Új Szó, 1981. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1981-05-22 / 119. szám, péntek
A megtalált stílus ^Zenés komédia a Magyar Területi Színházban Bernardától Hamletig Beszélgetés Ivan Tenorioval, a Kubai Nemzeti Balett koreográfusával „Rég nem látott sikerrel mutatták be Komáromban (Komárno) a MATESZ művészei Konräd. József érdemes művész rendezésében, Simon István a Szélestenyerű Fejenagy és a többi tisztességesek című zenés komédiáját, amelynek zenéjét Rónai Pál szerezte.“ — Idézhetném egy iképzeletbell tudósításból, amely mint minden, ami ebben a publicisztikai műfajban születik a tényekre koncentráló tömörítése és egyszerűsítése az eseményeknek. Komáromban természetesen több is, más is tapasztalható vo1' A jelek szerint a kiteljesedés állapotába jutott Konrád Jó zsefnek ez a törekvése, amely- lyel egy sajátosan egyéni rendezői stílus kialakításán fáradozik. A színpadi cselekmény, a színészek dikclója, gesztusaiknak rendszere, a díszlet és a jelmez minden tekintetben először volt szerves része a rendező megálmodta játéknak. Ehhez a ■megállapításhoz feltétlenül utalnom kell két karábbi •endezésére, ahol tudatosan építkezve teremtette meg az egyre inkább éretté vá- :ó stílus jegyeit, eszközeit. a orma gondola- U tartalmakhoz idomítható, rugalmas határait. Míg Mikszáth Beszélő köntösében a klasz- szikus szöveg korszerű, mai értelmezhetőségét próbálta ki a jellem- komikum segítségével, addig Gogol Revizorában a helyzet- komikum hang- súlyozásával egy későbbi szintézishez teremtett önmagának és a színészeknek iskolát. Kétségtelen, hogy az egyre szapo rodó Gogol-értelmezések között ezt a fajta megközelítést nem fogadta egyértelműen helyeslő kritika. Utólag visszatekintve: Konrád József akkori rendezése is a fent említett célt követte. Mi is volt ez a cél? Milyen •Is a megtalált stílus? Miért •tartom rugalmasan alkalmazhatnak a komédia műfajában? Elsősorban: e forma goi időin ti meghatározottsága, eszmeileg a színház leghaladóbb, leg- népibb hagyományaira való alapozottsága és nem kevésbé a külsőségek, a képiség minden alkalommal funkcionális 'letisztultsága miatt. Problema- tikusabbnak, az eredmény szempontjából is nem kiteljesedettnek tartom a rendező—színész kapcsolat — pontosabban: a színész — helyét ebben a stílus-törekvésben. Konrád a konkrét, figurákhoz kötődő elképzeléseihez nem mindig találja meg a legmegfelelőbb alkatú, felkészültségű, karakteri- záló képességgel alkotó színészt. Ez legkevésbé a rendező hibája. (A szímészstátuszok számának szűkössége, a magasabb szintű képzés hiánya, az utánpótlás esetlegessége önálló problematika színházunk társulatainál.) A keresett stílushoz Konrád József megtalálta az esztétikai elveket is, amelyekről Mihail Mihajlovics Dahtyin szovjet esztéta A népi nevetéskultúra és a groteszk című tanulmányában is ír. A népi humor, a népi mulattatás középkori, reneszánsz hagyományaira és múlt századi vásári komédiáira támaszkodva állította színpadra Simon István Petőfi szellemében fogant komédiáját. Ahogyan Bahtyin az említett tanulmányában, úgy Konrád a színpadon törekszik a vaskos népi humor, a tenyeres-talpas játékmodor, a naív, ám gondolkodásában ravaszságokra is hajlamos bohóckodás, a jóízlés határain belül mozgó természetes testiség rehabilitására. Ennek során nem feledkezik meg a népi komédiázás legfontosabb értékéről, a szinte naprakészre aktualizált paródiáról sem. A néző nevetése ebben az esetben nem megbocsátás a kipellengérezett hibákkal szemben. A darab falusi miliője, hőseinek hasonlatossága a mai falvak lakóihoz a tájolás során feltételezhetően más Zenélő emlékmű Zenélő emlékművet állítottak fel az egyik kazah faluban a több mint egy évezrede élt népi költő és dalszerző, Kor- kut tiszteletére. Öt tartják a kazah hangszeres népzene megteremtőjének. Az emlékmű régi vonós hangszerre, kobozra emlékeztet, melynek belsejében egy miniatűr orgonát helyeztek el. Ha fúj a szél,, az orgona halk dallamot játszik. APN — LV és más momeniumokuát készteti nevetésre a publikumot. Még eredményesebb lehetne az a rendező formavilág, amely az életünkben fellelhető gyarlóságokról többrétegűén, az értelemre ható, gondolkodtató humor eszközeivel is gyarapodva szólna. Petőfi hőseposzának, A helység kalapácsának Simon István által modernizált parafrázisa a lehető legjobb alapanyagnak bizonyult Konrád József rendezői elképzelésének megváló* sításához. Ám, amint azt a fentiekben már említettem, aligha tehette volna a színészek tudatos támogatása nélkül. Szemérmetes F.rzsók szerepében Varsányi Mária egyfajta ka t allzátor-j e l lem el f orm á 11 meg. Asszony volt, aki. a falu kocsmájában összegyűlő férfiaktól nemcsak nemük adta előnyöket, de információt, híreket is gyűjt. Azokat a maga hasznára fordítva adja-veszi. M egf or in á 1 á sba n S zeni érmet es Erzsók a ravaszságát, a testi vonzását magánérdekeinek megfelelően használja fel. Végül, a nagy leleplezéskor derül ki, hogy nincs egyedül. Márta, akit Szentpétery Aranka alakít és a Kisbiróné, Fe- renczy Anna megformálásában nem kevésbé kikapósak, nem kevésbé hamiskodó'k, intriku- sok. A darab egyetlen szereposztási melléfogása volt a Mesélő. Somogyi Anikónak sem alkata, sem orgánuma nem felelt — nem felelhetett — meg a feladatra. Nő egy férfi szerepében — sajnos, Konrád Józsefnek ez gyakori rendezői megoldása. Nem tudni színészhiány, vagy sajátos elképzelés az oka. Bármelyikről Is van szó, ez a darab egyetlen gyenge pontja. Ezért is indul nehézkesen az első jelenet. Holocsy István mindvégig pontosan tudta, hogy Szélestenyerű Fejenagy a lelki tehetetlenségét, fizikai agresszivitással pótolja. Operaénekesi pózai nagyszerű paródiáját adták a fennkölten üres embernek. Harangláb szerepében Simon Kázmér a gyáva intrikust formálta meg. Biztatója, segítője a titkon és gyáván szerelmes Kántornak, akit Boráros Imre alakított. Az így létrejött „triumvirátus“ pontosan megvalósította a rendező formavilágába illő, a commedia delľarte jegyeit vi- selő verekedési jelenetet, ahol az ügyesség, az akrobatika is szerepet kapott. Ennek kapcsán fontosnak tartom kiemelni Boráros Imre teljesítményét. A' figura a legjobb elown-i hagyományokból építkező, Buster Keaton és Charlie Chaplin teremtette kisemberekre emlékeztetett. Boráros egyike azon színészeinknek, akik nem szeretik a skatulyákat, a rájuk szabott kényszerzubbonyokat, s alkalomadtán egész lényükkel képesek a megújulásra. Bugár Gáspár Siket Dombija és Rozsár József Rezes Pén- teke telitalálatként hatott. Kettősük mindvégig kidolgozott jelenetsorokat produkált. Pöthe István a Kisbíró szerepében tőle régen látott biztonsággal játszott. Késes jelenete az előadás egyik feledhetetlen momentuma. Gombóc Mihály önkéntes rendőrt, Ropog józsef alakította. Ö olyan színész, aki az ilyen feladatokat sem oldhatja már meg a tarsolyából előhúzott rutinnal. Tudása, képessége többre rendeli. Fazekas Imre Ragarja szerepében ezúttal mintha halvád nyabb lett volna a szokottnál, Ennek kapcsán ikell elmondanom, hogy a komédiázás és a komédia konrádi felfogása, maximális szellemi és fizikai készenléti állapotot kíván a színésztől, ami a játéknak biztosított szabadság tágasságától adódik. Nem teszi végrehajtó géppé a színészt, figuráján be* lül építkezhet, felszabadulhat. Természetesen ezzel együtt nehezebb is a dolga, hiszen azonnal feltűnik a nézőnek, ha va* lamenyikük rutinból, a jól bevált fogások bármelyikéhez is nyúl, és üressé válik a figurája. Végezetül: a dolog leegyszerűsítése lenne a bemutató sikerét a zenés komédia műfajának tulajdonítani. Mindenképpen a megtalált stílus tartalmi és formai többrétűsé* géről beszélhetünk. Ez még inkább maradandó eredményeket hoz majd, ha a már eddig is meglevő, értelemre ható humort tudatosabban és bátrabban alkalmazza a rendező. Ugyanígy a gazdagodást szolgálná az improvizatív elemek gyarapítása. Természetesen ez a nehezebbik, állandó frissességet kívánó feladat. Ügy vélem, ez a