Új Szó, 1981. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1981-05-12 / 110. szám, kedd

Öntözéssel a nagyobb hozamokért

„Még akkor Is öntöznénk, ha több napon keresztül kiadósan esne, hiszeji az áprilisi aszályt csak így tudjuk ellensúlyozni“. Ezekkel a szavakkal fogadott bennünket Pakusza Lajos, a nagysallói (Tekovské Lužany) Haladás Efsz elnöke. Hasonló véleményen volt Michal Varga mérnök, a Lévai (Levice) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság főagronómusa is:

— Az áprilisi szárazság szinte mindenütt gondokat okozott a mezőgazdaságnak. Azt is tudatosítjuk, hogy csak az öntözés segítségével tudunk ínten-i zívebben gazdálkodni — ezt az utóbbi évek gyakorlata is bizonyítja. Az a tény viszont, hogy járásunkban valahogy megfeledkeztünk az öntözőberendezések építéséről, így az öntözhető területek nagysága még nem nagyon közelíti meg a kívánt szintet. Mindössze 14 500 hektár szántóföldet öntözhetünk, s ez bizony nagyon kevés. Különösen akkor tűnik ez kevésnek, ha figyelembe vesszük, bogy öntözés nélkül ma már a gabonafélék hozama is nehezen növelhető.

A lévai járásban — akárcsak másutt is — nemcsak az ősziek, hanem a tavaszi árpa és a hiive*- lyesek fejlődését is visszavetette az áprilisi szárazság. A cukorrépa esetében sem rózsás a helyzet: kb. 5500-nyi területen nagyon nehezen kel, 100 hektáron pedig kifagyott, helyébe olajosnövényt kellett vetni. Látogatásomkor a kukoricát is száraz és ráadásul Jpideg talajba kellett vetniük. Szerencsére olyan kukoricafajtát vetették, amely hűvösebb éghajlati viszoÖntözés után speciális hengerekkel művelik meg a tulajt

nyok között is megterem. A' nedvességhiány azonban az évelő takarmányok növekedésére, fejlődésére is kedvezőtlenül hatott.

— A járás mezőgazdasági üzemei, vállalatai — folytatja Varga mérnök — többnyire elavult, munkaerőigényes öntözőrendszereket, berendezéseket, birtokolnak. Újakra, korszerűbbekre lenne szükség, de főleg nagyobb teljesítményüekre. Az öntözést már egy hónappal ezelőtt, ápri* lis közepén megkezdtük A mezőgazdasági üzemek öntözik a burgonyát, az árpát, a zöldséget, több helyen a gabonát, a legnagyobb figyelmet azonban az évelő takarmányok öntözésének szenteli. Főleg a Zselíz környékén van szükség öntözésre, mert a járás többi területeihez viszonyítva ez a legszárazabb terület. Éppen ezért a Zselízi

Állami Gazdaságban, a sárói és a nagysallói földművesszövetkezetben kezdenek általában elsőként az öntözők.

Ismét a nagysallói Haladás Földművesszövetkezetben járunk. A 3300 hektáron gazdálkodó mezőgazdasági üzemben az öntözést nagyon fontos tényezőnek tartják a termelés intenzívebbé tételének szempontjából. Az idén azonban az ő határuk is megsínylette az áprilisi eső nélküli időjárást. Július Ro- Ük, mérnök, a szövetkezet agro- nómusa szerint a szárazság főleg a később vetett árpán, a borcukorrépa és a silókukorica termesztésében nyilvánul meg. Ta valy a cukorrépa vetésterületének 25 százalékát öntözték, s e területről hektáronként 50 tonna termést takarítottak be, 10 tonnával többet, mint a nem öntözött területekről. Az öntözött területeken a silókukorica — zöldanyagban számítva — hek táronként átlagosan 55 tonnás termést adott.

— A mezőgazdasági üzemekben az utóbbi időszakban sok panasz hangzik el az öntözőberendezésekhez szükséges pótalkatrészekre vonatkozóan is. Sok helyütt a pótalkatrészhiánnyal indokolják, hogy nem tudják megfelelően kihasználni az önMunkában az öntözőcsoport tagjai

(A szerző felvételei)

sün és a cukorrépán hagyta ott a nyomát. „Nagyon nehezen csírázik ki a cukorrépa“ — mutatja egy 40 hektáros tábla szélén, amelyet éppen öntöznek.

