Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1981-04-13 / 87. szám, hétfő

A CSKP XVI. kongresszusának vitája /Folytatás az 5. oldalról) a főiskolákkal és az egész termelési szférával. Nagy jelentőségű volt az alapkutatás kiemelt feladatainak a meghatározása: ezek közé olyan témák 'kerültek, amelyek megoldásától nagy népgazdaság! vagy egyéb társadalmi hasznot lehet várni, valamint azok a feladatok, amelyek a szocialista kö­zösség országainak integrált tudomá- n os-kutatásl programjaiból a cseh- sz.ovák tudományra hárulnak. \z első csoportban az akadémia az a'inkutatás 18 céltervét fogalmazta m g Ezek a gazdaság fejlődését kor­látozó problémák gyors megoldására, ?z alapkutatás és az alkalmazott ku- *a:ás- közötti összhang biztosítására, valamint az innovációk legfontosabb területeire irányulnak. Három célterv a hazai nyersanya­gok szélesebb ikörű 'kihasználására, az ásványi nyersanyagok jövesztésével kapcsolatos érzékeny geofizikai kuta­tási módszerekre, valamint a lignocel- lulóz nyersanyagok komplex kihaszná­lására irányul. Négy célterv az elekt­ronika területét érinti, melyek gyors ütemű fejlesztése a népgazdaság szem­pontjából stratégiai jelentőségű. Ezek a la poika t nyújtanak a kulcsfontosságú optoeletkronikai elemek fejlesztéséhez és gyártásához a távközlő rendszerek számára, az űj elektronikai gyártási eljárások berendezéseinek tökéletesí­téséhez és választékuk kiszélesítésé­hez, elméleti alapokat nyújtanak to­vábbá a robottechnika és a kiberne­tika fejlesztéséhez, valamint a kor­szerű számítógép-memóriák kifejlesz­téséhez. A gépipar számára kifejlesztik a műszaki tervezési és konstrukciós munkák automatizált rendszerét, kor­szerű számítástechnika felhasználásá­val. Az egészségügyben három cél- terv eredményei fognak érvényesülni, amelyek lehetővé teszik a diagnosz­tikai és a gyógykezelési eszközök tö­kéletesítését, valamint a hatékony módszerek kifejlesztését a legfonto­sabb civilizációs betegségek elleni vé­dekezésben, beleértve az életfolyama­tokat szabályozó peptidek, valamint az orvostudományi polimerek kihasz­nálását. A mezőgazdaságban három célterv kerül kihasználásra, amelyek az In­tegrált növényvédelemre, a nagyüze­miig tenyésztett háziállatok egészség- védelmére, valamint az irányított ivar­zásra és eHetesre vonatkoznak. A me­zőgazdaságban, az egészségügyben es a társadalmi gyakorlat egyéb terüle­tein kihasználhatók lesznek azok az új biológiai technológiai eljárások, amelyek a mikrobiológiai folyamatok­ra, a génsebészetre, a rögzített bioló­giai rendszerek kihasználására épül­nek. A környezetről való gondoskodást két célterv szolgálja. Az akadémia részt vesz a 2000-ig szóló hosszú távú előrejelzések kidol­gozásában. Az eddigi munkák a tudo­mányos-műszaki fejlesztés három fő irányzatát emelik ki. Az első a nyers­anyagok komplex és hatékony kihasz­nálására vonatkozik, s a nyersanya­gokkal való hazai gazdálkodás ész- szerűsítésére irányul. Ennek fő voná­sai a nyersanyagok lehető legmaga­sabb fokú technológiai kihasználása, a nyersanyag-alap értékes részeinek ismételt felhasználása, valamint a kü­lönböző melléktermékek és ipari hul­ladékanyagok komplex hasznosítása. Ide sorolható még a hazai nemfémes nyersanyagokból készült termékek szé­lesebb