Új Szó, 1981. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1981-06-03 / 129. szám, szerda

Bátran a bevált módszereket Kommunisták és a tömegpolitikai munka A választás előtti időszakban rendkívül fontos szerepe van a párt, a Nemzeti Front társadal­mi szervezetei s az állami szer­vek eszmei-politikai, propagan­da és agitációs tevékenységé­nek. A kedvező politikai légkör kialakításához és az állampol­gárok tájékoztatásához — a CSKP XVI. és az SZLKP leg­utóbbi kongresszusa határoza­taival összhangban — a sajtó, a televízió és a rádió mellett nagymértékben hozzájárulnak az agitációs központok is. Mun­kájuk eredményét legjobban az állampolgárok egyre fokozódó munkaaktivitásában, a szocialis­ta versenymozgalom kiszélese­désében, a választási prog­ramok teljesítésében lehet le­mérni. Abból a tényből kiindulva, hogy az idei választások közvet­lenül pártunk kongreszusa után történnek, a propaganda-, az agitációs és tömegpolitikai munka arra irányul, hogy az állampolgárokat megismertes­sük a kongreszusi határozatok­kal. S ebben nekünk, kommu­nistáknak pótolhatatlan szere­pük van. Tőlünk függ, hogy em­bertársaink megismerik-e az előttük álló feladatokat, ma­gukévá teszik-e azokat, s fele­lősségteljesen, elkötelezetten vesznek majd részt azok meg­valósításában. Jelenleg Szlovákiában 3201 agitációs központ működik. Te­vékenységük sokrétű — nyil­vános taggyűléseket szerveznek, időszerű témákkal foglalkozó vitaeseteket, élőújságokat, be­szélgetéseket az NF képviselője­löltjeivel. S örömmel szögezhet­jük le, hogy ezeken az akció­kon nemcsak az elnöki asztal mögül, de a részvevők soraiból is egyre több kommunista szó­lal föl. Értékelik az eredmé­nyeket, de nem hallgatják el a még előforduló fogyatékosságo­tájékoztató Az eredmények megállapítása A választások jó előre meg­határozott lezárásának idő­pontja után is lehetővé kell tenni a szavazást azoknak, akik közvetlenül a szavazóhe- lyiségbem vagy ezzel a céllal előtte tartózkodnak. A szava­zókörzeti választási bizottság elnöke csak ezt követően nyil­váníthatja ezt az aktust befe­jezettnek. Ezután lezárják a szavazó- helyiséget, majd (kinyitják a szavazatgyűjtő urnát. A szava­zatok összeszámlálásánál jelen lehetnek az NF választási bi­zottságainak, esetleg a válasz­tókerületi választási bizottsá­goknak tagjai. Továbbá a Nem­zeti Frontba tömörült politikai pártok és társadalmi szerve­zetek, valamint a sajtó és más tömegkommunikációs eszközök erre az NF illetékes választási bizottságai által felhatalmazott képviselői. A szavazókörzeti választási bizottság érvényesnek minősíti a szavazatgyűjtő ládába az előírt nyomtatványokon bedo­bott szavazatokat. Ennek a; bi­zottságnak további feladata a szavazólapokat színük és az egyes választókerületek szerint osztályozni. A leadott szavaza­tok számát egybeveti azoknak a személyeknek a számával, akiknek a választói névjegyzék alapján átadták a szavazólapo­kat. Megállapítja, hogy egy- egy jelölt hány szavazatot ka­pott és az eredményt bejegyzi a választókerületenként elké­szített választási jegyzőkönyv­be. Ezeket a jegyzőkönyveket haladéktalanul továbbítja az illetékes választókerületi vá­lasztási bizottságoknak, ame­lyek választókerületekként ál­lapítják meg a szavazás ered­ményét. Megválasztottnak