Új Szó, 1981. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1981-06-10 / 135. szám, szerda

A TURISTAIDÉNY KÜSZÖBÉN Néhány hét, s elkezdődik az Idegenforgalmi főidény. Ezt nemcsak a felmelegedő időjá­rás, hanem a hazai és külföldi utazási irodákban tapasztalható lázas munka is jelzi. Prágában, a Főpályaudvar és G központi pályaudvar közt a Bolzanova utca 1. szám alatti épületben székel az IBUSZ ma­gyar utazási iroda képviselete. Az IBUSZ kontinensünk egyik nagy múltú utazási irodája, jö­vőre ünnepli fennállásának 80, évfordulóját. Prágai képviselete tizenkét évvel ezelőtt kezdte el működését, kezdetben pár, főnyi alkalmazottal, de az országaink közti turizmus szélesedése, a Magyarország iránti növekvő érdeklődés (évente vagy ötmil­lió hazánkfia keresi feí déli szomszédunkat) következmé­nyeként ma már a prágai IBUSZ -fiók állománya kilenc képzett, az idegenforgalom konyhájában jártas munkatársból áll. Az IBUSZ prágai képviseletén nek vezetőjével, Pécsik Sándor­ral a napokban beszélgettünk munkájuk tapasztalatairól és az idei turistaszezon néhány, új­donságáról. Fennállása óta a prágai IBUSZ-képviselet több százezer csehszlovákiai turista számára készítette elő magyarországi programját. Általános tapaszta­lat — mondja az IBUSZ-képvi-^ seiet vezetője — hogy az előző években a legnagyobb érdeklő­dés a Balaton és Budapest iránt nyilvánult meg. Ez a Budapest és Balaton centrikus szemlélet változóban van. Ma a csehszlo­vákiai turisták szívesen keresik fel a magyarországi vidéki vá­rosokat, fürdőhelyeket, gyógy­fürdőket, például Miskolc-Tapoln cát, Egert, Hajdúszoboszlót, Za­Lakarost és Harkányfürdőt, ör­vendetes jelenség, hogy meg­nőtt az érdeklődés Magyarom szág távolabb eső jellegzetes tá-f fai, városai, természeti kincsei, kulturális és történelmi emlékei iránt is. Eger és környéke, Deb­recen, Szeged, Salgótarján, Pécs, s általában a megyeszék­helyek ma már felkészülten .várják a külfölüi vendéget A prágai IBUSZ-képviselet az Idén is vállalja a szakmai prog-i ramok, tapasztalatcserék, üzem­látogatások szervezését munka­helyi kollektívák és szocialista munkabrigádok számára. Szlo-i vákiából különösen a mezőgaz­dasági, szőlészeti és mezőgazda­sági gépesítési szakmai útiprog­ramok iránt volt nagy az érdek­lődés. A tavasz elején nagyon jól sikerültek a nőnapi 3-napos magyarországi kirándulások. Két szlovákiai és egy csehorszá­gi csoport indult Egerbe, s részt vettek a mikófalvi lakodalmon is, ahol a több mint kétórás per­gő műsornak maguk a vendé­gek is aktív részeseivé váltak. Nagy az érdeklődés a gulyás­partik iránt is. Az IBUSZ a kulturális úti­programokat úgy állítja össze, hogy a hagyományos múzeum-, képtár-, kiállítás-látogatás mel­lett a vendégek ízelítőt kapja­nak a mai élő magyar kultúrá­ból, megismerkedhessenek a magyar népszokásokkal, népmű­vészettel is. Az IBUSZ-képviselet az ér­deklődőknek a Balaton északi partján olcsó sátorhelyeket is biztosít, sőt, s ez újdonság, az egész Balaton területére érvé­nyes horgászengedélyt ls árusít koronáért. Ezenkívül, ismét ko­ronáért, vásárolhat a prágai IBUSZ-nál, de a Tatratour és a Rekrea utazási irodák fiókjainál is étkezési jegyeket, amelyeket Magyarország szinte valameny­nyi éttermében el'fogadnak, de