Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1981-04-06 / 81. szám, hétfő
Nemzetiségi irodalmunk jelene Nincs pontos adatom arról, hogy hány könyvünk jelent meg a háború után, számuk — gondolom — félezernél tőbbru tehető. Három évtized viszonylatában1 nem nagy szám ez. de ha irodalmi kezdésünkhöz mérjük. becsületes munkát és igyekvő becsvágyat tükröz. Es mindenekelőtt cáfolhatatianul bizonyítja fejlődőképes .-szellemi jelenlétünket. Nemzetiségi értelemben a létünket. Amelyre a tudatunk épül, irodalmunk tudata is. A közel mólt fél évtizedét éppen ez jellemzi. irodalomtudatunk gazdagodása, fokozódo jelenléte. Mintha a filozófiai tételt szándékoznánk — szinte programszerűen — bizonyítani: a mennyiségi növekedés bizonyos szinten minőségi változásba- megy át. Lám, időszerű fogalmaink is összecsengenek korunk fogalmaival: napjaink jelszava általában is a minőség, Ezért irodalomtudatunk törvényszerű aktivizálódása meg* tnyugtató módon bizonyítja, hogy a helyes ütőn haladunk. Milyen hát ez az út? Merre,’ milyen célok irányába vezet? Közeimül tunikát s részben jelen irodalmunkat is leginkább szintézis-kísérletei jellemzik. A szellemi munkában a szintézis igénye és beteljesülése maga az a pont — az a szint —, ahol a mennyiségi eredmény minőségi értékké összegeződik és tudatosul. Ezért tapogatja emlékezetünk kutatva a múltat, ezért méri le történelmi sorsfordulóit,-hogy értékelje és művészi-emberi igazságokat vonjon le belőle. Megtelte ezt kritikai gondolkodásunk (Mu és érték), a nemzetiségi sors történelmi azonosítása és vállalása érdekében epikánk / Úgy szál ingben, ívnak a csukák, Alom Tivadar hadparancsa, Ke- rekes kút, Kavicshegyek, Szél- fúvósban), és nemkülönben költészetünk lírai egyediség felmutatásának az érdekében /Jelenlét, Genezis, Krétakor, Boszorkányszombat ). önépítkező kíváncsiságunkat a távolabbi múlt — az első köztársaság irodalma és a még korábbi írásbeliség — is másképp érdekli, mint azelőtt. Mindenek* felett tudatunk részévé akarjuk tenni időtálló üzenetét. Ä múlt iráaiti érdeklődés, a népi történelem * újrafelfedezése és mentése korszerű civilizációs jelenség, mintha az európai kultúra újraértékelné önmagát, de a közös vonások mellett vi ml múl tfel táré igyekezet fink ben van valami szívmelegítő, mélyen emberi mohóság, hogy ú) értékeket, erő tadó bizonyosságot és szilárd talajt nyújtó történelmi erőket hódítsunk meg magunknak. (Fábry Zoltán Összegyűjtött írásai. Válogatott levelezése, Szlcvenszkói vásár, Rejtett ösvény, Egri Viktor életrajzi trilógiája). A közösségi közérzet nyugalmának és biztonságának sarkköve a folyamatosság átélése; tudnunk kell őseink dolgairól és Ismerni tanításaikat, hogy utódaink jövőjére gondolhassunk. Ezért úgy vélem, hogy irodalmunk jelenlegi összegező igyekezetével, szintéziseivel felméri mai helyzetét és biztosítja holnapi lehetőségeit. A jelennek az ösztönök élhetnek, de a tudatnak a holnap biztonságára van szüksége. Ezért állandóan építkezik, felfedez és elvonatkoztat, összegez. és kiemel, minősít és értekei. kritikailag felmer. Irodaimnak további jellemző vonási elméleti tevékenységének szaporodó és minőségben gyarapodó eredményei. (Portrékés fejlődésképek, Szülőföld és irodalom, Kísérletek és elemzések, Mérlegpróba, Szavak barlangjában). Nagy erőpróbája: készül a csehszlovakiai magyar irodalom lexikona, Húsz évvel ezelőtt ilyen terv nevetséges lett volna — miből? kinek? —, tíz evvel ezelőtt kockázatos — kevés az anyag, nincs hozzá erőnk —, ma szükségszerűség. (Amilyen az Irodalomtörténet is lenne, bár egyelőre varat magára). Irodalomtörténeti és kritikai gondolkodásunk korszerű tájékozódásában egyértelműen es intenziven keresi az általános érvényüség és egyetemesség számunkra adott lehetőségeit. A