Új Szó, 1981. május (34. évfolyam, 102-126. szám)

1981-05-21 / 118. szám, csütörtök

A NEMZETI FRONT JELÖLTJE Sikerekről számolhatnak be IPOLYSÁGI HELYZETKÉP A VÁLASZTÁSOK ELŐTT A választásokat megelőző Időszakban fontos agitáció- és propagandatevékenységet fejtenek ki az agitációs központok. Tevékenységük keretében a választók tájékoztatást kapnak a legutóbbi választási időszak programjának teljesítéséről, meg* ismerkednek a képviselőjelöltekkel és a rendezvények közve- Ütésével tudatosítják a választások sokoldalú jelentőségét. Így van ez Ipolyságon (Šahy) is, ahol az agitációs közpon­tokban már javában folyik a propaganda- és agitációs tevé­kenység. Harmadszor jelölik — Az ipolysági képviselők milyen „számlával“ állhatnak választóik elé? — tettük fel a kérdést Szógel István elvtársi nak az ipolysági Városi Nem­zeti Bizottság elnökének. — Ügy gondolom — hang­zott a válasz —, hogy nem kell szégyenkeznünk. Hiszen az 1976—1980-as évekre kitűzött feladatokat, tehát a legutóbbi választási időszak akcióprog­ramját sikerült teljesítenünk. Feladataink között az egyik legjelentősebb a városfejlesztés volt. A lengagyobb eredmény­inyel a lakásépítés területén di­csekedhetünk. Az Ipolyság északi részén létesített új vá­rosnegyedben az említett idő­szakban 528 szövetkezeti és ál­lami lakás épült, valamint 65 családi ház. Mivel ezek a ter­vezettnél három évvel koráb­ban készültek el, meg kellett gyorsítani a lakótelepre terve­zett üzletek és egyéb létesít­mények építését is. Az északi lakónegyed építésének befeje­zésével egyidejűleg kezdetét vette egy új, korszerű város­rész építése a régi Tabán he­lyén. Itt 880 lakásegység épül majd fel, s lesz itt egy 16 tan­termes alapiskola, óvoda, böl­csőde, üzletház, gyógyszertár és távfűtő központ is. A Kutyahe­gyen új telkek kiosztását is tervezzük családi házak építé­sére. A lakásegységeken kívül egyéb nagy beruházásokra is sor került az eltelt választási időszakban. A múlt év őszén került átadásra a 16 tantermes új iskolaépület, melyben 9 osz­tállyal a magyar, 4 osztállyal a szlovák tannyelvű gimnázium és 5 osztállyal az iparitanuló iskola kapott helyet. A 25 mil­lió korona beruházással épült korszerű négyemeletes iskola- épület, melyhez nagy tornate­rem, iskolai étkezde, valamint igazgatási és adminisztrációs részleg is tartozik, tágas tan­termeivel, szaktantermeivel, korszerűen felszerelt és tanítá­si segédeszközökkel bőven el­látott szertáraival méltán vált városunk egyik büszkeségévé és díszévé. A gimnáziumon kívül felépült az északi városnegyed óvodája és bölcsődéje is, vala­mint az alapiskolások új isko­lai étkezdéje, amely naponta 750 személy részére készít ebé­det. A Štúr-utcában is elkezd­tük egy óvoda építését. A növekvő idegenforgalom­mal kapcsolatban is voltak be­ruházási gondjaink, de az el­telt választási időszakban ezek is megoldódtak. Felépült — száz szálláshellyel — az autó- kemping, befejeződött a Blan­kyt szálló építése, melyben 45 személy részére vannak 1- és 2-ágyas szobák és befejezés előtt áll az Ipoly szálló re­konstrukciója is. A nagy beru­házások közül meg kell még említenünk a városi vízvezeték- és csatornahálózat építését, amely jelenleg már a város egész területére kiterjed, s mintegy 53 millió korona rá­fordítással készült. Az eltelt választási időszakban több mint 3 kilométernyi új útburkolatot és 5 és fél