tudatosan kifejlesztett konrádi stílus további fejlődésének az útja. ÜUSZA ISTVÁN Nincs díszlet, nincs jelmez, nincs egyetlen kézzel fogható eszköz sem, amely kiindulópontot jelenthetne Pepe el Romano és Adela életre keltőinek. De szól a zene, F. Barroso visz- szafogott indulatokkal teli muzsikája, amely pontosan idézi Bernarda Alba házának légkörét; érzelmeket borzol, látomásokat kelt, mozdulatsorokat köt össze és vágyakat ébreszt. Táncos és koreográfus egyformán keresi a megfelelő lépéseket, kézmozdulatokat, arckifejezéseket, amelyek hangsúlyosabbá teszik az érzelmi viharokat és győzelemre viszik az emberi szenvedélyt. Este kilenc óra van; alacsonyabbak az ugrások, pontatlanabbak a fordulatok, jobban simul a testhez a trikó. Ivan Tenori o, a Kubai Nemzeti Balett koreográfusa mit sem törődik az idővel. Lépéseket variál, mozdulatokat bont és újakat Épít, amíg a két táncos közelebb nem kerül Lorca hőseihez. • Az első információ, ame- lyet megtudtam önről, beval- lom, csodálkozást váltott ki bennem. 1957-ben színészként kezdte pályafutását. Nem hiszem, hogy van még egy neves koreográfus, aki ezt eb mondhatja magáról. — Én sem gondoltain, hogy így alakul a sorsom — mondja ta kubai koreográfus, aki vendégként Rernarda Álba házát állítja színpadra a Szlovák Nemzeti Színházban. — A havannai dráma művészeti stúdióban csupa olyan darabban kaptam szerepet, amelyekben a szöveg mellett a mozgás dominált. Főleg Lope de Vega, Brecht ós mai kubai szerzők műveit játszottuk, s ezek úgy kerültek színre, hogy az előadók állandóan mozgásban voltak. Egy idő múlva aztán rájöttem, hogy ha táncolni fogok, akkor sem fáradok el jobban, mint például egy klasszikus spanyol darabban. Emlékszem. Brecht Kaukázusi krétakörében már úgy vettem részt, hogy közben a kortárs táncművészeti társulat előadásaiban vendégszerepeltem. Ezt úgy értse, hogy egy este két színházban játszottam. A Krétakörben az első és negyedik jelenetben léptem fel, a közbeeső időt pedig a város másik pontján táncosként töltöttem. • A prózai együttestől el" fordulva merőben másfelé kanyarodott a pályája, hiszen a drámát balettre cserélte fel, de a kortárs táncművészen társulatnál sem töltött hosszú időt. Mi volt az oka, hogy itt sem tudott gyökeret ereszteni? — Első jelentősebb kompozícióm, az Oratórium, heves vitákat váltott ki, hiszen ez az expresszionista koreográfia azokról rántotta le a leplet, akik képmutatásukat vallásossággal takarták. Akkor találkoztam Alicia Alonsóval, n Kubai Nemzeti Balett világhírű táncosával és igazgatójával, aki bízott bennem és fokozott figyelemmel kísérte munkáimat, s amikor felkért, hogy legyek a Nemzeti Balett koreográfusa, örömmel mondtam igent. • Ön vitte először kubai balettszínpadra Debussytől A tengert, s Lorca halála óta eddig csak önnek sikerült bemutatni Spanyolországban a Bernarda Alba házát. — Debussy tulajdonképpen azért volt rám nagy hatással, mert Kubában a tenger nem pusztán vizet, hanem életet is jelent. Ezt próbáltam megfogalmazni a táncban is, amely az ember és a tenger egyszer vad, lüktető, máskor meghitt, nyugodt kapcsolatáról szólt. A Bernarda Alba házát 1975-ben mutattuk be; azóta eljutottunk vele Kanadába, az Egyesült Államokba, Mexikóba, a Szovjetunióba, a közelmúltban pedig Magyarországra is. • Néhány héttel ezelőtt egy jónevű közép-európai balett - együttes Lorca életéből adott kereszt metszetet, amelyben a koreográfus háromperces jelenettel is érzékeltetni tudta Bernarda Alba házának elviselhetetlen légkörét. Az ön kompozíciója csaknem félórás, érdekel hát, mi ragadta meg ennyire a fantáziáját? — A ház légkörének érzékeltetésére szerintem is elég néhány perc, engem azonban maga Bernarda Alba egyénisége provokált. Az, hogy Franco vagy Hitler szelleme uralkodik benne, hiszen ő is diktátor. Valójában a Bernarda miatt ölték meg Lorcát, mert a darab politikuma akkor is érezhető volt. Es ezt tartottam özem előtt a koreográfiában is, amelyet áthat a spanyol tánc. mégsem