korszerűség igénye, olyan magatartásmodellt kínál, amely korábban illuzéri- kusmak tűnhetett fel, ma j>edig már nemcsak becsvágy kérdése, hanem kötelező program és az előrelépés feltétele: valóságunkat, magunkat világméretű összefüggésekben lássuk és láttassuk Az ilyen cél nálunk kettős értelemben is kiválthat gúnyos vállvonogatást; a lekicsinylés egyrészt a világ összefüggéseknek szólhat (mondván, hogy nagyzoiás), másrészt valóságunknak, magunknak (beszűkülés). Mindkét hozzáállás nevetségesebb, mint amin gúnyolódik A világméretű összefüggések ma kötelezőek, az idő parancsára tiszteljük őket és csak ráfizethet, aki ezt nem veszi komolyan. De nem kevésbé meghatározóak szőkébb valóságunk tényei, ü létünk, amely kisszerűbb, mint vágyaink, mégis reális megélésével es önmagunk láttatásövál vezet csak út az egyetemes felé Nekünk kell felnőni, a csúcsok hozzánk kényszerítése nem emel kedés. Csak így telhet meg a köztünk és a világ közölt nyugvó, hatalmas és ér dektelen tér velünk — hírünkkel, gondjainkkal —s így lehetünk részesei a nagy világfolyamatnak, az emberiség önismeretét munkáló művészetek hömpölygő mozgásának. Kriti* kai tudatunk — úgy érzem — már tisztában van ezzel és szol- gálni akarja emelkedésünket. A kép derűs, hát minden problémátlan? Közelről sem Érzem én — s talán mások is — a kispróza hiánya mögött megbúvó válságjegyeket. Látunk öncélú használatban megkopott fogalmakat és szép programokat — Őrzök, vigyázzatok a strázsánl —, s elgoax- dolkodattó mód mégis érezzük a fáradtságot, melyet élő súlyuk okoz. Differenciálódik irodalmunk — ami jó, de a folyamat fájdalmasabb és — úgy érzem — végletesebb, mint lenni kellene. Múlt évi vitánkban — a Hétben — nemzetiségi irodalmunk lényege és értelme Is megkérdőjeleződött, később pedig felvetődött, hogy képes lesz-e továbbra Is betölteni életszervező hivatását? Hatalmas ellentmondások és ütközések, micsoda drámai végletekl Egyik oldalon feltörő és eredményes életerők, kételyek a másikon. Aránytalanság célban, törekvésben, értéklátásban. Vagy talán a nemzetiségi irodalmak — így vagy úgy — mindig aránytalanok benső egyensúlyukban, rendjükben? Lassan hömpölygő folyam a világirodalom és az irodalomtörténet évezredei fé«yé)>en a mi emberöltőnk kusza, ideges pillanat. Mégis rendhagyó pillanat, mert —■ emberi mértékkel mérve — eredményesebb sok más nagyvonalúbb és fényesebb kezdeményezésnél. Gyakran foglalkoztat a gondolat, hogy minden belefektetett pompás energia és életvágy ellenére miért szétfolyó, meg- oszló és kuszaságában torzó- szerű az első köztársaság magyar irodalma? ügy gondolom, egységes képének lehetetlensége értékeit is megkérdőjelezi. Háború utáni irodalmunk ereje viszont a szocialista gondolatban rejlik, mely útjára indította. A szocialista eszmék egységes valóságlátást és életérzést, helyes értékrendet és reális célokat, korszerű művészi programot sugalltak irodalmunknak és lehetővé tették, hogy imaí eredményeit elérhesse. Benső ellentmondásai és ezen az egységes gondolkodásmódon belül feszülnek, ezért egymást kiegészítve fokozzák irodalmunk alkotóerőit. MJBA GYULA Szilva József: Anyu Á falu büszkesége Hosszú Ideig építették a szövetkezeti klubot, mondta Fazekas János, a szőgyéni (Svo- din) Barátság Efsz alelnöke, három évig szünetelt is az épít* kezés, de végre mégiscsak felépült, és most már a falu büszkesége. (A tervező első dijat nyert a klubbal — megérdemelten.) Az emberben óhatatlanul felvetődik ilyenkor a kérdés, vajon mennyiben ad nagyobb lendületet egy egy művelődési ház elkészülte a falu kultúrájának, van-e látható eredménye az anyagi áldozatnak és a rengeteg társadalmi munkának, hiszen sok-sok ezerre tehető az önkéntes munka óraszáma. A falu büszkeségét 1978-ban adták