Új Szó, 1981. június (34. évfolyam, 127-152. szám)
1981-06-15 / 139. szám, hétfő
ti; szó 1981 VI. 15. 3 JOBB ES TÖBB TERMEKET A PIACRA Új szempontok a növénytermesztés fejlesztésében Egy konferencia időszerű tanulságai Az elmúlt héten Piešťanyban, a „Nagy hozamok elmélete és gyakorlata“ című három napos tudományos konferencián a talajműveléssel, a növények termesztésével, nemesítésével, tápanyageLlátásával és védelmével foglalkozó kutatók az elhangzott előadások keretében több szempontból is rámutattak a mezőgazdasági termelés fejlesztésének jelenlegi szakaszában tapasztalható új jelenségekre és irányzatokra. Nem • fér hozzá kétség, hogy a konferencián résztvevő irányítási szakemberek, az állami gazdaságok és a szövetkezetek veze- tő agronómusai, valamint az illetékes szolgáltató szervezetek munkatársai számos új gondolattal távoztak erről a hasz* nos értekezletről. Az előadások és a felszólalások tartalmi felépítéséből elsősorban az tűnt iki, hogy a kutatók már messzemenően figyelembe veszik a nemzetközi méretekben ható új gazdasági feltéteteket, a nyers- és az alapanyagok, 'közöttük a mező- gazdasági termékek, főleg pedig az energiahordozók világpiaci árának állandó emelkedését, s ezzel összefüggésben a külföldről való behozataluk korlátait. Igaz ugyan, hogy ez a megállapítás elsősorban az elmélet területére vonatkozik, de ha figyelembe vesszük Emil Špaldon akadémikusnak a konferencián elhangzott megjegyzését, hogy „a legjobb gyakorlat a jó elmélet“, úgy már ez is nagyon sokat számít. Elsősorban arról van sző, hogy a növénytermesztés szakaszán az eddiginél sokkal jobban figyelembe ikell venni a befektetéseik megtérülését. Tény, hogy a mezőgazdasági vállalatok gazdálkodásában a nagy hozamok elérésére Irányuló törekvések folyamán ez a szempont meglehetősen a háttérbe szorult, s számos mezőgazdasági üzemben ma sem szentelnek ennek a kérdésnek megfelelő figyelmet. Ez az egyoldalú szemlélet és törekvés sokszor jelentős mértékű pazarláshoz vezet, rontja a termelés hatékonyságát, a vállalatok jövedelmezőségét, aminek végső fokon az egész társadalom látja a 'kárát. Mindez elsősorban a drága műtrágyák célszerűtlen és indokolatlan használatára vonatkozik. A felső határ a genetikai potenciál Az előbbiek természetesen távolról sem jelentik azt, hogy a növénytermesztésben kimerültek a belterjesítés fokozásának, a hektárhozamok növelésének a lehetőségei. Abból kell kiindulni, hogy a határt elsőhazai nemesítésből is — állandóan bővül. A nemesitőik, a Slovoslvo, valamint a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló lintézet munkahelyeinek dolgozói nagy körül tekintéssel gondoskodnak arról, hogy a termesztett fajták genetikai potenciálja a jövőben se legyen korlátozó tényező a hektárhozamok növelésében. Annál nagyobb követelményeik hárulnak azonban az agronómusokra, a növény- termesztés gyakorlati szakembereire, hogy a helyi természeti adottságok, a vetésforgó, és a különböző gazdasági-technikai feltételeik figyelembevételével, s nagy szakmai hozzáértéssel válasszák ki a számukra optimális fajtákat. A nemesítek és a fajtavizsgálattal foglalkozó szakemberek véleménye szerint a nagy genetikai potenciállal rendelkező fajták között igen jelentősek és fontosaik az olyan tulajdonságból! különbségek, mint például az optimális vetési Idő és vetési mélység, a bokrosodás, a betegségekkel szembeni ellenálló képesség stb. Ez azt jelenti, hogy az agronómus csak akikor tudja maximális mértékben kihasználni az adott fajta teljesítőképességét, s elérni a 7—8 tonnás és ennél is nagyobb csúcshozamokat, ha tökéletesen Ismeri ezeket a tulajdonságokat, s figyelembe is veszi a termelés egész folyamatában. Indokolatlan szintkülönbségek A nemesítők arra az érdekes jelenségre is rámutattak, hogy a genetikai potenciált eddig főleg az önbeporzó növényeknél sikerült magasabb szintre emelni. Ezeket a növényeket maga a természet ajándékozta meg azzal a képességgel, hogy megőrizhessék a nemesítés folyamán szerzett értékes tulajdonságaikat. Éppen