kilométernyi járdát kellett készíteni. A város sportéletének fellen­dítése, az ifjúság sportolási le* hetőségeinek biztosítása céljá­ból több új sportlétesítménnyel is gyarapodott a város. Elké­szült a Klement Gottwald téri sportcsarnok és befejezés előtt áll a 4 és fél millió koronás beruházással épülő új tornai terem, a szlovák tannyelvű alapiskola tőszomszédságában. Az új választási időszakban va­lósul meg a tervbe vett mű jég-* pálya, az úszómedence és a közlekedési gyermekjátszóterek építése. Ez utóbbiak azt a célt fogják szolgálni, hogy a gyere­kek játékos formában elsajátít-* sák a közúti forgalom szabás lyait. Sikeresen teljesítettünk számos olyan feladatot is, me­lyek új egészségügyi létesítmé-f nyék felépítésével, illetve a már meglevő létesítmények bő* vítésével voltak kapcsolatosaki így például a Z-akció kereté-; ben, a lakosság hathatós támo-i gatásával, közel 5 millió koro* ma értékben elkészült a helyi kórház sebészeti pavilonjának új szárnya és elkészültek az új poliklinika tervei, valamint a közel 3 millió koronás beruhá­zással felépítendő új gyógy­szertár terve is. A város ipari létesítményei is bővültek. Jelenleg a város­ban 1047 személlyel több az iparban dolgozók száma, mint a választási időszak elején. A vá­ros területén működő üzemek közül a Strojstav, a Smrečina, a Piéta nemzeti vállalat üzem­egységeit, valamint a Szolgál­tatások Járási Vállalatának üzemrészlegeit, az efsz gazda­sági létesítményeit bővítették ki jelentősebb mértékben, s s ezekben az üzemekben ter­mészetesen növekedett a dol­gozók száma is. A város Jól működő földművesszövetkezeté­nek munkája megjavítását és a lakosság árvízvédelmét célozza az a ngyszabású folyamszabá­lyozás, mely 45 millió koronás beruházással kezdődött el az eltelt választási időszakban az Ipoly városi szakaszán. Nem lehet szó nélkül hagy­ni azt a lelkesedést és munka­kedvet, mellyel a lakosok be­kapcsolódtak városunk szépíté­sébe. Elnyertük a Szlovák Szo­cialista Köztársaság kormányá­nak kitüntetését, mivel a vá­ros lakosai az eltelt választási időszakban mintegy 3 millió órányi társadalmi munkát vé­geztek városunk fejlesztése ér­dekében. — Kérjük, mondjon néhány jellemző adatot a város kultu­rális életének fejlődéséről is. — Eltekintve a tömegszerve­zetek és az iskolák kulturális tevékenységétől, néhány tényt szeretnék közölni a nemzeti bi­zottság hatáskörébe tartozó kulturális létesítmények mun­kájáról. A városi művelődési otthon különféle témájú elő­adásokat, beszélgetéseket, tan­folyamokat, zenei rendezvénye­ket és kiállításokat rendezett a lakosság számára. Ezeken a részvétel évről-évre nagyobb. A lakosság körében népszerűek a művelődési otthon által rende­zett hasznos tanfolyamok. Vá­rosunk kulturális életében je­lentős szerepet tölt be a Vá­rosi Népkönyvtár is. A statisz­tikai adatok arról vallanak, hogy nemcsak a könyvtár ál­lománya gyarapodott közel hét- ezernyi kötettel, hanem na­gyobb lett azok száma is, akik rendszeresen látogatják a könyvtárat. A Városi Nép­könyvtár elnyerte a „Példás népkönyvtár“ címet, mivel tevékenyen és következetesen járult hozzá a kommunista ne­velés feladatainak teljesítésé­hez. Az Ipolysági Városi Nemzeti Bizottság köztiszteletben álló elnöke elégedetten sorolja fel az eredményeket, sikereket, amikor a riporter faggatja őt, vagy amikor a választópolgá­rok előtt állva ad számot az eltelt