— Hogy az idén mit fogunk öntözni? — ismétli meg kérdésemet Pakusza Lajos, a szövetkezet egyik legtapasztaltabb szakembere, mielőtt válaszol. — Elsősorban a zöldséget, az árpát, a cukorrépát, a lucernát, a rozst, a silókukoricát, a dohányt

egyszóval azokat a terményeket, amelyeket az öntözhető parcellákba vetettünk. Ez a terület megközelítőleg 1000 hektárt tesz ki. Jó tapasztalatokat szereztünk az öntözésben, s ezt bizonyítják múlt évi eredményeink is. E téren tavaly járási elsők lettünk. Aszerint értékelték a versenyzőket, hogy miként használták ki az öntözőrendszereket. Kár, hogy már nem a legkorszerűbben. Hamarosan szükség lesz korszerűsítésükre. Az idén két további határrészen építjük ki az öntözőrendszert, a korszerű Fregatt öntözőberendezéseket állítjuk itt fel. A mi környékünk a nagyon száraz vidékek közé tartozik. Most, tavasz- szal például a 100 milliméter körül volt a nedvességhiány, és el sem tudom képzelni, hogy öntözés nélkül mire jutnánk.

Hogy mennyire fontos itt az öntözés, azt a következő példák is bizonyítják: az évelő takarmányokból az öntözhető területekről háromszor takarítanak be termést, a nem öntözhető területekről pedig csak kétszer. Az egyéves takarmánynövények is 50 százalékkal nagyobb termést adnak az öntözhető területeken, mint másutt. Zöldséget pedig neim is termeszthetnének öntözőberendezések működtetése nélkül, az öntözés áldásos hatása azonban a legjobban a

tözőberendezéseket. A szövetkezet hogyan oldja meg ezt a problémát?

— Mi ezt a gondot nem ismerjük — válaszol Kovács 1st' van mérnök, a szövetkezet fő mechanizátora. — Szinte minden szükséges alkatrészt saját magunk készítünk el. Ebben rendkívüli segítséget nyújtanak számunkra a lévai Agrostav vállalat dolgozói, illetve a tlmaöei energetikai gépgyár dolgozói.

A szövetkezet 9-tagú öntözőcsoportját Ján Špano irányítja. A két traktort a sávos öntözőbe rendezések üzembe helyezéséhez használják. Szükség is van ezekre, hiszen az öntözőcsövek, tömlők összerakása, helyszínre hordása megerőltető munka, legalábbis a szemlélő számára úgy tűnik.

— Nem is mondanám, hogy nehéz — fejti ki megjegyzésemre ellenvéleményét Ovszák György, az öntözőcsoport egyik tagja a többi társa nevében is. -- Már évek óta csináljuk, s a gyakorlat nagyon sokat jelent. Nyújtott műszakokban dolgozunk, mert az öntözőberendezéseket szinte naponta más és más parcellára kell áthelyeznünk. Minden parcellát gyakorlatilag 8 órán keresztül öntözünk, s ez idő alatt 30—50 millióméternyi nedvességet kap a föld. A talajnak szüksége van egyszerre ennyi nedvességre, hiszen míg másodszor visszajutunk ugyanarra a parcellára, eltelik bizonyos idő.

JOZEF SLUKA

Tennivalók vetés után

Öt perccel tizenkettő előtt jött az eső £ Szépen sorol a cukorrépa, még a földben pihen a kukorica 0 A mezei növények fejlődésében jó két hét a lemaradás

Az előző nap és éjszaka kiadós eső öntözte a vidéket, így a földes dűlői utakon még a terepjáróval is nehéz volt a közlekedés. Hol jobbra, majd balra farolt egészen a táblaszegélyig, hogy aztán teljes lóerejével nekifeszülve kapaszkodjon a mélyedésből ismét az út domborulatára.

