Új Szó, 1981. május (34. évfolyam, 102-126. szám)
1981-05-22 / 119. szám, péntek
Adottak o feltétetek d CSKP XVI. kongresszusán kifőzött program leljesíléséliez MILOŠ JAKEŠ VÁLASZTÁSI BESZÉDE KLADNŐBAN rj szó 1981. V. 22. A Nemzeti Front képviselő- jelöltjeiként állunk Önök elé, hogy számot adjunk az elmúlt időszakról és támogatásukat tkérjük a választásokban és a Nemzeti Front választási programjának teljesítéséhez, amely a CSKP XVI. kongresszusának határozataiból, hazánk 1981— 1985. évi gazdasági és szociális fejlesztésének fő irányaiban rögzített feladatokból, valamint a kerületek, a járások, a városok és a községek választási programjaiból tevődik ösz- sz>e — mondotta kladnói választási beszédének bevezető részében Miloš Jakes, a CSKP, KB Elnökségének tagja. A CSKP XVI. kongresszusa óta rövid idő telt el, mégis elmondhatjuk, hogy a kongresz- szuson jóváhagyott program az egész Nemzeti Frontnak, szerveinek és szervezeteinek, népünk döntő többségének nagy támogatására talál. Ez azért van így, mert ez a program a fejlett szocialista társadalom további építésének, a hazánk felvirágoztatása és a nép boldogsága javára végzett munkának, valamint a béke .megszilárdításáért folytatott küzdelemnek a programja. Nem véletlen az a körülmény, hogy a kongresszusi határozatok ily nagy érdeklődésre találnak. Néhány napja megemlékeztünk arról, hogy 60 éve a munkásosztály a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és Lenin hatására megalapította forradalmi pártját, a CSKP-t. Pártunk a dolgozó népet és hazánk nemzeteit szolgálja. Az emberek meggyőződtek arról, hogy a CSKP politikájában a szavak összhangban állnak a tettekkel, s a párt egyetlen érdeke a nép jóléte. Az elmúlt időszakban elért eredményeket a CSKP XVI. (kongresszusa és a Nemzeti Front Központi Bizottságának ülése értékelte. Ezek lépten- nyomon láthatók minden egyén, község, járás az egész ország életében észlelhetők. A legfontosabbnak azt tartjuk, hogy elsősorban a Szovjetunió és a többi szocialista ország, valamint a világ békeszerető erői erőfeszítéseinek köszönhetően sikerült megőrizni a békét. Ez nekünk lehetővé tette a békés munka folytatását, a gazdasági és szociális fejlesztési programok teljesítését. A tőkés országoktól eltérően, ahol az inflációnak és a világpiaci árak emelkedésének 'következményeit a dolgozók vállára rakják, ahol emelkednek az árak, és fokozódik a munkanélküliség, miközben a monopóliumok növelik nyereségüket, mi ugyanúgy, mint a többi szocialista ország, ezt az utat elvetjük. Olyan megoldásra törekszünk, amely a dolgozók érdekeivel összhangban nem korlátozza szociális és létbiztonságukat. Ha biztosítani akarjuk a további szociális és gazdasági fejlődést, nincs más kiút, mint* hogy leküzdjük a gyengéket, növeljük a hatékonyságot és a gazdaságosságot, javítsuk a munka minőségét, növeljük minden dolgozó teljesítményét. Amint ezt Gustáv Husák elvtárs, a XVI. pártkongresszuson előterjesztett jelentésében kifejtette: „E fordulat elérése olyan feladat, amely nagy sürgősséggel áll előttünk“. A CSKP XVI. kongresszusán kitűzött szociális és gazdasági célok eléréséhez adottak a reális feltételek: erős gazdasági alapunk van, munkásosztályunk szakképzett, tudományos-műszaki alapunk szilárd. Hű barátaink és szövetségeseink vannak a szocialista országokban a Szovjetunióval az élen. Gazdasági erejük és nemzetközi tekintélyük évről évre nő, s a velük kifejtett együttműködésünk mélyül. Az lesz a döntő, hogyan tudjuk kihasználni lehetőségeinket, nagy tartalékainkat ós erőforrásainkat, mert a nemzeti jövedelmet 14 százalékkal úgy kell növelnünk, hogy gyakorlatilag nem támasztunk további igényeket a nyersanyag- és az anyagfelhasználással szemben, s a felhasznált meny- nyiséget csak minimálisan növeljük. A feltételeket ehhez csak a gazdaságosság növelése, a takarékosság és a munka minőségének javítása útján teremthetjük meg, egyidejűleg szükség van a tudomány és a technika vívmányainak gyorsabb érvényesítésére, a dolgozók kezdeményezésének széles körű fejlesztésére és felhasználására, valamint szerkezeti átalakítások végrehajtására az iparban, elsősorban