körű alkalmazása, a speciális tulajdonságokkal rendelkező értékes alapanyagok nagy szakértelmet igény­lő gyártásának fejlesztése, valamint a nem hagyományos energiaforrások hasznosítása. A második fő irányzat a népgazda­sági folyamatok elektronizálása és kibernetizálása, ami növeli azok ha­tékonyságát. Ennek elsősorban az üzembiztonság fokozásában, a beho­zatalra fordított költségek csökkenté­ben, valamint a mikroelektronikai ele­mek és rendszerek gyors ütemű gyártmányfejlesztésben kell megnyil­vánulnia. Ehhez elsősorban a beren­dezések és az alkatrészek széles ská­lájának hazai gyártását kell fejlesz­teni, éspedig a szocialista közösség országaiban megvalósuló, következete­sen koordinált nemzetközi együttmű­ködés és szakosítás alapján. A harmadik fő irányzat a biogén ar,vágok és a biologizált technológiák alkalmazása a biotikus források elter­jesztése és kihasználása céljából, amely az élő természetben megvaló­suló újratermelési folyamatok fokoza­tos elsajátítására és ésszerű alkalma­zására épül. Az új biológiai techno­lógiák energetikai és gazdasági szem­pontból előnyös kihasználásáról, a mik­robiológiai, növényi és állati eredetű nyersanyagok következetes hasznosítá­sáról van szó. Ez az irányzat szoros összefüggésben van a környezetvéde­lemmel. A csehszlovák termelési szerkezet és a mai tudomány szorosabb egybekap­csolása szükségszerűen a népgazdaság hatékonyságának tartós növekedéséhez vezet. A tudomány erős, de nem minden­ható. Ezért a gazdasági és szociális fejlődés 1981—1985-ös évekre szóló irányelvjavaslata feladatul adja, hogy a társadalmi és a gazdasági gyakor­lat irányításának minden szintjén meg­kell teremteni a feltételeket a tudo­mányos-műszaki' haladás eredményei­nek következetes érvényesítéséhez. Ha azt állítjuk, hogy a tudomány köz­vetlen anyagi erővé válik, s hogy a termelés anyagi formában realizálja a tudományt, ebből az is következik, hogy e fejlődés új elemei ellentétbe kerülnek a tervezés és az irányítás egyes megszokott formáival. A tudomány jelenlegi fejlődését a megismerés és az alkalmazás közele­dése jellemzi, általánosabb értelem­ben viszont a kutatás és a termelés közeledéséről beszélhetünk. Az alap- és az alkalmazott kutatás, a fejlesz­tés, a műszaki tervezés, a termelés előkészítése és a termelés közötti ha­tárok fokozatosan elmosódnak, s a leghaladóbb technológiai eljárásoknál kölcsönösen hatnak egymásra, sőt egymásba folynak. Ezért az olyan ese­tekben, amikor a tudományos és mű­szaki haladás csúcseredményeinek az érvényesítéséről van szó, új módon kell viszonyulnunk a ikutatási-fejlesz- tési és termelési kapacitások koordi­nálásához is, éspedig bizonyos inno­vációs központok kialakításával. Ez új és nagy igényeket támaszt a kuta­tás és a fejlesztés egész irányításával szemben, amelyben sokkal következe­tesebben kell érvényre juttatni az egy­séges országos tudományos-műszaki politikát. De a megkülönböztetett irányítási módszerek alkalmazásától sem kellene félni, amelyek a kutatási munkahe­lyek számára lehetővé tennék, hogy rugalmasabban, gyorsabban és sok­szor kevesebb költséggel érjenek cél­hoz. Az illetékes szervek feladata len­ne, hogy ezeket szigorúan mérlegelve meghatározzák. A kutatás és a fejlesz­tés hatékonyabb Irányítása