Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1981-04-24 / 96. szám, péntek
KI VÁLLALJA A GYÁRTÁSUKAT? A cél — kevesebb legyen o hiánycikk Tapasztalatból tudjuk, hogy sokszor nem irigylésre méltó a fogyasztók és a kereskedelmi dolgozók helyzete. Előfordul, hogy az üzletekben nem tudják kielégíteni a vásárlók különböző kívánságait. Nem csoda, ha a fogyasztó ilyenkor elégedetlenül, bosszankodva távozik. Önkéntelenül is felmerül a kérdés Hogyan lehetséges, hogy bizonyos árucikkeknél a kínálat még mindig nincs arányban a kereslettel? Többnyire ugyanis nélkülözhetetlen apróságokról van szó, amelyeknek hiánya érzékenyen érint valamennyiünket. Természetesen nem könnyű megmagyarázni a vevőnek, miért kénytelen üzletről üzletre járva hajszolni az árut. Miért nem vásárolhat meg egy egyszerű lapátot, gereblyét, csavarhúzót, kenőtollat, vagy akár egy nyújtófát? Hova tűntek ezeknek a közszsükségleti cikkeknek a termelői? Miért nincs elegendő cérna, gépselyem, cipőfűző a piacon? Lehetséges, hogy ti nyersanyag- vagy a munkaerő- hiányra vezethetők vissza ezek a rendellenességek? Vagy talán a piaci helyzettel, illetve a kereslettel nincsenek tisztában az üzemek? Ezek az égető kérdések foglalkoztatják a kereskedelmi dolgozókat, akiknek számolniuk kell azzal — s ez a párt- és a kormányhatározatokból is kitűnik — hogy a 7. ötéves tervidőszakban lényegesen többfajta, nagyobb mennyiségű iparcikkre lesz szükség. A kereslet kielégítéséhez azonban meg kell teremteni a feltételeket. Erre törekszik a prágai Iparcikk Nagykereskedelmi Vállalat, amely a helyi és a közép-csehországi kereskedelmi szervezetekkel, valamint az Nemzetközi szocialista munkaverseny FIGYELEMREMÉLTÓ EREDMÉNYEK FORRÁSA A kelet-szlovákiai kerület és a Szovjetunió kárpátontúli területe politikai, állami szervei céltudatos szervező munkája, a vállalatok, üzemeli, kollektívák sokrétű baráti együttműködése eredményének tudható be, hogy a több évtizedes kapcsolatból igen hasznos nemzetközi szocialista munkaverseny született. A két országrész említett közigazgatási területeinek vállalatai, üzemei, az illetékes politikai és állami szervek által jóváhagyott feltételek alapján minél jobb eredmények eléréséért versengenek. A keletszlovákiai kerületből négyszáz- tíz vállalat, üzem, egyéb intézmény és minden járás részt vesz a versenyben. A kerületi szervek a közelmúltban értékelték a nemzetközi verseny eredményeit, tapasztalatait és javaslatot tettek arra, melyik kelet-szlovákiai járás, vállalat, üzem s egyéb intézmény érdemelte ki a 6. ötéves tervidőszakban elért eredményei alapján a szovjet politikai, állami és társadalmi szervek vörös zászlaját. A nemzetközi szocialista munkaverseny szervezésében nagyon fontos szerepet játszik a Szakszervezetek Kelet-szlo- vákiai Kerületi Tanácsa, melynek elnöke, lvan Goiíko kérdéseinkre adott válaszában így összegezte a verseny tapasztalatait: — Büszkeséggel tölt el bennünket, hogy a legfelsőbb politikai és állami szervünk elismerését is kiváltó eredményéket érünk el a két baráti ország dolgozói kölcsönösen előnyös, sokrétű együttműködésének fejlesztésében. Ez kedvezően megmutatkozik gazdasági és társadalmi életünk minden területén, a vállalatok, üzemek, kollektívák közt egyre mélyülő kapcsolatokban, barátságban, a párt-, állami, szakszervezeti, ifjúsági és más társadalmi szervek munkájának tökéletesítésében s végső soron feladataink teljesítésében — Hallhatnánk néhány konkrét példát is? — Nagyon sok példát sorolhatnék fel. Például a kassai (Košice) Nehézgépipari Művekben a szovjet partnervállalattal folytatott tapasztalat- csere eredményeként jelentősen javult a gazdasági propaganda, az agitációs munka, a termelési értekezletek színvonala. A humennéi Chemlonban és több más üzemben széles körben elterjedt a szaratovi mozgalom, a Kamenica nad Ci- rochou-i Efsz-ben — a szovjet tapasztalatok érvényesítésével — kiváló eredményeket érnek el a lucerna termesztésében, a Bodrogszerdahelyi (Streda nad Bodrogom) Állami Gazdaságban a takarmánytermesztés és tejtermelés szakaszán nyilvánul meg az együttműködés kedvező hatása. Felbecsülhetetlen népgazdasági eredményeket hoz a határmenti esernyői (Čierna nad Tisou) és csopi, illetve a nagykaposl (Veiké Kapušany) és uzsgoro- di vasútállomások dolgozóinak együttműködése és versengése. De a nemzetközi szocialista munkaverseny kedvező hatása egyéb területeken is megnyilvánul. Külön említést érdemlő szerepet játszott például az SZKP XXVI. és a CSKP XVI. kongresszusa tiszteletére, hét kelet-szlovákiai vállalat kezdeményezése alapján kibontakoztatott felajánlási mozgalomban — 138 ezer egyéni, 6708 kollektív, 338 vállalati kötelezettségvállalás született. A felhíváshoz csatlakozó szovjet vállalatok teljesítették felajánlásaikat s amint értesültünk, az ipari vállalatok dolgozói december 3-ig teljesítették a 10. ötéves tervidőszak feladatait. — Több kelet-szlovákiai intézmény az SZKP XXVI. kongresszusa tiszteletére is tett jelajánlást, melyek ezek az üzemek? — A Kelet-szlovákiai Vasműben megrendezett barátsági gyűlésen adták át a Szovjetunió bratislavai főkonzuljának az SZKP XXVI. kongresszusa tiszteletére tett felajánlásokat a poprádi Vagongyár, a kassai (Košice) Kerámiaipari Művek, a Kelet-szlovákiai Vasmű, a prešovi Nálepka kapitány Ruhagyár, a Fémipari Kutató Intézet, a strážskéi Chemko, a sviti Tatrasvit képviselői. A Szovjetunió kárpátontúli területén ötven üzem, 633 üzemrészleg, 826 kommunista munkabrigád vállalta a nemzetközi szocialista munkaverseny keretében, hogy a 11. ötéves tervidőszak első két hónapjának feladatait az SZKP XXVI. kongresszusa megkezdésének napjáig teljesítik. Adott szavukat valóra is váltották. — A kelet-szlovákiai intézmények közül melyek kerültek ki győztesen a nemzetközi versenyből és nyerték el a szovjet vörös zászlót? — A versenyben elért eredményeket értékelő bizottság, az egész 6. ötéves tervidőszak eredményeit figyelembe véve úgy döntött, hogy a szovjet politikai, állami és társadalmi szervek vörös zászlóját a humennéi járás, a bardejovi JAS Cipőgyár, a humennéi Járási Építőipari Vállalat, a kassai Jednota fogyasztási Szövetkezet, a strážskéi Chemko, a kežmaroki Tatraían, a V. Lomni- ca-i Állami Gazdaság, a prešovi Ipari Automatizációs Üzem, a Szlovák Magnezitművek jols- vai üzeme, a smižanyi és nagykaposi efsz, - a Stará Lu- bovna-i Csavargyár, a stropkovi Tesla Telefongyár, a poprádi Vagongyár trebišovi üzeme és a vranovi Gép, és Traktorállomás kapja meg. — Az eddigi tapasztalatok szerint a versenyző intézmények dolgozói hogyan vélekednek erről a nemzetközi versenyről? — Többségük véleménye, a mi tapasztalatainkkal egybehangzóan az, hogy ezt a nemes, sok-sok hasznot eredményező nemzetközi szocialista munkaversenyt tovább kell fejleszteni, s ezért a jövőben, közös erővel, még többet teszünk. KULIK GELLERT ipari szövetkezetekkel együtt, — közös szocialista kötelezettségvállalásuk alapján — az idén már negyedízben megrendezte a fővárosban a hiánycikkek kiállítását. A figyelemre méltó bemutatónak — amely mintegy 400 szakember, 130 szövetkezet és helyi gazdálkodási vállalat aktív részvételével zajlott le — a célja főleg az útkeresés, illetve az volt, hogy rámutasson a fo- gyakékosságok kiküszöbölésének a lehetőségére. A várakozáson felüli érdeklődést és segíteni akarást bizonyította a megjelentek vitája. A kereskedelmi szervezetek kezdemé- nyezően kidolgozták a legkeresettebb hiánycikkek jegyzékét és az illetékes vállalatokat felszólították termelésükre. Noha az eredményről egyelőre korai lenne beszélni, a vállalatok megértését bizonyítja, hogy néhányan már a kiállítást követő tanácskozás során érdeklődést mutattak a mintegy 160 hiánycikk egy részének gyártása iránt. Így például a Český Brod-i Helyi Gazdálkodási Vállalat tervbe vette a kézi mángorlók gyártását, a nymburki Kovopodnik fűnyírógép előállítását vállalta, a kolíni Járási Szolgáltató Vállalat a pelenkanadrágok, a Nový Kín-i Elko görkorcsolyák és konzervnyitók gyártására tett ígéretet. De nagy szükség lenne az ízléses ajándéktárgyakra is, tekintettel az egyre növekvő turistaforgalomra. A sportolók igényei is csak az évek óta hiányolt síkötések, hálózsákok és a többi sportcikk nagyobb meny- nyiségben történő piacrahozata- lával lesznek kielégíthetők. Kérdésünkre, — mivel magyarázható, hogy a termelő vállalatok csökkentik, vagy beszüntetik bizonyos árucikkek gyártását — nem kaphattunk választ a kiállításon. Kétségtelenül megvan erre az okuk, ám nehézségeik nem érdekelhetik a fogyasztót. Elégedetlensége indokolt, ha dolga végezetlenül kell távoznia a boltból. Ezt igyekszik megelőzni — a piaci ellátottság javítására törekedve — a kereskedelem és a termelés. Remélhetőleg fáradozását mielőbb siker koronázza. KARDOS MÄRTA Kommentáljuk KÖVETÉST ÉRDEMLŐ KEZDEMÉNYEZÉS Az elmúlt években országjárás közben nemegyszer szinte felszisszenve láttam, bogy gyár, lakótelep épül, mi több, hulladéktelep éktelenkedik termőföldön, amelynek rendeltetésszerű hasznosítása nem is keveset hozhatna az élelmiszertermelés „konyhájára“. . Tapasztalták ezt sokan mások is, annak ellenére, hogy az ilyen eljárást fokozatosan nehezítette számos rendelkezés, korlátozó jogszabály. Sajnos, itt és ott mindig akadt valamiféle érv, amelyet az illetékesek tudomásai vettek és szemet hunytak, megengedhetetlen engedékenységet tanúsítottak, kivételt engedményeztek. Persze ezen a címen ostobaság lenne ágálni a korszerű Szemek, az új lakótelepek olyannyira szükséges építése ellen, vagy — maradjunk az említett példánál — hadakozni az ellen, hogy gyarapodó ipari és háztartási hulladékunkat is csak el kell valahol helyezni. Nem erről, csupán arról van szó, hogy százszor is jól meggondoljuk, miképpen lehetne olyan megoldást találni, amely nem a szükség törvényt bont közmondáshoz igazodna, hanem inkább ahhoz, hogy a kecske is jóllakik, a káposzta is megmarad. Szükséges ez annál is inkább, mivel valóban nyugtalanító módon csökken a termő- s ennek keretében főleg a szántóföld területe. Szlovákia Kommunista Pártjának kongresz- szusán ezzel kapcsolatban Jozef Lenárt elvtárs előadói beszédében Joggal verte félre a harangot. Hiszen — szavai szerint —, az elmúlt évtizedben Szlovákiában a szántóföld területe nem kevesebb mint százötvenezer hektárral csappant meg és ennek következtében egy lakosra a korábbi 0,37 hektár helyett már csak 0,30 hektár jut. Egy pillanatig sem vitás, hogy rögvest álljt kell parancsolnunk ennek a folyamatnak és minden törvényes eszközzel fordulatot kell elérnünk. Az éremnek van egy másik oldala is. Nevezetesen az, hogy országszerte még sok-sok hektárnyi olyan terület is akad, amely szövetkezeti, állami gazdasági hasznosításra semmiképp sem alkalmas és — parlagon hever. Pedig lenne módja annak, hogy ennek a földnek legalább egy részét a zöldség- és gyümölcstermelés szolgálatába állítsuk. Ki ne tudná például, hogy tízezrek várnak — néha már évek óta — arra, hogy kiskerthez jussanak. S mi tagadás, ennek nemegyszer kerékkötője a termőföld védelmére hozott ésszerű rendelkezések ésszerűtlen, bürokratikus alkalmazása. Ezzel oktalanul jelentős mennyiségű kitermelhető terménytől esünk el. Az utóbbi időben ezzel összefüggésben mintha lassan megtörne a jég. A minap Közép-Szlovákiában járva, több helyen szembe ötlött, hogy zöldségmagot, virágot, gyümölcsfát ültettek el ott, ahol tavaly még csak hasztalan dudva termett. Megállapítottam, hogy ez többnyire a Szlovákiai Nőszövetség egyik életrevaló és — úgy tűnik — gyökeret verő kezdeményezésének köszönhető. Tavaly ugyanis a Mindent az emberért mozgalom keretében új akciót indítottak, amelynek célja hozzájárulni — ilyen formába is — az elélmiszerben a nagyobb mérvű öneilátottság eléréséhez. A nőszervezetek a parlagon heverő föld megművelésére ösztönöznek s főleg az ő érdemükből tavaly már csaknem hétszázötven hektárnyi ilyen föld talált gondos gazdára. Igaz, ez még kevés, de a kezdeményezés jó, dicséretet és főképp követést érdemlő. GÄLY IVAN ORVOSI TAN ACSAPÓ Pályaválasztás — az ortopéd orvos szemével Hogy tollat fogtam ez ügyben tulajdonképpen két esetnek köszönhető. Két beteg tizenéves gyermeknek is szüleiknek, akik a minap jelentek meg a szak- rendelésen és viselkedésükkel bizony megdöbbentettek. Mindkét gyermeket csípőficam miatt kezeltük és az évek során rendszeresen ellenőriztük. Pillanatnyi állapotuk kielégítő, teljesen panaszmentesek. Talán ez okozza, hogy nem hisznek az orvosi előrelátás óvó szavának. Mivel látszatra a gyermeknek semmi baja sincs, a szülők nem értik a gyermekeik nagyobb megterheléstől való eltiltását és fel vannak háborodva, ha nem javasoljuk pl. a sítúrán való részvételt. Azt szívesen veszik viszont, hogy a „beteg“ gyermek ne vegyen részt a számára „megterhelő“ társadalmi munkában. Hasonló a helyzet a pályaválasztás során is. Ha a torna alól felmentett gyermek olyan pályára készül, amelyik a későbbiekben rossz hatással lenne betegségére, mi természetesen nem támogatjuk választását. A szülő mérges, hogy gyermeke nem választhatja a megálmodott pályát, a gyermek pedig elkeseredik és igazságtalanul ítélkezik. Nem akarják megérteni (tisztelet a kivételnek), hogy mindez a gyermek érdekében történik. Mozgásszervi betegségek esetében különös körültekintéssel kell kiválasztani azt a foglalkozást, munkakört, amelynek a beteg meg tud felelni és amely foglalkozási igénybevétel nem rontja az állapotát és nem vezet állandó panaszokhoz. Szem előtt kell tartani, hogy a gyermekkori ortopédiai betegségek jelentős része, mint pl. a Per- thes-kór. gerincferdülés, lúdtalp, nem gyógyulnak százszázalékosan, hanem kisebb vagy nagyobb fokú deformitás, funkció- zavar marad vissza, amely elősegíti a későbbi degeneratív izületi elváltozások kialakulását. Ezekben az esetekben annál korábban fejlődik ki a porckopá- sos betegség, minél nagyobb a fizikai megterhelés. Ezek alapján érthető és a fiatalokkal is megértethető, hogy olyan foglalkozást kell választaniuk, amely gyakorlása során a beteg Ízületük vagy testrészük megterhelése a legkisebb. A panaszmentes 14—16 éves, nem tökéletesen gyógyult csípőficamos vagy Perthes-kóros gyermekekkel nem mindig könnyű elfogadtatni, hogy a fodrász vagy autószerelő szakma nem nekik való. Ha néhány évig ezek a fiatalok meg is tudnak felelni ezen szakmák követelményeinek, hamar panaszok lépnek fel és munkakörük megváltoztatására kényszerülnek. Az egyes ortopédiai betegségeknél fellépő pszichés zavarokat is figyelembe kell vennünk. Little-kóros (a szülés során sérült központi idegrendszer) betegek pl. gyakran nem képesek folyamatos, állandó ritmusú munka végzésére. A Little-kóros gyermekeknél — ha a mozgászavar enyhe fokú is — gondolni kell arra, hogy fáradékonyabbak, kevésbé kitartóak, mint az egészséges emberek, ezért lehetőleg olyan munkakört kell ajánlani, ahol a munka ritmusa nem kötött. Azok a gyermekek, akik mozgásukban erősen korlátozottak és törzsük függőleges helyzetét csak rövid ideig képesek fenntartani, otthonukban vagy speciális intézetekben foglalkoztathatók. Szerencsés esetben a tehetséges gyermeke’' szellemi foglalkozást is választhatnak (műfordítás, rajz, irodalmi munkásság, műszaki rajzoló). Ezeknek a betegeknek úgy kell a munkakörüket kialakítani, hogy a munka időtartamát és a munka közben elfoglalt testhelyzetet szabadon változtathassák. Technikai eszközök igénybevétele pl. magnetofon, diktafon, megkönnyítheti a munkájukat. Az alsó végtag betegségei, fejlődési zavarai, deformitásai esetén általában ülőmunkát ja- vasiunk. Kivételt képez az az állapot, amikor az egyik vagy mindkét alsó végtag térd- vagy csípőizülete nyújtott helyzetben merev. Gyakran fordul elő ilyen izületi merevség különböző súlyos törések után. Ilyenkor, ha ez az állapot nem oldható meg műtétileg, az állómunka a megfelelőbb. Gerincferdüléses avagy más gerincbetegségekben szenvedőknek, különösen ha súlyos mellkasdeformitás és légzésvolu- men-csökkenés is fennáll, inkább állómunkát vagy olyan munkakört javaslunk, ahol az álló és ülő testhelyzet váltható, a munkafolyamat nem egy meghatározott testhelyzethez kötött. A leggyakoribb ortopédiai betegségre, a lúdtalpra külön ki kell térni. Kifejezett lúdtalp esetén ne ajánljunk állómunkát. mert a beteg még megfelelő betéttel sem fogja tudni panaszmentesen végezni a munkáját. Az állómunka jobban igénybe veszi a lábat, mint az, amelynél többet kell járni. Tartós helybenálláskor a láb izomzata teljesen kimerül, a hosszboltozat lesüllyed és így teljesen felbomlik a láb statikai egysége. Súlyos fájdalmak, izomgörcsök jelentkezhetnek, ha a lúdtalpas betgeket passzív állómunkára osztjuk be. Gondos mérlegeléssel minden mozgásszervi károsodott gyermek számára megtalálható az a 1981. szakma, munkakör, ahol úgy vehet részt a termelőmunkában, hogy annak társadalmi hasznosságát érezheti és ugyanakkor igyekszünk megkímélni az állapotát rontó károsító hatásoktól Or. VARGA B£LA IV. 24