úgy, hogy népgazdaságunkat jobban bevonjuk a nemzetközi szocialista munkamegosztásba, mindenekelőtt a Szovjetunióval együttműködve e téren. A népgazdaság fűtőanyag- és fémellátása elsőrendű feladat. Ezzel összefüggésben a kladnói bányászokra és kohóipari dolgozókra pótolhatatlan szerep hárul. A népgazdasági szükségletek kielégítése, a hatékonyság növelése, valamint a fűtőanyag- és a nyersanyag-takarékosság szempontjából is nagy jelentősége van a fémhulladék, az üveg, a papír és más anyagoik gyűjtésének. Ezért erre a nemzeti bizottságoknak és a vállalatoknak nagy gondot kell fordítaniuk. Ez a munkahelyi és a közvetlen környezet fejlesztését is elősegíti. A táplálkozásnak, a közélelmezésnek pótolhatatlan szerepe van az életszínvonal emelésében, a nép megelégedettségének biztosításában. Ezért az elmúlt időszakban nagy súlyt helyeztünk a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésére. Ennek alapvető útja azon liosz- szú távú stratégiai irányvonal megvalósítása, melynek célja az önállátásunk fokozása, a közélelmezés további javítása saját erőforrásainkból. A jövőben is erre törekszünk. Mindez megköveteli a mezőgazdasági termelés hatékonyabbá tételét, a hektárhozamok és a haszonállatok jövedelmezősége növelését. A megoldás kulcsa a növénytermesztés fejlesztésének meggyorsítása oly módon, hogy kielégítse az állattenyésztés szükségleteit. Az egy főre jutó évi 85 kg-os átlagos húsfogyasztással, 277 liter tejfogyasztással, és 315 tojás fogyasztásával Csehszlovákia az elsők közölt van a gazdaságilag fejlett európai országok körében. Az a célunk — amint ezt a CSKP XVI. kongresszusa is kiemelte —, hogy megtartsuk a húsfogyasztás magas szintjét, javítsuk a húsipari termékek összetételét, növeljük a tejtermékek fogyasztását és bővítsük választékukat, s ugyancsak növeljük a gyümölcs- és a zöldségfogyasztást. Arra törekszünk, hogy az élelmiszerek minősége, összetétele és tartóssága lehetővé tegye az ésszerű és egészséges táplálkozást, ügyelnünk kell arra, hogy az alacsony élelmiszerárak ne vezessenek az élelmiszerekkel való gazdaságtalan bánásmódhoz. Az állattenyésztést a hazai takarmánytartalékok alapján fogjuk fejleszteni. Ezért helyezünk akkora súlyt a szarvas- marha-tenyésztésre, valamint a tömegtakarmányok előállítására és felhasználására. Mindenekelőtt szükséges, hogy minden mezőgazdasági üzem törekedjen megfelelő takarmány- alap létrehozására, mennyiségileg is, de különösen minőségi szempontból, törekedjen továbbá a még mindig jelentős betakarítási, tartósítási és raktározási veszteségek csökkentésére s általában a takarmányokkal való jobb gazdálkodásra. Amint ezt a XVI. kongresz- szus megállapította, a mező- gazdaságnak ez a legnagyobb tartaléka. Ezzel együtt gyorsabban kell leküzdeni az egyes mezőgazdasági üzemek — különösen a hasonló feltételek között gazdálkodók — eredményei közötti Indokolatlanul nagy különbséget. A növénytermesztés hatékonyabbá tételének fontos előfeltétele a földalapról való gondoskodás, a földek termékeny- nyé tétele és teljes hasznosítása. Mindeddig nem sikerült lényegesen korlátozni a mező- gazdasági földterület csökkenését. Ez a csökkenés a hatodik ötéves tervidőszakban 185 000 hektárt tett ki, ami két nagy járás területének felel meg. Ezt nem nézhetjük tovább tétlenül. Ezt a társadalmi értéket és pótolhatatlan termelőeszközt a már jóváhagyott törvény értelmében védelmeznünk kell és intenzíven fel kell használnunk. Ez nemcsak a mezőgazdasági dolgozók ügye, hanem a vállalaton belüli irányító szerveké, s különösen a nemzeti bizottságoké, mint állam- hatalmi és -igazgatási szerveké is. A nagyüzemileg nem megművelhető földeket használatra ki kell adni ikiskertészek- nek és kisállattenyésztőknek, legyenek akár földművesszövet- kezeti tagok, munkások, hivatalnokok, nyugdíjasok, ki kell terjeszteni a szerződéses állathizlalást, a háztáji, valamint a gyümölcs- és zöldségtermesztést. Ez nagyon hasznos tevékenység, az önellátás és a belpiaci ellátás erősítését szolgálja. így kell ezt a tevékenységet értelmezni és sokoldalúan támogatni kell. Az e téren meglevő tartalékokat gyorsan tel