Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1981-04-03 / 79. szám, péntek
TANÁCSKOZTAK A RÉPATERM ESZTOK A minőségnek a cukortartalomban kell megnyilvánulnia Hagyományos évemként! tanácskozásukat tartolták meg a közelmúltban Közép-Szlovákia c uko r ré pa te r m e sz t ő i B á tká ba n. Az elmúlt esztendei eredmények értékelésén kívül ezúttal egy tágabb időszaknak, a 6. ötéves tervidőszaknak termesztési tapasztalatait is megvitatták a szakembereik. Szögezzük le elöljáróban: nem egy sikeres fél évtized volt a legutóbbi, hiszen utoljára 1974-ben teljesítette hiánytalanul a kerület mezőgazdasága tervfeladatait. Való igaz, hogy a termesztés szempontjából voltaik kedvezőtlen évjáratok, ezzel együtt sem elfogadható azonban, hogy a tervfeladatokat csupán 77,4 százalékra teljesítették a kerület nagyüzemei. A fogyatékosságok egyik fő okát a szakemberek abban látják, hogy évek óta nem tudják ©lémi a megfelelő hektáronkénti egyedszámot, hiszen számúik átlagosan csupán 65 ezer körüli kerületi méretekben, ami eleve meghatározza a hozamokat. Az is nyilvánvalóvá vált az értékelésből, hogy a cukorrépa termesztésében még mindig baj van az agrotechnikai fegyelemmel. Az - egyenletes kelés szempontjából igen fontos — s ezt évente hangoztatják a szakemberek — az őszi, ágynevezett durva földmegmunkálás. Most mégis az a helyzet, hogy a vetésterületnek csupán a felén végezték el ezt a szükséges műveletet a gazdaságok. Az elmúlt esztendőben más negatívumokra is felfigyeltek az ag- ronómiai szolgálat dolgozói, mégpedig a vegyszerezésben és a növényvédelemben, s különösen fájó veszteségek érik a termesztő gazdaságokat a betakarítás során, ha hat soros gépeket alkalmaznak. Vannak járások és nagyüzemek viszont, amelyekben évek óta eredményes gazdálkodás folyik. A Trenčianská Teplá-i cukorgyár körzetében tartozó prievidzal járásban az elmúlt évben is 124,5 százalékra teljesítették feladataikat a gazdaságok és 38 tonnás átlagtermést takarítottak be hektáronként. Ugyanakkor a szomszédos Považská Bystrica-i járásban csak 87,8 százalékra tudtak eleget tenni kitűzött feladataiknak, s a tervezettől átlagosan tíz tonnával maradtak el. A rimaszombati (Rimavská Sobota) gyár körzetében a losonci (Lučenec) és a nagy kürtösi (Veľký Krtíš) járások dolgozói 104 százalékra teljesítették a terv előirányzatait, a rimaszombati járásban — ahol egyébként a legjobbak a cukorrépatermesztés feltételei — azonban csak 97 százalékra sikerült a tervteljesítés. Kerületi viszonylatban a rátkai közös gazdaságot illeti az elsőség, ahol 46,9 tonnás átlagtermést értek el, szép eredmények születtek a füleki (Fiľakovo) Állami Gazdaságban is, valamint a Kamenné Kosihy-i és a Král-i f öl d m ű ve sszö ve tik eze t ekbe n is. Az idei feladatok is igényesek, hiszen 5 ezer hektárnyi területről 150 000 tonna répa felvásárlását tervezik. Számos gazdaságban növelik a termő- terület nagyságát, emellett minden korábbinál nagyobb jelentősége lesz a minőségi munkának, melynek végső soron a répa cukortartalmában kell megnyilvánulnia. — h, a, — ORVOSI TANÁCSADÓ t SZERVEZETÜNK TAVASSZAL rA hosszú, unalmas télnek vége van, itt a tavasz. Az ember örül az egyre erősödő napfénynek, megcsodálja a fákon, a bokrokon kipattanó rügyeket, a zsendülö füvet. És mégis van valami, ami kedvét szegi — s ez a tavaszi fáradtság. A tavaszi fáradtság sok embert elér, az egyiket jobban megviseli, mint a másikat, többnyire azonban az egészségtelen életet élő városi embert. Mint betegség nem szerepel az orvosi könyvekben, mégis figyelemreméltó jelenség, mert betegségekre hajlamosít, csökkenti jó közérzetünket, rontja munkateljesítményünket is. Oka — bármennyire hihetetlenül hangzik is — még nem tisztázott. Kialakulásában több tényező is 1 szerepe). Tavasszal a szervezet különlegesen fokozott érzékenysége tapasztalható. Megnövekszik a vegetatív (akaratunktól független) ideg- rendszer érzékenysége. Tudatunkba jut a légzés változása, a szívdobogás ritmusa stb. Az a körülmény, hogy téli, egyhangú táplálkozásunkban nincs elegendő C-vitamin, hozzájárul a tavaszi