Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1981-04-08 / 83. szám, szerda
BESZÁMOLÓ A CSSZSZK 1981-1985. ÉVI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS FEJLŐDÉSÉNEK FŐ IRÁNYAIRÓL Ľubomír Strougal elvtárs előadói beszéde a CSKP XVI. kongresszusán Küldött elvtársak, tisztelt vendégekl A párt tevékenységéről, a társadalom fejlődéséről a CSKP XV. kongresszusa óta és a párt további feladatairól szóló beszámoló, amelyet Gustáv Husák elvtárs, a Központi Bizottság főtitkára adott elő, valósan értékeli azokat az eredményeket, amelyeket dolgozóink a párt vezetésével a társadalmi élet minden területén elértek. Egyidejűleg kitűzi az ország és a szocialista társadalom további építésének a következő öt esztendőre vonatkozó új, igényes programját. Kongresszusunk az SZKP XXVI. kongresszusa gazdag gondolatainak, ösztönzéseinek és határozatainak hatása alatt tanácskozik. L. I. Brezsnyev elvtársnak, az SZKP KB főtitkárának előadói beszéde mélyen és tüzetesen elemezte a Szovjetunióban a kommunista társadalom építésének jelenlegi szakaszát, valamint a nemzetközi fejlődést és annak kilátásait. A világ egész nyilvánossága rendkívüli érdeklődéssel fogadta azokat a fő irányokat is, amelyeket a XXVI. kongresszus a társadalom következő időszakban való fejlődésével kapcsolatban hagyott jóvá. Ez a nagyvonalú program bennünket, a mi munkánkat is ösztönzi, tanulságként szolgál s megnyitja az országaink közti, mindkét fél számára hasznos további együttműködés új lehetőségeit. A 6. ötéves tervidőszakban nagy eszközöket fordítottunk a lakásépítésre. Felépítettünk 647 ezer lakást, s ezzel mintegy 2 millió ember, vagyis a lakosr ság 13 százaléka számára biztosítottunk korszerű lakást. Előreléptünk a fejlett szocialista társadalom építésében Elvtársak, Husák elvtárs beszéde tisztázta és megindokolta a következő időszak legfontosabb gazdaságpolitikai céljait, szándékait és feladatait. Ezek a CSSZSZK 1981—1985. évi gazdasági és társadalmi fejlődése fő irányainak javaslatára támaszkodnak, amellyel pártunk és nyilvánosságunk megismerkedett, s amelyet a XVI. kongresszusnak kell megítélnie és jóváhagynia. Ez a javaslat kiindul az eddigi fejlődés elemzéséből, az eltelt öt esztendőben elért eredményekből. Megelégedéssel nyugtázhatjuk, hogy előreléptünk a fejlett szocialista társadalom építésében, javítottuk népünk élet- és munkafeltételeit és megszilárdítottuk szociális biz- tonságérzetét. Ez az állampolgárok alkotó és áldozatkész munkájának érdeme, amely konkrét értékekké váltotta a párt XV. kongresszusának irányvonalát. Ehhez jelentős mértékben hozzájárult a többi politikai pártnak, az FSZM-nek, a SZISZ-nek, valamint a Nemzeti Front további társadalmi és érdekképviseleti szervezeteinek elkötelezett tevékenysége. A 6. ötéves tervidőszakban tovább növekedett a társadalmi termelés és gyarapodott az ország gazdasági potenciálja, javultak a dolgozók életfeltételei. Erről a nemzeti jövedelem növekedése tanúskodik, amely tavaly, 1975-höz képest, 20 százalékkal volt nagyobb. Az 5. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva globálisan 433 milliárd koronával gyarapodott. Növekményének 90 százaléka az ötéves tervidőszakban 17,6 százalékkal .növekedett munkatermelékenységnek köszönhető. Az ipari termelés 25 százalékkal lett nagyobb. A gépipari termelés, beleértve az elektrotechnikai ipart, 38,5 százalékkal növekedett, a vegyiparé 30 százalékkal. Minden ágazatban új technológiákat alkalmaztak, nagyobb lett a gépi és az energiaellátottság. Fejlesztettük a számítótechnika, a félvezetők és a gyengeáramú technika termelését, elsajátítottuk a számvezérlésű gépek gyártását, kifejlesztettük az atomerőművi berendezések, a műanyagot és kaucsokot feldolgozó gépek termelését. Az 5. ötéves tervidőszakhoz képest megkétszereztük a műanyaggyártást. Az építőipari termelés 25 százalékkal lett nagyobb, a gépesítés és az elő- gyártás útján folytattuk iparszerűsíté- sét és fokozottan összpontosítottuk a legfontosabb építkezésekre. Fejlesztettük a közlekedési rendszert. A teherszállítás volumenje 20 százalékkal növekedett, folytattuk az autópálya építését, vasútvonalainkon felszámoltuk a gőzvontatást. Villamosítottunk 327 kilométernyi vasútvonalat, 215 kilométernyi vonalat pedig elláttunk automatikus biztosító rendszerekkel. Folytatódott a mezőgazdaság iparsze- rűsítésének folyamata. A hektárhozam csaknem 11, a munkatermelékenység 19 százalékkal növekedett. Az 5. ötéves tervidőszakhoz képest 1,2 millió tonnával több vágóállatot, 2,1 milliárd darabbal több tojást és 1,6 milliárd literrel több tejet produkáltunk. A mezőgazdaság bruttótermelése, amely az 5. ötéves tervidőszakban 370 milliárd korona volt, 403 milliárd koronára növekedett. A mezőgazdaság árutermelése csaknem 47 milliárd koronával lett nagyobb. Továbbra is orientálódtunk a hazai nyersanyagforrások legnagyobbmérvű kiaknázására a fűtőanyagban, a fafeldolgozó, az üveg- és a kerámiaiparban, valamint az építőanyagok termelésében is. Az 5. ötéves tervidőszakhoz képest 50 millió tonnával több szenet fejtettünk. A fűtőanyag növekményében a hazai nyersanyag kétharmados hányadot ért el, míg az elmúlt időszakban ez a hányad csak egyötöd volt. A fafeldolgozó ipar termelési volumenje egyhar- madával, az üveg és a kerámia gyártása egynegyedével növekedett. A népgazdaságban összesen 716 milliárd koronát ruháztunk be, ami egy- harmadával több, mint az előző öt esztendőben. Ugyanakkor a termelési beruházások csaknem 65 százalékot tettek ki. A termelési alapok volumenje 1975- höz viszonyítva 33 százalékkal gyarapodott. A tudományos-műszaki és fejlesztési bázisra 19 milliárd koronát fordítottunk. Az elmúlt években elmélyült a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés a Szovjetunióval és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa többi tagállamával. Erről főleg az tanúskodik, hogy az árucserében tartósan növekedett az együttműködésben és a szakosításban előállított gyártmányok hányada. Ez a hányad a gépek kivitelében már majdnem 32 százalékos. Növekedett az olyan sokoldalú és kétoldalú szakosodási szerződéseknek és jelentős egyezményeknek száma, amelyek közvetítésével Csehszlovákia részt vesz az energia- és nyersanyagforrások fejlesztésében és az új technológia elsajátításában, együttműködve a Szovjetunióval és közösségünk további országaival. A népgazdaság eredményei további előrelépést tettek lehetővé a lakosság anyagi és kulturális szükségletei kielégítésében, pártunk szociális programja alapvető céljainak elérésében. Az átlagos havi nominálbér 1980-ban 2643 korona volt, vagyis 339 koronával nagyobb mint 1975-ben. A szövetkezeti földművesek átlagos havi juttatása 521 koronával növekedett s elérte a 2640 koronát. Az átlagos nyugdíj 232 