beválthatók a Csemege-kosár­ral jelölt Közértekben, ÄBC­boltokban is. Az újdonságok kö­zé tartozik például a gyermek üdültetés szervezése, természe­tesen saját nevelőkkel, vezetők­kel. Az idén Tatán és Gyulán ószótanfolyamokat rendeznek a gyermekcsoportok részére. Az IBUSZ prágai képviseleté­re (címe: Praha 1, Bolzanova 1.) a gyors ügyintézés a jellemző, jóllehet, a forgalom nagy részét levelezés útján bonyolítják le. Évente programfüzetet adnak ki, amit megküldenek az érdek­lődőknek. Ebben a megrendelő­lap is benne van, s természete­sen az árak és az időpontok. SOMOGYI MÁTYÁS lakáskultúra Háza — Prágában Prága az utóbbi napokban további szakosított áruházzal gazdagodott. A 4. városkerület­ben, a metróállomás tőszom­szédságában, a Budéjovice téren emelkedő tízszintes palota — a Lakáskultúra Háza — nagysá­gát, építészeti megoldását és szolgáltatásait is tekintve a fej­tett európai országok hasonló célú kereskedelmi központjai­val vetekedik. A CSKP megala­kulásának 60. évofrdulója tisz­teletére tett kötelezettségválla­lások teljesítésének, elsősorban a Ceské Budéjovice-i Magasépí­tő Vállalat és a többi kivitelező vállallat dolgozói igyekezetének köszönhetően 8534 négyzetmé­ternyi térségen már üzemel az annyira várt áruház. 'Az egyes emeleteken átte* kínthetően elrendezett mintegy 500 bútordarabot lakberende­zési tárgyak egészítik kí, öíle« tekkel szolgálva a saját lakását berendezni készülő vásárlók­nak. Aki ezen túlmenően taa nácsra szorul, az a legfelsőbb emeleten a szakemberek segít­ségét is igénybe veheti. Tágas térségek fogadják miií­'denütt a vevőket, akik a minta­darabok alapján kényeltaesen kiválasztják és meg is rendel­hetik a kiszemelt bútorokat. Ez az eladás új formája, amelynek keretében — a készpénzben ki­fizetett, vagy kölcsönre vásá­rolt árut — a vevő egy héten belül a lakásán veheti át. A vásárló az egyik emeleten lakástextilt, világító testeket, szőnyegeket, dekorációs anya­gokat talál nagy választékban. A további emeleteken a bútor­falak, a hálószobabútorok, konyhabútorok gazdagon kár­pitozott hazai és külföldi ülő­garnitúrák különféle típusaival stb. találkozunk. Az önkiszolgá­ló részleg nagy színválaszték­ban látványos tapétákat kínál. Az a részleg azonban, amely­ben az áruház a szerszámok és egyéb kellékek eladásával a barkácsolók igényeinek kielé­gítésére törekszik, csak egy hó­nap múlva nyílik meg. Ugyan­ez vonatkozik a kávéházra és a snack-bárra is. Több vevő véleményének alapján a Lakáskultúra Házáról leszögezhetjük, hogy a kelle­mes környezetben a bevásárlás üj formája minden bizonnyal hamarosan közkedveltté válik. KARDOS MÁRTA senyben az a szocialista munka­brigád, amelyet Jozef Bartko ve­zet, s amely mind a 16 vörös csilltagot megszerezte, 46 077, tonna szenet hozva felszínre s tervét 108,5 százalékra teljesí­tette. Az üzemi pártszervezet és a gazdasági vezetés választása mégis arra a 24 tagú szocialista munkabrigádra esett, amelyet Ján Rusnák vezet, aki ugyan csak 15 vörös csillagot szerzett, de 49 149 tonna szenet adott a nép­gazdaságnak, ebből 4641 tonnát terven felül, és vállalását nem könnyű viszonyok között 110,4 százalékra tel'jesítette. így a Do­lina Szénbánya munkacsoport­jait az idei május elsejei be­jegyzésen Ján Rusnák