Új Szó, 1981. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1981-06-03 / 129. szám, szerda

VÁLASZTÁSOKRA KÉSZÜLÜNK S Komáromban (Komárno) a most befejeződő választási idő­szakot néhány felmerült prob- léma ellenére rendkívül sike­resnek mondhatják. A Nemzeti Front választási programja az elmúlt öt esztendő jelentős po­litikai dokumentuma volt, amely vezérfonalát képezte a város sokoldalú szocialista fej' íődésének. A városnak, melynek szerves részévé vált Őrsújfalu (Novü Stráž) ma közel 33 ezer la- kosa van. 2580 lakást építet­tek, ami 122-vel több, mint amennyit eredetileg terveztek. En-nek eilenére még ma is sok lakásigénylést tartanak nyil­ván. Javult az egészségügyi el­látás, valamint az idős embe­rekről való gondoskodás. A vá­rosi nemzeti bizottság figyel­mének homlokterében állt a gyermekintézmények építése. Ezen a téren számottevő segít­séget kaptak a felsőbb párt és állami szervektől, ugyanakkor az üzemektől, vállalatoktól is. Befejezték négy bölcsőde épí­tését. Felépítettek 445 gyer­mek számára kilenc óvodát, s további három óvoda építése folyamatban van. Sokat tettek az elmúlt időszakban az isko­laügy, a politikai nevelés, a kultúra és népművelés, vala­mint a politikai tömegmunka területén. Említést érdemel a forradalmi munkásmozgalom emlékmúzeuma első részének megnyitása, Steiner Gábor mellszobrának felavatása, vala­mint a Lehár-park és emlékmű létrehozása. Nem sorolhatjuk fel a Z-ak- cióban elért összes eredményt, hiszen több mint 53,5 millió korona értékben 48 létesít* ményt adtak át s további ki­lenc fontos létesítmény építé­se folyamatban van. A terve­és távtetÉ zett akciók közül mindössze kettőt töröltek — az uszodát, melyhez nincs elegendő ter­málvíz, és az autóbuszpályaud­vart, melynek hiányos volt a tervdokumentációja. Ezek he­lyett terven felül tornatermet, iskolai étkezdét, sportközpon­tot építettek. Z-akcióban épült a sportcsarnok is. Erőforrásaikat most már a soron következő választási idő­ja alkalmazásban van, óvodába járhat majd. Nem feledkeznek meg a nyugdíjasoknak nyújtott szol­gáltatások fejlesztéséről, a nyugdíjasklub tevékenységének támogatásáról és az egészség- ügyi gondoskodás további fej­lesztéséről sem. Egy további gondozóház létesítése is ter­vükben szerepel. Az egészség­ügy fejlesztését elősegíti majd az új fertőzőpavilon, a hetes számú lakótelep egészségügyi központjának, az ápolónők szállásának felépítése és a rendelőintézet korszerűsítése. Gyors ütemben változik Komárom arculata (Szűcs V. felvétele) szak feladatainak megvalósítá­sára összpontosítják. Igényes az új választási programjavas­lat. A hetedik ötéves tervidő­szakban 2157 lakást építenek. Nagy gondot fordítanak a már meglevő lakásállomány kar­bantartására. A továbbiakban is fokozott figyelmet szentel­nek a gyermekintézmények építésének. Azzal számolnak, hogy a 7. ötéves tervidőszak végéig a bölcsődei helyet igénylő lakosok 85 százaléká­nak eleget tudnak majd tennL Az óvodák építésében még szo­rosabb együttműködést szeret­nének folytatni a vállalatokkal s így a választási időszak vé­gére a városban minden 3—5 éves gyermek, akinek édesany­A Z-akcióban befejezik a megkezdett építkezéseket, el­sősorban a műjégpályát, a hor­gászok házát, a gépipari szak­középiskola bővítését és egy peremkerületi üzletet. Terveik­ben ravatalozó, fedett uszoda, a gázvezetékhálózat bővítése és autóbuszpályaudvar is sze­repel. Megkezdődik az új nyomda és tejüzem építése. Sürgető feladat a kereskedelmi és szolgáltatóhálózat bővítése. Hosszasan sorolhatnánk to­vább azokat az objektumokat, amelyekkel a város 1985-ig gyarapodik. A tervek azonban csakis akkor válhatnak valóra, ha ehhez minden állampolgár segítőkészen hozzájárul. BENDE ISTÄN MENNYIT ÍR A VÁLASZTÁSI PROGRAM ? Miként vélekednek egy olyan helység polgárai a községfej­lesztésről, ahol az elmúlt esztendők közigazgatási integrációs folyamata révén elvesztették önállóságukat — erre a kérdésre kerestem a választ* Runyában (Rumince). 