Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1981-04-04 / 80. szám, szombat
JO MUNKAUAL KÜSZONTIÜK A CSKP XVI. KONGRESSZUSAI! ,★★★★★★****★ EREDMÉNYEK *★★★★**★ VÉLEMÉNYEK **★★*★** TAPASZTALATOK -k-k-k**-k-k-k *** Ctókkentjii a tárolással järô vesztesegeket Eg y séges földművesszövetke- ®etünkben évről évre belterjesebbé válik a gazdálkodás. Csúcshozamokat érünk el a (növénytermesztésben, és magas a termelés szintje az állattenyésztésben is. A múlt évben tehenenként 4278 liter tejet fejtünik. A hízómarháik napi súlygyarapodása egy 'kilogramm, a hízósertéseiké pedig 62 dekagramm volt. Olyan ta- ikarmánytermesztési programot dolgoztunk iki, amely lehetővé teszi a szenteste karmám y-fel- használás fokozatos csökkentését. Ennek eredményeként egy liter tejet 26 dekagramm, egy kilogramm szarvasmarhahúst 1,56, egy kilogramm sertéshúst pedig 3,77 kilogramm abraktakarmány felhasználásával állítunk elő. Ez megfelel a meghatározott normáknak, azonban keressük az a brak takarmány- felhasználás további csökkentésének lehetőségeit a tejtermelésben. Amikor szövetkezetünk vezetősége a hosszú távra szóló ta- ka rmá n y p rog ra mu t kidolgozta, Ügye lembe vette az állatállomány összetételét és az éghajlati, valamint talajviszonyainkat is. Arról is szó volt, hogy a takarmányt a lehető legkedvezőbb feltételek között tároljuk. A gyakorlatban győződtünk meg róla, hogy a jó minőségű takarmány etetésekor nagyobb az állatok hasznossága. Ügy döntöttünk, hogy a jövőben lényegesen több tömegtakarmányt termelünk. Mivel szövetkezetünk határában nincsenek rétek, ezért az állatállomány számához arányosan 260 hektárom termelünk lucernát. Az időjárás alakulásától függően öntözzük, hogy minél nagyobb hozamokat adjon. A jó tápanyagellátásnak és öntözésnek köszönhetően hefc iá rönkén t szárazanyagban számítva tavaly is 12 tonnát takarítottunk be. Nagyon ügyeltünk rá, hogy a lucerna levele a forróságtól ne peregjen a földre. A hajnali órákban szinte az egész tagság részvételével gyűjtöttük össze. Ügyelünk arra. hogy minden évben elég nagy területen termesszük a lucernát. Idén már március végén 90 hektárba vetettünk lucernamagot A lucernatáblákat rendszeresen permetezzük a gyomnövények ellen. Amint már említettük, nemcsak az a fontos, hogy elegendő tömeg takarmányt termesz- szümk, hanem az is, hogy azt megfelelően tároljuk. Ezért korszerű silógödröket épftetA Slovenská Lupča-i Biotika nemzeti vállalatban keletkező hulladék etetésével több mint 80 tonna abraktakarmányt takarítottak meg a Ponikyi Efsz-ben. Az L-lizin gyártásánál keletkező hidrolizált földimogyoró-lisztet a szarvasmarhák és a juhok takarmány adag jában hasznosítják. A Biotika és az efsz dolgozói közösen oldották meg a liszt szárítási technológiáját. A szárítmány fehérjekoncentrátum jellegű, tehát jól hasznosítható fehérjékben szegény takarmányfélékhez adagolva. A felvételen Michal Schmidt mérnök és Július Hrnčiar mérnök, a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézet dolgozói, valamint Ján PatkóŠ, a szárítóüzem vezetője a szárítmány minőségét vizsgálják (A ČŠTK felvétele) Kevesebb takarmány/ több hús 1981. FV. 4. A Bátkai Állami Gazdaság négy különálló termelési egységének egyike a fügéi /Figa) sertéshizlalda, melynek építése és üzembe helyezése annak idején kisebb fajta viharokat kavart. A korszerű létesítmény az elmúlt esztendők során pedig minden vonatkozásba igazolta iétjogo- sultságát, s ma már gazdasági szempontból is egyértelműen a legerősebb ágazatok közé tartozik a sertésnevelés. A fejlődés leginkább a napi gyarapodásokon érzékelhető és értékelhető. Tavaly a tervezett 520 grammos súlygyarapodás helyett 547 grammot értünk el, s mindezt az abraktakarmány