Nagy László, a Perbetei (Pribeta ) Egységes Földművesszövetkezet növénytermesztési ágazat vezetője és Ondrej Miško növényvédelmi szakagronó- mus tudta — indulásikor jelezték is —, hogy milyen üt vár ránk, de sok növénytermesztő kollégáikhoz hasonlóan azon a napon mégis nekivágtak, hogy lássák, milyenek az esőáztatta földek, az ismét életre kapó növények.

— Olyan helyeken, ahol nincs öntözési lehetőség, mint például nálunk is, nagyon komolyra fordult már a helyzet. Az április eleji melegben az erőteljes fejlődésnek indult növények nagyon megsínylették a szárazságot. Annyira, hogy jelenleg a mezei növények fejlődésében már jé két hetes a lemaradás.

Megálltunk az egyik búzatábla mellett Az ágazatvezető szavainak igazolására a megsárgult levelekre és a sötétzöld tengerben jól kivehető megfakult színű dombos részekre hívta fel a figyelmet. És ennél vannak rosszabb víz- gazdálkodású földjeik is, ahol a növények meg jobban szenvedtek az aszályos áprilisi nyárbaon.

— Lombtrágya kellene rá, akárcsak a későbbiekben a szokásosnál később kelő cukorrépára és a hideg földben szuny- nyadó kukoricára ás, de a Har- mavit sajnos egyszeriben hiánycikk lett. Érdeklődtünk, hogy kapunk-e, de nem sok jóval biztattak. Ha mégis kapnánk, május végéig még a gabonákra is használhatnánk. Sajnos, már csak dupla üzemanyag fogyasztás árán, mivel más években a gyomirtókkal egy menetben adagoltuk, s ezt most nem tehettük.

A növényvédelemért felelős és a termés alakulásáért is aggódó ember jogos felháborodása volt e rövid megjegyzésben, amit a 120 hektáros cukorrépatábla egyenletes zöld csíkjainak nagyszerű látványa is csak részben tudott feledtetni.

— Nemesített egycsírás dra- zsérozott magot vetettünk, minden igényt kielégítő magágyba. Ami rajtunk múlik, abból semmit sem bízunk a véletlenre. Szeretnénk a jó indulási alapokat a hozamokban kamatoztatni. Egyelni nem fogjuk a répát, mivel tizenkét centiméteres távolságra vetettük a magot. Tervünk, hogy a területet felosztjuk a tagok között, az emberek védnöksége alá helyezve a növényt, hogy betakarításkor a gyom ne okozzon gondot és felesleges veszteségeket.

Táblasima földhöz értünk, s

kísérőim már mondták is, hogy kukoricát vetettek bele. A tavalyi sietségből okulva, amikor a hideg földben a vetés- terület felén tönkrement a szem, az idén türelemmel megvárták, amíg kellően felmelegedett a talaj. Sajnos, éjszaka a vetést követően is hideg volt, így most türelmetlenül és némi aggodalommal várják a kelést. Kellemetlen tény még, hogy a 450 hektár kukorica közel hatodán az előző évek rossz hagyományához híven teljesen ismeretlen hibridet kellett vetniük. A hibrid- választékkal mégis elégedettebbek a korábbiaknál, mivel végre a tervezett arányban vethettek rövid tenyészidejű kukoricákat.

— Közismert probléma a gyomirtók hiánya. A puszta siránkozással persze semmire sem megyünk, a tőlünk telhető módon igyekszünk ellensúlyozni a problémát. Némileg például azzal, hogy a kukorica harmadát nem kukorica után termesztjük. Ezen a kétszáz hektáron például ősszel már búzát fogunk vetni. Ha nem kaptunk volna korai hibridet, ezt nem tehetnénk meg.

A látott kép alapján és a korábbi helyzetet véve alapul kísérőim elégedettek voltak. Egy hét alatt 24 milliméter csapadék hullott, és ha májusban kedvezne az idő, akkor a növények még sokat pótolni tudnának. Ezért vigyáznak majd nagyon, hogy a növényvédelem, a gyomirtás és a különböző talajlazító munkák a soron levő nagy feladat, a takarmánybetakarítás közepette se szoruljanak háttérbe.