1981. VI. 3. Este hét óra körül bizony még alig látni dolgavégzett embert a faluban. A legtöbben a takaros házak előtti és mögötti kerteket öntözik, kapálnak, mások a jó­szág etetésével bajlódnak. Két lassú tiszteletkört is megteszek a kurta utcák szegényezte falu közepén. Hasztalanul. Község­háznak, közlétesítménynek nyo­mát sem látom. Hangosan kö­szönök az egyik kapu előtt, ér­deklődöm. — Az ott balra, a harmadik vakolatlan téglaház. Nem is cso­dálkozom, hogy nem találja, a táblát is levették már a volt hnb-épületéről — világosít fel némi nosztalgiával egy fűvel benőtt porta gazdája. Valóban semmi jele itt az életnek, leg­feljebb az ablakokra ragasztott jelölőlistákról következtethe­tünk arra, hogy nem lakóház. Az ajtók zárva vannak, s népte- len még a választási gyűlés színhelye, az egyszintes műve­lődési ház is. Vagy félóra múlva ismét a művelődési ház elé hajtok. A zárt ajtó előtt két pettyesruhás, fejkendős kislány- várakozik, tő­lük tudom meg, hogy a kisisko­lások műsorral szórakoztatják majd a választási gyűlés részt­vevőit. Egyre bővül a várakozók csoportja, amikor néhány perc­cel nyolc óra előtt begördül a bejárati ajtó elé egy autóbusz. A társközségek — Méhi, Hubó, Lenke képviselőjelöltjei érkez­tek meg, bemutatkozó látogatás­ra jönnek. Időközben előkerül a művelődési otthon kulcsa is, s szinte percek alatt megtelik a színházterem zsibongó gyere­kekkel, beszélgető asszonyok­kal. Férfiakat viszont csak az első sorokban helyet foglaló képviselő-jelöltek között látni. Később mégis jönnek néhányan, hely számukra azonban már csak az utolsó széksorokban akad. Varga Ferenc, a Méhi Efsz pártelnöke nyitja meg a válasz­tógyűlést, majd birtokukba ve­szik a színpadot az alapiskolák tanulói. Egymást követik a sza­valatok, énekszámok és jelene­tek, bizony egy kicsit elhúzódik a műsor. Fél tíz is elmúlt már, amikor a gyűlést vezető pártelnök be­mutatja a jelenlevőknek a Nem­zeti Front jelöltjeit. Madarász Sándort és Mede Gézát a leg­felsőbb szervekbe javasolják, életútjukkal részletesen is meg­ismerkedhetnek a választók. A járási nemzeti bizottságba Kozsár Istvánt jelölték, ő nem szorul különösebb bemutatásra, hiszen a közös szövetkezet el­nöke. A helyi nemzeti bizottság 30 jelöltje közül 23 magyar, 7 szlovák nemzetiségű, 18 párttag, 12 pártonkívüli, 21 férfi és 9 nő. A jelöltek képviseletében ez­után Kozsár István, a Méhi Efsz elnöke emelkedett szólásra. Is­mertette a legutóbbi választási időszak eredményeit, s vázolta a legközelebbi célokat. Az el­mondottakat látható elégedett­séggel nyugtázták a választópol­gárok. Ezután Ján Straka, a Mé­hi Hnb elnöke kért szót. Felso­rolta a szinte minden választó- polgár közreműködésével felé­pített létesítményeket. Élelmi­szerüzlet és vendéglátó épült Méhiben, tatarozták a hnb épü­letét, Runyában új óvodát kap­tak a legkisebbek, Hubón a te­metőt kerítették körül, több társközségben is felújították a közvilágítást és a hangosanbe- széíőt. A hnb hatáskörébe tartozó községek 9 űj autóbuszmegállót kaptak. A lakosok társadalmi munkájával 8 millió koronás ér­tékkel gazdagodtak a sajóparti falvak. Sokat segített a földmű­vesszövetkezet, viszont a közsé­gek lakosai