Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1981-04-06 / 81. szám, hétfő

A rózsák városa EREDMÉNYESEN TELJESÍTIK A VÁLASZTÁSI PROGRAMOT $ ÜJ GYERMEKINTÉZMÉNYEK # AZ ÜZEMEK SEGÍTSÉGE Nem véletlenül emlegetik Hlohovecot — ezt a 21 000 lako­sú Vág menti települést, — a rózsák városaként. Terein, a gyalogjárók mellett, a középü­letek előtt több mint hetven­ezer rózsabokor ébredezik, hogy néhány hét múlva virágba bő­rül jón. A városban születtem, azóta Is itt élek — kezdi el a beszél­getést Boiena Martaniová, a vnb titkára. — Nem elfogultság­ból mondom, de az elmúlt évii- xedekben sokat fejlődött, meg­szépült. A fejlődés ütemét ebben a megbízatási időszakban to­vább fokoztuk. Tíz év alatt a város lakosainak száma 8000 rel gyarapodott. Elfíallgat, azon gondolkodik, hol is kezdje a felsorolást, me­lyik akciót említse meg első­nek. Stanislav Hanu sek alelnök siet a segítségére, — A 6. ötéves tervidőszak éveiben felépítettünk 1447 la­kást, ebből 235-öt egyéni építke­zés keretében. A lakásépítés tervét 350 lakással ttilteljesílet tűk, de nem ilyen kedvező a helyzet á járulékos építkezések terén. Itt ugyanis az építők csak 60 százalékra teljesítették fela­dataikat, s ezzel nem kis prob- lémát okoztak a város vezetői■> nek és lakosainak. Az említett fogyatékosságok ellenére a szóbanforgó idő alatt állami beruházás keretében át­adlak rendeltetésének egy 22 tantermes iskolát, egy óvodát is bölcsődét, egy üzletközpon­tot, valamint zöldség- és gyü­mölcsboltot. Egy bevásárlóköz­pont épülőfélben van, úgyszin-* tén egy 200 ágyas munkásszál­ló, egy további óvoda és közös beruházással szolgáltatóház, bú* torüzlet, valamint a posta épü­lete. Igaz, az utóbbi átadása már két évet késik. — A vnb első plenáris ülése idejében a Nemzeti Front vá­lasztási programjának te{iesitő-> se nehéz feladatnak látszott, Jgy a gyermekintézmények há­lózatának bővítése is — folytat­ja az alelnök. — Egyetlen meg­oldást láttunk — segítségül hív­ni az üzemeket, összpontosítani az anyagi eszközöket, az erőkeh Sok fáradságba került, de meg­érte. A város területén levő üze­mek a legutóbbi ötéves terű- időszakban 5r5 millió koronát utaltak ál a fejlesztési alapra« Z akctó keretében felépítettünk egy 120 férőhelyes óvodát, a kozmetikai üzem pedig közös beruházással egy kéttantermes óvodát. A volt kisegítő iskolát átalakítottuk, ahol további 55 óvodást tudtunk elhelyezni. Mo már a város vezetői arról adhatnak számot, hogy míg a megbízatási időszak elején csuk 555 gyerek járhatott óvodába, ma már 1100. Ugyanakkor a Slo- vakofarma alkalmazottai egy 90 férőhelyes óvodát építenek ós a vnb a volt Váh vendéglőt ala­kítja át, ahol ugyancsak '90 gyermeket helyeznek majd el. Ezzel elérik, hogy a városban minden gyermek óvodába jár­hasson. sőt a további új létesít­mények átadása lehetővé teszi, hogy a régi korszerűtlen óvodá­kat más célokra használják fel. — A bölcsődék fejlesztése azonban nem tartott lépést a megnövekedett igényekkel — vélekedik a titkár. — A múlt ötéves tervidőszakban az üze­mek segítségével a bölcsődei fé­rőhelyek számát 150 nel növel­tük, de így is több mint 300 kér­vény vár elintézésre. Még az idén átadunk két bölcsödét, ami javít a helyzeten. A gondok tel­jes megoldására ebben az öté­ves tervidőszakban kerül sor, ez az új választási programja­vaslat egyik legfontosabb részei Társadalmi munkával Z-akcló keretében épült fel a mini golf­pálya, és a város büszkesége — a sportcsarnok, amely fölött e huzalgyár sportolói, dolgozói és vezetői vállaltak patroné tust. Erre a létesítményre nagy szük­ség volt, mert az első ligában játszó női kézilabda csapatnak nem volt fedett pályája. Az új létesítményben más sportolók is edzenek, de kulturális rendez­vények megtartására is felhasz­nálható. Szomszédságában a kö­vetkező választási időszakban ogy műjégpályát akarnak építe­ni, amelyre a jnb