választási időszak ered­ményeiről. S örvendetes, hogy van miről beszámolnia ... Sze­rényen csak arról nem beszél, hogy a sok-sok siker, eredmény kivívásában része van neki, a gazdag tapasztalatokkal, sok­éves gyakorlattal és nagy hoz­záértéssel rendelkező tisztség- viselőnek is. Viszont választói jól tudják kicsoda Szógel Ist­ván. Ezért jelölte a Nemzeti Front ismét az Ipolysági Vá­rosi Nemzeti Bizottság képvi­selőjévé a város kedvelt és nagyrabecsült „Pista bácsi­ját“... SÁGI TÖTH TIBOR Ä mezőgazdasági gépjavító jelentős részt vállal az üzeme termelési eredményeit közvetle­nül meghatározó munkából, hi­szen a< gépek üzembiztossága a végső siker első számú feltéte­le. Szükség esetén ezért kell túlóráznia, esti, éjszakai műsza­kot vállalni, vagy egy-egy nagy munka — például aratás, őszi betakarítás idején, amikor min­den munkáskézre kétszeresen szükség van — a kombájn nyer­gében is megmutatni, hogy nemcsak a műhelyasztal mel­I m ._■* m (Gyökeres György felvétele) lett, gépjavítás, hegesztés köz­ben tud helyt állni. Sokak számára már önmagá­ban ennyi is egész embert kí­vánó feladatkör. Nem így Erős Vendelnek, a Csallóközaranyosi (Zlatná na Ostrove) Efsz gépja­vítójának. Neki az élet a fenti­eknél lényegesen több szerepet osztott. Kommunista és az üze­mi pártbizottság tagja, plénum- tag a helyi nemzeti bizottságon és a Szövetségi Gyűlés képvi- selője a Nemzetek Kamarájá­ban. Mindez még a harmincne- gyedik születésnapon innen, ki-* egészítve a rendszeresen éjsza* kai műszakokban is dolgozó fe­leséggel megosztott otthoni feladatokkal, családi gondokkal, és a hároméves Zolinak tör* vényszerűen kijáró apai szere­tettel, gondoskodással. Beszélgetünk, munkájáról, népképviseleti tevékenységéről, felelevenítve a visszapergetett évek életével kapcsolatos ese­ményeit, s egyre inkább válik szilárdabbá az észrevétel: ez az ember nagy felelőséggel tuda­tosítja feladatait, közéleti sze­replésének jelentőségét, termé­szetesnek veszi a sokoldalú el­foglaltságot. — Szeretem munkámat, a gé­peket és a jó kollektívát, kollé­gáimat, akikkel megértjük egy­mást. Mindez együttvéve hozta, hogy még ma is ott dolgozom a műhelyben, ahol 1966-ban kezdtem. Az azóta eltelt időszak egyik jelentős állomása volt az 1971- es év, amikor jelölték, s a választók bizalmát megkapva 23 évesen a Nemzetgyűlés legfia­talabb képviselője lett. Körzete nem tévedett, amikor rá szava* zott. Ennek egyebek között ta­lán legszilárdabb bizonyítéka, hogy a járási székhely és a já­rás további tíz falujának mint­egy hatvanezer lakosa ismét az ő kezébe kívánja adni érdekei­nek képviseleti jogát és az az­zal járó feladatokat. — A mezőgazdasági és éleU mezésügyi szakbizottságban doU gozom, hozzám nagyon közel álló területen. Ügy érzem, hogy értékes gondolatokat, észrevéte­leket tudok tolmácsolni, amikor egy-egy ajánlás előterjesztését vitatjuk meg. Érdekeseknek és fontosaknak tartom az egyes felméréseket a törvényjavasla­tokkal, vagy a közellátással, mint például legutóbb az alko­holmentes üdítőitalokkal kap­csolatban. Ä szó legtágabb értelmében vallja magát képviselőnek. Sze­rinte a közösség felemelkedése, életkörülményeinek javítása az elsődleges, ez az egyes embe­reket is szolgálja. Ezért beszélt például a bizottság ülésén a Gabčíkovo-Nagymaros Vízlép* csőrendszer építésével össze­függésben az egyes tájegységek megmentésének