Új Szó, 1981. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1981-05-12 / 110. szám, kedd

T ís kisszínpad tizenegy mű-> sorát tekintette meg al idei Jókai-napok műsor­választó bizottsága,- s ezek kö­zül négy produkciót javasolt az országos seregszemlére. Ha fi­gyelembe vesszük azt, hogy ta­valy hét együttes jutott el Ko­máromba (Komárno J, akkor ké­zenfekvőnek tűnik a következ­tetés: kísszínpadjaink visszaes­tek vagy stagnálnak. A valóság természetesen sokkal összetet­tebb, bizonyos értelemben talán biztatóbb annál, amit a szá­mok, összehasonlítások sugall­nak. Az amatőr művészeti mozga- * lom egyik jellemzője a szünte­len hullámzás. Szereplők, ren­dezők cserélődnek, sőt nem egy esetben csoportok szűnnek meg, helyükre új együttesek lépnek. Ebben a folyamatban nincs sem­kóló, térSen és vizuálisan Is jól megoldott jelenetet tartalmazott egészben vére — elsősorban a szövegköny* gyengeségei és a történelemszemlélet bizonyos tisztázatlanságai miatt — azon­ban több kérdőjelet és kifogást szült a nézőben. A kreatív szín­játszás irányába haladó, több jó szereplővel rendelkező esoport- ra egészen bizonyosan még szebb napok várnak, ha együtt maradnak és tovább dolgoznak. Ebben az esztendőben három, már ismert kisszínpadunk is mintha eltévedt volna kísérlete­zés közben. Elismerést érdemel­nek, hogy újat, mást akartak csinálni, mint eleddig, de el­képzeléseiket érzésem szerint nem tudták a színjátszás esz­közeivel megvalósítani. A hété- nyi (Chotín) Csokonai Kisszín- púdban Kiss Péntek József ren­ilyen úton? A KISSZÍN PADOK IDEI KERÜLETI VERSENYEIRŐL mi természetellenes, hiszen mindez a mozgalom természe­téből és sajátosságaiból fakad. Probléma akkor adódik, amikor ez a hullámzás olyan nagy mér­tékű, hogy az alapokat kezdi ki, vagy pedig a további fejlő­dés útjait torlaszolja el. Az elmúlt hónapokban a mo»- galom színvonalát, elóbbrelépé- sét is befolyásoló változásokra került sor kísszínpadjaink há- zatéján. Uső helyen minden­képpen azt az örvendetes tényt kell említenem, ami cseh, ma­gyar vagy szlovák vonalon már természetes: amatőr mozgal­munkban két olyan fiatalem­ber izmosodott meg, akik azóta hivatásos rendezőként, illetve dramaturgként a Magyar Terü­leti Színház Thália Színpadén is igazolják rátermettségüket. Alapjában véve pozitív jelenség az is, hogy a kerületi szemlé­ken két új kisszínpaddal, a rozsnyói (Rožňava) Fábry Zol­tán Ifjúsági Klub együttesével, valamint a fülekiekkel (Fil'ako- voj találkozhattunk. Néhány csoport, például a királyhelme- ci (Kráf. Chlmec) Vox Humana új rendezővel dolgozott. Azt viszont fájlaljuk, hogy a hisszínpadi mozgalomban hatá­rozott megtorpanás észlelhető a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) és a galántai járásban. Az előbbiben jelenleg egyetlen­egy felnőtt kisszínpad sem dolgozik, a galántai járásban három olyan vérszegény mű­sort láttunk, amelyek még fel­villanásokban sem emlékeztet­tek a néhány évvel ezelőtti em* lékezetes előadásokra. Némi visszaesés mutatkozik a kornál romi járásban, ez persze vi­szonylagos, hiszen innen mégis három csoport jutott el a kerü­leti fesztiválra s közülük keltő e