fogyasztási normáinak csökkentése közben sikerült megvalósítanunk. Évről évre javulnak eredményeink az abraktakar- mány-gazdálkodés terén is. Míg 1977-ben egy kilogramm hús előállításához 3,91 kilogramm takarmányra volt szükségünk, 1977-ben már csupán 3,68 kg takarmány felhasználásával termeltük ki a hús kilogrammját. S lényegében ezen a szinten maradt az elmúlt esztendei fogyasztás is. A fogyasztás fokozatos csökkentése, az önköltségek kedvező alakulása mellett az elmúlt esztendőben értékesítettük fennállásunk óta a legnagyobb húsmennyiséget. Jelenlegi legnagyobb gondunk abból adódik, hogy a 6500 férőhely kapacitást alaposan felülmúló állományt tartünk, hiszen általában 7800—8000 állatról kell gondoskodnunk, A mi objektumunkon belül épülő új, hatezer férőhelyes istálló minden bizonnyal enyhítene gondjainkon, sajnos a beruházás kivitelezőinek késése miatt már két ízben is módosítani kellett az átadás időpontját. A Mezőgazda- sági Építőváilalat késése keresztülhúzta* üzembe vezetésük számításait, s negatívan befolyásolhatja a most kezdődő ötéves tervidőszak feladatainak teljesítését is. Ugyanakkor örvendetesnek tartjuk, hogy a jelenlegi kapacitás túlterheltsége mellett sem romlottak egyéb, olyan fontos mutatók, mint az elhullásé. Sőt, ilyen szempontból országos viszonylatban is a legjobbak közé tartozunk. Mindezt a higiéniai előírások szigorú betartásának, a jó állatorvosi munkának és a gondozói közösség fegyelmezettségének, eredményes fáradozásának köszönhetjük. A most elkezdődött tervidőszakban szükség is lesz közösségünk igyekezetére, hiszen feladataink igényesebbé váltak, s ezeknek mi hiánytalanul eleget kívánunk tenni. Dr. HARMATH OTTÖ, a fügéi nagy hizlalda vezetője tünk. Olyan gépparkkal rendelkezünk, amellyel aránylag rövid idő alatt megtölthetjük a silógödröket. A fóliaponyvával takart silózott takarmányok minősége a múlt évben mind kiváló volt. A lucernán kívül nagy gondot fordítunk a silókukorica termesztésére is, amelynek átlagos hektárhozama tavaly 48 tonna volt. A járási szervek értékelése alapján a tömegtakarmányunk és a Ie- silózott takarmányunk egyaránt kiváló minőségű. Az utóbbi években tehát egyre nagyobb sikereket érünk el a tömegtakarmányok termesztésében. Szinte minden év- b^n nagyok a hozamaink, de eredményeink még jobbak lehetnének, ha az egyes műveletek végzését még jobban gépesíthetnénk. Kevés a rend forgató- és tafcarmányhárítőgép. Több önjáró szecskázóra lenne szükségünk, és kevés a szárítást elősegítő zúzógépünk is. Szeretnénk, ha a jövőben a gépgyárak szakemberei többször ellátogatnának a mezőgazdasági üzemekbe és felmérnék, hogy azoknak milyen gépekre van szükségük. Taka rmá ny terme sztésl p rog- ramunkat a kisebb-nagyobb nehézségek ellenére is sikeresen teljesítjük. Állítjuk, hogy & több és jobb minőségű takart mány termesztésével csökkenteni lehet az abraktakarmány- fogyasztást és olcsóbban lehet előállítani az állattenyésztési termékeket. Ez a helyes út, mert tudjuk, hogy az abraktakarmány külföldről való beszerzése egyre nagyobb nehézségekbe ütközik. Hazai termelési lehetőségeink pedig korlátozottak. A 7. ötéves tervidőszakban még tökéletesítjük takarmánytermesztési programunkat és újabb lehetőségeket használunk fel az abraktakar- mány-fogyasztás csökkentésére. MAGYARICS LÄSZLÔ mérnök, a Gél lei (Holíče nad Ostrove) Efsz gépesítője és TÓTH MIHÁLY agronómus ÚJ MÓDSZEREKKEL A TÖMEGTAKARIMNY-TERMESZTÉSEBEN Párt- és kormányhatározatok alapján tömeg takarmányokból magasabb hektár hoz amok elérésére, azok ésszerű felhasználására kell mindenütt törekedni. A dunaszerdaheyi (Dunajská Streda) járás mezőgazdasági iizéméi ennek érdek é- ben a következőképpen intézkedtek: Járásunkban száz hektár mezőgazdaság] területre számítva 76,7 szarvasmarhát, ebből 30,2 tehenet tartanak. Ez arra kényszerít bennünket, hogy nagy mennyi sé g ű t ömeg taka r má n y t termeljünk. Arra kell törekednünk, hogy a tömegtakarmányszükséglet kielégítését a legkisebb terület igénybevételével, de a hozamok növelésével tegyük lehetővé. 