koronával növekedett és elérte az 1185 koronát. A lakosság általános pénzjövedelme az elmúlt öt esztendőben 23,2 százalékkal gyarapodott s elérte a 357 milliárd koronát. A szociális juttatások 31,7 százalékkal, a bérek 21,5 százalékkal növekedtek. A kiskereskedelmi áruforgalom 1975- höz képest 20,2 százalékkal volt nagyobb és bővült a szolgáltatások terjedelme is. Biztosítottuk a lakosság élelmezését s javult összetétele a biológiailag értékes élelmiszer termelésének gyorsabb növelésével. Az ipari árucikkek értékesítése több mint 21 százalékkal növekedett. Kínálatuk azonban választékban és minőségben nem elégítette ki hiánytalanul a fogyasztók követelményeit. Noha igyekeztünk tiszteletben tartani a XV. kongresszus irányelvét, kénytelenek voltunk bizonyos mértékben módosítani egyes árucikkek és szolgáltatások kiskereskedelmi árát. A lakosság társadalmi fogyasztására fordított eszközök a 6. ötéves tervidőszakban 31 százalékkal gyarapodtak és elérték a 625 milliárd koronát. Ez 1980- ban egy lakosra már 8900 koronát tett ki, ami 1975-höz mérten 1170 koronával több. Az iskola ügy fejlesztésének költségei, beleértve a beruházásokat, az elmúlt időszakban az 5. ötéves tervidőszakhoz képest 24 százalékkal voltak nagyobbak, az egészségügy költségei 31, a kultúráé pedig 37 százalékkal. E területek fejlesztésére összesen 231 milliárd koronát fordítottunk, míg a korábbi öt esztendőben 181. milliárdot. Pártunk nagy figyelmet szentel a dolgozók életfeltételeinek, amiről az a tény is tanúskodik, hogy az iskolaügyben, a kultúrában az egészségügyben és a szociális ellátás területén dolgozók száma 100 ezer fővel, a belkereskedelemben pedig további 56 ezer fővel növekedett. Ezeken a területeken az állóeszközök értéke 32 százalékkal lett nagyobb. A középiskolai tanulók száma 92 ezerrel, a főiskolásoké 41 ezerrel gyarapodott. Az 1975-ös esztendőhöz képest 30 százalékkal növekedett és 111 ezerre emelkedett a bölcsődei férőhelyek száma is. Az óvodákban 695 ezer gyereket helyeztünk el, ami 220 ezerrel több, mint az 5. ötéves tervidőszak utolsó évében. A munka hatékonyságának és minőségének lényeges javítása felette időszerű és elkerülhetetlen követelmény Vállvetett munkánknak ezek az és egyéb eredményei, amelyeket tüzetesen értékelt Gustáv Husák elvtársnak a tevékenységről szóló beszámolója, hozzájárultak a nemzeti gazdaság gyarapításához. Ez nemcsak büszkeségünk és erőnk forrásai, hanem bizonyítékai kommunista pártunk tekintélyének és szervező befolyásának, szemléltető bizonyítékai munkásosztályunk, szövetkezeti parasztságunk és szocialista értelmiségünk tudásának, elszántságának és akaraterejének. Nlem minden sikerült úgy, ahogy ki-* vántuk és feltételeztük. A 6. ötéves terv^ időszak értékeléséből az következik, hogy lelassult a fejlesztési iram és a XV. kongresszuson kitűzött egyes fel-! adatokat nem teljesítettük teljes mér-* tékben. Az 5. ötéves tervidőszakkal összefüggésben a gazdaság további dinamikus fejlesztésére törekedve, hogy emeljük a nép életszínvonalát és a külgazdasági kapcsolatokban megőrizzük a szükséges gazdasági egyensúlyt, a 6. ötéves tervidőszakra vonatkozóan igényes feladatokat hagytunk jóvá. Ezek függőviszonyban álltak azzal, hogy jelentős fordulatot érjünk el a munka minőségében és általában a gazdasági fejlődés hatékonyságában. A 6. ötéves terv feladatainak megvalósítása során azon-* ban nem sikerült elérnünk a megkívánt fordulatot a termelés hatékonyságé-* nak, gazdaságosságának és a munka minőségének lényeges javításában s ezért a nemzeti jövedelem sem növekedett a feltételezettnek megfelelően. Elsősorban nem sikerült a szükséges mértékben csökkenteni a társadalmi termék előállításában a termelési fogyasztás hányadát, főleg annak következtében, hogy alacsony szinten értékesítettük a termelési folyamatban és a készgyártmányok kivitelében a nyers-, az alapanyagot és az energiát. A minisztériumok, a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok zöme nem tett eleget annak a feladatának, hogy csökkentse a termékegységre eső nyers-, alapanyag, munka és beruházások fogyasztását és teljes mértékben orientálódjon minden erőforrás hatékonyabb kiaknázására. Ehhez járul az a tény is, hogy szándékainkat nem valósítottuk meg maradéktalanul a munkatermelékenység növelésében sem. A tervfeladatoknak nem tettünk eleget a gépipari gyártmányok exportjában sem és értékesítési áruk sem volt megnyugtató. Továbbra is fogyatékosságok voltak az anyagi-műszaki ellátásban, a szállítások választékában és folyamatosságában. A munka vo- lumenjét és szerkezetét tekintve az építőipar nem tett eleget feladatainak. A mezőgazdaság, s főleg a növénytermesztés eredményeire nagy hatással volt két olyan esztendő, amelyben kedvezőtlen volt az időjárás. A tudományos-műszaki haladás, amelynek döntő súlya van és kell hogy legyen, a túlnyomórészt extenzív gazdasági fejlesztéstől az intenzív fejlesztésre történő átmenetben egyelőre nem vált a hatékonyság és a munkatermelékenység jelentős növelésének erőforrás sává. A tudományos-műszaki fejlesztés Irányításának alacsony fokú hatékony; ságáról, az anyagi termelésben a tudomány és a technika eredményei szükségleteink mögött még mindig lemaradó alkalmazásáról tanúskodik a többi között a gyártmányok műszaki-gazdasági színvonala emelésének lassú üteme, a termelés energia-, nyersanyag- és alapigényessége csökkentésének elégtelen aránya. Ez még jobban kidomborodik éppei* a külgazdasági feltételek megváltozásával összefüggésben, amire feltétlenül tekintettel kell lennünk népgazdaságunk további fejlesztésében. Értjük ez alatt mind — főként — a nyersanyagok és az élelmiszer árának gyors növeker dését, mind a konkurrenciaharc kiéleződését és általában a tőkés piacokon a-helyzet rosszabbodását. Gazdaságunknak alkalmazkodnia kell ezekhez a tényékhez. Ez főként a gép-, a vegyiparrq és további feldolgozó ágazatokra vonata kozik. A 6. ötéves tervidőszak lefolyása é§ eredményei teljes egészében igazolták a XV. kongresszusnak a tervszerű irányítás tökéletesítése kérdéseivel kapcsolatban hozott határozatai helyességét és sürgető voltát. Megállapítást nyert, hogy a gazdaságfejlesztés intenzív tényezői felhasználására történő szükséges átmenet viszonylag jelentős válto= zásokat követel meg éppen az irányítás színvonalában, az irányító munka haté* konyságában. Ezt a célt követik a terv* szerű irányítás és mechanizmusa tőkéiéi tesítésére hozott intézkedések is. A 6. ötéves tervidőszak fő tendenciái* nak és általános eredményeinek elem* zéséből teljesen nyilvánvaló, s ezt Hu* sák elvtárs is hangsúlyozta, a tevékeny* ségről szóló beszámolóban, hogy a kö= vetkező időszakban is érvényes gazda* ságpolitikánk stratégiai irányvonala, a hatékonyság növelésének, a fejlődés intenzív tényezői nagyobb mérvű ki* használásának irányvonala, amelyet a XIV. kongresszus tűzött ki és megerősí* tett a XV. kongresszus. Megvalósításé* nak sürgető voltát meghatványozza q világ helyzete és várható alakulása. A tőkés országokban folytatódik a válság, amely kiélezi belső és külső el* lentétjeiket. Ez kétségtelenül egyet je* lent a konkurrenciaharc további kiéle* ződésével és kifejezetten megkülönbőz* tető jellegű intézkedésekhez vezet. Ettől eltekintve, számításba kell vennünk a lázas fegyverkezés fokozásának tendenciáját, amelynek érvényesítésére az Egyesült Államok katonai-ipari komplexuma törekszik. Ez tőlünk, a Varsói Szerződés tagállamától megkívánja, hogy fokozott figyelmet fordítsunk az ország védelmi képességére és arra, hogy hozzájáruljunk az egész szocialista közösség védelmének biztosításához. Minél bonyolultabbak ma és a jövőben a külső feltételek, annál inkább kell törekednünk következményeik áthidalására gazdaságunk teljesítőképességének növelésével. Az irányítás minden láncszemének és minden dolgozónak tisztában kell lennie azzal, hogy a munka hatékonyságának és minőségének lényeges javítása felette időszerű és elkerülhetetlen követelmény. Jobban kell felhasználni erőforrásainkat Elvtársakl Husák elvtárs beszédében rámutatott arra, hogy a nyolcvanas évek gazdasági és társadalmi fejlődésének alapja a fejlett szocialista társadalom építésének fő irányvonala. A következő idő-> szakban a párt politikájának fő célja megőrizni és tökéletesíteni a lakosság elért életszínvonalát s a népgazdaság fejlesztése eredményeinek megfelelően szilárdítani szociális biztonságérzetét. A gazdasági és társadalmi fejlődés fő irányainak javaslata, amelyet a központi bizottság megítélés céljából a kongresszus elé terjeszt, számol azzal, hogy a 7. ötéves tervidőszakban a nemzeti jövedelem 14—16 százalékkal fog növekedni, vagyis a 6. ötéves tervidőszakhoz képest hozzávetőleg 400 milliárd koronával, miközben az ipari termelés 3,4—3,7, a mezőgazdasági termelés 2 százalékkal fog évi átlagban növekedni. A javaslat jellemző vonása hogy a termelési fogyasztás alacsonyabb mérvű növekedése mellett számol a nemzeti jövedelem igényelt gyarapodásával. Tehát az anyagi termelésben, az egész gazdaságban felhasznált valamennyi erőforrás jobb felhasználása alapján*.. Éppen ebből kell kiindulnia az egyes ágazatok és szakágak fejlesztése koncepciójának, a kutatási és a fejlesztési bázis tevékenységének. Ez legyen a kiindulópontja és a része minden üzem, vállalat, termelési-gazdasági egység és ágazat fejlesztési programjának. Becsüljük azt, hogy főleg ez a követelmény a járási és a kerületi pártkonferenciák, valamint az SZLKP kongresz- szusa teljes támogatására talált, így megvalósítása a párt valamennyi szervezete elsőrendű feladatává válik. A nagyobb hatékonyságra törekedve, a 7. ötéves tervidőszakban elsősorban lényegesen jobb eredményeket kell elérnünk a nyersanyag, az energia és az alapanyagok hasznosításában. Más fejlett országokhoz képest a nemzeti jövedelem egységére 20—50 százalékkal több energiát fogyasztunk s nem különb a helyzet a nyersanyag, az acél, a cement és más anyagok fo- ig; gyasztásában sem. Ezért a fő irányok javaslatának részét képezi az a feladat, jy hogy évenként 2 százalékkal csökkentsük az energia, 4,5—5 százalékkal a fém fogyasztását. Ehhez hasonlóan (Folytatás az 5. oldalon),