kell használni. A mezőgazdasági termelés intenzifikálásával az önellátás növelését a hetedik ötéves tervidőszakban megfelelő beruházásokkal, gépek, vegyipari kellékek és más termékek szállításával támogatjuk. A beruházásokat a prioritásokra kell összpontosítani. Ezek közé tartoznak a föld termékennyé tétele, a takarmáoytermesztési, a szarvasmarha-tenyésztési, a gyümölcs- és zöldségtermesztési programok, valamint a veszteségek csökkentését célzó intézkedések. A mezőgazdasági termelés ma nemcsak a mezőgazdasági dolgozók és a természeti viszonyok függvénye, hanem egyre nagyobb hatással van rá a tudomány és az ipar, a gépesítés és a kemizálás. Ez annak a következménye, hogy a mezőgazdaság iparszerüvé vált, amiben megnyilvánul a munkás-paraszt szövetség további erősödése. Fokozatosan megteremtjük a feltételeket ahhoz, hogy a gépekből és a pótalkatrészekből, amelyek hiányát jogosan bírálják, elegendő legyen. Arra is törekedni kell azonban, hogy ezeket a rendszerint nem olcsó gépeket hatékonyan kihasználják és karbantartsák. Számítunk ezenkívül a szállított műtrágyák, védőszerek és biofaktorok mennyiségének növelésére, hiszen ezek a mezőgazda- sági termelés intenzifikálásá- nak fontos eszközei. A mezőgazdaság fejlődése alapján az élelmiszeripar fejlesztéséről is gondoskodunk. Az élelmiszeripar piaci szállításait 1985-ig 11,8 százalékkal kell növelni. Alapvető’ feladat, hogy biztosítsuk a mezőgazda- sági termékeik nagyfokú értékesítését, növeljük a termékek tartósságát és célszerűen hasznosítsuk az élelmiszeripari termelés melléktermékeit. A nők munkájának megköny- nyítése érdekében több készés konyhakész étel kerül piacra. Ugyancsak nagy gondot fordítunk arra, hogy elegendő minőségű csecsemő- és gyermektápszert állítsunk elő. Törekszünk arra, hogy több élelmiszer, különösen hús- és húsipari termék kerüljön a piacra fogyasztói csomagolásban. A mezőgazdaság igényes feladatai megkövetelik a koncentráció és a szakosítás határozott fokozását, a tudományos ismeretek jobb érvényesítését, a szervező és az irányító munka javítását. Mindazok, akik a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban dolgoznak, nagy felelősséggel tartoznak azért, hogy a közélelmezés magas színvonalú legyen. Kifejezzük azt a meggyőződésünket, hogy ugyanúgy, mint eddig, ezután is becsülettel helytállunk. A környezetvédelem a következő időszak fontos gazdasági és szociális fejlesztési feladataink közé tartozik. Pártunk és szocialista trásadalmunk ezeket a kérdéseket az életszínvonal oszthatatlan részeinek tartja. Törekszünk ezért azon problémák megoldására, amelyek az ipar és az ásványkitermelés íejlődése következtében keletkeztek. A fő cél az, hogy megőrizzük a levegő és a vizek tisztaságát, a természet értékeit. Ezért erősíteni és szigorítani kell annak ellenőrzését, hogyan tartják meg a törvényben megszabott normákat a vállalatok, a szervezetek és az egyének. A nemzeti bizottságoknak jobban kell ügyelniük arra, hogy működési területükön ne történjen fegyelmezetlenség és hanyagság a vállalatok és a lakosok részéről. Jobban kell végrehajtani a nem beruházási jellegű rendelkezéseket, meg kell követelni, hogy rend legyen az üzemek, a lakóházak, az építkezések és a mezőgazdasági objektumok környékén, hogy ne szennyezzék a környezetet istálló- és műtrágya káros anyagaival, silólevelekkel. Gondoskodni kell arról, hogy a hulladékot kijelölt és rendben tartott gyűjtőhelyekre szállítsák. Egyúttal törődni ikell azzal, hogy minden feldolgozásra alkalmas hulladéknyersanyag visszakerüljön a termelésbe. Nem utolsósorban a városok és a községek szebbé tétele hozzájárul a zöldövezetek területének növeléséhez, a tisztaság és a rend fenntartásához. Nagyra kell értékelni azt, hogy a nemzeti bizottságok zöme ezt beiktatta a választási programokba. A népgazdaság további fejlődését, a kitűzött célok elérését, a népgazdaság intenzifiká- lását, a gazdaságosság növelését és a társadalmi munka terme 1 éke n y sé gének fokozását mozdítják elő a népgazdaság tervszerű irányítási rendszerét tökéletesítő intézkedések. Az új formák érvényesítése nem lesz könnyű, konfliktusoktól