te­kintik azt a jelöltet, akinek választásában részt vett a be­jegyzett választóknak több mint a fele s az érvényes sza­vazatoknak szintén több mint a felét kapta meg. (g) kát, hibákat sem. Azokat a problémákat, amelyek okozói a legtöbb esetben mi magunk va­gyunk. Gondoljunk csak a ter­melés irányítására, a nyers anyaggal, az energiával való gazdálkodásra, a munkafegye­lemre s egyáltalán a munkához való viszonyra. E téren, bi­zony, sok még a tartalék. S ép­pen ezért jogosak a választási gyűléseken elhangzott észrevé­telek, bírálatok. Nekünk kom­munistáknak kell ezekre a bí­rálatokra válaszolnunk. Mert ha mi nem adunk választ, megte­szik azt helyettünk osztályel­lenségeink, akik minden pará­nyi sikertelenségünket is igyek­szenek kihasználni ellenünk. Társadalmunk a legnagyobb problémákkal gazdasági téren küzd. Ezért a legnagyobb hang­súlyt a fejlett szocialista tár­sadalom jelenlegi időszaka el­méleti, de főleg gyakorlati gaz­dasági kérdéseinek megoldásá­ra kell helyeznünk. A fő figyel­met a gazdasági agitációra és propagandára irányítanunk, ar­ra, hogy dolgozóink aktívan ve­gyenek részt a hetedik ötéves terv első évi feladatainak tel­jesítésében. A választások előtti és utáni időszakban szükséges tovább mélyítenünk a szocialista de­mokráciát, mégpedig azáltal, hogy az állampolgárokat egyre aktívabban bevonjuk az állam- és társadami ügyek irányításá­ba. Meg kell világítanunk poli­tikai rendszerünk és egyes üsz- szetevőinek lényegét, főként az ifjúság körében. Az ifjúsággal folytatott eddigi beszélgetések azt igazolták, hogy a fiatalok megértették: politikai rendsze­rünk mindenkinek lehetőséget nyújt az érvényesülésre, de egyben mindenkitől elvárja, hogy következetesen teljesítse kötelességeit. Az ember társadalom iránti viszonyát legjobban a személyes agitáció révén világíthatjuk meg. Pártalapszervezeteinkben jelenleg több mint 123 000 agi­tátor tevékenykedik. Éppen az ő feladatuk, hogy hassanak az emberek tudatára, hogy azok ne csak ismerjék a törvényeket és a jogi normákat, de azokat tiszteletben is tartsák. Az egész választás előtti idő­szakban hatékony és igényes tömegpolitikai munkát végez­tünk. A legtöbb helyen, így a senicai, a prievidzai, a trna­vai, a galántai (Galanta), a ri­maszombati (Rim. Sobota), a Považská Bytrica-i, a nagykür­tösi (Velký Krtíš), a Dolný Kubín-i, a kassa- (Košice-vidé­ki), a prešovi, a rozsnyói (Rož­ňava), és más járásokban a CSKP KB 15. és 18. ülése ha­tározatainak szellemében láttak hozzá a tömegpolitikai munka minőségének, hatékonyságának javításához. Tény, hogy az ered­mények ellenére még nem min­denütt sikerült elérni a kellő színvonalat, főleg az agitációs központok tevékenységében. Nagyon sok még a formalizmus az egyes események rendezésé­ben, a szemléltető agitációban. A legalapvetőbb feltétel, hogy az agitációs központok és a kulturális-nevelő intézmények sikeres tevékenységet fejtse­nek ki, az új, a tömegeket von­zó formák és módszerek érvé­nyesítésére. Olyan formáknak, amelyek eszmei-nevelő, s egy­ben erkölcsi és esztétikai ha­tásúak is. Az Ilyen munkastí­lus természetesen sokkal több követelményt támaszt az agitá­ciós központok és a kulturális­nevelő intézmények vezetőinek, dolgozóinak tevékenységével szemben. Példaként említhetjük