fontosságáról, vagy egy másik alkalommal a vidék időnként felmerülő zöld­ségértékesítési nehézségeit és gondjait részletezte. — Persze legalább ilyen fon- tos az egyéni, személyes kívá­nalmak, panaszok meghallgatás sa is, és azok megfelelő fóru- mon való orvoslása. Ezért min­den időt, lehetőséget kihaszná­lok a választókkal való találko­zásokra. A közvetlen kapcsolat semmivel sem helyettesíthető, és arra is a legjobb lehetőség, hogy tájékoztassam körzetem lakosságát arról, amiről a Nem­zetek Kamarájában vagy éppen szakcsoportomban volt szó. Munkájában irányadó alapelv megtartani a választók bizal­mát, érdekükben dolgozni, szo­rosan együttműködve a helyi és járási szervekkel, a párttal, a tanáccsal és a Nemzeti Front­tal. Mindezt úgy, hogy közvet­len felettesei, munkatársai is elégedettek legyenek, ne csak a képviselővel, hanem a gépjavító kollégával is. EGRI FERENC MÁJUSI HATÁRBAN Az időjárás kedvezőtlen hatásai jó munkával ellensúlyozhatok 1981. V. 21. Vonzó és kellemes a látvány, amely az udvardi (Dvory nad Žitavou) határt járva szemünk elé tárul. A szárba szökkent bú­za, a bokrosodó tavaszi árpa.a tömör lucerna, a kikelt kukori­ca, cukorrépa, zöldre festi a tá­jat. Ügy tűnik, minden rendben. — Azonban csak a külső szemlélőnek — jegyzi meg Ond­rej Kérdik mérnök, a szövetke­zet agronómusa. Majd hozzáte­szi, hogy csak részben megnyug­tató a jelenlegi helyzet, ugyanis látogatásunk napjáig szinte egyetlen szem eső sem esett. A szakember fürkésző szeme jól látja, hogy ez máris megviselte a növényzetet. Talán a közben megérkezett csapadék mérsékeli azokat a károkat, amelyeket a szárazság okozott... — A tavaszi munkák első sza­kaszában, a talajelőkészítés és a vetés idején bizonyára örül­tek a napos, száraz időnek. — örültünk — válaszol kísé­rőnk —, mert úgy ment a mun­ka, mint a karikacsapás. Mindent idejében elvégeztünk. Közben azonban kémleltünk az eget, vártuk az esőt. Öntözni szántó- területünknek mintegy 10 száza­lékát tudjuk, s csak a legvízigé- nyesebb növényeket. Hiába, az időjárás nem olvas népgazdasági terveket. Az is tény azonban, hogý kedvezőtlen hatásai jó munkával ellensúlyoz­hatok. Ezért a nagy igyekezet, ami a tavaszi munkák második szakaszában is jellemző az ud­vardi Auróra Egységes Földmü- vesszövetkezet növénytermesz­tési dolgozóinak munkájára. Most a növényápoláson és a ta­karmánynövények betakarításán van a sor. Géppel, vegyszerrel Vegyszeres növényápolásnak a határ két pontján lehettünk tanúi. Az egyik helyen a kuko­rica műtrágyázását, a másikon a tavaszi árpa gyomirtását tekin­tettük meg. Távol a falutól, egy nagy ki­terjedésű kukoricatábla szélén álltunk meg. Gállá László trak­torral vontatta a műtrágyaszó­rót. Ahogy távolodott a szerel­vénnyel, úgy tűnt egyre kisebb­nek a nagy gép, mígnem elnyel­te a messzeség. Hosszú percek múlva tűnt csak újra föl, s mi­korra visszaérkezett, a nitrogén- tartalmú tápanyag szintje jócs­kán megcsappant tartályában. Ismét hosszan megyünk, míg egy árpatáblához érünk. A több mint 200 hektáros dűlőnek nem látni a végére, de Kérdik mér­nök tudja, hogy ott találjuk meg azokat, akiket keresünk. Valóban. Salgó József, Czifra Já­nos, Bandri Gyula és Lapos László, a permetező lajtok és a víztartályok négy kezelője nagy munkában van. Vegyítik a vizet és a permetlevet. Egy kis idő múlva kellő arányban összeke­vert folyadékkal tele permetező­ket