tisztségvise­lői szerint is nagy szüksége van a településnek. Városszemlére Éva Urininská, 6 vnb építészeti osztályának he­lyettes vezetője kísért el. Meg­mutatta a sportcsarnokot, ax új óvodákat, az utcákat szegélyező virágsávokat. Végül a 22 tan­termes 11. alapiskolába kalau­zolt el, amelyet 1978-ban voltok birtokukba a gyerekek. — bár a hivatalos áladás csak augusztusban volt, mi már Csupán kötelességét teljesíti IV. 8. Az antoli gazdasági udvaron útba igazítottak bennünket: —ľ Mária Buzalková a főutcán, az új kék házban lakik. — A délutáni műszakban dol­gozik, most bizonyára otthon lesz — mondotta a raktáros, ami­kor elindultunk. Otthon találtuk... Nem akart magáról beszélni, hiszen semmi rendkívülit nem tesz, csupán kötelességét teliesí- tt. Lelkesen, azoknak a tapasz­talatoknak az érvényesítésével végzi munkáját, amelyeket fia­tal korában még a szülei házá­ban szerzett. Felelősségérzete mindig jobb teljesítményekre serkentette. Az antoli fejőnők nem véletlenül javasolták A ki­váló munkáért állami kitüntetés­re, amelyet tavaly vett át Ban­ská Bystricán. Néhány évvel ezelőtt A mezőgazdasági és élel­mezésügyi minisztérium kiváló dolgozója kitüntetést tűzték a mellére. Az 1957—1958-as években, amikor még a növénytermesztés­ben dolgozott, majd később Is, amikor áttért az állattenyész­tésbe, hogy egész évben dolgoz­hasson, minden vezető meg volt vele elégedve. A fejésben az anyját váltotta fel, aki nyugdíj­ba vonult. Hihetetlen, de azóta 18 év telt el... Hajnalban, amikor még inkább éjszaka van, mint reggel, hiszen az óra mutatója még csak fél négyet mutat, fel kellett kelnie. Amikor a még alvó falun ke­resztül ballagott, szőtte terveit a jövőről... A fiatal, életerős asszony játszva megbirkózik a feladatokkal. Később eljött az idő, amikor a mezőgazdaságban a gépek és műszerek jutottak szerephez, hogy megkönnyítsék az ember munkáját. Mária Buzalková ma az Annu Hrnčiarová vezette nyolctagú szocialista munkabrigád tagja. A kollektívával együtt fejlődik, egyre jobb eredményeket er el. Megértés nélkül nem menne jól a munka. Mert mit ér az ember a kollektíva nélkül. Ebben a bri­gádban teljesen természetes he­lyet tesiterü a munkatársat, hi­szen egyszer az egyiknek, má­sodszor a másiknak van ra szük­sége. A szövetkezet vezetősége is támogatja. így volt ez akkor is, amikor a házát építették. Otthon, a családban is meg­értésre talált. Fia és lánya már saját családot alapított. Legfia­talabb gyermeke maradt vele, aki szintén a szövetkezet tagja, Férje Banská Stiavnicún, a Szlo­vák Nemzeti Felkelés üzemben dolgozik. A szabadságát ő is a szövetkezetben, széna kaszálás­sal, kazalrakással és egyéb szük­séges munkával tölti. Mária Buzalková fejőnőnek Is érdeme van abban, hogy a Pren- öovai Efsz terven felül több ezer liter tejet termel. S nem­csak a mennyiség a fontos, ha­nem a minőség is, ami az antoli gazdaságban 100 százalékos. A szövetkezet dolgozói arra köte­lezték magukat, hogy egy te­héntől 3250 liter tejet fejnek. Mária Buzalková az elmúlt év­ben átlagosan 4190 liter tejet fejt tehenenként. Ez a Járásban a lég jobb eredmény. Három év múlva nyugdíjba megy, s addig még bizonyára felmutat néhány kiemelkedő eredményt. — Ha az ember a munkáját szereti, akkor azt becsületosen végzi mondotta. ÉVA MATOSOVA áprilisban elkezdtük a terepren­dezést — tájékoztat Dagmar Zdzieblová iskolaigazgató, a vnb képviselője. — A szülői munka- közösség és a patronáló üzem segítségével a tanulók minden szombaton és vasárnap dolgoz­tak. A hegylábánál épült iskola környékének rendbetétele sok fáradságba került.