ezért a nekok, ahol a legalacsonyabb a termelési szint. Ez elsősorban a legelő- és a rétgazdálkodásra vonatkoztatható. A rét- és a legelőgazdálkodás színvonalának emelése indokoltan vált kiemelt feladattá napjainkban, hiszen az eszközök, közöttük a műtrágyák célszerű felhasználásával itt érhetők el a legnagyobb gazdasági haszonnal járó eredmények. A kutatók azonban rámutattak az egyoldalú nitrogéntrágyázás káros következményeire. A nitrogén úgy hat a rétek növényzetére, mint a pálinka az emberre. Először megbolondítja, aztán pedig kifárasztja. Éppen ezért komplett, teljes értékű trágyázást kell biztosítani, amelyben a foszfornak jut a legfontosabb szerep, s amelyből a legfontosabb mikroelemek sem hiányoznak. Ezen a szakaszon a célszerű trágyázás mellett növekvő jelentősége lesz a gyepek felújításának, valamint az ezzel kapcsolatos agrotechnikai intézkedések egész rendszerének. A kutatók véleménye szerint a növényzet összetételének optimális megválasztásával, valamint a legmegfelelőbb trágyázással és agrotechnikával a réteken hektáronként 30 tonna szárazanyag is megtermelhető, ami a jelenlegi színvonalnak körülbelül a három- szorosa-négyszerese. Figyelmeztető jelenségek A növények tápanyagellátásával foglalkozó szakembereik ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy az utóbbi évek folyamán 9,9 százalékkal növekedett a savanyú, 8,5 százalékkal pedig a gyengén savanyú talajok részaránya. Ez egyrészt a fiziológiailag savanyú hatású műtrágyák sokévi alkalmazásának a köveükezménye, de ebben az is szerepet játszik, hogy a mezőgazdasági üzemek nem szenteltek kellő figyelmet a talajok meszezésének. Ezért az épülő agrokémiai központokban sürgősen meg kell teremteni a meszezés anyagi-műszaki feltételeit, annál is inkább, mert az ehhez szükséges nyersanyagok hazai forrásokból is rendelkezésre állnak. Másik aggasztó jelenség a humusztartalom állandó csökkenése, aminek szintén gátat kell vetni. Ezekkel a negatív jelenségekkel okvetlenül meg kell birkózni, különben aligha lesznek teljesíthetők a növény- termesztés előtt álló nagy távlati feladatok. Növénytermesztésünk jelenlegi színvonalának értékelésénél egy új szempont is felmerült, éspedig az energia/fogyasztás és az energiatermelés mérlegének a vizsgálata. Közismert, hogy a felhasznált műtrágyákban, s az elfogyasztott üzemanyagokban tetemes rneny- nyiségű energia rejlik, s nem érdektelen megvizsgálni azt a kérdést, hogy miként térül meg ez az energia a termés- hozmokban, illetve mennyit tesznek hozzá a növények a felvett napenergiából. A vizsgálatokból kitűnt, hogy az évelő takarmánynövények körülbelül tízszer jobban hasznosítják a műszakilag befektetett energiát, mint a gabonafélék, egyes hüvelyeseknél pedig meg sem térül ez a befektetés. Habár az ilyen felmérések jelentősége nagyon sokoldalú, azt máris megállapíthatjuk, hogy az energiahasznosítás szempontjából az évelő takarmány- növények képezik a leghasznosabb növénycsoportot. Ez egy újabb argumentum termesztésük felkarolására. A növénytermesztés energiamérlegének az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztériuma is nagy jelentőséget tulajdonít, olyannyira, hogy a jelenleg kidolgozott termelési technológiai rendszereket a termelés energiamérlegével is kiegészítik az egyes növényeknél. A kutatás és a gyakorlat úttörői számos irányban keresik a hatékonyabb termelés útjait, A konferencián úgy tűnt, hogy ezeik között talán forradalmi jelentősége lesz a szántás nélküli talajművelési rendszernek. MAKRAr MIKLÓS Ä kelet-szlovákiai síkságon kitermelt több mezőgazdasági termék feldolgozásában, valamint a cukor, a csokoládé- és cukorkaféleség gyártásában fontos szerep hárul a Trebiso- vt Élelmiszerkombinátra, ahol az egyes termelési részlegek korszerűsítése mellőzhetetlen feladat. Ez az igény a gépi berendezések elhasználódásán kívül az élelmiszerkombinát egyre növekvő árutermeléséből ered. Ezekről a tennivalókról beszélgettünk Anna Petroviőová- val, a Szocialista Munka Hősével, a