vontatva elindulnak a trak­torok. Munkájuk haszna nagy, hiszen az így kezelt területeken 15 — 30 százalékkal magasabb ter­méshozam. Ezért a kitartó igye­kezet a szövetkezet részéről, hogy a sokszor nehézségek árán beszerezhető gyomirtó szereket akár a föld alól is előteremtsék. Néhány nappal ottjártunk előtt a búzát fejtrágyázták. Mint Is­tenes Andor mérnök, a szövet­kezet főagronómusa elmondotta, ezt a műveletet laboratóriumi levélelemzés előzte meg. Ezzel fény derült arra, hogy milyen tápanyagok hiányoznak a nö­vényzetből, ezeket azután az egyenletes, zavartalan fejlődés érdekében pótolták. A mecha­nikus növényápolás is folyamat­ban volt már látogatásunkkor. Kényszerítő körülmények Nagy az udvardi szövetkezet hatóra, több mint ötezer hektá­ros. Húsz kilométeres távolság is mérhető a két széle között. Amerre jártunk, mindenütt em­bereket, gépeket láttunk. A lu­cernaföldeken is, most van az ideje az évelő takarmánynövé­nyek első kaszálásának. Ebben a szövetkezetben mintegy 600 hektáron termesztik ezt a ta­karmánynövényt. — A vízhiányt megszenvedte a lucerna is — magyarázta az agronómus. — Egy pótkocsi ra­komány kevesebbet nyom, de a szárazanyag tartalma kielégítő. A kevesebb víztartalom hátránya, hogy zölden az állatok elé ke­rült takarmányból több fogy. Előnye viszont, hogy a széná­nak szánt mennyiség a kazlak­ban hamarabb megszárad, ki­sebb a belefülledés veszélye és a lucernaszárítóban is kevesebb energiával dolgozható fel. A takarmánytermesztés terén két figyelemre méltó változást is tapasztaltunk Udvardon. Az egyik, hogy nagy gondot fordí­tanak a fűtermesztésre, a másik, hogy újra „felfedezték“ az eszi árpát. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztése ebben a szövetkezet­ben is a következő évek kiemelt feladata lesz, így ez a fűter­mesztést új követelmények elé állítja. A legelők területének nö­velése mellett egyre több érv szól. Többek között az, hogy egyetlen takarmányféleségből sem lehet egy hektáron annyit termelni, mint fűfélékből. Ráa­dásul a termése legeltethető, nem kell drága energiával beta­karítani. Az egyik 84 hektáros legelőn nagy volt a nyüzsgés. Rendez­gették az öntözőberendezéseket, a villanypásztorokat. A táblaszé­li karámban pedig már 600 üsző várta, hogy kijuthasson a lege­lőre. A napokban hozták ki őket téli szálláshelyükről, és egész őszig itt maradnak a friss leve­gőn, a dús füvű legelőn. A faluba visszafelé menet el­haladunk a 218 hektáros őszi árpatábla mellett. Évekkel eze­lőtt szinte mindenütt lemond­tak termesztéséről, mert hát ke­nyérnek nem való, „csak“ ta­karmánynak. Arról mintha meg­feledkeztek volna a szakembe­rek, hogy a megtermelt búzának is csak az egyharmada kerül emberi élelmezésre. Az őszi árpa termesztését több előny indokolja. Egyik az, hogy nem igényes az előveteményre. Hamarabb érik, mint a búza és így biztonságosabban termeszt­hető utána másodvetemény. Megfelelő termesztési feltételek között jó hektárhozamokat ad, • * • Mennyi fáradozásról, erőfe­szítésről, gyakorlati tapasztalat­ról, elméleti ismeret felhaszná­lásáról kaphattunk képet egyet­len határszemle során. Láthat­tuk, hogy minden vezetői útmu­tatást, minden műveletet áthat a termés iránti felelősség, a fél­tés. Annak tudata, hogy sok te­kintetben már most, tavasszal' eldől, hogyan alakulnak a végső eredmények. KOVÁCS ELVIRA

Next

/
Thumbnails
Contents