is segítettek a me­zőgazdasági csúcsmunkák ide­jén. A kötelező választási időszik programja sem akármilyen. Mé­hiben tatarozni kell a művelődé­si házat, a tűzoltószertárt és az óvodát, új ravatalozó építését kezdik meg. A választási gyűlés színhelyén, Runyában új üzlet­központot épít a Jednota, a ki­vitelezésnél számítanak a lakos­ság segítségére is. Felújítják a helyi hangszórót és a tűzoltó­szertárt. Lenkén ifjúsági kiüti építését tervezik, Hubón patak­szabályozás és a villanyhálózat felújítása szerepel a programon. Az említetteken kívül a szövet­kezet egy sor nagy beruházásba kezd. Ezután vita következik. A részvevőket nem lehet szólás­ra bírni. Végül Jozef Turis, a hnb képviselőjelöltje töri meg a hosszas csendet, a bizalom mellett az elkövetkező választá­si időszakban több segítséget kér a választóktól. — Sok szép dolog elhangzott ezen az estén, de ki tudja meny­nyit érnek az ígéretek? — adott hangot a friss benyomásoknak egy fiatalember a szétoszló tö­megben. — Amennyit közös erővel si­kerül megvalósítanunk belőlük — kapta meg a választ időseub falujabelijétől. Milyen igaza volt! BÁCSI ATTILA A párta la pszervezet javasolta Géplakatosok, csőszerelők, és a vasas-szakma más dolgozói népesítik be a tlmačei Energeti­kai Gépgyár hatalmas, új üzem­csarnokát. Itt helyezték el a 442-es műhelyrészleget is, ahol az erőmüvek nélkülözhetetlen berendezéseit és a gőzfejlesztő kazánok fontos alkatrészeit gyártják. Látogatásom célja, hogy meg­ismerjem a műhely 25 tagú aranyjelvényes szocialista mun­kabrigádját, nem utolsósorban a brigád vezetőjét, Lambert Par- gáčot a Szövetségi Gyűlés kép­viselőjét. — De csak ez egyik kívánsá­ga teljesülhet — adta tudomá­somra a műhelyben Štefan Uh- nák lakatosmester. — A brigád- vezetőnk a választókerületében tartózkodik, ismét képviselőnek javasolták. A műhely dolgozói is egyetértettek az újrajelölésével. — Miért? — kérdeztem a bri­gád legfiatalabb tagjától, An- ton Polomčáktól. — Két okból. Elsősorban azért, mert politikailag fejlett és kiváló szakember, másodsor­ban pedig, mert mindig van vé­leménye. Szó szót követett és rövid idő leforgása alatt hiteles képet nyertem nemcsak a brigád, na- nem kommunista vezetőjük éle­téről is. — Arról sem szabad megfe­ledkezni — tette hozzá Miroslav Randik lakatossegéd —, hogy általában mindnyájan az ő se­gítségével szerettük meg a szak­mát. — Tíz éve annak, hogy a szo­cialista munkabrigád megala­kult a műhelyben — folytatta a gondolatot Varga György szak­munkás. — S ami a lényeg, a problémákat a brigádvezető tá­vollétében is mindig megoldot­tuk. Aztán arról számoltak be a műhelyben, hogy Pargáč Lam­bert nemcsak vezetője, hanem egyben krónikása is a szocialis­ta munkabrigádnak. Átlapozgat- tam a naplót. A krónikás gyöngy­betűkkel írt sorai minden jelen­tős eseményt rögzítettek, beszé­desen vallanak a brigád tagjai­nak elkötelezettségéről és ma­gas fokú felősségtudatáról. Megnyugvással másolhattam le, hogy a lakatosok kollektívája munkaköri kötelezettségein túl az évfordulók köszöntésére tett felajánlásokat is mindig példa­mutatóan teljesítette. A króni­ka nemcsak a munkáról, a fel­ajánlásokról és az eredmények­ről tájékoztat, hanem a brigád-; tagok társadalmi, kulturális és családi életéről is hírt ad. A munkakollektíva tagjai büszkén újságolták, hogy a 4. számú pártalapszervezet legu­tóbbi taggyűlésén, ahol Pőka Árpád, a XVI. kongrecizus kül­dötte és az alapszervezet elnö­ke számolt be a prágai kong­resszusi palotában szerzett ta­pasztalatairól, többek között szocialista munkabrigádjukat is az élenjárók között emlegették, — Ez a brigád főleg abban tűnt ki — jellemezte tevékeny­ei. Mészáros felvétele) ségüket Póka elvtárs —, hogy zászlóvivőjévé vált a minőséget és a hatékonyságot kedvezően befolyásoló és az egész gyárban népszerűvé vált szaratovi moz­galomnak. A gyár életében ez a mozga­lom nagyon meghatározó, hiszen termékeit a szocialista és a tő­kés államokba is exportálja s a gépek megbízhatósága növelte a csehszlovák gyártmányok tekin­télyét az igényes külföldi piaco­kon. — Jóllehet a siker az egésr kollektíva érdeme —magyaráz­ta a pártelnök — a mozgalom­ban vállalt felelősség súlya mégiscsak a kommunisták vál­lára nehezedett. — Miben? — Egyrészt abban, hogy agi­tálniuk kellett a minőség meg­őrzését olyan esetekben is, ami­kor az anyaghiány miatt rend­szerint csak túlórával lehetett behozni a lemaradást. Másrészt maguknak kellett példával elöl- járniuk, hogy serkentsék mun­katársaikat. S ezen a nehéz poszton a szo­cialista munkbrigád kommunis­ta vezetője — Pargáč Lambert, mint szakmunkás is jó szolgála­tot teljesített. S 7.0 M BATH AMBRUS Pedagógusok a választások sikeréért Napjainkban sok szó esik a választások előkészítésé­ről. Országszerte folyik a je­löltek bemutatása. Társadal­mi helyük szerint is termé­szetes, hogy a pedagógusok elsőként kapcsolódtak be az előkészítő és propaganda munkába. Erről a munkáról tájékozódtunk a tornai (Tur­ňa nad Bodvou) Magyar Ta­nítási Nyelvű Alapiskolában. — Iskolánkban tizennyolc pedagógus dolgozik — mond­ja Szelacsy József igazgató. — A választások előkészíté­sével kapcsolatos munkát felosztottuk egymás között. Részt vettünk az agitációs központ díszítésében. Ott tartottuk a negyedévi peda­gógiai értekezletet, a politi­kai előadásokat, hogy ezzel is hangsúlyozzuk a választá­sok jelentőségét, az előké­születek fontosságát. Peda­gógusaink részt vesznek az agitációs központ munkájá­ban. Agitációs kettőseink járják a községet, hogy mi­nél többen vegyenek részt a képviselőket bemutató gyű­léseken. Ezeken a gyűlése­ken diákjaink és pedagógu­saink különböző szervezetek képviseletében kulturális mű­sorral lépnek fel. Az agitá­ciós kettősök természetesen a választások alatt is a vá­lasztóbizottságok rendelke­zésére állnak. Ügyes kezű pedagógusok és diákok segítségével isko­lánkban készülnek a magyar nyelvű feliratok, transzpa­rensek nemcsak községünk számára, hanem szükség sze­rint kisegítjük a környező falvakat is. Nyolc pedagógu­sunk tagja különböző válasz­tási bizottságoknak, hárman az agitációs központ vezető­ségében fejtenek ki tevé­kenységet, és tantestületünk két tagja képviselőjelölt. A pártalapszervezet mun­kájáról Majancsik István el­nöktől érdeklődtem. — Pártszervezetünk veze­tősége és tagsága lebontotta a járási és kerülp^i pártkon­ferencia, valamint a XVI. kongresszus határozatait. Természetesen nagy figyel­met szenteltünk a választá­sok előkészítésének. Ezt a munkát pártszervezetünk az iskola vezetőségével közösen irányítja, az erre vonatkozó munkatervet is közösen dol­goztuk ki. Nyilvános párt- gyűlésen foglalkoztunk a vá­lasztások jelentőségével és a ránk háruló feladatokkal. Tanulóinkat is bekapcsoljuk a munkába és megismertet­jük őket a választások jelen­tőségével. Ez azért fontos, mert a tizenöt éves tanulóink a következő választásokon már leadják szavazataikat. Az aránylag kis létszámú tantestület tervszerű, jó munkát végez. Igyekeznek minél nagyobb segítséget nyújtani a helyi nemzeti bi­zottságnak, már csak azért is, mert a pedagógus nem­csak nevelő, hanem agitátor is kell, hogy legyen. FECSÖ PÁL ami

Next

/
Thumbnails
Contents