mentes, de ha előre akarunk jutni, ezen az úton keli haladnunk. Olyan légkört kell teremtenünk, amelyben mindenki elgondolkozik arról, hogyan dolgozhat jobban, nagyobb teljesítménnyel és gazdaságosabban, mit tehet azért, hogy kisebb erőforrásokból többet hozzon létre. A jutalmazásban az érdemek elvét kell érvényesíteni, s nemcsak a munkásság, hanem a vezető dolgozók és a műszaki adminisztrációs dolgozók körében is. A tökéletesített irányítási rendszer érvényesítése nagyobb aktivitást, rugalmasságot, egészséges vállalkozó szellemet és határozottságot követel meg a vezető dolgozóktól, s szükségessé teszi, hogy a dolgozókat aszerint helyezzék el, mennyire képesek teljesíteni a reájuk bízott feladatokat. A párt- és a társadalmi szervezeteknek, a nemzeti bizottsá. goknak és képviselőiknek támogatniuk kell azokat, akik nem félnek a felelősségtől, akik megkövetelik a feladatok idejében történő és minőségi teljesítését, akik igényesek és érvényesítik a társadalmi érdekeket. A nemzeti bizottságoknak is, amelyek a gazdasági élet és a szolgáltatóipar fontos területeit irányítják, a hatékonyság követelményeivel összhangban gazdaságosabban és célszerűbben kell ráfordítaniuk a pénz- és az anyagi eszközöket, beleértve a beruházások és a Z- akció költségeit. Elsősorban azokat a feladatokat kell megoldaniuk, amelyek hozzájárulnak az adott területegység átfogó gazdasági és szociális fejlesztéséhez, a lakosság szükségleteinek és érdekeinek kielégítéséhez, összhangban az egész társadalom feladataival. Munka lesz elegendő. Ez azonban hasznos munka lesz, s bizonyára az egész Nemzeti Front, a lakosság, az üzemek és a földművesszövetkezetek támogatására és megértésére talál. Megköveteli a politikai szervező és nevelő munka javítását, azt, hogy megmagyarázzuk az embereknek a további fejlődés feladatait és útjait, s megnyerjük aktív támogatásukat és részvételüket a feladatok teljesítésére. El .fogjuk mélyíteni a szocialista demokráciát, támogatni fogjuk a társadalmi és az érdekképviseleti szervezetek munkáját, ügyelünk arra, hogy mindenki megértse: a nagy jogok elválszthatatlanok a társadalommal szembeni kötelességektől. Támogatni fogjuk a fegyelmet, ügyelni fogunk a közrendre, a környezet további javítására, a községeik és a városok arculatára. Mindez megköveteli a nemzeti bizottságok munkájának további javítását, a néppel való kapcsolatok szilárdítását, amihez képviselőként hozzá akarunk járulni. Szükségessé teszi ez, hogy aktívabban felvegyük a harcot a fogyatékosságokkal, a visszásságokkal, azon személyekkel, akik nem akarnak dolgozni, de jól akarnak élni; növelnünk kell az emberek részvételét az ellenőrzésben, fel kell számolni a formalizmust és az emberekhez való bürokratikus viszonyulást, figyelmesen meg kell hallgatni az emberek észrevételeit és javaslatait, s huzavona nélkül kell intézni őket. Elvárjuk, hogy a képviselő-testületek képviselőiként elnyerjük ebben az emberek teljes támogatását. Elvetjük az olyan demokráciát és szabadságot, amely azzal jár, hogy a képviselőtestületekben nem a dolgozók határoznak, hanem milliomosok, hogy az embernek a munkához sincs joga, és hogy csak egyetlen alapvető szabadság érvényesül, a gazdagok azon joga, hogy kizsákmányolják a szegényeket, hogy a társadalmi elismerés egyetlen mércéje a pénz, hogy a terrorizmus és a banditizmus fejlődik. Miloš Jakeš elvtárs a továbbiakban néhány nemzetközi politikai kérdéssel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy az általunk kitűzött program teljesítése, a nép lxildog élete elképzelhetetlen a béke megőrzése nélkül. Ennek fontos biztosítéka a szocialista országok ereje és egysége, a Szovjetunió békepolitikája. Ez a politika a mi érdekeinket is képviseli, ezért teijes mértékben támogatjuk és mindent megteszünk azért, hogy előmozdítsuk megvalósítását. A békés élethez való jogot az ember alapvető jogának tartjuk, egyúttal ez az előfeltétele a fejlett szocialista társadalom további építésének, azon célok elérésének, amelyeket népünk jóléte érdeké ben a CSKP XVI. kongresszusán elfogadtunk és a Nemzeti Front választási programjává tettünk. .