szükséges­sé teszi az anyagi ösztönzés szerepé­nek az erősítését is, aminek a végső eredményre kellene irányulnia. Ezzel egyidőben a társadalmi ösztönzést is erősíteni kell. Végül pedig hangsúlyozni szeretném, hogy a Csehszlovák Tudományos Aka­démia dolgozói világosan látják a tu­domány fejlesztésének és kihasználá­sának a jelentőségét az egész társa­dalmunk életében, amitől jelentős mér­tékben függ a gazdasági építés sikere a 80-as évek bonyolult és igényes fel­tételei között, valamint szociális cél­jaink elérése és internacionalista kö telességelnk teljesítése is. VLADIMÍR PIROŠÍK elvtárs, a közép-szlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkára A közép-szlo­vákiai kerületi pártszervezet küldöttei nagy figyelemmel hallgatták vé­gig a Központi Bizottság Hu­sák elvtárs ál­tal előadott be­számolóját, amely nagyon objektíven ér­tékelte eredmé­nyeinket és az egész párt és társadalom figyelmét a következő idő­szak feladataira irányította. A 6. öt­éves terv alapvető céljainak teljesítése kétségtelenül pártunk és Gustáv Hu­sák főtitkár elvtárs által vezetett Központi Bizottsága politikájának si­kere. Ezt a politikát teljes mértékben támogatjuk, s mindennapi munkánk­kal hozzájárulunk megvalósításához. Örömmel jelentjük, hogy ml is tel­jesítettük a XV. pártkongresszuson ki­tűzött feladatokat, aminek eredménye­képpen tovább szilárdult kerületünk anyagi-műszaki alapja. Ezek az ered­mények a pártszervek és szervezetek céltudatos tevékenységének, a kom­munisták, munkások, szövetkezeti föld­művesek és értelmiségiek áldozatos munkájának köszönhetőek. Sikereink­hez nagy mértékben hozzájárult a munkakezdeményezés kibontakozása a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordu­lója és hazánk felszabadulásának év­fordulója tiszteletére. Az utóbbi öt év alatt a kerület Ipari termelésének volumene 31,8 szá­zalékkal nőtt, ami 7 százalékkal több, mint az országos növekedés. Több mint 67 milliárd korona beruházását eszközöltük a kerület Iparába. Olyan jelentős létesítmények építéséről^ van szó, mint a novákyi bánya, a Liptovs­ká Mara-i vízi erőmű, a Sverma Vas­művek, a Polomkai Faipari Kombinát, és számos más. Sikeresen folytatjuk a Ružomberoki Cellulóz- és Papíripari Kombinát építését. Pozitív fejlődést értünk el a tudo­mányos-kutatási és fejlesztési alapban is. Áz élenjáró dolgozók eredményei ezen a területen befolyásolták a fa- feldolgozás komplex gépesítéséhez szükséges gépek, az új hidraulikus rendszerek, automatikus esztergapa­dok, szerszámgépek, szabályozó és szá- mítőrendszerek, újfajta textíliák, pad­lóburkolatok és más termékek fejlesz­tését. Az építőiparban a termelés egy- harmadával növekedett. A kerület több mint negyedmillió lakosa új, kor­szerű lakást kapott. Rendkívüli figyelmet szenteltünk a mezőgazdaság feladatainak. A párt­szervek és szervezetek, a gazdasági vezetők állandó gondoskodása meg­nyilvánult abban, hogy a szocialista szektorban a bruttó mezőgazdasági termelés több mint 28 százalékkal és az árutermelés több mint 33 száza­lékkal nőtt. A Központi Bizottság 13. ülése ha­tározatainak szellemében kiemeltük a növénytermesztés Intenzifikálásának szükségességét. Ezeknek a feladatoknak a sikeres megvalósítása szorosan összefügg a nagyteljesítményű