szolgál a mű alapjául. Ha nem így lenne, elveszett volna a darab általános jellege. Ráadásul Bernarda másképp mozog, mint a lányai; a néző azt hiszi, nem is balerina táncolja. • Korábbi alkotása, a Carmi- na Burana is dacol az idővel, hiszen tíz éve tartja műsorán a Kubai Nemzeti Balett. Most mire készül, mi a soron következő bemutató? — A Hamlet. Mert a „lenni vagy nem lenni“ kérdés évek óta foglalkoztat. Két esztendeje keresem a zenét a darabhoz, most már eléggé leszűkítettem a kört, mert véglegesen úgy döntöttem, hogy kubai szerzők müvei szólalnak majd meg. A táncosok korabeli jelmezben jelennek meg a színpadon, de a darab végén már nemcsak a ruhájukat, hanem a mozdulatvilágukat is mai stílusjegyek hahatározzák meg. Hamlet, kezében Che Guevara naplójával, a színpadról a nézőtérre sétál majd és akkor hangzik fel az ismert monológ. G. SZABÓ LÁSZLÓ FELEJTHETETLEN ELMENTEK A PRÁGAI tavasz hangversenytermeiből Az előző évekhez hasonlóan az idei Prágai Tavasz is a világ neves előadóművészeinek találkozóhelye. Erről tanúskodnak a fesztivál (megnyitása óta elhangzott koncertek. A Prágai Tavaszt az idén újra Smetana Hazám című szimfonikus művének előadásával nyitották meg. A nyitóhangverseny ünnepélyességét növelte, hogy a cseh nemzeti zene egyik legértékesebb és legigényesebb művét az idén első ízben az ősrégi prágai vár Ulászló-termében adta elő a Cseh Filharmónia Václav Neii' mann nemzeti művész vezényletével. Az ismert, több mint száz évvel ezelőtt született Smetana-mű tolmácsolása nagy élményt jelentett a közönségnek és a szakembereknek egyaránt. Világszerte magas művészi színvonalú versenyként tartják számon a Prágai Tavasz nemzetközi zenei fesztivált. Népszerűségét bizonyítja, hogy az idén 30 ország több mint 300 fiatal művésze (korhatár 30 év) vett részt a különböző fúvóshangszerek versenyében. A múltban sok ifjú előadóművész számára a Prágai Tavasz versenyében elért helyezés jélentette a nemzetközi elismerés, a művészi karrier kezdetét. A klarinétversenyben Vlastimil Mareš, fagottjátékban pedig Ľuboš Huček nyerte el a fesztivál arany emlékérmét. Fuvolában Jana Pastriíáková és a norvég Ingei Oien szerezték meg az ezüst emlékérmet. A 45 oboajátékos közül a francia David Walter lett ezüstérmes (az aranyérmet ebben a versenyben a zsűri nem ítélte oda). A győztesek telt ház előtt mutatkoztak be a Dvorák- teremben a fesztivál közönségének. A CSKP megalakulása 60. évfordulójának tiszteletére a Kultúrpalota kongresszusi termében ünnepi hangversenyen első ízben hangzott el a „Himnusz a kommunista párthoz“, melyet Vítézslav Nezval szövegére Jirí Pauer nemzeti művész komponált. A szocialista zeneművészet optimizmust sugárzó kortárs alkotását a Prágai Filharmonikusok és a Csehszlovák Rádió Énekkara, valamint a Cseh Filharmonikus Zenekar szólaltatta meg František Vaj- nar vezényletével. Az est felejthetetlen élménye volt Dmitrij Sosztakovics hegedűre és zenekarra írt koncertjének előadása Viktor Tretyakovnak, az OSZSZSZK nemzeti művészének közreműködésével. Tretyakov előadását a művel való teljes azonosulás és technikai bravúr jellemezte. A Kultúrpalotában megrendezett hangverseny Antonín Dvoŕák VI. D dúr szimfóniájának színvonalas előadásával zárult. A fesztivál első hetének nagy eseménye volt a budapesti Bartók Kvartett fellépése. Ez a magyar kamarazenekar 23 éves fennállása alatt tekintélyt, nemzetközi elismerési vívott ki magának. Prágai szereplése is méltó nemzetközi hírnevéhez. Könnyedséggel szólaltatták meg Mozart G dúr vonósnégyeséi, tanúságot téve egyéni stílusérzékükről, technikai tudásukról. Következő műsorszámukban Bartók 2. hegedűvonósnégyesét keltelték életre. Meggyőzően tolmácsolták a szerzőnek a visszásságokkal teli világ emberének sorsáról szóló vallomását. A budapestiek színvonalasan tolmácsolták Janáček 2. vonósnégyesét is, a közönség szűnni nem akaró lelkes tapsát pedig egy Dvorák és egy Schumann- részlettel (köszönték meg. MOLNÁR ANGÉLA 1981. V. 22.
