigráció reakciós részének politikája ellen. Külföldi tartózkodása -során számos információt és doku­mentumot gyűjtött a reakciós emigráns csoportosulások Cseh- szlovákia-ellenes aktivitásáról. A sajtóértekezlet bevezető részében dr. Josef Hodic nyilat­kozatot tett. Ebben a csehszlo­vák emigrációhoz tartozó bizo­nyos csoportok és egyének el­lenséges tevékenységének né­hány időszerű kérdésével fog­lalkozott, és ismertette e cso­portoknak és egyéneknek a szo­cializmussal szemben ellensé­ges csehszlovákiai csoportok­hoz és egyénekhez fűződő kap­csolatait. A politikai emigráció tevé­kenységének legfontosabb jel­lemvonásaként azt nevezte meg, hogy szoros kapcsolatban áll a szocialista országok ellen te­vékenykedő ellenséges antikom- munista és antiszocialista köz­pontokkal. Azokorl a területe­ken, ahol a hivatalos politika nem tud, vagy nem akar be­avatkozni, a feladat jellege szerint hagyja működni a reak­ciós emigráns csoportokat és egyéneket, amelyek, illetve akik odahaza vagy külföldön már jól beváltak mint megbízható anti­szocialista harcosok. Ezeket el­sősorban a durva antikommu- nizmus és szovjetellenesség szellemében olyan erőszakos cselekedetek megszervezésére használják fel, amelyek célja a szocialista rendszerek és a ha­ladó mozgalmak bomlasztása. Az emigráció nagyon szűk ré­szének tevékenységét azoknak a politikája határozza meg, akik tevékenységét pénzelik, és akik Zsoltijában ellenséges fel­adataikat teljesítik. Ezt bizo­nyítják Jirí Pelikán kezdeti kapcsolatai dr. Bunžával, egy amerikai szervezet képviselőjé­vel, majd későbbi úgynevezett tanulmányútjai Angliában és az Egyesült Államokban, amelyek múltjára való tekintettél a kö­vetkező években oda vezettek, hogy kegyeikbe fogadták őt a Szocialista Internacionálé Olaszországban, Spanyolország­ban és más országokban műkö­dő pártjainak egyes vezetői. Hasonlók voltak Zdenék Mlynár első lépései és kapcsolatai Bécsben Trinkával, az úgyneve­zett specialista amerikai diplo­matával; e kapcsolatok hatásá­ra egyre élesebb antikommunis- ta tevékenységet fejt ki, és erő­síti barátságát Pavol Tigriddel. Teljesen egyértelmű Pnvol Tig- rid orientációja. Igyekszik tá­mogatni bármelyik amerikai kormányzat politikáját, s nem utasítja vissza a revansista szu- détanémet Landsmanschalt és az egyházi központok pénzado­mányait. A politikai emigráció tehát nem önálló politikai erő — állapította meg Josef Hodic. Szerepét úgy határozhatjuk meg, hogy támogatnia kell a nemzetközi kommunista mozga­lom és a szocialista országok fejlődésének bomlasztására tett kísérleteket. A politikai emigráció szám­szerűleg korlátozott privilegi­zált csoportja lényegében két kategóriába osztható. Az elsőt az emigrációnak az a része ké­pezi, amely ismereteivel segí­teni tud a reális szocializmus problémáinak mélyebb mégis- merésében, de elsősorban kül­földön és Csehszlovákiában is a szocializmus ellen vívott harc közvetlen és rejtett mód' szereinek forrásaként szolgál. A második csoport operatív csoportnak nevezhető, 5 olyan személyekből áll, akik tehetővé teszik a kieszelt tervek megva­lósítását, elsősorban az eszkö­zök megválasztása és a kap­csolatok megszervezése útján. Így a Levelek nevű csoportban közéjük tartozik Jan Kavan, Ivan Kind, Jirí Pallas, továbbá A. Müller, H. Utitz és a Horá- Cek-csoport. Tigrid csoportjából ide sorolható Braud—Janovská, Jaroslav Vrzala és mások. Er­re a tevékenységre idegeneket is felhasználnak, amint ezt