kombinát „Deva“ csokoládégyárának mesterével, aki, mint az SZLKP kelet-szlovákiai kerületi bizottságának tagja és igen sok egyéb fontos tisztség viselője, pártunk XVI. kongresszusát követően is gyakran részt vett az említett feladatokkal foglalkozó tanácskozáson. Tehát ismeri a problémákat. — A CSKP XVI. kongresszusa érthető, világos útmutatást adott mindannyiunk számára. Ennek szellemében „váltottuk apróra“, dolgoztuk ki a mi feltételeinknek megfelelő feladatok tervezetét — mondta Anna Petroviőová. — A korábbi ötéves tervidőszakhoz viszonyítva a 7. ötéves tervidőszakban árutermelésünk 43,3 százalékkal növekszik. Cukorrépából 12 százalékkal többet kell feldolgoznunk és 39,3 százalékkal több cukrot gyártunk. Csokoládéból 47,6 és cukorkaféleségből közel 30 százalékkal többet kell piacra juttatnunk. Tejből 15,3 százalékkal többet dolgozunk fel, vajtermelésünk 8,3 százalékkal, a szárított tej gyártása 13,1 százalékkal növekszik. A korábbi évekhez viszonyítva nagyobb arányú az exportunk is. Petroviőová hangsúlyozta, hogy ezeknek a feladatoknak teljesítése vállalatuk minden egyes dolgozójától szilárd munkafegyelmet, a munkaidő jobb kihasználását, a nyersanyagokkal és alapeszközökkel való hatékonyabb gazdálkodást követeli meg. — Tudomásunk szerint, a Jugoszláviában a fogyasztói árak áprilisban 50 százalékkal magasabbak voltak, mint egy évvel korábban — Jelentette be a szövetségi tervhivatal vezetője. A Jugoszláv szakember szerint meglehetősen nehéz lesz elérni, hogy az évi drágulás ne haladja meg a tervezett 32 százalékot. A tervhivatal vezetője azt Is kétségesnek tartja, hogy országa 1985-re fel tudja számolni fizetési mérlegének deficitjét. Jugoszlávia a szociakombinát fő feladatainak ter- vezetőben fontos helyen szerepelnek a beruházások, a korszerűsítési munkák. Ezek közül melyek a legfontosabbak? — Ezen a szakaszon figyelmünk a termelésnek a társadalmi igényeknek megfelelő növelése szempontjából legjelentősebb beruházásokra irányul. Többek között az élesztőgyár építésének befejezésére, a cukorgyár felújítására, a termelő berendezések korszerűsítésére. Sajnos, az élesztőgyár építésén a humennéi Chemko- stav tavaly a tervezett munkának csupán 53,9 százalékát végezte el, emiatt megkésett az importált gépek beszerelése is. Ez nagyon bosszantó. Ogy határoztunk, hogy a mi dolgozóink is segítenek az építőválla- lat kollektíváinak az épitke- zés maximális meggyorsítása, illetve a késés csökkentése érdekében. További nagy fontosságú, közel 560 millió korona ráfordítást igénylő beruházási feladat a már elavult cukorgyár felújítása. Ezzel a cukorgyár feldolgozókapacitása napi kétezer tonnáról négyezer tonnára növekszik majd. A' tervdokumentációk július végére elkészülnek és a jóvő évben hozzáláthatunk a munkához. Az említetteken kívül a korszerűsítési tervben szerepel a cukorkaféleségek, a tejfeldolgozás termelő berendezéseinek felújítása, és nagy gondot fordítanak a szociális kérdések rendezésével kapcsolatos beruházásokra is. Tervbe vették — hétmillió korona ráfordítással — egy korszerű vállalati óvoda felépítését, a megkezdett pionírtábor építésének befejezését. Az idén negyven lakást adnak át, jövőre kerül átadásra a vállalat új üzemi konyhája, étkezdéje és egyéb szociális létesítmény. Céljaik megvalósításának biztosítékát a vállalat dolgozóinak lelkes munkájában, a szocialista munka versenyben példát mutató kollektívánk, a 30 szocialista munkabrigád és a négy racionalizációs brigád sikeres tevékenységében látják. (kulik I lista országokkal szemben az idén május közepéig 150 millió dolláros kereskedelmi többletre tett szert, a tőkés országokkal szemben azonban 450 millió dolláros deficitet könyvelt el. Jugoszlávia szocialista exportja az idén eddig 68 százalékkal nőtt, a tőkés országokba irányuló kivitel viszont 2 százalékkal csökkent a tavalyi év hasonló adatához képest (HVGf „A nagy hozamok elmélete és gyakorlata" című tudományos konferencia résztvevői megtekintették a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézet Veľké Ripňany-i telepét, ahol Albin Hlavička mérnök, az intézet főmunkatársa részletes tájékoztatást nyújtott a legújabb hazai és külföldi búzafajták tulajdonságairól A szerző felvétele sorban a termesztett fajták genetikai potenciálja, teljesítőiképessége szabja meg. Ha például hektáronként 8 tonna- búzát akarunk termelni, hiába „etetjük“ bármilyen összetételű műtrágyával és bármilyen optimális időközökben azt a fajtát, melynek genetikai potenciálja 6 tonnánál végződik. E kérdés jelentősége főleg akkor tűnik ki, ha figyelembe vesszük, hogy az előrejelzések szerint az évezred végéig a gabonafélék átlagos hektárhozamát szlovákiai viszonylatban 6 tonnára kell növelni. Ehhez arra van szükség, hogy az élenjáró vállalatok rendszeresen elérjék a 7—8 toninás hektárhozamokat, mert számítai kell 4—5 tonnás „gyengébb“ hozamokra Is, és csak így érhető e az említett átlag. Ami a rendelkezésre álló fajtákat Illeti, a különösen nagy teljesítményű, a 10 tonnás, és ennél Is nagyobb hozamra képes új fajták választéka — mesítők most elsődleges figyelmet szentelnek az idegen be- porzású növényeknek, ahol nagy tartalékok vannak a genetikai potenciál növelésében. Annak természetesen több oka is van — amint azt Ján fanovic mérnök, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere a konferencián elhangzott zárszavában találóan megjegyezte —, hogy amíg a mezőgazdasági vállalatok gabonaféléket — sportnyelven szólva — elsőligás szinten tar- malik, agyarakkor más növények, pslááil a cukorrépa, a burgonya és főleg a takarmánynövények termelésénél számos üzemben csak a járási és a kerületi bajnokságok szint jét érik el. Az előadók közül többen Is rámutattak, hogy az agronómusok szakmai hozzáértése éppen ezeknél a növényeknél érvényesülhet a legnagyobb eredménnyel. Logikus az a következtetés Is, hoer« ott vauuak a legnagyobb tarlaléA Mlynské Nlvy-i Panelgyár rekonstrukciója a bratislavai Magasépítő Vállalat eddigi legnagyobb beruházása, a ráfordítások összege eléri a 170 millió koronát. Az elfogadott fejlesztési elképzelések szerint itt fokozatosan három építkezés munkálatait végzik el. Az első —■ a Bajkál utcai házelemgyár, ahol Jelenleg a négyes számú csarnok korszerűsítése folyik, már a vállalat teljes értékű kapacitásai közé sorolható. Míg az említett házelemgyár önálló termelési egységet al- kot, addig a másik kettő, miután elkészül, a termelés ész- szerűsítése szempontjából több közös üzemrészleget kap. Feltételezhető, hogy fokozatos befejezésük után, évi 65—70 ezer köbméter épületelem gyártásával egy termelési egységet alkotnak majd. Jelenleg a bratislavai Magasépítő Vállalat hármas számú üzemének dolgozói a szociális és üzemeltetési épületen folyó munkákat végzik. Teljes rekonstrukcióról lévén szó, ezert a házelemgyár meglevő objektumainak átépítésére kerül sor, ahol már figyelembe veszik a házelemek gyártásának új feltételeit. A bratislavai Monto- stroj, mely a technológiát biztosítja, már megkezdte az új betonkeverő részek acélszerkezetének szállítását. Az idén komoly feladatnak számít az egyes technológiai egységek szerelése előtti előkészítő munkák befejezése. Elkerülhetetlen az itt dolgozók számának növelése, valamint a munkálatok összhangba hozása a Mlynské Nlvy-l „válaszfalakat* gyártó részleggel, mely az év végéig még üzemel. Az újonnan felépülő termelőcsarnokban pedig függőleges helyzetben falakat és mennyezetelemeket gyártanak majd. Hasonló technológiáról van sző, mint a Bajkál utcai házelemgyárban, azonban kiindulva az ottani tapasztalatokból néhány módosítást már elvégeztek rajta. A Mlynské Nivy-i házelemgyár építkezésein rendkívül igéi* nyes feladatokat teljesítenek. Elsősorban a bratislavai Magasépítő Vállalat építőszerelő- és építőipari üzemének folyama** tos tervteljesítésétől függ sok minden, de a fő szállítók és a beruházók tevékenységének összehangolása szintén közrejátszik a panelgyár korszerűsítésének mihamarabbi befejezésében. —jšn Jugoszláv infláció A váltóst lepajyotíj beruházása