a politikai-nevelő programok terén hirdetett szlovákiai ver­senyt, amely gazdagabbá, színe­sebbé tette a választási előké­születeket, hozzájárult a CSKP megalakulása 00. évfordulójá­nak méltó megünnepléséhez. A benevezett 957 program meg­valósítása rendkívül jó hatás­sal volt az emberek eszmei-po­litikai magatartásának formálá­sára, fellendítette a falvakon, a városokban folyó kulturális­társadalmi életet, örvendetes, hogy a verseny fő szervezőinek, a kommunistáknak köszönhe­tően, az egyes járásokban, vá­rosokban és falvakon számos további önkéntest — rendező­ket, technikusokat, vezető gaz­dasági dolgozókat — sikerült megnyerni a tömegpolitikai munka számára. Nem lebecsü­lendő a vártnál nagyobb szín­vonal — a filmek, a fényképek, az audio :uális technika jó ki­használásával —, s a nagy lá­togatottság sem: a rendezvé­nyeken 451073 dolgozó vett részt. A választások előtti időszak­ban a tömegpolitikai munka te­rén szerzett tapasztalataink ar­ra engednek következtetni, hogy a jövőben is el kell gon­dolkodnunk a hatékonyság kér­dése fölött. S az elemzések és az értékelések alapján a párt- szervek és szervezetek munká­jában a legjobban bevált mód­szereket kell érvényesítenünk. ŠTEFAN KOPČAN, az SZLKP KB előadója Kommentáljuk Ä hatékonyság a költségvetés tükrében A Szövetségi Gyűlés képviselői az elmúlt héten hallgat­ták meg és hagyták jóvá a múlt évi gazdálkodásunkról szóló állami zárszámadási javaslatot, és ugyanilyen javas­lat jóváhagyására került sor a Szlovák Nemzeti Tanács legutóbbi ülésén is. A jóváhagyott dokumentumok fontos jellemzője: tárgyilagos képet ed a múlt évi állami költség- vetési javaslat teljesítéséről, rámutatva a pozitívumokra és a hibákra is. Mindkét zárszámadás hangsúlyozta, hogy a múlt évi költségvetési gazdálkodásunk kiegyensúlyozott volt, ami azért is örvendetes, mert ezt a kedvező eredményt köny- nyűnek éppen nem mondható gazdálkodási feltételek közt ériük el. A kiegyensúlyozott zárszámadás mögött ott van, hogy tovább szilárdult népgazdaságunk teljesítőképessége, javult a lakossági szolgáltatások színvonala stb. Tárgyilagos a két jóváhagyott zárszámadás — mondottuk. Ezt bizonyítja, hogy nem beesüli túl az eredményeket, ha­nem kendőzés nélkül rámutat a hibákra is. A legfájóbb pontok egyike, hogy éppen a haiékonysági tényezők ki­használásában nem értük el a tervezett szintet. Nem me­rítettük ki példánl a beruházásokra szánt összeget — s ez korántsem takarékos, ellenksző'eg, merev, erősen kifogá­solható gazdálkodási stílusra vall. Hiszen ez magyarán azt jelenti, hogy nem építettünk a tervezett ütemben, nem készült el annyi beruházás, mint amennyivel számoltnnk, és a komplex lakásépítés keretében sem készültek el a tervezett számban a lakások, a járulékos létesítmények. A múlt évben 4 milliárd koronával növekedett a nyere­ség, de ezt a növekményt — sajnos — csupán a teljesítmé­nyek növekedésével értük el. Persze, örülünk a teljesít­ménynövekedésnek, de az intenzív gazdálkodási mód meg­követeli, hogy a nyereséget jelentős részarányban a költ­ségek csökkentésével kell elérni. A költségcsökkentés pe­dig tavaly korántsem érte el a kívánt szintet, tehát újabb kedvezőtlen előjelű eredmény a hatékonysági mutatók számláján. Az intenzívebb gazdálkodás fő jellemzője