-— így igaz, de ma már meg Is látszik az igyekezet eredménye ves2i át a szót Éva Urminská. — Eddig 200 000 óra társadalmi munkát végeztek és kiültettek közel 3000 díszfát, rózsabokrot, amelyet a gyerekek maguk gon­doznak. A 260 gyümölcsfát az Iskola gondnoka metszi meg, segít az iskola környékének ka­szálásában. Egy-egy alkalom­mal két három szekér szénái visz el innét a szövetkezet Az igazgatónak jól esett a di­cséret, s így egészítette ki az elmondottakat: — Korszerű iskola u miénk, vannak gyakorló tantermeink, tankonyhánk a lányok részére. A sportpályákat pedig önerőből építjük. Célunk, hogy a gyere­kek magukénak érezzék az is­kolát, a várost. Amikor visszatértünk a városi nemzeti bizottságra', ott találtuk fozef Kováčik vezérőrnagyot, a keleti katonai körzet politikai csoportfőnökét, a Szlovák Nem­zeti Tanács képviselőjét. A funkcionáriusokkal áttekintette az új választási programjavas­latot Amikor elment, a titkár dolgozószobájában folytatiuk a beszélgetést. — Ha nem jön közbe különö­sebb ukadály, u huzalgyárral együttműködve korszerű műve­lődési otthont akarunk építeni. Több üzlet épülőfélben, van, eze­ket ebben az ötéves tervidőszak­ban átadjuk. Számolunk egy közlekedési /átszótér létesítésé­vel is, rendbe akarjuk tenni„ az utakat és 1982 végéig megoldjuk az ivóvízellátást — mondja az alelnök. A nemzeti bizottság a fő fela­datok közé sorolja az idős em­berekről való gondoskodást. Az épülő munkásszálló ogy emele­tét az idős embereknek adják át, s itt a magukra maradt öre­gekről ' megfelelően tudnak majd gondoskodni. — Negyvenhat hektár par­kunk van. Az áj lakótelepek kör­nyékén már kevesebb lesz a ró­zsabokor és több lesz az örök­zöld cserje — mondja búcsúzóul a titkár. — Van közt őrület fenn­tartó üzemünk, de a város fej­lesztése és csinosítása terén csakis úgy téphetünk a jövőben előbbre, ha a lakosság, az üze­mek dolgozóinak segítségét, kezdeményezését az eddigieknél még jobban ki tudjuk majd használni. Mindazl felsorolni, amivel a megbízatási időszakban a város gyarapodott, szinte lehetetlen. Elég megemlíteni, hogy az el­múlt öt évben társadalmi mun­kával terven felül 1,02 millió ko róna értéket hoztak létre, hogy a párt megalakulásának 60. év­fordulóját és XVI. kongresszu­sát 35 millió 034 ezer korona értékű kötelezettségvállalással köszöntik. Ez kezesség arra, hogy a rózsák városa még szebb lesz, mint volt. NÉMETH JÁNOS Az első öt között <\ szovjet búzafajták hozták a döntő fordulatot A Nap tékozlóan szórja sugarait a csallóközi kis fa­lu határára. Jókedvre deríti a fárasztó munkát végző földműveseket, akik csak ritkán törlik le poros arcuk­ról a verejtéket. Hadd. hull­jon a bő termést igérő föld­re. Szélcsípte, mapégette arcú ember intézkedik, szervez, tárná csőt ad a munka csopor­toknak. Jó gazda szemével néz szét a határban, gyö- nyörködük a haragoszöld színű búzatáblákban, őrömé­be üröm is vegyül, nyugta­lankodik: — Néhány parcellán ve­szélyben a termés, egerek rágják iki a búzát. Figyel­mesen át kell vizsgálni a táblákat, felderíteni, hogy hol szaporodtak el a leg Jobban, elejét kell venni » kárnak. Amint az egyik tábla mel­len elhaladunk, már egy vonóiban haladó szövetke­zeti tagok szórják a mér­get az egérlyukaikba. Nem engedjük tönkre­menni a termést — mondja Aranyosi Árpád, a Nagylú- csi (Lúč na Ostrove) Efsz agronóm usa. — Küzdünk egészen addig, amíg a dús kalászokból raktárakba nem kerül a gabona. Sok a dolga, igyekszik szűkre szabni mindamivaló- )át. Egy ideig zsörtölődik: Inkább akkor jött vol­na, amikor zuhogott az eső. Hosszabb ideig beszélgethet­tünk voina. Most dolgozni tkel 1, mert mindem perc ké­sés kedvezőtlenül befolyá­solhatja a hozamokat. Mi azt tartjuk, inkább előbb (kell elvégezni a munkákat, mint később. Mégis időt szakít. Együtt járjuk be a határt. Közben felidézi azt az időszakot, amikor a gabona teiimesztés- !