fáradtság kifejlődéséhez és különböző betegségek tavaszi súlyosbodásához. Ugyanakkor komoly veszély származhat az ellenállóképesség legyengüléséből, mert tavasszal leselkednek ránk a meghűléses betegségek vírusai. Újabb elméletek szerint a C-vitamin hiánya, mint egyedüli ok nem áll fenn. Az embereik egész évben hozzájutnak zöldséghez, ugyanaikkor kiló- száiin fogyasztják a C-vitamin tablettákat. A bűnös inkább a tavaszi nap ultraibolya-sugárzása lehet, amely ellen sápadt bőrünk még nem tud védekezni. A melegebb tavaszi napsugár hatására a vér vörös vérsejtjei tömegesen pusztulnak, helyettük új vörös vérsejtek képződnek s ez a folyamat szinte egymagában is oka lehet a tavaszi fáradtságnak. Télen, a meggyöngült ibolyántúli sugárzás idején, csökken a szervezet D-vitamin tartalma, már pedig a D-vitamin segíti elő a mész beépítését a szervezetbe. Ennek következménye aztán, hogy egyeseknél verőfényes tavaszi napokon te- tániás görcsök jelentkeznek az izmokban. Hogy szervezetünk zökkenőmentesen kibírja a tavaszi átállást, mindenekelőtt az idegeinket kell jó karban tartani, amit elsősorban elegendő alvással érhetünk el. DR. MARÉK ANTAL TÖRETLEN LENDÜLETTEL írta: Alois Indra, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlésének elnöke Ebben az évben hamm jelentős társadalmi és politikai esemény hat ki életünkre. Csehszlovákia Kommunista Pártjának legfőbb szervo — a XVI. kongresszus — meghatározza a szocialista építőmuinka további Irányát. A kommunista párt betetőzi dicső forradalmi útjának hat évtizedét. Az általános választások során a dolgozók akaratából valamennyi népképviseleti testületbe újabb öt évre megválasztják a képviselőket. Ezek az események jellemzik az 1981-es esztendőt, s ezek az események egész népünk számára felhívást és egyben kötelezettséget jelentenek. Ipari és mezőgazdasági üzemeinkben, minden mukahelyen sok feladat áll előttünk. Felelősségteljesen látunk hozzá a hetedik ötéves terv nem köny- nyű gazdasági feladatainak teljesítéséhez. De hazánkat sem kerüli el a nemzetközi légkör — amely egyszer enyhébb, másszor hidegebb. Sajnos, a nemzetközi kapcsolatok légköre „zordabbá“ vált. A történelemből okulni nem akaró militaristák az emberiséget ismét a hidegháború lövészárkaiba szeretnék hajtani, ismét csörtetik kardjaikat, fokozzák a fegyverkezési versenyt. Osztályszempontból Földünk két politika által képviselt két világra szakadt. Az egyik politika a legnagyobb nyereségekért folyó zabolátlan hajszán, a nagyburzsoázia számára paradicsomi életet biztosító magántulajdon imádatán alapul. Ez a politika a tömegméretű erőszak, az eml>eri magatartás visszásságainak, a növekedő bűnözés, a természet iránti gátlástalan viszony, az embernek ember általi kizsákmányolásának politikája. A másik politika Marx és Engels Kommunista Kiáltványából a kommunista pártok, a munkásosztály és szövetségesei érdemeként nagy szocialista müvet alkotott. A haladáson, a társadalmi gazdaságon alapuló, a személyiség teljes kibontakozását elősegítő béke politikája ez. Ez a politika valóban a szocialista életmódra való törekvés politikája. Ez a politika a munkásosztály és minden dolgozó legalapvetőbb érdekeinek a kifejezője. Szüntelen figyelmet kell szentelnünk a forradalmi ideológiának, mert ez az alapja a munkásosztály és minden dolgozó politikai hitvallásának. Ez nem jelenti, hogy lebecsülnénk a burzsoázia világnézetét alkotó ideológiát. Törekvéseink gyakorlati eredményei elsősorban ezért hatnak a világ demokratikus erőire, azokra az erőkre, amelyek mérlegelik milyen távlatokat ígér számukra a szocializmus és a kapitalizmus. Ezért váltottak ki népünkben olyan nagy visszhangot a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVI. kongresszusának eredményei, a Szovjetunió új békekezdeményezései, amelyeket Leonyid Brezsnyev elvtárs terjesztett elő. Népünk és a világ közvéleménye ismét meggyőződhetett arról, hogy a békés nemzetközi fejlődés fő támasza a Szovjetunió és szövetségesei. Az új és a régi világ közti harc bonyolult, nehéz és nemegyszer fájdalmas folyamatát nemcsak a nagy forradalmi tettek gyorsítják meg. Hatnak a szocializmus és a kapitalizmus erőviszonyaiban fokozatosan bekövetkezett változások, amelyeknek forrása a döntő jelentőségű emberi tevékenység — a munka, az anyagi javak és szellemi értékek létrehozása. Meggyőződésünk — s ez a mi üzenetünk a jövő nemzedékek számára —, hogy az utánunk jövők, amikor a történelemkönyvet kinyitják, s a nyolcvanas évekről szóló részt olvassák, nagyra fogják értékelni a csehszlovák hazafiak és internacionalisták törekvéseit, amelyek a szocializmus nagy művének létrehozására irányultak. Mindemellett jól tudjuk, hogy munkánk eredményeinek mércéje egyetlen szakaszon sem, s kiváltképpen a gazdasági életben nem lehet csupán az előző helyzettel, a kiindulási alappal való összehasonlítás. Eredményeinket lehetőségeink és a jövő igényei alapján kell értékelnünk. Csakis az ilyen szemlélet kényszeríthet bennünket arra, hogy kritikusabbak legyünk saját munkánkkal szemben, csakis ez a szemlélet teszi lehetővé az újabb, magasabb igényeknek is megfelelő célok kitűzését. Ez a hozzáállás vértez fel bennünket a vo- luntarizmus és a „sikerek okozta szédülés“ ellen. Népgazdaságfejlesztési terveinknek, az állami költségvetéseknek, az állami zárszámadásoknak, a kormány programnyila tkozata teljesítéséről Kommentáljuk BIZTATÓ KEZDEMÉNYEZÉS Hazánkban a szocialista építés éveiben megvalósult a valódi női egyenjogúság alapja: lényegében teljessé váll a nők foglalkoztatottsága. Ma már népgazdaságunk összes dolgozójának több mint 45 százalékát ők alkotják, s a hetvenes évekkel befejeződött az az időszak, amikor az új munkaerőforrások jelentős részét a nők képezték. Jelenleg a produktív korban levő nőknek csak elenyészd hányada nem vállal részt aktívan a társadalom építésében, s ezek zöme is a legnyomósabb ok: elsőrangú hivatásuk teljesítése, az anyaság miatt. Körülbelül 220 ezer nő él pillanatnyilag azzal a lehetőséggel, amelyet szocialista társa dalműnk biztosít a dolgozó anyák számára — a hathónapos szülési szabadság lejártán túl is maga gondozza apró gyér mekét. A keresd foglalkozás és az anyaság együttes vállalása feltételeinek szüntelen javítása szociálpolitikánk egyik fő célja. A 6. ötéves tervidőszakban ismét jelentős lépési tét tünk előre e téren. A bölcsődék befogadóképessége újabb 28 500 hellyel bővült, s ez a bölcsődés korú gyerekek 17,5 százalékának elhelyezését teszi lehetővé. A mikrobölcsődék- ben pedig — ezek száma a jó tapasztalatok hatására szintén gyarapszik — további 2600 apróságot gondoznak. Az óvodákkal kapcsolatban is hasonló pozitív eredményekről adhatunk számot. A XV. pártkongresszus határozatának - 1980 ig 100—125 ezerrel növelni az óvodai férőhelyek szá mát — már a 6. ötéves terv harmadik évében eleget lettünk. A gyermekintézmények építésének, bővítésének kedvező alakulása ellenére is sok, a gyerekek bölcsődei, óvodai el helyezését igénylő kérelmet kell még az illetékeseknek visszautasítaniuk. További probléma pedig, hogy a 220 ezer gyermekgondo zási szabadságon levő anyuka közül sok azért nem térhet vissza munkahelyére — hiába szereti a szakmáját, s lenne égető szükség a munkájára —, mert a munkaideje vagy a többműszakos beosztás mellett a gyermeke bölcsődei, óvó dai elhelyezése sem megfelelő megoldás számára. Ez a probléma főleg a több műszakban üzemelő, zömében nőket fog lalkoztató termelő vállalatokat érinti érzékenyen. Ezért figyelemre méltó a partizánskéi Augusztus 29. Ci pőgyárban bevezetett kísérlet, melynek célja, a kiskorú gyermekekről gondoskodó anyák számára is lehetővé tenni, hogy két műszakban dolgozhassanak. A kísérlet lényege, hogy az anyák, akik vállalják a kétműszakos beosztást, ha gondozónőt fogadnak kiskorú gyermekük ellátására, napi húsz korona gondozási pótlékot kapnak a vállalattól egy egy gyermekre számítva. Az első eredmények biztatóak, és mint kiderült, a mod szer az anyák és a vállalat számára egyformán előnyös. A kísérlet bevezetését követő első nyolc hónap alatt a vállalat 200 dolgozója tért vissza korábban gyermekgondozási szabadságáról, az eddig egy műszakban