pedig az is, hogy szervezetten, a lehetőségek lehető legjobb kihaszná­lásával folyik a termelés, hogy a szerződéses fegyelmet minden üzem, vállalat igyekszik megtartani — még ala­csonyabb szinten is. Hiszen nem mindegy, hogy az egymás termékére, félkésztermékére váró részlegek miként tesz­nek eleget az egymással szembeni kötelezettségeknek. Nem­csak az exportra szánt árunak kell kifogástalannak len­niük, hanem azoknak is, amelyeket a hazai vagy a még szűkebb vállalati felhasználásra továbbítanak. Az állami zárszámadás adatai figyelmeztetőek. Felhívják a figyelmet az irányítás javításának elengedhetetlen szük­ségességére, mégpedig a komplex intézkedések értelmé­ben. Végképp nem újak a tények, amelyekről a zárszám­adásban negatívumként olvashatunk. Tudomásul kell ven­nünk — amint azt Leopold Lér szövetségi pénzügyminiszter is hangsúlyozta a zárszámadási javaslattal kapcsolatos be­szédében —, hogy a rövidlátó gazdálkodási forma az egész társadalomra nézve káros. Hiszen ha nem tekintünk előre, és csak a ma szükségleteit akarjuk kielégíteni a ma és az esetek jelentős részében a tegnap színvonalán levő anyagi-műszaki bázissal, ha nem tekintünk előre a terve­zésben, a műszaki fejlesztésben, a költségvetési szándékok megvalósításában egyaránt, akkor lemaradásunk nem csökken, hanem tovább növekszik. Ezt pedig senki sem kívánja. A CSKP XVI. kongresszusán kitűzött gazdaságpo­litikai feladatok teljesítése ugyancsak megköveteli, hogy a múlt évi állami zárszámadást használjuk ki a tárgyila­gos elemzésre, és — levonva belőle a szükséges tanulsá­gokat — az irányítás, a munkaszervezés javítására. PÄKOZDY GERTRÜD ®®®®®®®®®©®©©©®©©®®©®®®®®®»@®©©©©' k aranfl bMsápk a vffiosiistk elit bíztató eredmények A Nemzeti Front szervezetei­vel szorosan együttműködve a nemzeti bizottságok is nagy­mértékben bekapcsolódtak az általános választások előkészí­tésébe. Az előkészítés időszaká­ban a közvélemény a különbö­ző nyilvános gyűléseken, a munkahelyeken, de a jelöltekkel való találkozások során is meg­ismerkedhetett a CSKP XVI. kongresszusa által kitűzött cé­lokkal, s egyúttal a 6. ötéves terv teljesítésének mérlegével, községük, városuk eredményei­vel. A közép-szlovákiai kerület­ben az egy főre átszámított át­lagos havi bér 314 koronával növekedett és 1980-ban elérte a 2602 koronát. Az efsz-tagok be­vétele is nőtt, tna már 2494 ko­rona. Az utóbbi öt év alatt a kerületben több mint 70 000 család költözött új lakásba. Az új lakások 45 százaléka 3 szo­bás, illetve nagyobb. Az életszínvonal emelkedésé­ről tanúskodik a háztartások el­látottsága. A kerületben 355 801 háztartásban van hűtőszekrény, 343 597-ben mosógép és 354 158- ban tévékészülék. 1980-ban 3 milliárd 600 millió koronát fi­zettünk ki öregségi nyugdíjra, betegbiztosításra pedig 593 mil­liót, ami 35 százalékkal több, mint 1975-ben. Az eredményekhez jelen­tősen hozzájárult az évfor­dulók és a pártkongresszus tisz­teletére kibontakozott szocialis­ta verseny. A több mint 2,5 millió egyéni és 135 000 kollek­tív kötelezettségvállalás teljesí­tésével a kerület dolgozói 6,6 milliárd korona értéket terem­tettek. A Z-akcióban 145 óvodát, 16 bölcsődét, 23 alapiskolát, 60 játszóteret, 74 művelődési há­zat, 103 sportlétesítményt, 170 üzlethelyiséget, egészségügyi