gépekkel és konzer­váló szerekkel. Ezek szállítása azon­ban nem felel meg a mezőgazdasági vállalatok szükségleteinek. Ezért érté­keljük a Martini Nehézgépipari Művek kezdeményezését, amelyek elvállalták a hegyi és hegyaljai területek meg­műveléséhez szükséges mezőgazdasági gépek gyártását. Az állattenyésztésben figyelmünket a szarvasmarha és juhtenyésztésre összpontosítjuk. Az ezen a téren ki­fejtett céltudatos munkánk eredmé­nyeképpen a szarvasmarhaállomány 23 ezer, a juhállomány pedig 34 ezer állattal gyarapodott. Ez megnyilvánult abban, hogy a húsfelvásárlás 17 szá­zalékkal, a tejfelvásárlás pedig 20 százalékkal lett nagyobb. Az iparban, a mezőgazdaságban és a népgazdaság többi ágazatában elért eredmények szorosan összefüggnek a kerületi pártszervezet egységének megszilárdításával, akcióképességének fokozásával. Az újonnan felvett tag­jelöltek 75 százaléka munkás és szö­vetkezeti földműves, 33 százaléka pe­dig nő volt. Többségük 35 évesnél fia­talabb. Ennek eredményeképpen nőtt a párt hatása. Az ezen a területen felmerülő fo­gyatékosságok okozzák a munka vagy technológiai fegyelem megsértését és végeredményében a termékek rossz minőségét is. Annak ellenére, hogy ezekkel a 'kérdésekkel rendszeresen foglalkoztunk, ezzel kapcsolatban még sok olyan problémánk van, amelyet határozottan meg kell oldanunk. A 7. ötéves terv céljai és feladatai az alapvető politikai-gazdasági Irány­vonalat jelentik egész pártunk számá­ra. A 7. ötéves terv eddig kidolgozott javaslata szerint kerületünkben az ipari termelés 32,6 százalékkal növek­szik. A pártszervezeteket és a gazdasági vezetőket arra vezetjük, hogy rendkí­vüli figyelmet szenteljenek a fejlődés minőségi oldalainak, támogassák az egészséges vállalkozó kedvet és áll­janak a haladó termelési módszerek bevezetésének élére. A komplex intéz­kedések szellemében tárják fel és ak­názzák ki a tartalékokat, elsősorban a tüzelőanyag, nyersanyag és energia gazdaságos felhasználása területén. Mindez megköveteli az irányítás admi­nisztratív módszereinek határozottabb kiküszöbölését. A kerületben rendkívüli figyelmet fordítunk a hazai nyersanyagok jobb kihasználásnak. A kongresszus előtti időszakot kerü­letünkben a munkakezdeményezés szé­les körű kibontakozása és a kötele­zettségvállalási mozgalom jellemezte. Dolgozóink a XVI. kongresszus tisz­teletére és a párt megalapítása 60. évfordulójának tiszteletére összesen több mint 922 millió korona értékű szocialista felajánlást tettek. Munkánkban értékes tapasztalatok és tanulságok forrását látjuk a szov­jet kommunisták XXVI. kongresszusá­nak határozataiban. Tudjuk, hogy a kommunista pártunk XVI. kongresszu­sa által kitűzött feladatok igényesek lesznek.-*Ezért konkrétan és követke­zetesen lebontjuk a kongresszusi hatá­rozatokat úgy, hogy minden kommu­nista ismerje saját feladatát. Ügyelünk arra, hogy hatékonyabb legyen az el­lenőrzési rendszer, amely szavatolja majd, hogy minden területen követke­zetesen teljesítjük feladatainkat. BLAŽENA PAVLÍKOVÁ elvtársnő, a Pardubicei Könyvterjesztő Vállalat igazgatója Vezető tiszt­ségben dolgo­zom a Pardubi­cei Könyvter­jesztő Vállalat­nál. Háztartást vezetek, így na­ponta meggyő­ződhetek arról, mekkora politi­kai és gazdasá­gi jelentősége van a