Jókai-napokra. K isszínpadi mozgalmunk egyik idült betegsége, hogy az új csoportok egy része még az alapköve­telményekkel birkózik, de már felsőbb osztályba sze­retne lépni. Az idén az egyébként: lelkes kirölyhel-* meciektől láttunk hasonlót. A' Búcsúzik a lovacska című mű­soruk statikus és ötletszegény volt. A rendező ugyan újoncnak számít, de a tagok között több tapasztalt szereplő van, ezért nem Is értem, miért nem tud­tak jóval többet kihozni ebből a színvonalas megoldásokat kíná­ló szövegkönyvből. Jórészt ugyanezek a megállapítások ér­vényesek a rozsnyóiakra is, ha­bár Itt Krausz Tivadar rendező­ben sok fantáziát érzek. De a legzseniálisabb elképzelések sem érnek sokat a színpad tör­vényszerűségeinek, a műfaj sa­játosságainak alaposabb isme­rete nélkül. Az ifjú rendező A szem határa végtelen című mű­sorban a bántó didakticizmus és a színpadon ilyen formán el­képzelhetetlen népművelés há­lójába került, a Boszorkány­szombatban pedig a céltalan modernizmus és öncélú kísérle­tezés útvesztőiben tévedt el. Mindezek ellenére nem kötele­ző vigaszként írom le: kár len­ne, ha az együttes nem dolgoz­na tovább, mert fiatalok és vég­ső soron tehetségesek. E két csoportnál már maga­sabb szintre jutott a szintén most induló füleki kisszínpad. Pilinszky K—Z oratóriumára épülő műsoruk. Mázik István rendezésében több szív bemart dező, aki már a Jókai-napokon is több ízben bizonyított, ezút­tal a Próbaelöadás című műsor­ban nem tisztázta kellőképpen a mit, miért, hogyan alapvető rendezői kérdéseket, s ezért az egyébként érdekes szöveg eb­ben az előadásban eléggé szür­kére sikeredett, nem keltett kel­lő figyelmet a nézők körében. Egyik legrégibb és sok szép si­kert magáénak mondható együt­tesünk, az ipolysági (Šahy) Jó­zsef Attila irodalmi Színpad is mast akart hozni, mint a koráb­bi években. Vos Ottó figyelemre méltó dramatizációja és rende­zési ötlete azonban nem épült kellő pillérre. Lázár Ervin Sze­gény Dzsoni ás Árnyika című meséje nem lartalmaz olyan parabolákat. szimbólumokat, amelyek eredetit, megszívlelen­dőt sugallnának a felnőttek­nek vagy ebbe a korba lépő fia­taloknak. Izgalmas kísérletnek ígérkezett' Havasi Péternek, a kassai (Košice) Pinceszínpad rendezőjének elgondolása, aki a Bernarda Alba háza című drá­mából és mai irodalmi riportok­ból szerkesztett oratórikus já­tékot. A két szövegréteg azon­ban nem állt össze, nem is rí­melt egymásra s így az előadás sem hordozta azt az üzenetet, gondolatsort, amelyet a rende­ző közvetíteni akart. Nem volt hibátlan és stílusá­ban egységes a párkúnynánaiak (Štúrovo Nána) és a marcellhá­ziak (Marcelováj- műsora sem, mégis színvonalasabbnak, egy­ségesebbnek tetszett az előbbi­eknél. A Dániel Erzsébet vezet­te párkánynánaiaknak még több rendezői ötlet és jellemrajzá­ban árnyaltabb színészi játék szükségeltetik, hogy Labíche vígjátéka fordulatosabb, vérbő legyen. A marcelháziak műsora addig volt eredeti és kiváló, ameddig a Mátyás király lopni megy című játékukban tartani tudták a szatirikus, parabolisz- tikus hangvételt, Akkor tört meg a műsor lendülete, amikor bohózati, kabarétréfába illő megoldásokkal akartak hatást