1981-re valamennyi mezőgazdasági üzem kidolgozta takarmány termesztési programját. Ezt a programot a járási mezőgazdasági igazgatóságon egy# bizottság ellenőrizte, illetve" hagyta jóvá. E tekintetben az volt az elvárás, hogy a gazdaságok egy nagy állategységre öt tonna szárazanyagot termeljenek. Ennek 80 százaléka a szénából, szenázsból, répakarajból, silókukoricából és takarmányrépából tevődött össze. A fennmaradó húsz százalék lehet kukoricaszár és taikar- mámyszalma. Ezenkívül minden mezőgazdasági üzemben kidolgozták a tömegtakarmány-be* taikarítás, zöldetetés, legeltetés, szárítás ütemtervét. Az a célunk, hogy az adott területekről annyi és olyan jó minőségű takarmányt gyüjtsünk be, amelyek abraktakarmány etetése nélkül a tehenészetben 6-—8 literes tej hozamot, a szarvasmarha-hizlalásban pedig 0,6 kilóg ra mmos súi yg y a ra podá st e rerim émyeznek. A jobb eredmények elérése végett felülvizsgáltuk eddigi t ő meg taka r má n y - terme sz té si módszereinket és módosítottuk azokat. Csökkentettük az Őszi és tavaszi keverékek termesztési területét, továbbá bővítettük az évelő takarmányokét és a silókukoricáét. Ugyanis lucernának és a silókukoricának magasabb a fehérje- és keményítőtartalma. A termesztés során Igyeikszünk az egyes műveleteket gépi erővel elvégezni, miközben ügyelünk a gépek ésszerű kihasználására. Nagy változásokra kerül sor a lucerna termesztésben, kikü- szöbölve az eddigi fosva lakosságokat. Milyen elvet követtünk eddig e fontos takarmánynövény termesztésében? Azt, hogy árpa védőnövémy- nyel vetettük. így viszont sokkal több lucernavetőmagra volt szükség, ráadásul pedig a gabonában gyengén fejlődött A védőnövény aratásakor a lucerna a kombájnok kerekei alatt tovább szenvedett és ez negatívan tükröződött vissza a terméshozamokban is. Évek hosszú során keresztül nem sikerült elérnünk az áhított 12 tonnás hektárhozamot szárazanyagban számítva. Erinél joi>b megoldást kerestünk. A jövőben már a telepítésben is ez eddiginél eltérő mód szikieket alkalmazunk. Egy hektár területen 18 kilogramm lucerna-vetőmagot 60—80 kilogramm zabbal juttatunk a talajba. ,A zabot sem magra termesztjük, hanem a lucernával együtt zölden lekaszáljuk. így vetőmagot takarítunk meg és erőteljes lucernaállományt biztosítunk. Ha ezt a tenyészidő alatt géppel, vegyszerrel jól gondozzuk, öntözzük, akkor az . élettartama két évről három évre növekszik. Ebből a növényből azután három éven keresztül hektáronként 12 tonna szárazanyagot takaríthatunk be. A luceinamag termesztésére is nagy gondot fordítunk. Ügy akarunk kellő mennyiségű vetőmagot termelni, hogy minden üzem nagyságához mérten mag termesztő parcellákat létesít. SZUTTER PÄL, a Dunaszerdahelyi Járási Mezőgazdasági Igazgatóság •’sronó'inusa A jé mínöségtt vetőmag - a tó termes alapja A növénytermesztés növelésének egyik feltétele a megfelelő biológiai értékű vetőmag és ültetőanyag előállítása, A jó minőségű vetőmag és ültetőanyag kedvező hatása a növények terméshozamának alakulására már régóta ismert, A jó gazdák mindig tudták, hogy a kiváló minőségű vetőmag és ültetőanyag — a legmegfelelőbb termesztési módszerek alkalmazásával együtt — a bő termés alapja. A kapitalista termelési módszerek feltételei között azonban nem minden földműves gazdálkodott e jelszó szerint, mindenekelőtt gazdasági okokból. A mezőgazdaság kollektivizálása után