belső pi­ac stabilitásá­nak és a jól működő szol­gáltatóiparnak. A kongresszus előtt' feltettem a kérdést, hogyan sikerült teljesítenünk a XV. pártkongresszus határozatait ezen a téren, miért nem értünk el még jobb eredményeket, és mit kell tennünk azért, hogy a hete­dik ötéves tervidőszakban teljesítsük azokat a feladatokat, amelyekről Hu­sák és Strougal elvtárs beszélt. A XV. pártkongresszus azt a fel­adatot tűzte a termelés és a keres­kedelem elé, hogy energikusabban oldja meg az áruellátás terén fellel­hető fogyatékosságokat, korszerűsítse anyagi-műszaki alapját és intenzíven hasznosítsa a fel- és kiszolgálás mo­dern formáit. E téren a kelet-cseh­országi kerületben is sokat elértünk. Bővült és korszerűsödött az üzlethá­lózat, a hatodik ötéves tervidőszakban 61000 négyzetméter eladási területet adtunk át. Fokozatosan megvalósul a helyi gazdálkodási vállalatok és az ipari szövetkezetek közötti munka- megosztás programja. Fontos szerepet töltenek be ezen a területen a nemzeti bizottságok. Tevé­kenységükben még mindig sok a tar­talék, amire az egyes városok közötti különbségek is utalnak. Ott, ahol gon­doskodnak az emberekről, a munka is sikeres. Nové Mesto nad Metujíban nyolc üzlet épült, a nemzeti bizottság következetesen ellenőrzi a kereskede­lem és a szolgáltatóipar munkáját, s megfelelőképpen szabja meg a nyit­va tartási időket. Annak ellenére, hogy az áruellátás helyzete javult, az emberek joggal mu­tatnak rá a választék hiányára, kü­lönösen iparcikkekből. Egyszer fog­krémet, máskor mosóport, tányért vagy villanykörtét nem kapni. Az is nehezen érthető meg, miért kell ke­rületünkben további 1850 automata mosógépet elrakátrozni, hiszen eddigi készletünk Is elegendő három évre. Aztán nem csoda, ha bírjálják a ter­melést, a kereskedelmet és a szerve­zést, hogy ezeket a dolgokat nem tud­ják megoldani. Tudjuk és értjük, hogy a könnyűiparnak rendkívüli fel­adatokat kell teljesítenie, de nem le­hetséges, hogy a belső piac továbbra Is csak arra várjon, mi marad meg számára. Nem lenne helyes, ha csak a hibákat vennénk észre és megfeled- kezdénk a kereskedelem munkájáról. Itt fontos szerepe van a vezető dol­gozóknak. elkötelezettségüknek, annak a képességüknek, hogy Irányítani tud­ják a dolgokat. Az áru gyakran nem hiánycikk, csak a kellő időben nincs a megfelelő helyen. Az üzletek között nagy különbségek vannak a felszol­gálás terén. Mosolyogva és őszinte igyekezettel eladni, közben jó taná­csokat adni semmivel sem kerül töb­be, mint hagyni a vevőt fölöslegesen várakozni és kérdéseire úgy válaszol­ni, hogy a vásárló elszégyelje magát. Nagyobb gondot kell fordítani tehát az eladók nevelésére. Egyidejűleg azonban jobb feltételeket kell terem­teni a kereskedelmi dolgozók munká­jához, akik többnyire nők. Nem kőny- nyö a munkájuk, s nekik is Joguk van megkövetelni a jó szolgáltatásokat. Pavlíková elvtársnő végezetül meg­állapította: a kereskedelem és a szol­gáltatóipar dolgozói már sokszor bi­zonyították, hogy felelősen viszonyul­nak feladataikhoz, és szilárd elhatá­rozásuk, hogy a többi dolgozóval IV. 13, együtt alkotó módon támogatják pár­tunk bölcs politikáját, és ezzel is hozzájárulnak szocialista hazánk to­vábbi felvirágoztatásához. 1981. 6

Next

/
Thumbnails
Contents