át, s azóta a színházterem, az esztrád- terem, a klubhelyiségek nem állnak üresen, mint az számtalan helyen előfordul, bár a szövetkezeti' klub vezetője, a fiatal és lelkes Hinzellér László — aki már öl éve szervezi a falu kulturális életéi -- elégedetlen. — Azt hiszem, jobban ki kellene használni a klubot mondja. Vegyük sorra, milyen tevékenységet folytatnak. Először M árcius végi liövös alkonyaiban a kertben találom, fiával együtt takarítja a magra váró földet. — Még egy perc — mondja, aztán megmossa a kezét, majd betessékel a . lakásba. Közben arra gondolok, hogy amikor a rövidesen kezdődő beszélgetésünket rögzítő írásom megjelenik, ő már Prágában lesz, a kongresszusi küldöttek között. És arra Is gondolok, hogy egy nappal az elutazása előtt adják át. az 5600 hektáron gazdálkodó Csilizköz Efsz új szövetkezeti klubját, melynek létrejöttében kialakításában neki, az üzemi pártszervezet elnökének is re sze van. — A hét falut — Csiíizrad- ványt, Balonyt, Medvét, Kul- esodot, Szapot, Nyárasdot és Patast — egyesítő szövetkezetünk központja Csilizradványon van. A klub és hát maga a központi irodaház szerves része egy folyamatosan épülő komplexumnak. A klub háromszintes épület — korszerű tekepályával, tanfolyamok lebonyolítására alkalmas helyiségekkel, szak- könyvtárral, olvasóteremmel, munkásmozgalmi emlékszobával — mondja Tánczos Tibor. Időközben hazaérkezik tanítónő felesége, és bejön az utcáról kisebbik fia, nemcsak azért, mert sötét van már kint, hanem azért is, mert jobb a konyha melegében. — A szövetkezetnek meghatározó sz.w?pe van a falvak életében, következésképpen a szociális és kulturális helyzet alakulása is a szövetkezeti gazdálkodás függvénye. Az Egyesülés, mely 1974-ben történt meg, Indokolt volt a termelőerők fejlődésének szempontjából, ugyanakkor az érintett községekben nem ok nélkül aggódtak a lakosok például azért, hogy az egyesülés miatt elapadnak a szociális és kulturális fejlődés gazdasági .forrásai. Az esetleges san fejlődjenek. Manapság ugyanis nem elegendő csak a szakmai felkészültség, politikailag és kulturális téren is fejlődnünk kell szüntelenül. És az sem mindegy, hogy milyen környezetben él, dolgozik az ember, értve ezalatt a munkahelyi viszonyokat is, melyeknek javítására nagy gondot fordít szövetkezetünk. NEMCSAK IGÉNY VAN negatív következményeket idejében fölismerve a járási párt bizottság, a járási nemzeti bizottság és a mezőgazdasági igazgatóság segítségéve] igyekeztünk biztosítani az egyes községek kulturális fejlődését. Valóban, sok volt az adósságunk; anyagi eszközöket kellett előteremtenünk. így kezdődött meg a csilizradványi és a nyárasdi művelődési ház korszerűsítése; Szapon felépült egy megfelelő kulturális létesítmény, egy-egy korszerű művelődési ház Patason és Kulcsodon, ugyanilyennek kezdődik majd az építése Medvén; továbbra is feladatunk egy új, korszerű kulturális központ létrehozása Balonyban, illetve Csí- Itzradványon. Azt már most elmondhatom, hogy a 7. ötéves tervidőszakban a kulturális élet fejlesztéséhez szükséges keretek biztosítva lesznek. Fontos ez, már csak azért is, mert célunk, hogy a termelőerők harmonikuEzután a Csilizköziől. mint a Csallóköz jellegzetes, sajátos kultúrával és hagyományokkal rendelkező tájegységéről beszél Tánczos Tibor, aztán az egykori szociális viszonyokról. — A csilizközi emberek gyorsabban reagállak a történelmi változásokra, mivelhogy sok volt a szegény, földnélküli család, így a forradalmi eszmék, a Nagy Októberi Szocialista For- radalom, és a Magyar Tanács- köztársaság eszméi is gyorsabban terjedtek, mint több más vidéken, mélyebben is gyökereztek, és aktivizálták az embereket. 1921-ben már működött a szociáldemokrata párt, 1922 ben pedig több községben kommunista pártsejtek alakultak. Csi- ltzköznek megvan a maga regionális forradalmi-munkásmozgalmi múltja. Ez indított bennünket arra, és tette lehetővé, hogy munkásmozgalmi emlékszobát hozzunk létre. Ezzel ismét a mában vagyunk. -itt kérdezem meg vendéglátómtól, aki 1974 tői a Csi- lizköz Efsz üzemi pártszervezetének elnöke, (azelőtt a balo- nyt szövetkezet elnöke volt), hogyan látja a csilizközi falvak kulturális életét. ÍJgy tapasztalom, hogy az igazi kultúra iránt egyre nő az igény, nemcsak azokban a községekben, ahol van művelődési ház. Mifelénk szívesen lépnek fel amatőr és hivatásos együttesek; több képzőművészeti kiállítást rendeztünk, elsősorban a fiatal csehszlovákiai magyar képzőművészek munkáiból, a Csallóközi Múzeum közreműködésével. fró—olvasó találkozókra került sor; újabban érdeklődés mutatkozik a klubélet iránt, erőteljesebben jelentkezik az ifjúság. A szövetkezet keretén belül működik ifjúsági szervezetünk népi táncegyüttese; eredeti csilizközi táncokkal, népdalokkal szerepeltek már a tévé nyilvánossága elölt is, amikor szlovákiai efsz-ek versenyeztek egymással. Volt aztán egy egész estét betöltő műsorunk, mely a csilizközi falvak múltját és jelenét elevenítette fel változatos formákban. Minden községben működik könyvtár, de ezen a téren és egyáltalán a kulturális élet valameny- nyi területén még rengeteg feladat vár ránk. Rengeteg a teendő; de szerencsére igény is van, mind nagyobb, a kulturális értékek iránt. És ez nagyon fontos. B. Gy. is a Szakköröket említi Hm* zsellér László, de hozzáteszi, hogy „nem mind működik úgy, mint szeretnénk“, A színjátszókat azonban fel* tétlenül említeni kell, egy,« részt, mert Szőgyénben a szírt* játszásnak komoly hagyomá* nyai vannak, másrészt, mert' megszakítás nélkül dolgoznak, jelenleg Pálinkás Ferenc vezetésével. Tavaly nem jutottak el a Jókal-napokra, s ezt igen fáf» ialjáik, ágy érzik, sérelem érte őket. Mégsem torpantak meg, tovább működnek. A klubhelyiségek kihasználtsága ..most már nem probléma kéthetenként, pénteken délután „odacsalogatni ‘ a gyerekeket, Amíg csupán előadás-, sál próbálták őket „nevelni“, nem jöttek. Azóta, hogy aa előadáson kívül rövidfilmet ve* títenek számukra, tévéteniszezH hetnek, barkochbúzha Inak, vetélkedőkön bizonyíthatják fel-* készültségüket s a legügyesebbek apró díjakat nyerhetnek, nem Ikell szervezni a diákokat, jönnek maguktól. A klub előcsarnoka évente 2 -3 -alkalommal kiállítási teremmé változik. Legutóbb Somogyi Lajos képeivel ismerkedett a falu, de szeretnének az érsekújvári (Nové Zámky) képtárral megegyezni, egyik-ina-1 sík kiállítást Szégyenben is megrendezni. Formálható a falu kulturális arculata, vallja a klubvezető. Működik énekkar és lánccsoport, s nemrég megalakult a bábkör — vezetését két tanítónő vállalta. Falukutatás falun — a honismereti klub menti a menthetőt, gyűjti a régi parasztvilág még fellelhető tárgyait, s remélhetőleg nemsokára berendezik a tájházat. Hiszen két szép régi hazat is ^kiszemeltek“, amelyek megfelelnek o célra. Fiatalok végzik a gyűjtést, de nagyon nagy szükségük volna az idősebbek ismereteire, segítséget várnak a n y u g d 1 ja sok' klubjától. Azt mondta Hinzellér László, még jobban kk.kellene hasz nálni a klubot, ^ppant vonzó, amikor egy fiatal ember eny- nyire szigorú mércével méri a mimikáját és ilyen kritikus. A többet, jobbat akarás mindig lendít a dolgok menetén. S hogy a „dolgok mennek", sokban köszönhető a kulturális célokra sokat áldozó szövetkezetnek, a kultúrát támogató Kovácsi Ferenc elnöknek (bár tudom, ez közhelyként hangzik). Szögyén 3100 lelket számlál. Az elmúlt évben 444 különböző akciót bonyolított le a klub — ebből lň színházi előadást. Hát ennyit a kultúrház kihasználtságáról. KOPASZ CSILLA Cili 1901, IV. 0.