jöttek létre az alapvető feltételek a vetőmag tervszerű termesztésére, abból a célból, hogy olyan vetőmagot és ültetőanyagot állítsanak elő a földművesek számára, amely lehetővé teszi a hektár- hozamok állandó fokozását, a Ieg na g yo b b term ők é pe ssé g ű fajták és hibridek termesztését. Ismeretes, hogy az egyes fajták nagy termőképessége mellett nagyon fontos tényező a vetőmag és ültetőanyag biológiai értékének növelése. A mezőgazdsaágban az állandó és nagy hozamok elérésének feltétele — a megfelelő tápanyag ellátásán kívül a nagy biológiai értékű vetőmag alkalmazása. A CSSZK-ban a vetőmagtermesztést* az Oseva és Sempra t e rme 1 ésí-g azda ság i eg y sé g, Szlovákiában a Slovosívo és a Semex irányítja, tevékenységével lehetővé teszi a vetőmag- és ü 1 te t ő am ya g - c se rét az agro- ökológiai feltételek szerint. Az 1979-ben végzett elemzések szerint a vetőmagtermesztésben még jelentős tartalékaink vannak. A magnemesítő és szaporító vállalatok műszaki felszereltsége még nem felel meg á követelményeknek és meg kell javítani a vetőmagtermesztési és -betakarítási technológiát, s jobb tárolási feltételeket kell teremteni a vetőmagok és ültetőanyagok számára. Az ágazati tudományos műszaki bázisnak az Oseva és Sempra te rme lési ga zda sá g i egység, valamint a Slovosivo és Semex vállalat kutatóintézeteivel együtt három fő problémára kell Összpontosítani a figyelmet: a biológiai, a technológiai és szervezési kérdések megoldására. A kutatóintézetekben végzett kísérletek bizonyítják, hogy a megfelelő agro öko lóg iái feltételek között előállított vetőmag a szaporítás után a következő években hektáronként 0,2—0,3 tonnával több termést ad. Ezeket az ismereteket jobban kell érvényesíteni a vetőmag és ültetőanyag termesztésében. A célnak legmegfelelőbb körzetekben szaporított vetőmag kevésbé kedvező feltételek között nagyobb hozamokat ad. Nem kevésbé jelentős a ve- t ő ma g te rme sz 1 és te c h no 1 óg iá ja, a termés betakarítása és tárolása. A vetőmagtermesztő vállalatok technológiai berendezései sok esetben nem felelnek meg a nagyüzemi követelményeknek, azért, mert abból az időszakból származnak, amikor -még a vetőmag és ültetőanyag termesztését nem szakosítottuk ilyen nagy mértékben. A gyakorlat azt mutatja, hogy a vetőmagtermesztés túlzott összpontosítása kedvezőtlen időjárás esetén problémákat idézhet elő. Ezért többek között a lucerna féléik, a cukorrépa és más növények vetőmagjából is többet kell tartalékolni. Nem szabad megengedni, hogy gyengébb minőségű kerüljön a földbe. Szervezési szempontból — a gazdasági tényezőket is figyelembe véve — arra kell törekedni, hogy minél több vetőmagot állítsunk elő a kísérleti gazdaságokban. Már a jelenlegi időszakban kedvezőek a feltételek, uborka, paradicsom és más zöldségfélék vetőmagjának kitermesztésére. Olyan hibridek nemesítésére, amelyek elérik az európai vagy világ- színvonalat. Arról van szó, hogy feltételeink között a lehető legrövidebb idő alatt elegendő és jó minőségű vetőmagot állítsunk elő és csökkentsük a külföldi, főleg a kapitalista államokból való behozatalt. Főleg azon vetőmagok előállításának meggyorsítására kell fordítani' a figyelmet, amelyeket külföldről hozunk be. Ügy gondolom, hogy a vetőmagtermesztési problémák megoldásához — beleszámítva az ellenőrző rendszert — szüksé ges lesz a tudomány és technika vívmányainak felhasználásával a nagyobb termőképes- ségű fajták és hibridek élő- nveit jobban kihasználni. A nagyobb termőképességű fajták azonban nem hoznák meg a várt eredményt, ha nem lenne elesendő magas biológiai értékű vetőmagunk és ültető- anyagunk. FRANTIŠEK MIKALA mérnök, CSc,, a Prágai Növénytermesztést Kutatóintézet dolgozója