központokat, tűzoltószertárakat, szertartástermeket adtak át rendeltetésének. A gazdasági eredményekkel párhuzamosan nagy figyelmet szenteltünk a politikai-szervező, és a tömegpolitikai munkának. Ennek eredményeképpen a nem­zeti bizottságok funkcionáriu­sai, képviselői és dolgozói kez- deményezően teljesítették a Nemzeti Front választási prog­ramjait. Minden szinten emelke­dett az irányító munka színvo­nala, rugalmasabb lett az ügy­intézés, valamint az egyes szak- bizottságok, s a polgári bi­zottságok munkája. A nemzeti bizottságok többet tettek a szol­gáltatások fejlesztéséért, a kör­nyezetvédelemért. A képviselők, a választott szervek és a nem­zeti bizottságok dolgozói követ­kezetesebben ellenőrizték az in­tézkedések megvalósítását. A közép-szlovákiai kerület nemzeti bizottságaiban 18 000 képviselő dolgozik és további 28 000 állampolgár kapcsolódik be a szakbizottságok és aktívák tevékenységébe. A választások előkészítésének fontos szakasza volt a képvise­lőjelöltek kiválasztása. Megálla­píthatjuk, hogy összetételük megfelel társadalmunk r^ociá- lis és nemzetiségi struktúrájá­nak, a nők részarányának. A je­löltek között megfelelő számban vannak képviselve a fiatalok. A jelöltek kiválasztásánál a fő kritérium a szocializmus irán­ti hűség, a politikai és szakmai képzettség, az erkölcsi tulajdon­ságok és a jó szervező képessé­gek voltak. Azokat jelöltük, akik szem előtt tartják a társadalmi érdekeket, igazságosan és objek­tívon védelmezik majd választó­ik szükségleteit. A kerületben május 26-ig meg­tartott 1500 választási gyűlésen több mint 308 000 állampolgár ismerkedett meg a képviselője­löltekkel, az eddigi választási programok teljesítésével és ez új programok javaslatával. Ezek a gyűlések azt tanúsították, hogy a lakosság támogatja a CSKP XVI. kongresszusán kitű­zött programot, bízik a párt és az egész Nemzeti Front politi­kájában. A viták is azt tanúsí­tották, hogy az emberek min< dent meg akarnak tenni az ál­lami terv feladatainak teljesíté­séért. Bíráló észrevételek is el­hangzottak, elsősorban a szol­gáltatásokkal, a közlekedéssel, a gyermekintézmények építésé­vel, a környezetvédelemmel, a gázvezeték-hálózat bővítésével kapcsolatban. Ezeket az észre­vételeket a nemzeti bizottságok tisztségviselői a következő idő­szakban mind felülbírálják. A Nemzeti Front jelöltjeinek bemutatásában és a XVI. párt- kongresszus határozatainak is­mertetésében fontos szerepük van az agitációs központoknak. A kerületben 1224 központ mű­ködik, amelyekben több mint 29 000 agitátor dolgozik. Meglő- togatják a családokat, meghív­ják az embereket a gyűlésekre, elbeszélgetnek velük a gazdasá­gi és szociális fejlődésről és a feladatokról. Dolgozóink a törvényhozó tes­tületek és a képviseleti szervek képviselőinek megválasztásával bekapcsolódnak az államhatalom gyakorlásába s egyúttal tanúje­lét adják politikai öntudatuk­nak, elkötelezettségüknek. Ki­fejezik a Nemzeti Front politi­kájának, kommunista pártunk bel- és külpolitikájának támo­gatását. Ez szavatolja, hogy a közép-szlovákiai kerületben eredményesen teljesítik a nem­zeti bizottságok is & CSKP XVI. kongresszusából eredő felada­taikat. MARTIN JANECKO, a Közép-szlovákiai Knb titkára ■m 1981. VI. 3.

Next

/
Thumbnails
Contents