a külföldiek Csehszlovákiában való letartóztatásának és ha­zánkból való kiutasításának számos közismert esete is mu­tatja. Ilyen eset volt az Ochelto- eset, aki Pelikán és Hübl kö­zött tartott kapcsolatot, s leg­utóbb Francoise Anis és Gilles Thonon esete, akiket a cseh­szlovák hatóságok idén április­ban tartóztattak le, amikor kü­lönféle anyagokat és pénzesz­közöket akartak illegálisan Csehszlovákiába hozni. Tovább lehelne sorolni olyan eseteket is, amikor céljaikra vagyonta­lan diákokat és fiatal trockis- tákat használtak fel, sorolhat­nánk azon személyek gyakran ismétlődő nevét is, akik nyo­mást gyakorló szervezetekben és bizottságokban tevékenyked­nek, hogy e szervezetek és bi­zottságok tömeges jellegének benyomását keltsék a Csehszlo- vákia-ellenes kampányok so­rán. Egymás közötti ellentéteik és látszólag eltérő eszmei politikai és nemzetiségi hovatartozásuk ellenére az emigráns csoportok tevékenységükkel azt bizonyít­ják, hogy a szocializmus irán­ti gyűlölet és a szovjetellenes- ség köti össze őket. Lényegé­ben három alapvető, bár nem egészen homogén eszmeáram­lat működik. Az egyikhez sorolható első­sorban a katolikus papok köz­pontja, mint például a Keresz­tény Akadémia és Studie nevű folyóirata, amely Rómában je­lenik meg, (Skalický, Vránaj a Velehrad, amelynek Ausztriá­ban, az NSZK-ban és Nagy-Brí- tanniában működnek szerveze­tei, a római Cyril és Metód In­tézet, és Pavol Hnilica püspök központja a Pro fratribus fo­lyóirattal, amely elsősorban ar­ra szakosítja magát, hogy a Szlovák Szocialista Köztársa­ságból szervezzen információ­kat különleges formák alkal­mazásával, Ausztria és az NSZK területének felhasználá­sával. Ehhez az áramlathoz kell sorolni Pavol Tigridet is, aki az amerikai érdekeket va­lósítja meg és képviseli. Ezt követi a jobboldali be­állítottságú szoc iá 1 d e 111 o k r a t a eszmeáramlat, amely a szocia­lista országok közösségének bomlasztására törekszik és amelyet a Levelek (Listy) ne­vű csoport képvisel Jirí Peli­kánnal és az úgynevezett koor­dinációs bizottsággal az élen (Mlynár, Ilejzlar, Müller, Rei­man). Ez az áramlat az úgy­nevezett reformkommunizmus­tól politikailag egészen a szo- ciáldemokratizmus jobb szár­nyáig tolódott el. A szociáldemokrata pártok­ban ezt a csoportot elsősorban azok támogatják, akik a szocia­lista rendszerek felforgatására törekszenek, és a megértés el­len vannak. Működik egy szlovák szepa­ratista áramlat is, amelyet a Szlovákok Világkongresszusa nevű csoport képvisel. Vezető­sége igyekszik a klerikális és fasiszta ideológiára támaszkod­ni. Ez a csoport azonban hete­rogén, kezdve elnökétől, a gaz­dag milliomos Stefan Romántól, Kirschbaumanon, a Hlinka-párt volt tisztségviselőjén keresztül, egészen a számunkra jól ismert Evžen Lobiig és a már említett Hniiicáig. Ezért jelentősek az ellentétek a csoport vezetéséért vívott harcban, amelyben fon­tos szerepe van az ambíciók­nak és az anyagi motivációk­nak. Mindhárom irányzat az anti- kommunizmus keretében kitű­zött feladatainak megfelelően szabja meg kiadványainak tar-. talmát. Ezeknek az irányzatok­nak felel meg a Szabad Európa Rádió gárdájának összetétele és a munkatársak látszólagos szemléleti sokrétűsége nemcsak ennél az amerikai adóállomás­nál, hanem más rádióállomások­nál is. Josef Hodic ezután a politi­kai emigráció tevékenységének további szempontjával foglalko­zott sajátos, bár többnyire köz­vetett hozzájárulásával a nyu­gati országok