elvtárs képviselte, minden bizonnyal teljesen megérdemelten. A járási pártbizottság azon­ban félmunkát végezne, ha nem igyekezne tovább politikai, ideo­lógiai tőkét kovácsolni ebből a jól bevált és egyre színvonala­sabb akcióból 1. A legfontosabb cél az, hogy a kiemelt dolgo­zók a munkahelyeken politi­kailag is tevékenykeBjenek, fő­leg a fiatalok körében beszélge­téseket szervezzenek arról, ho­gyan érik el kiemelkedő ered­ményeiket, mi kell ahhoz, hogy valakiből legjobb bányász, leg­jobb fejtő, vagy kiváló kőműves tegyen. Fontos, hogy fényképük helyet kapjon az üzemi faliúj­ságokon, hogy a dolgozók meg­ismerjék őket, a járási újság is­mertesse munkájuk mellett éle­tüket, sorsukat, terveiket és el­képzeléseiket is. Egyszóval — 1981. hogy valóban példakép váljék belőlük a munkahelyen, a VI 10. környezetben, ahol élnek, ahol dolgoznak, de nem valamiféle idealizált eszmény, hanem hús­5 vér ember, akiben átlagon felü­li akarat, kitartás, becsületes­ség és kötelességtudás van. Ügy ís lelietne fogalmazni —• olyan ember, akiben már adva vannak a szocialista embertípus jellem­vonásai. S ezt különösképpen a fiatalok körében kell érzékeny módszerekkel, helyesen válasz­tott formában propagálni. Jozef Tóth nyugalmazott ezre­des neve bekerül a legjobbak közé (A szerző felvételei) MINT ANNYI MINDENBEN, ebben az akcióban is benne van a távlati lehetőség. Ez többek között abban is megmutatkozik, hogy a munkaadók is egyre na­gyobb figyelmet szentelnek nemcsak a helyes kiválasztás­nak, hanem a kiválasztott dol­gozók széles körű erkölcsi és anyagi megbecsülésének. Erre igen frappáns példát szolgáltat­tak az idei május elsejei be­jegyzéskor a Nagykürtös! Járá­si Építőipari Vállalat gazdasági vezetői, párt- és tömegszerve­zeteinek tisztségviselői. A vál­lalat, mint a legjobb dolgozók egyikét, Hajnár János kőművest, szocialista munkabrigád tagot jelölte ki a megtisztelő bejegy­zésre. Ez azonban a dolognak csak az egyik fele, mert a vál­lalat képviseltette magát az ün­nepi bejegyzésen is, és ott, az egybegyűlt legjobb dolgozók kö­rében nyújtották át Hajnár elv­társnak a vállalat ajándékát, kéthetes ingyenes nyaralásra szóló kétszemélyes beutalót. S ez nemcsak a jelenlevőknek, ha­nem a megjutalmazottnak is meglepetés volt. A já'rási pártbizottság értéke­lése szerint á járási építési vál­lalat vezetőinek kezdeményezé­se olyan motívum, amelyre a közeljövőben a járás más vál­lalatai és üzemei és bekap­csolódhatnak. Itt nemcsak egy­szerű gesztusról — mégha olyan szép is — van szó, hanem igen mélyreható eszmei-politikai cse­lekvésről, a dolgozó megbecsü­lésének igen szép példájáról, arról az emberről, aki szocia­lista társadalmunkban minden szellemi és anyagi érték alko­tója. EZ A MEGÁLLAPÍTÁS mégin­kább vonatkozik azokra a leg­Jobbakra, akik a járásban éven­te kétszer, május elseje előtt és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előestéjén össze­gyűlnek, hogy becsület és tisz­tesség övezte nevük bekerüljön a járási pártbizottság dicsőség­könyvébe, hogy majd sok év múlva, az elkövetkező nemze­dékek is olvashassák azoknak a nevét, akik a szebb holnapért vívott nehéz mindennapi harc­ban becsülettel helytálltak és mindig az élen jártak. Elvük: „dolgozni csak pontosan szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes" ... AGÖCS VILMOS Nem lombosodhatnak már... Virággal, terméssel tele ágsu­garakkal, iidezöld lombkoszo­rúk láttán rájuk gondolok: azok­ra a fákra, amelyeket elpusz­tulni láttam, amelyek azt a zsendülést, lombosodást már nem élték meg... Szakályozták a Fekete-víz medrének egy szakaszát, ami azt is jelenti, hogy a part men­ti növényzetet, fákat, bokrokat kiirtották. A régebbi vízmosá­sos, meredek partvonal helyén mértani rajzra emlékeztető, meghatározott szögben lejtő, pontos irányban haladó partot alakítottak ki. Eltelt jó néhány év, amíg végül is feltűnt valaki­nek, hogy ez a vízpart túlságo­san csupasz, lelketlen, sivár. Ta­lán a hnb nyugdíjba készülő el­nöke karolta fel az ügyet, gon­dolván, hogy évek múltán jó lesz majd végigsétálni a vízpar­ti fasor alatt, rágondolni, eset­leg másoktól is meghallani: ez az elnök műve... Vásárolt a hnb vadgesztenye csemetéket, s akiknek a kertje, telke „oda rúg ki a Fekete-vízre", választ­hatott egyet-kettőt. Az elnök délutánonként gyakran feltűnt a vízpart mentén s szervezte, irányította a fasor ügyét. Semmi sem lett a fasorból. Lassan-lassan sorra pusztultak a gesztenyecsemeték. A legszeb­bik április elején hullott a sár­ba. Egy szenet szállító teherau­tó belegyúrta a sárba. Ennek a isherautónak vezetője volt, szak­képzett kezelője, akinek a kor­mánykeréken kívül még pedá­lok, tükrök, műszerek állnak rendelkezésére, hogy a gépet rendre utasítsák. Egy valami ta­lán mégiscsak hiányzott — nem a gépkocsin, hanem az ember­ből. Két-három fa maradt csak a tervezett mintegy kilométe­res fasorból, de még jönnek újabb szenesek, bútorszállítók, kavicshordók. 'A nyugdíjas elnök akár ne is sétáljon arra, mert elégedettség helyett inkább elszorul a szi­ve. .. Egy fővárosi parkba hívom el az olvasót, együtt gyönyörköd­jünk a szökőkút szellemes meg­oldásában, a díszbokrok színes­ségében, cirbolyafenyők méltó­ságában. De, nl csakl Különle­ges facsoport. Sötétzöld, hosszú, finom tűlevelei csokrokba van­nak foglalva és legyezőszerűen nyílnak széjjel. Valaha csak fü­vészkertekben, főúri parkokban fordultak elő ilyen nemes fák. E parknak akár koronázott fa­királyai is lehetnének. Azaz, hogy nem. Mind a négy duglasz­fenyőnek valamilyen unatkozó, vagy túl erős, de mindenesetre otromba látogató letörte a tete­jét. Borzongva gondolok arra, hogy ezek a nyilván fiatul em­berek egykor pionírok voltak, facsemetéket ültettek, parkré­szeket gondoztak. Lám, mire vittékI Néhány nap múlva csodálkoz­va észleltem, hogy a lefejezett fák egyikének a tetejét egy jó­ságos kéz megkísérelte vissza­operálni. Egymáshoz illesztette az erőszakkal elválasztott ré­szeket, bekente a sebet viasszal és két tartófával erősítette a „fejet a testhez". Feszült figye­lemmel vártam, történik-e cso­da. Nem történt, a „fej" barnult, elszáradt... Maradjunk még egy szuszra, azaz egy fasor erejéig a fővá­rosban, és vessünk egy pillan­tást azokra a facsemetékre, ame­lyeket csak egy-két éve ültet­tek el az új lakónegyedek fü­ves területein. Amikor megje­lennek a parkokban a mozgé­kony, nagy teljesítményű jűvágó gépek, csak úgy repkednek a támasztó karók a fák mellől, pattog a zománc, vagyis malik a kéreg a fák töviről. A gépe­ket kezelő