dolgozó kisgyermekes anyák közül negyven vállalta a kétműszakos beosztást, az új lehetőségek hallatán pedig 70 új nő dolgozóval gyarapodott a vállalat alkalmazottainak száma. A kísérlet első nyolc hónapjának eredményeivel az SZSZK kormánya is foglalkozott. A tapasztalatokat szakem berek értékelik, s döntenek ennek a módszernek vagy ha sonló formáinak szélesebb körben történő alkalmazásáról. Az új ötéves tervidőszak igényes feladatainak Ismereté ben, amelyek teljesítéséhez minden dolgos kézre szüksége lesz népgazdaságunknak, mindenképpen nagyra értékelhető a dolgozó nőket — anyákat segítő új kezdeményezés. Fontos azonban, hogy a kísérlet, ha a tapasztalatok gondos mérlegelése után életképesnek bizonyul, a gyakorlatban is tág teret, „zöld utat“ kapjon. FLÓRIAN MÄRTA szóló beszámolóknak, a Nemzeti Front szervei és szervezetei, a nemzeti bizottságok számvetéseinek — közös a nevezőjűik: lehetőségeink és létrehozott erőforrásaink figyelembevételével mindig a dolgozó ember érdekét tartjuk szem előtt. Nálunk a nemzeti jövedelem elosztásakor elsősorban annak megteremtői, a dolgozók érdekeit tartjuk szem előtt. Arra törekszünk (és ez a feladata valamennyi népképviseleti testületnek most s a jövőben is), hogy a társadalmi és politikai életben tovább szélesedjen a lakosság alkotókészségének érvényesítése. Arra törekszünk, hogy nálunk mindenki bebizonyíthassa képességeit a gazdasági szférában, hogy az eddiginél még kifejezőbben érvényesüljön a nem termelési területeken is — a kultúrában, a közművelődésben, hogy az igazi emberi kapcsolatok még mélyebben áthassák az állam- polgári és a családi életet. Mennyi munka vár még ránk! Választópolgáraink akaratából ezeknek a törekvéseknek a valóra váltása a népképviseleti testületek — a helyi, járási és kerületi nemzeti bizottságok, a CSNT és az SZNT, valamint a CSSZSZK Szövetségi Gyűlésének — feladata. A föderáció legfelsőbb nép- képviseleti testületének a harmadik választási időszakban — amely idén, az év közepén ér véget — nagyon sok hasznos munkát végeztünk a CSKP XV. kongresszusa politikai irányvonalának megvalósítása terén. A Szövetségi Gyűlés törvényhozó tevékenységének jelentős része van a szocialista jogrend további tökéletesítésében és a szocialista törvényesség megszilárdításában. A társadalmunk továbbfejlesztésével összefüggő bonyolult feladatokkal kapcsolatban nagy hangsúlyt helyeztünk a Szövetségi Gyűlés ellenőrző szerepére. Ügyeltünk arra, hogy a szocialista állam és annak egyes láncszemei következetesen, az Alkotmánnyal és törvényeinkkel összhangban hassanak, hogy érvényesüljön a szocialista törvényesség és a jogrend, hogy a közérdekek és az állampolgárok jogai egy- . aránt védelemben részesüljenek. Az, hogy legfelsőbb népképviseleti testületünk milyen felelősségtudattal tölti be szerepét, a legjobban a Szövetségi Gyűlés kamaráinak önálló és együttes ülésein mérhető le. Megállapíthatjuk, hogy a harmadik megbízatási időszakban tovább emelkedett a kamarák ülései előkészítésének és maguknak a tanácskozásoknak a színvonala. A kamarák együttes ülésein a képviselők 33 törvényi alkottak, 65 nemzetközi szerződést, egyezményt és megálapodást vitattak meg. Nagy figyelmet szenteltünk a szövetségi kormány programnyilatkozatának. Érvényesítettük az ellenőrzési jogot, amellyel a Szövetségi Gyűlés rendelkezik a CSSZSZK kormányával szemben, de egyúttal arra törekedtünk, hogy segítsük a kormányt a kommunista párt gazdaság- és szociálpolitikájának megvalósításában. Joggal állapíthatjuk meg: a Szövetségi Gyűlés számottevően kivette részét a csehszlovák állam külpolitikájának megvalósításából, a béke és a nemzetközi biztonság elérésére irá nyúló törekvésekből. A soron levő időszakban is szüntelenül figyelemben részesítjük a külpolitikai kérdéseket. Orientációnk ezen a téren egyértelmű: szó cialista államunk békepolilikü- 19ÖL jának támogatása, a Szovjetunióhoz és a töi)bi szocialista országhoz fűződő testvéri kap csolataink megszilárdítása a fejlődő és a iőkésorszúgokkul váló együttműködés el mélyít é se, a demokratikus és haladó IV. 3.