politikai irányvo­nala azon részének formálásá­hoz és kiélezéséhez, amely a szocializmus és a haladás ellen irányul. A legkülönfélébb amerikai és nyugat-európai intézményeknél, a tudományos intézetektől és az egyetemektől kezdve egészen a katonai létesítményekig terve­ket dolgoznak ki a szocialista országok politikai rendszerének destabilizálására és felforgatá­sára. Ezekben érvényesül né­hány olyan csehszlovák emig­ráns is, aki megbízható anti- kommunistaként megállta a he­lyét a konkurrenciában. Ezek az intézmények különféle meg­rendeléseken dolgoznak, állami vagy magánszervezetek, katonai és hírszerző szervek irányítják vagy befolyásolják őket. Egy­más között koordinációs vagy tanácsadó csoportokat alakíta­nak, amelyek már közvetlenül befolyásolják a megismerések eredményeit és a politikai érde­keket. Ezzel kapcsolatban Jo­sef Hodic megállapította, hogy például az Egyesült Államokban működik a Külügyi Kapcsolatok Tanácsa, amely 1921-ben ala­kún, és ma több mint 1700 tag­ja van. Ide sorolható a David Rockefeller által 1973-ban ala­pított trilaterális bizottság, az 1974-ben Nelson Rockefeller alapítói ta választások krilikai lehetőségeinek bizottsága, vala­mint a szocializmus ellen folyó lélektani hadviselés központja, amely a kaliforniai Santa Moni- cában működik. A csehszlovák hírszerző szol­gálat munkatársa a továbbiak­ban részletesen szólt egy lénye­gében katonai szervezetről, az ugyancsak a kaliforniai Santa Monicában működő Rand Cor- porationről. Az elmúlt években — mondotta — érdeklődését u szocialista országok katonai po­litikájának tanulmányozására összpontosította. Tanulmányokat dolgozott ki a Szovjetunió, Ro­mánia és Lengyelország katonai politkiájárói és helyzetéről, az idén fejezik be a Csehszlovákiá­ról szóló tanulmányt. Az intézet munkatársait azonban nemcsak a katonai politika érdekli, szé­les körű kutatások folynak a tömegtájékoztató eszközök szo­cialista országokban betöltött szerepéről is. Hasonlóképpen van ez Nyu- gat-Európában is — folytatta Josef Hodic. — Az egyik legna­gyobb koordinációs központ a Kelet-európai tanulmányok nemzetközi bizottsága. Ugyanígy megemlíthető számos intézet, amely a szocialista országok politikájának különféle szem­pontjaival foglalkozik. Csak a Német Szövetségi Köztársaság­ban madjnem hetven működik belőlük. Az emigránsok ellenséges te­vékenysége azonban nemcsak a különféle intézeteknél végzett munkájukra korlátozódik. Konk­rét akciókban politikusokkal is összefognak. Erre példa az el­múlt évekből a szabad Euró­páért küzdő értelmiségiek bi­zottságának megalakulása 1978- ban. Ennek harmadik csoportja Pavol Tigrid részvételével arra telt javaslatokat, hogyan lehet­ne akadályozni az 1980. évi moszkvai olimpiai játékok elő­készületeit és lebonyolítását. Ugyanez a bizottság az utóbbi időben úgynevezett párhuzamos Madridot szervezett a madridi találkozó provokálása céljából. A helsinki megállapodások ún. harmadik kosara körül szovjet­ellenes és antikommunista kam­pány kifejtésére törekedett az ún. európai helsinki csoport előkészítő bizottsága is, amely 1978-ban Zürichben alakult, és amelyben a csehszlovák emig­rációt Ludek Pachman képvisel­te. (josef Hodic tájékoztatójának befejező részét lapunk holna­pi számában közöljük.) _ Vi tával folytatódott a LEMP IX., rendkívül, kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) nagy várakozással figyelik. Ä kongresszuson pontos és vilá­gos programot kellene kidolgoz­ni, amely kivezető utat mutatna a mély válságból, megjelölné a társadalmi gazdasági élet stabi­lizálásának, a lengyel nép szo­cialista vívmányai megőrzésé­nek és megszilárdításának útját. A küldöttek hangsúlyozták, hogy ez lehetetlen a LEMP ve­zető szerepének, a marxizmus— leninizmusra támaszkodó válto­zatlan alapelveken nyugvó esz­mei egység felújítása és a szo­cialista közösség testvérpártjai tapasztalatainak hasznosítása nélkül. A kongresszusi tanácskozás második napján a szocialista országok kommunista és mun­káspártjainak egyes küldöttség­vezetői is felszólaltak. Elsőként szólalt fel Antonín Kapek, a CSKP küldöttségének vezetője. Ezt követően szólalt fel W«rner Felfe, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titká­ra, az NSZEP küldöttségének ve­zetője és Vo Nguyen Giap, a Vietnami Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tagja, a VSZK miniszterelnök-helyettese, a VKP küldöttségének vezetője. A tanácskozás első napján, miután Stanislaw Kania előter­jesztette a LEMP KB beszámoló­ját, felszólalt Wojciech Barans- ki, a mandátumvizsgáló bizott­ság elnöke. Közölte, hogy az 1964 megválasztott küldött kö­zül 1955 van jelen a kongresz- szuson. A bizottság megerősítet­te, hogy a kongresszus határo­zatképes a központi szervek megválasztására és a határoza­tok elfogadására egyaránt. A bizottság elnöke tájékoztatott arról, miszerint megerősítették, hogy egy mandátum érvényte­len, és egy küldött lemondott mandátumáról. A küldöttek kö­zött 438 munkás van, akik köz­vetlenül a termelésben, a köz­lekedésben, az építőiparban és a szolgáltatásokban tevékeny­kednek, s ez a szám a küldöttek 22,3 százalékát jelenti. Mandá­tumot szerzett 180 magángaz­dálkodó és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 15 tagja. A dolgozó értelmiséget képvise­lő küldöttek aránya 66,7 száza­lék. 1099 küldött az ágazati szakszervezetek tagja, 405 a Szolidaritás szakszervezeti szö­vetségé, 18 küldött pedig <tz autonóm szakszervezetek tagja. A küldöttek 91 százaléka elő­ször kapott kongresszusi man­dátumot. A szünet után megkezdődött a vita. Az első napon tíz kül­dött szólalt fel. Beszédet mon­dott Viktor Grisin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az SZKP Moszkvai Városi Bizottsá­gának első titkára, az SZKP küldöttségének vezetője. (Be­szédét Japunk 3. oldalán közöl­jük) Grisin elvtárs felszólalása után a kongresszus elnöke kö­szönetét mondott azért a segít ségért, amelyet a Szovjetunió nyújt a népi Lengyelországnak. Meggyőződését fejezte ki, hogy a LEMP IX., rendkívüli kong reszsusának határozatai elősegí tik a két párt- és nép közti ba rátság megszilárdítását és az együttműködés elmélyítését. Az Egyesült Néppárt nevében a párt főbizottságának elnöke, Stefan Ignar, a Demokrata Párt tagjainak nevében pedig közpon­ti bizottságának elnöke, Edwaid Kowalczyk köszöntötte a kong­resszust. A vitában felszólaló küldöttek mindenekelőtt annak szükséges­ségére mutattak rá, hogy a marxizmus—leninizmus elvei alapján meg kell szilárdítani a párt eszmei egységét, és fokoz­ni kell a LEMP alkotóképessé­gét, mert ez az ország politikai és gazdasági válsága leküzdésé­nek előfeltétele. A felszólalók értékelték a Szovjetunió és a többi szocialista ország gazda sági segítségének jelentőségét a jelenlegi bonyolult helyzetijei!. Több ízben elhangzott a kije­lentés: a szocializmus követke zetesebb védelme szükséges Lengyelországban. A kongresszuson megválasz­tott bizottságok is megtartottak első tanácskozásukat. HUN SEN BEFEJEZTE HAZÁNKBAN TETT HIVATALOS BARÁTI LÁTOGATÁSÁT (Folytatás az 2. oldalról.) A látogatásról közleményt adtak ki, amely egyebek között megállapítja: Bohuslav Chnoupek és Hun Sen baráti és elvtársi légkör­ben megbeszéléseket folytatott, amelyek során teljes volt a né­zetazonosság minden megvita­tott kérdésben. A felek tájé­koztatták egymást a Kambod­zsai Népi Forradalmi Párt IV. és a CSKP XVI. kongresszusá­nak lezajlásáról és azokról a feladatokról, amelyek a kongresszusi határozatokból a két Ország külpolitikájára há­rulnak. A felek megelégedéssel nyugtázták, hogy a Kambodzsai Népköztársaság és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság együttműködése és barátsága sikeresen fejlődik a marxiz­mus—leninizmus és a szocia­lista internacionalizmus elvei alapján, ami teljes összhang­ban áll a két párt kongresz- szusi határozataival s azon megbeszélések eredményeivel, amelyeket a csehszlovák párt- és állami küldöttség kambod­zsai, és a kambodzsai küldött­ség csehszlovákiai látogatása során a két ország vezetői folytattak. A csehszlovák fél nagyra ér­tékelte azokat a sikereket, amelyeket a kambodzsai nép » Kambodzsai Népi Forradalmi Párt vezetésével a népirtó Pol Pot-rendszer tragikus öröksé­gének felszámolása terén elért. Mindkét fél határozottan elíté­li a pekingi vezetés hegemn- nista és terjeszkedő politikáját, továbbá az ENSZ Kambodzsá­ról szóló határozatát, amely teljes mértékben ellentétes az ENSZ alapokmányával. Cseh­szlovákia teljes mértékben tá­mogatja Kambodzsa, Vietnam és Laosz azon kezdeményezé­sét, amelyet a három ország külügyminisztereinek közös nyilatkozata tartalmaz. Követe­lik, a Kambodzsai Népköztársa­ság jogainak helyreállítását az ENSZ-ben. A kambodzsai fél nagyra ér­tékelte Csehszlovákia népének a fejlett szocialista társadalom építésében elért sikereit. Egyút­tal pozitívan értékelte Cseh­szlovákia elvhű, kezdeményező és aktív külpolitikáját, amely­nek célja a nemzetközi fe­szültség enyhítése, a béke és a nemzetközi biztonság megőr­zése, valamint a szociális ha­ladás. A felek támogatásuk­ról biztosították azokat a ja­vaslatokat, amelyeket a béke megőrzése céljából Leonyid Brezsnyev az SZKP XXVI. kong­resszusán terjesztett elő. Hun Sen hivatalos baráti lá­togatásra hívta meg Kambod­zsába Bohuslav Chňoupek kül­ügyminisztert, aki a meghí­vást köszönettel elfogadta. Nagykövet búcsúztatása (CSTK) — Joao de Matos Proenca, a Portugál Köztársa­ság rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete diplomáciai megbízatását befejezve tegnap távozott hazánkból. Elindulása előtt Jirí Novotný, a Külügymi­nisztérium diplomáciai proto­kollfőnökének helyettese bú­csúztatta, 1981. VII. 16. Munkalátogatás (ČSTK) — František Pitra, a CSKP KB titkára, tegnap a kö­zép-csehországi kerületben tájé­kozódott az idei aratás előké­születeiről. Találkozott a kerü­leti mezőgazdasági igazgatóság dolgozóival, és ellátogatott a pétihostyi (Prága-keleti járás) Február 25. Efsz-be. Elkísérte őt Miroslav Toman, cseh mező­gazdasági és élelmezésügyi mi­niszter. Josef Snajberk, az 1120 hek­táron gazdálkodó szövetkezet elnöke tájékoztatta Pitra elvtár­sat a helybeli mezőgazdasági dolgozók idei feladatairól. Kö­zölte, hogy a földművesszövet­kezetben az idén 515 hektárról takarítják be a gabonát. Pitra elvtárs az állattenyésztés fej­lesztéséről is tájékozódott.

Next

/
Thumbnails
Contents