fiatalok, akik rend­szerint nem ültetik a fákat, él­vezik a gépek mozgékonyságát, fürgeségét, valósággal „kinyír­nak" sok-sok fiatal fát. Nem szándékosan, de mégis. Két hétig gyógyítgattam egy ilyen módon póruljárt juharfa törzsét, végül kiderült, hogy csak az új gyökérhajtásra épít­hetek, mert a fa törzsét ért nyú­zás halálos volt. Vidám helyre, egy bc-o óba hívom meg most önöket. Amíg odabentről a jókedv hangjai szűrődnek kifelé, mi az udva­ron csöppet sem jókedvvel szem­léljük azt a néhány fát, ame­lyeken már nem terem gyü­mölcs, nem fészkel madár. Hosz­szú évtizedeken át élték a cse­resznye, meg diófák örömét, bánatát, okoztak sok jóérzést, kellemes pillanatot, dacoltak széllel, faggyal... De azt már nem élték túl, hogy alattuk a talajt szorosan a törzsig lebeto­nozták, sőt le ts aszfaltozták, Talán azt érezték-, itt már nincs többé keresni valónk... Hosszan folytathatnám a sort, számos fasort hozhatnék jel fi­gyelmeztetőül: ember, vigyázz, a fa élete a kezedben van, de a te életed ts sokban függ a lomboktól, a gyümölcstől, az ár­nyéktól — egyszóval a fáktól. PETRIK JÓZSEF ÚJ JÁRÁSI VÁLLALAT A LAKOSSÁG SZOLGÁLATÁBAN A rozsnyói (RoZiíava), revúcai és dobsinai városi szolgáltató üzemek Járási Szolgáltató Vál­lalatban egyesüllek, hogy a jö­vőben összehangolt tervezéssel, racionális irányítással a köve­telményeknek és az igényeknek megfelelően elégíthessék ki a lakosság sokrétű igényeit. A pénzeszközök összevonásával nagyobb lehetőség nyílik maid az egyes szolgáltutóüzemek kor­szerűsítésére, a nagyobb beru­házásokra és az igényesebb gé­pi berendezések megvásárlására is. A vállalat távlati tervében szerepel a járás központi köz­ségeiben a szolgáltató létesít­mények kiépítése, az új szolgál­tatások bevezetése. A Járási Szolgáltató Vállalat igazgatója Ján Oravec, aki tíz éven át volt a rozsnyói szol­gáltató központ vezetője. El­mondotta, hogy a vállalatnak 633 dolgozója van. Az összevo­nás utáni legfontosabb felada­tuk, hogy befejezzék a revúcai mosoda, és az emléktárgyakat készítő dobäinai részleg építé­sét. Még ebben az ötéves terv­időszakban megkezdik egy új mosoda építését Rozsnyón. Feladataik megvalósítása ér­dekében az új vállalat vezetői igyekeznek kihasználni minden pozitív tapasztalatot, a szocia­lista munkabrigádok kezdemé­nyezését. A dolgozók az idén 103 kol­lektív és 633 egyéni vállalást tettek. Elhatározták, hogy túl­teljesítik bevételi tervüket s ezenkívül új szolgáltatásokat vezetnek be Stítníken, Revúcán és Rozsnyón. Az anyagi költsé­geket 10 000 koronával kívánják csökkenteni. A termékeik minő­ségének és a szolgáltatások ja­vításának érdekében bevezetik a szaratovi munkamódszert. A reklamációk számát 25 száza­lékkal csökkentik. Bekapcsolód­nak a választási program tel­jesítésébe s a mezőgazdasági csúcsmunkákban is aktívan részt kívánnak venni. A vállalatnak az építőanya­gok beszerzése okozza a legna­gyobb gondot. Megoldatlan probléma a dolgozók védőeszkö­zökkel, valamint munkaruhával való ellátása is. A nehézségek és az igényes feladatok ellenére bizakodással tekintenek az elkövetkezendő időszakra, hiszen az egyes köz­pontok az elmúlt években is eredményesen helytállnak. KORCSMÁROS LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents