Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1981-04-11 / 86. szám, szombat

A CSKP XVI. kongresszusának vitája .. sp $ 1981. IV 11. 5 KAREL NEUBERT elvtárs, o dél-morvaországi kerüfeti pártbizottság vezető titkára JAROSLAV T0MASOVIČ elvtárs, o bratislavai G. Dimitrov Vegyipari Müvek pártalapszervezetének elnöke Szlovákia fő­városában, a XIV. és a XV. pártkongresz- szus határoza­taival összhang ban, tovább szi­lárdult a vegy­iparnak az Ipar­ban bot i>i lőtt szerepe. A Slovchémia termelési-gaz­dasági egység. termeléséből 1980 végén ö G. Dimitrov Vegyipari Művek 50,6 száza­lékkal részesedett. A Slovchéinia ter­melési-gazdasági egységhez három je­lentős fővárosi vállalat, három ágaza­ti kutatóintézet tartozik, a főiskolákon és a Szlovák Tudományos Akadémián Is jelentős kutatási-fejlesztési bázisa van, és különböző tervezőintézetek is tartoznak hatáskörébe. A három bratislavai termelő vállalat: a G. Dimitrov Vegyipari Művek, a Slov- naft és a Matador. A Dimitrov Vegyipa­ri Müvek országos viszonylatban Is a legrégibb ipari vállalatok sorába tar­tozik. A több mint 100 éves történeté­ről tanúskodó dokumentumok között nagyon sok van, amely a munkásosz­tálynak, a későbbiekben pedig a kom­munista pártnak a kizsákmányolók el­leni harcáról ad képet. Az első pártsej­tek 1920-ban jöttek létre, az első párt- szervezetek pedig 1922-ben alakultak meg. Büszkék vagyunk elődeinkre, és nyomdokaikban akarunk tudódni. A 6. ötéves tervidőszakban tovább folytatódott az a sikeres fejlődési fo­lyamat, amelynek útjára a vállalat a felszabadulást követően lépett. A ter­melés terjedelme 1975-höz viszonyítva 1980-ra 24,8 százalékkal növekedett, mi­közben a termelés növekményének csaknem 95 százalékát a munkaterme­lékenység növelésével értók el. A termelés növekedését a gazdasá­gosság megszilárdulása és a termékek minőségének javulása kísérte. Mindeh­hez az Is nagy mértékben hozzájárult, hogy az 1978—1980-as években alkal­maztuk a hatékony és minőségi terme­lés komplex tapasztalati módszerét. A tapasztalati módszer alkalmazásá­nak időszakában a nyersanyag és az anyag, valamint a termelőkapacitás és a munkaidő jobb kihasználásával a vál­lalat a termelőalapok rentabilitását 10 százalékról 14,2 százalékra növelte. Ez a fejlődés a SPovchémia kutatóintéze­teiben elért eredményeknek, valamint a dolgozók aktivitásának és kezdomé- nyezésének köszönhető. Különösen a termékek minőségének javulásában születtek szembeötlő eredmények. Míg 1.977 ben termékeinknek mindössze 14,8 százalékát sorolták az I. osztályba, 1980-ban már 63,5 százalékos volt az L osztályba sorolt termékek részaránya. A múlt évben a legfelsőbb minőségi osztályba sorolt termékeik összértéke elérte a 980 millió koronát. A tapaszta­lati módszer alkalmazásának ideje alatt hasonló eredmények születtek a Slovnaftban és a Matadorban lü. Szlovákia fővárosa már közvetlenül összeépült a peremterületeken fekvő vegyipari vállalatokkal, amelyek vi­szont kedvezőtlenül hatnak a város környezetére. A fejlődésnek ebben a szakaszában éppen ezért sort kellelt kerítenünk számos környezetvédelmi probléma megoldására is. Csupán a G. Dimitrov Vegyipari Művek körülbelül 76Ü0 tonna szennyező anyagot juttatott 1975-ben a város légkörébe, tehát a termelési problémák megoldása közben erre is erőket kellett összpontosítani. A környezetvédelmi problémák megoldá- si módjainak a keresése a főváros! nemzeti bizottság, valamint a kormány- és a felsőbb pártszorvek figyelmét sem kerülte el. E szervek által hozott határozatok megvalósításával összhangban a G. Di­mitrov Vegyipari Művekben fokozatosan a termelési program megváltoztatására került sor. Számos műszakilag elavult termelő részleget leállítottuk, s ezzel összefüggésben megszűnt számos szeny- nyező forrás is a vállalat részéről, amely közben további környezetvédel­mi Intézkedéseket is foganatosított. 1975-höz viszonyítva 1980 ra már 60 százalékkal kevesebb szennyező anyag került a vállalat termelő részlegeiből a városra, a szilárd vegyipari hulladék mennyisége pedig 70 százalékkal csök­kent. Ez már mindenesetre baladás, de az eredménnyel még mindig nem lehe­tünk elégedettek. A 6. ötéves tervidőszakban a vállala­ti fejlesztés elsősorban a környezet- szennyezés veszélye nélkül gyártható termékek előállításának fejlesztésére irányult. ^Széles választékban megkezd­ték a polipropilén műszál gyártását, amely nem csupán idehaza, hanem a KGST többi tagországában is keresett áru letl. Tavaly helyeztük üzembe a polipropilén vágott szál gyártására szolgáló új üzemrészleget, amelynek évi kapacitása 15 DU0 tonna. Nagyon bánt bennünket, hogy ezt a részleget késve adtuk át. Komoly beruházási problémák miatt az idén ugyancsak késve kerül sor egy újabb polipropilén csöves műszál gyártására szolgáló rész­leg átadására; a részleg évi teljesítmé­nye 12 500 tonna lesz. A 7. ötéves terv­időszakban a vállalat elsősorban az an- tiszíatikiis és nemgyulékony műszálak gyártására összpontosítja a figyelmét. A vállalatnak a hagyományos szak­ágazataiban további korszerűsítésre és gyártmányfejlesztésre kerül sor. így to­vább fejlesztik a műtrágyagyártást és a könnyűipari termelésben is megoldják a pollmeradíilékok és a növényvédősze- rek további innoválását. A Dimitrov Vegyipari Művek gyűitá- si programjában szerepel a viszkózse- lyem termelés is; már 25 éve dolgozom e részlegen villanykarbantarlóként. A pártalapszervezet elnöki tisztségét töl­töm be és szocialista munkabrigád tag vagyok. Nem mindegy számunkra, hogy részlegünk hogyan és milyen minőség­ben hajtja végre feladatait. Tudatosít- juk, hogy társadalmunk további fejlő­déséhez elsősorban hatékony és jó mi­nőségű munkára van szükség. A viszkózselyem gyártó részleg egyi­ke a legrégibb üzemrészlegeknek. Még 1951-ben hozták létre, berendezései er­kölcsileg és fizikailag egyaránt kopot­tak, de az itt dolgozók fiatalok, fejlő­dőképesek, munkájukban aktívak, Ép- pen e részleg kezdeményezésére jött létre néhány évvel ezelőtt az a ver­senymozgalom, amely a szovjet testvér­vállalatunk, a kijevi Hlmvolokno és a mi vállalatunk között bontakozott ki. A közös versenyen kívül más is összeköti vállalatunkat — rendszeresen sort ke­rítünk kollektívacserére; bizonyos Wőt a mi dolgozóink töltenek a kijevi gyár­ban és fordítva. így kerül sor a konk­rét tapasztalatátadásra és a haladó munkamódszerek elsajátítására. A rész- les jé eredményeinek ellenére azt is el kell mondani, hogy, sajnos, a visz- kózsel'yemgyártásunk nagy mértékben hozzájárul a légköri szennyeződés fo­kozásához. Hiszen évente mintegy 1800 tonna szénkéneget és 300 tonna kén- hidrátot juttat a levegőbe,‘ami nagyon bánt bennünket. A részleg termékeire viszont népgazdaságunknak szüksége van, éppen ezért nagyon sürgető a kor­szerűsítése. Ezzel kapcsolat ban már . több megol­dási javaslat letett. Vállalatunk elő­terjesztette a felsőbb szerveknek jóvá­hagyásra, de eddig még nem kaptunk váraszt, ami hátráltatja a megfelelő megoldás létrejöttét. Az S2.S7.K kormány* az ifién már ta­nácskozott Szlovákia fővárosa vegyipa­rának fejlesztéséről Is; ez előterjesztett javaslatban főleg a könnyftipait terme­lés fejlesztésére helyezik a hangsúlyt, továbbá a nyersanyagok nagyobb fokú feldolgozására, a jobb energiagazdál­kodásra és a környezetvédelmi köve­te t m é n ye k meg tar t ásá ra. A Matador vállalatban a technológiai folyamatok fokozatos megváltoztatásá­ra kerüi sor, főleg a. gumitömlők és a speciális termékek gyártásában. Az utóbbi időszakban került sor az ener­getikai központ átépítésére is, ami ugyancsak hozzájárult ahhoz, hogy ke­vesebb szennyező anyag kerül a légkör­be. Mint munkás nagyra értékelem pár­tunknak a dolgozó népről való gondos­kodását. Ugyanakkor tudatosítom, hogy az életszínvonal további fejlesztése és a szociális feltételek javítása csak ak­kor valósulhat meg, ha valamennyien becsületesen dolgozunk, úgy, ahogy azt a kongresszusi tanácskozáson már több­ször hangsúlyoztuk. Az SZKP XXVI. kongresszusa ideje alatt kollektívánkban sokat beszéltünk arról, hogy a szovjet elvtársak mennyire bírálőan, konkré­tan és igényesen értékelték munkáju­kat. Ez számunkra is példamutató. Lét- biztonságunk további szilárdításának szovatolóját a Szovjetunióval való együttműködés és barátság fejlesztésé­ben látjuk, és abban, hogy a pártmun- kában új munkamódszereket és formá­kat érvény esílünk. A Központi Bizottság elő terjesztette az eddig végzett itnunka bíráló és objektív elemzését, vala­mi int a követke­ző időszaik főbb problémáit és feladatait. A Központi Bízott ság beszámolója Összegezi a ta­pasztalata­ikat, és javasla­tokat ismertet a XVI. kongresszus utá­ni időszakra. A Husák elvlárs álla) fel­vázolt helyzet a dél-morvaországi kerü let feltételeinek is megfelel. A járási és a kerületi konferenciák értékelései meg­mutatták, hogy a XV. kongresszus hatá­rozatait sikerült teljesíteni. Kerületünk­ben is nagy visszhangra találtak az SZKP XXVI. kongresszusának határoza­tai, amelyek megfelelnek az egész hala­dó emberiség óhajának. A XV. kongresszuson kerületünk víz­gazdálkodási viszonyainak rendelkezé­séről beszéltem. Szükség volt arra, hogy megakadályozzuk a jelentős ár­vízkárokat, főleg a Morva és a Dyje ár­területén. Ma örömmel állapíthatom meg, hogy jogos kérésünknek helyet adtak. Ennek köszönhető, hogy a víz­gazdálkodási rendezés terén jelentős előrehaladás történt. Már az idén töké­letesebben tudtunk védekezni az árvizeik ellen, és az árvízkárok a korábbi évek­hez képest eltörpültek. További fontos feladatunk a környezetvédelem. Nem vitás, hogy ez az igényes és bonyolult folyamat még sok munkát és pénzesz­közt emészt fel. Kerületünk mezőgazdasága a Cseh Szocialista Köztársaság bruttó mezőgaz­dasági termelésének csaknem egyne­gyedét szolgáltalja. Ezért magától érte­tődik, hogy azok az igényes feladatok, amelyeket a XV. pártkongresszus tűzött iki a dél-morvaországi kerület elé, meg­feleltek tartalékainknak. A múlt évben kiváló eredmény született: kétmillió tonna gabonát termeltünk, s elértük az öttonnás átlagos hektárhozamot, ami a kerület történetében rekordnak számít. . ... . • Ezzel Jelentős mértékben hozza jár ol­tunk az egész ország lakosságúnak élel­mezéséhez, s.azt is ehnondhatj'uk, hogy a. mezőgazdasági termelés terjedelme a hatodik ötéves tervidőszakban nagyon gyors ütemben növekedett. Számos me­zőgazdasági vállalat teljesítette túl a hé tton n ás átlagos hektárhozamot. Egyes járások - például a vyskovi és a brecJaVi — 5,8 tonnát meghaladó át­lagot éltek el. Nagyra értékeljük azt is, hogy a znojmói járásban 300 000 tonna gabona termett. A kerület mezőgazda- sági dolgozói.az elmúlt ötéves tervidő­szak minden évében az állattenyésztési feladatokat is teljesítették. Az egészben a legértékesebb a dolgozók törekvése, amely kifejezi szocialista gondolkodás- módjukat, öntudatosságukat és a párt politikája iránti bizalmukat. Már szerényebb eredményekkel kel­lőit beérnünk a cukorrépa termelés sokéves stagnálásának megváltoztatásá­ra tett erőfeszítések terén. Bár egyre sikeresebben érvényesítik a jampol- prcstejovl mozgalom tapasztalatait, ez eredmények még mindig nem felelnek meg a ráfordításoknak. Ezért pád vona­lon is teljes mértékben támogatni kell e mozgalom kibontakozását. Komoly problémát jelentenek a cukorrépa vető- magvai és biológiai értékük. E kérdés rendezése a mezőgazdasági és elelune- zésügyi minisztérium hatáskörébe tar­tozik. A dél-morvaországi kerületnek jelen­tős gazdasági potenciálja van. Termé­keivel az ország minden részén talál­A CSKP KB beszámolója Igényli gazdasá­gunk hatáso­sabb beilleszke­dését a nemzet közi munkameg osztásba, külö­nösképpen a Szovjetunió­val való együtt­működésbe. Ezért engedjék meg tájékoztat­ni önöket, hogy a Nehézgépipa­ri Művek vállalatainak együttműködése fokozatosan miképp alakul ál a szokvá­nyos kereskedelmi kapcsolatokból fcozhatunlk. A Jiatodik ötéves tervidő­szakban a dél-morvaországi üzemek több mint 9 millió öltönyt, több mint 300 millió pár cipőt és több mint 18 millió gumiabroncsot állítottak elő. A legfontosabb iparág azun!>an a gépíar. Ez adja a kerület ipari termelésének csaknem 40 százalékát. A gépipar köz­pontja a brnói iparvidék, amely egyút­tal kereskedelmi, kulturállsés felsőokta­tási centrum. Az elmúltot esztendőben további alap. vető iparág, az energiaipar is fejlődni kezdett. Felépült a Dalesicei Vízierőmű, és megkezdődött a Dukovanyi Atomerő- imü építése. A hetedik ötéves tervidő­szakra azonban a gépiparnak több de­vizát kell előteremtenie, mint a múlt­ban Ez a feladat természetesen anyag- kivitellel nem teljesíthető, hanem csak úgy, hogy a gyártott és exportált gépek és berendezések jelentős műszaki hala­dást képviselnek, A kerület gép és ko- hóipara tavaly az acélfogyasztás éssze­rűsítésének tervet 108 százalékra telje­sítette. Ez azt mutatja, hogy vannak mar tapasztalataink, amelyeket a jövő­ben fel kell használni. Fontosnak tart­juk, hogy intenzívebb és jobb munkát végezzünk az emberek körében, főként a gyártás előtti szakaszokban, a konst* ruktőrölk, a technológusok és a terve­zők körében. Nagy tapasztalatokra telt szert a Formázógépek Kutatóintézete, amely a hatodik ötéves tervidőszakban tíz állami és reszortfeladatot oldott meg, s *izzel 519 millió korona közvet­len megtakarítást és évi 60 000 tonna anyagmegtakarítást ért el. Ha tekintet­be vesszük, hogy hazánkban csak a for- an n zúg épek hét százaléka gépi vezér le-* sÖ, a többi kézi vezérlésű, beláthatjuk, hogy e téren hatalmas tartalékok van­nak. Feltételeink között most azt Is szűk ségesnek tartjuk, hogy igényesebben kidolgozzuk a fémalápforgó meggyor­sításának rendszerét. Csak lassan halad a regi és az elavult gépek felszámolása. A dél morvaországi kerület iparvállala­taiból és üzemeiből évente 420 000 ton­na fémhulladék vándorol a fémhulladék gyűjtő vállalat felvevő helyeire. A ko­hó- és a gépiparnak azonban 70— 100 000 tonnával többre van szüksége. Ennek fedezésére elhatároztuk, hogy az idén további 25—30 ezer tonna fém­hulladékot gyűjtünk, elsősorban a gép­ipari üzemekben. így akarunk megfelel­ni annak a követelménynek, amelyet Husák elvtárs hangoztatott, miszerint a fémeket és a hulladékanyagokat az egész népgazdaságban jobban kell hasz­nosítani. A munka minősége javításának köve­telménye teljes mértékben a pártszer­vek és szervezetek, minden kommunis­ta tevékenységére is vonatkozik. Észre kell vennünk, hogy az igények nagyon gyorsan növekednek. Ezért szüntelenül feltesszük a kérdést, valóban megtet­tünk e mindent a pártmunka hatékony­ságának növelése érdekében, jól tud­juk, hogy munkánkban van mit javítani, ismerjük gyengéinket, és tudatában va­gyunk azoknak a tartalékoknak, ame­lyek a pártszervek és -szervezetek te­vékenységében. egyes tagok és szerve­zetek eltérő mértékű aktivitásában fej­jelbe lók. Végezetül a mintegy 200 000 dél-mor­vaországi kommunista nevében nagyra akarom értékelni azt a bölcs és elvhű politikát, amelyet a Központi Bizottság Husák elvtárs vezetésével követ, s kö­szönetét akarok mondani azért a se­gítségért, amelyet a Központi Bizottság kerületünk pártszervezeteinek nyújt. Teljes mértékben támogatjuk a Közpon­ti Bizottság bel- és külpolitikáját, és biztosítjuk önöket arról, hogy a Köz­ponti Bizottság a jövőben is szilárd rá- maszra talál bennünk, és a XVI. pártkon- resszus határozatainak teljesítésért mindent megteszünk. a szocialista gazdasági integráció fo­lyamatává. A legnagyobb hagyományok­ra tekint vissza jó együttműködésünk a hajók és a műszaki úszóművek építé­sében. Üszóműveink a Szovjetunió min­den területén részesei a személyi- és a teherszállításnak. Jelentős mérték* ben részt veszünk az új vízi utak építő­sében. Ugyanakkor biztosítjuk a Szov­jetunió déli, főleg gyapottermelő terüle­teinek öntözését. Ezek a kapcsolatok már sok évre néznek vissza, amikor is a Szovjetunió e’zekben a szakmákban Csehszlovákia számára sok szakembert nevelt. Együttműködésünk egyidejűleg lehetővé telte a termelés megosztását a prágai és a komáromi (Komárno) Ne- hézgéplparí Művek között. fFolytatás a 6. oldalon) LADISLAV LUHOV? elvtárs, a martini Nehézgépipari Müvek vezérigazgatója

Next

/
Thumbnails
Contents