elérni. Soóky László tehetségét ismerve bízhatunk abban, hogy Komáromban egységesebb mű­sort láthatunk. i A legtöbb változás (rendező, szereplők) kétségtelenül a kassai Szép Szó Ifjúsá­gi Színpadba következett be, ám egyvalami csaknem válto­zatlan maradt: a színvonal. A Cantata profana c. műsoruk Gá- gyor Ildikó rendezésében, a ki­fejezőeszközöket, a megjelení­tés hőfokát tekintve is méltó a korábbi évek nagysikerű műso­raihoz. Számomra a legkelle­mesebb meglepetést ebben az évben a Komáromi Magyar Ta­nítási Nyelvű Gimnázium Iro­dalmi Színpada szerezte a Ros­télyos ablakon című műsorral. Gáspár Tibor letisztult, ponto­san funkcionáló részleteiben is kidolgozott rendezése, a szerep­lők, kulturált mozgása, szöveg- mondása és éneklése ritka szép és megdöbbentő művészi él­ményt nyújtott valamennyiünk­nek. A komáromiak sikere a mozgalom számára is érvényes következtetéssel szolgál egy­részt azzal, hogy önmagában nem a forma az üdvözítő, hi­szen az elavultnak tartott ora­tórikus játékkal Is lehet újat, művészit teremteni. S most a már említett nagyobb hullám­verés időszakában nem árt azt sem hangsúlyozni, hogy a ko­máromiak több éves szívós szak­mai munka után jutottak el a mai magaslatra. S ide csakis ez az egy út vezet, amit minden rendezőnek és szereplőnek is tudatosítani kell. Meggyőződé­sem. hogy a jövő héten kezdő­dő Jókai-napokon is hasonló következtetéseket vonunk majd le. SZILVASSY JÖZSEF- UU FBLMEK ~ SOLO SUNNY (NDK beli) Az utóbbi években talán egyetlen DEFA-film sem kel­tett akkora visszhangot, nem váltott (ki annyira ellentétes véleményeket, s kavart olyan heves vitákat, mint a Solo SuümM? Heteken át telt házak egyben agresszívvá és szemte­lenné alakítanak. Arról ábrán­dozik, hogy pop-énekesnő lesz, ezért hátat fordít a gyárnak, ahol dolgozik, s elszegődik egy harmadrangú pop-együttes­hez; velük haknizik, olcsu eszl­Renate Krössner Si/nny szerepében előtt játszották nem csupán ď Nemet Demokratikus Köztársa­ságban, hanem Nyugat-Berlin- ben, az NSZK-ban és Svájcban is. Vajon mi e siker tutka? Konrad Wolf fimje egy fiatal berlini lány lörténete; Sunny szakmunkásból lesz táncdal- énekesnő. E megfogalmazás azonban nemcsak hangzatos, hanem leegyszerfleftő is. Hi­szen a film nem egy karrier története. Sunny sok csalódást, szenvedést él meg, feladja a harcot, s megjárja az öngyil­kosság poklát is, míg megta­lálja önmagát, míg pop-éne­kesnő lesz, s igazi szólószámot énekel, amikor végre eléne­kelheti dalát, piely már nem egy szám a sok közül, hanem a csalódásokon és szenvedése­ken úrrá lett Sunny dala. Suniny nem született naiva, de nem fts egyértelműen sike­res ember. Ellentmondásos egyéniség, akit a körülmények (elvált szülők, boldogtalan gyermekkor, keserves évek a javítóintézetben, cinikus, kö­zömbös környezet, magányér­zet, önmagára való utaltság) sebezhetővé és féiszeggé, de A XVI. Bratislavai Líra előtt A Bratislava! Líra nemzet­közi könnyűzenei dalfesztivált, idén május 20-a és 23-a között rendezik meg Az idei fesztivál — a tervek szerint — szerve­zésben és színvonalban felül­múlja majd a tavalyit. A fesz­tivál színvonala viszont függ a könnyűzene jelenlegi helyzeté­től, a szerzők dalaitól, az elő­adók fellépéseitől, és nem utol­sósorban a társrendezők mun-* kajától. Néhány jelentős válto­zásra kerül sor. A központi rendezvényeket az újonnan felépült Szakszervezetek Házá­ban tartják, itt rendezik a ha­zai, illetve a külföldi szerzők és előadók versenyét. A repre­zentatív központi rendezvénye­ken kívül, a fiatalabb korosz­tály számára több ifjúsági hangversenyt rendeznek a ru- žinovi téli stadionban. Az elő­ző évekhez hasonlóan az idei rendezvény so roza tba n hel y et kapnak a sanzon és a folk képviselői is. A csehszlovák verseny ma­gasabb szinten való megvalósí­tását a múltban értékelték kul­túrpolitikai szerveink is. Fel­tételezzük, hogy hasonló mó­don rendezik meg az idei ver­senyt is, melynek során a zsűri — az elmúlt időszaktól elté­rően — már a rögzített felvé­telek közül választott. A nemzetközi szemlére a ha­sai fesztivállal párhuzamosan Jperiil sor. Ez lehetővé teszi a külföldi és a hazai alkotá­sok; alaposabb összevetését. A hazai művészek közül — akik a versenyen kívül lépnek fel í~- előnyben részesülnek azok, akik eredeti műveket adnak elő. Az új koncepcióból adódóan emelik a bemutatott művek eszmei, művészi színvonalát, bővítik azok műfaji gazdagsá­gát. A Csehszlovák Televízió valamennyi főmüsort közvetíti majd. A fesztivál rendezői különös érdeklődéssel várják a feszti­vál megnyitását, mivel a Szak- szervezetek Házában első ízben kerül sor könnyűzenei rendez­vényre. A kérdés még nyitott: mennyire felel meg az új szín­hely az ilyen jellegű fesztivá­lok lebonyolítására. Az előző években sok nehézséget oko­zott az akusztika. A szakembe­rek véleménye szerint a prob­léma végre megoldódott. Nem mondhatjuk el ugyanezt a te­rem befogadó képességéről, amely csak 1170 férőhelyes. Több könnyűzene-rajongó a fesztiválon fellépő énekesek és együttesek nevei szerint ítéli meg a rendezvény színvo­nalát. Az ilyen értékelés sze­rint is az idei Líra színvona­lasnak, érdekesnek ígérkezik. Május 20-án a hazai és nem-* zetközi verseny után fellép Jo­zef Laufer us együttese, a szovjetunióbeli. Aisi együttes, valamint a nálunk is közismert Gommbay Dance Band. Ez a jamaicai együttes a Jamaicai nap című dalával vált ismertté hazánkban. Május 21-én Bulgária egyiij népszerű előadója Cameiia To- dorov mutatkozik be, ezt kö-» veti a hazai VV-systém és Ma-* rie Rottrová fellépése a Plame- Mci együttessel. A külföldi vendégek közül Ammi Stewart, Anglia népszerű énekese szóra­koztatja a közönséget. Május 22-én a nálunk is is­mert NDK-beli Puhdys együttes lép a színpadra. Oj együttesé­vel, a Limittel mutatkozik be Miroslav Žbírka. Minden bi­zonnyal (kellemes élményt nyújt majd Hana Zagorová és Karéi Wagner együttesének fel­lépése is. Ismét bemutatkozik egy népszerű külföldi előadó. A nap vendége: az egyesült államokbeli Billy Preston. A fesztivál zárónapján, május 23-án elhangzanak a hazai és nemzetközi versenyek előző három napjának díjat aiyert dalai. Fellép továbbá a ma­gyarországi Neoton-família, Ja­na Kocianovát a Modus együtt tes és Václav Neckár a Bacily zenekarral. Az eddig említett fellépésekre a