>en döntő fordulat követke­zett be. Azelőtt is megad­ták a földnek, ann jár, gon­dozták a növényeket és mégis mindössze 30—35 má­zsa búzát takarítottak be he k t á ro n k é ut. A k ko r i ba n Ilyen eredmények is jónak számítottak. Az egyik napon fíartal Ferenc, a szövetkezet elnöke —- aki egyébként a iközöshöz hasonlóan meg­kapta a Munka Érdemrendet — titokzatos arccal jött ha­za: — Hoztam valamit, ami­nek te is meg az egész tag- sag örülni fog. Egy Ötven kilogrammos zsákot hozott be az irodába. Be le markolt és a tenyerén mutatta a szovjet Bezosztája búzafajta vetőmagját. Ügy hallottam, nagy te> mökepességű mon­dotta. A Nagy só pusztán vetet­ték el. Fejtrágyázták, véd­ték a gomba betegségek e l­len, ahg várták, hogy ter­mését betakaríthassák. Nem csalódtak benne, üttonnás h ek t á rho za mo ka t adott — így ikezdődött a felfelé ívelés programja — emlé­kezik vissza az agronómus. — Később meg jobb fajtáik vetőmagját szerezhettük be.-. Most a Jubilejmája 50 es fi zet a legjobban határunk ban. ömlik már belőle a szó. Nem kell sokat kérdezni. Pár perc múlva elmondja, hogy a 6. ötéves tervidő­szakban minden évben több mint 8 tonna búzát termel­tek hektáronként. Elismerő oklevelet is kaptak. Ter­mesztés közben megfigyel­ték az egyes fajták tulaj­donságait és tudományos alapokon határozták meg a műtrágyaszülkséglel et. Ta­valy már a szakszerű ter­mesztés eredményeként 7,37 tonna volt a búza átlagos hektárhózama Amikor erről beszél, hozzáfűzi: — Nagynak tűnnek ezek a hozamok, de több évtize­des tapasztalatom alap ián azt állítom, hogy még fo- kozhatók, ha jobb feltétele­ket lenem tönk a termelés­hez. Minden parcellát meg akar mutatni. A Nagymező dűlőben hosszabb időt töl­tünk, egészen a tábla köze­péig haladunk. Magyarázza, hegy napraforgó után vetet­ték a búzát, mégis elég sű­rű a Jubilojnája 50-es, mert a megfelelő összetételű táp­anyagot felvette, megerősö­dött, és a fagy sem tett benne kárt. Úgyszólván nem ismerik a fagykárt, mert ősszel mindig idejében vé­lik el a búzát; tehát bokro­sodba!, erősödhet a növény. Minden zöldellő búzatáb­lához fűz magyarázatéi. Szerinte azért ikernek a szovjet búzafajták ilyen nagy termést, mert jé ter­mő k i; pesség űe k, el len állnak a különböző gotmbabelegsé- gekneik és jól felveszik a talajból a tápanyagot, ők pedig mindent megtesznek « bő termésért. Négy éven­ként 40 tonna istállótrágyát szórnak hektáromként a földre. Szinte él a talaj, és a növény a megfelelő mű­trágya-adagolás után gyor- sau fejlődik. Munkájukat egyre nagyobb siker koro­názza. A járásban lavaly is az első öt között kaptak helyezést a búzatermesztési versenyben. A Fölös földek mellett el haladva az árpa termesztés eredményeiről ad képet. Ta­valy a Trumf fajta átlagos hektárhözama 6,02 tonna volt. Idén is ennyiben re­ménykednek. A kukorica hektárhozama 'néhány tized tonnával nagyobb szokott lenni, mint a búzáé. Az eszéki 247-es hektárhozama 7,7 tonna volt. A határszemle után az ág- ronómus az elnökkel tekint vissza a gabonatermesztés­ben megtett útra. Értékelik az eredményeket. A ti. öt­éves tervidőszakban jóval több gabonát termeltek a tervezettnél. A 'múlt evben az átlagos hektárhozam 7,1 tonna volt. Mindketten vall­ják: a jelenlegi búzafajták és a termelési feltételek már lehetővé teszik, hogy ez az átlag ne csökkenjem, sőt még többet teremjen a kis falu határa. HALLA JÓZSEF Jozef Bereš a oraiislavai Meop ta konszernvállalat egyik fiatal mestere, mindössze harminc­éves. A reprográfiai, berendezé­seket szerelő részlegen dolgo­zik, még 1979 tavaszán került u párttagjelöltek sorába. Akti van működik az ifjúsági szer vezetben, segít e szervezet lap­jának, u Reflexnek kiadásában. Szakszervezeti műhelybizottsági elnök, szocialista munkabrugád- tag és bekapcsolódik az újító­mozgalomba is. A szocialista munkabrigád 10 újítási javas­latot nyújtott be, amelynek megvalósításával 140 ezer ko­rona értékű gazdasági haszon­hoz jutott a vállalat. Ezeknek a javaslatoknak a létrehozásá­ból Ő is jelentős mértékben ki­vette a részét. A felvételen Ibalról) Mííej Stanko mecha­nik\ ’ és Jozef Bereš (Felvétel: CSTK — Pavol Noubauer)

Next

/
Thumbnails
Contents