— A vetéseket követően iké- sedelem nélkül kezdjük meg a lucerna és az intenzíven termesztett fű első kaszálását. A’ száraz meleg és az azt köveífl hideg után sajnos a lucerna is gyengébb mint a korábbi években volt, de mégsem vártunk, mivel megfáztak a te- nyészcsúcsok. Inkább igyekszünk a betakarítással, hogy előbbre hozzuk a további kaszálásokat — hangsúlyozta az ágazatvezető, s elmondta, hogy a lucernaliszt készítése során mi mindent tesznek majd az energiatakarékossággal összhangban. A lucerna jelentős hányadát szénának hagyják, de a jó minőség érdekében itt is vállalják a nehezebbet: az éjszakai és a hajnali szénagyűjtést, hogy az értékes levél ne maradjon a földön.

— Szenázst nem készítünk, mivel nincsenek meg a megfelelő feltételek. Inkább majd több silót, silókukoricából, répafejből és -szeletből, valamint kukoricászárból. Szinte pontosan a tavalyi eljárást követve, amikor sikerült a takarmánytermesztést összhangba hozni az állattenyésztés igényeivel.

Ennek igazolására megmutatták a silótéri készletet. Még ha fokozzák az adagokat, akkor sem valószínű, hogy a tartalék elfogy az újig.

EGRI FERENC

1981.

V. 12.

mmmt

'' ~ I

>. ' ;> « f i '

%

'Ô: M,

Ilii 1 * íj

c - *

V

alentyina Tyereskova, a világ első nőűrhajósa sok ember számára példakép. Többek között a Hodruša-Hámre-i Sandrik vállalat egyik munkabrigádja, amely azzal dicseflkedhiet, hogy a brigádnaplóba Valentyina Tyereskova jegyezte be a nevét.

A Valentyina Tyereskova szocialista munka- brigád 1971-ben alakult, élén akkor Anna Vlčková állt. Nem könnyű feladat 40 ember irányítása, munkájuk összehangolása. A kollektíva tagjai jól ismerik egymást, és kölcsönösen segítenek egymásnak. Már 1973-ban olyan eredményeket értek el, hogy a vállalat vezetősége bronzéremmel tüntette ki őket. A további elismerés 1976-ban érkezett, mégpedig a nemzetközi nőnapra, amikor a Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottsága bronzérmet adományozott a brigádnak.

A 46 tagű brigád rendkívül jól együttműködik Anna Susteková mesterrel, aki munkájukat a következőképpen jellemzi: jó, összetartó, meg* bízható kollektíva. A távolmaradót készségesen helyettesítik, hiszen közülük mindegyikük több

munkaműveletet ismer. És amit a legjobban becsülök, az a brigád tagjainak vidámsága, humorérzéke ... Tudnak helyesen élni, a kollektívában szórakozni.

A brigád jó munkájáról a legjobban az tanúskodik, hogy a teljesítménynormát több mint 107 százalékra teljesítik. Az is sóikat nyom a latban, hogy a brigád tagjai alkalmazzák áz önellenőrzés módszerét. Ez év februárjában a felsorolt eredményekért a brigád 20 tagja megkapta a szocialista munkabrigád ezüst-, 24 tagja pedig a bronzjelvényt. És ez további sikert jelent.

A túlnyomórészt nőkollektíva tagjai az idén sem szeretnének csalódást okozni. Értékes szocialista vállalást fogadtak el a villamos ■energia megtakarítására, a hibátlan munkára, és Bászov módszerét továbbra is alkalmazni fogják. Ez a módszer rendkívül jól bevált, tavaly egyetlen dolgozó sem szenvedett munkabalesetet. Nem feledkeztek meg a kulturális rendezvényekről, a nyugdíjasok látogatásáról, a nőnapi találkozó megrendezéséről. Munkájuk* kai, teljesítményükkel továbbra is méltóak akarnak lenni a brigád névadójához.

EVA MATOŠOVÁ

A nagy parcellák öntözéséhez jól jön a traktor segítsége is

összetartalak