bratislavai Szak- szervezetek Házában kerül sor, este 20 órai kezdettel. A délutáni előadás a ruži- novi téli stadionban zajlik má­jus 22-én. Fellép a Fermáta, az ETC együttes, valamint Rudolf Dašek, Peter Lipa, Marian Var­ga. A külföldi együtteseket pe­dig az NDK-beli Reforms és a Puhdys, továbbá a szovjet­unióbeli Arzenál és a magyar-* országi Pirumis képviseli. Kó- már László a nemzetközi ver­senyben mutatkozik be. A résztvevők nevei biztatóak, pedig a felsorolás korántsem teljes. Reméljük, a Bratislavai Líra nemzetközi (könnyűzenei fesztiválról az idén már meg­állapíthatjuk, hogy ez a ren­dezvény nemzetközi viszonylat­ban is méltó helyeit foglal el. PAPP SÁNDOR rád műsorokban lép' fel, füstös, italgőzös szórakozóhelyeken. Talán erre vágyik Sunny, ez az életcélja? Csupán kenyér- kereseti forrást lát az ének­lésben, mint a többi társa? Korántsem. Sokkal igényesebb önmagával és másokkal szem­ben is. S nem csupán a mun­kában, hanem a magánéletben, a szerelemben is. Válságba, összeütközésbe ke­rül — önmagával és környeze­tével is. Rettenetes erőfeszítés* sel gyűri le testi-lelki kiszol­gáltatottságát, egyéni és tár­sadalmi szinten egyaránt. S a befejező képsorokban, amikor egy dzsessz-együttessel végre elénekli dalát — több ez a dal egy szólónál: útkereséseinek, gyötrelmeinek, bukásainak es talpraállásának a dala. Győze­lem vagy vereség? Egyértelmű happy end? Is-is. A kérdés nyitva marad, mert ugyan ki tudná megjósolni, hogy egy amatőr együttes befut-e az él­mezőnybe, a neve felkerül-e a sikerlistára, vagy névtelenül szétesik anélkül, hogy bárk’i felfigyelne rá. Konrad Wolf, a nálunk is is­mert tekintélyes rendező siker^ rel kerülte el a téma búik ta­tóit és közhelyeit. Kegyetlen őszinteséggel mutatja be Sun- ny gyötrelmeit és erőfeszíté­seit, teret hagy a nézőnek a történtek végiggondolására. Al­kotása üde tempójú, rendkívül meggyőző és hiteles. A Sun- nyt alakító Renate Krössner a film egyik nagy megiepelése. Jogosan kapta meg a tavalyi nyugat-berlini filmfesztivál leg­jobb női alakítás díját. SZOKNYAVADÁSZ _______(francia) >_______ Kö zömségcsalogató ez a fran­cia film, nem csupán fordula­tos cselekménye, s a szerep­lők neve, hanem a címe és a műfaja miatt is. A Szoknya- vadász ugyanis komédia es szerzője Philippe de Broca, az egyik legsikeresebb francia vígjátékrendező. Most bemutatott filmjének központi alakja egy zongora- művész, aki a nőkért legalább annyira rajong, mint a zené­ért, Sőt, a gyengébb nem mint­ha a művészetnél is jobban iz­gatná. Voltaképpen már nem is olyan nagy művész, mint fiatalabb éveiben, képtelen újat nyújtani, csupán a régi dicső­ségből él. Felaprózza magát, de nem a zenéért, idejét, ener­giáját a nők vonják el: volt feleség, új feleség, család, ba­rátnő, régi szerelem, új isme­retség ... Szerencsétlen flótás naphosszat lohol az egyiktől a másik karjába ... A szellemes és ötletekben gazdag francia vígjáték jel­lem- és helyzetkomikumra épül, s a középponban a szók- nyavadász, akit Jean Rochefort alakít. Játékát mély lélektani ismeret, megragadó erő jellem zi, -ym­1981. V 12.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents