Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)

1981-04-24 / 96. szám, péntek

Ma a fejekben - holnap a gyakorlatban

A mezőgazdasági újítómozgatom fellendülésének lehetőségeiről

A jól szervezett, széles tömegeket átfogó újí- tómozgalomnak nagy szerepe van a népgazdaság fejlesztésében, a műszaki haladás meggyorsításában, valamint a munka gazdaságosabbá és a munkaszervezés hatékonyabbá tételében. Az 1976—80-as években más népgazdasági ágazatokhoz hasonlóan a mezőgazdasági üzemekben is e sokoldalú, szereppel összhangban fejlődött az újítómozgalom, de az eredmények mégsem kielégítőek. Ez különösen akkor szembetűnő, ha a jelenlegi helyzetet az élelmiszeripari és a mezőgazdasági szolgáltató vállalatok újítómozgalma eredményeinek, illetve a 7. ötéves tervidőszak feladatainak a szemszögéből értékeljük.

Elmarasztaló statisztika

Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma illetékes osztályának a mezőgazdasági-élelmiszeripari üzemi újításokról és találmányokról készült kimutatása az 1980-as év és a 6. ötéves tervidőszak eredményeinek összegezésével már a teendők egy nagyon lényeges részére is rávilágít. Például arra, hogy a jövőben elsősorban a mezőgazdasági üzemekben kell többet törődni az újítókkal és feltalálókkal. Az összességükben imponáló sikerekből — a reszort dolgozói a 6. ötéves terv* időszak éveiben 870 millió korona társadalmi hasznot hozó 34 760 újítási javaslatot és 300 találmányt nyújtottak be — az élelmiszeripari üzemek és ä mezőgazdasági szolgáltató vállalatok dolgozóihoz viszonyítva a földművesek nagyon szerényen veszik ki részüket. Amíg ugyanis az említett üzemekben és vállalatoknál száz dolgozóra 8,5—6,36, de a legutolsó helyen állóban is 3,57 újítási javaslat jut, addig ez az arány a mezőgazdasági üzemekben mindössze 0,42, de ezen belül az egységes földművesszövetkezetekben 0;33, sőt a kelet-szlovákiai kerületben csak 0,28. A találmányoknál 1980-ban az arány 48:6 volt, s talán mondani is felesleges, hogy az élelmiszeripari és a mezőgazdasági szolgáltató vállalatok dolgozóinak javára.

A statisztika még lehangolóbb képet ad, ha az egyes járásokat és a mezőgazdasági üzemeket hasonlítjuk össze. A trnavai járás mezőgazdasági üzemei 1980-ban 156 újítási javaslattal lettek szlovákiai viszonylatban az elsők, s ezzel az összes mezőgazdasági üzemi újítások 10 százalékát mondhatják magukénak. Vagy például a Michalovcei Állami Gazdaság dolgozói 41 újítási javaslatával szemben a járás többi mezőgazdasági üzemében dolgozók erejéből csak 15 ötletre futotta, és a tíz legjobb szlovákiai járás közül ötben az

újítómozgalom eredményessége alig jobb az említett gazdaság eredményeinél. A többi járásban pedig még ennél is rosz- szabb a helyzet. A komáromi (Komárno), a trenčíni, a hu- mennéi és a rozsnyói (Rožňava) járás földművesei 1980-ban csak 34, 28, 5, illetve 4 újítási javaslatot nyújtottak be.

A javulás, javítás alapjai

Az említett kimutatás szerint 1981—85. között a reszort dolgozóitól egy és negyed millió korona gazdasági hasznot hozó 52 627 újítási javaslatot és 512 találmányt vár a népgazdaság. Stefan Dikan mérnök, a minisztérium műszaki fejlesztési osztályának vezetője azt is elmondta, hogy e növekedéshez számottevően kell hozzájárulniuk az egységes föld- müvesszövetkezetek és állami gazdaságok dolgozóinak. Nem alaptalan, amiikor épp a mezőgazdasági üzemi újítások szakaszán várják a legdinamikusabb fejlődést. A földművesek szakképzettsége és iskolai végzettsége alapján jogos az elvárás, hogy a termelés hatékonyságának fokozásából és a mukafeladatok teljesítéséből a mezőgazdaságban dolgozók is aktívan vegyék ki részüket.

Az elfogadott és hasznosított újítások részarányának állandó növekedése egyaránt azt bizonyítja, hogy a mezőgazdasági termelési gyakorlatban is adottak az újító-feltaláló tevékenység fellendítésének lehetőségei. A minisztérium illetékes osztálya az 1977-ben alakult, újításokkal és találmányokkal foglalkozó nyitrai irodájával együtt a mozgalom vezető kádereinek képzésétől kezdve, a tanfolyamok szervezésén, az arra érdemes újítások terjesztésén keresztül egészen a tematikus feladatok megjelöléséig hathatós segítséget nyújt ahhoz, hogy az ötlet eljusson a gyakorlati megvalósulásig.

Az újítőniozgalom

megújulását szolgálják

Jelenleg sajnos még sok érdemleges újítás veszik feledésbe, ahelyett, hogy közkinccsé válna. Az okot elsősorban a mezőgazdasági üzemekben kell keresni. Számos helyen még mindig magukra hagyják az újítókat, s az arra hivatott vezetők nemhogy helyi tematikus feladatokat nem jelölnek meg, hanem még a központiakat is elhallgatják.

Az is megtörtént, hogy az újítások műszaki leírását tartalmazó központi tájékoztatók megrekedtek a járási termelési igazgatóságokon, nem kerültek le a mezőgazdasági üzemekbe. Ezért a jövőben a legjelentősebb újításokat a mező- gazdasági és élelmiszeripari minisztérium közlönye is ismerteti, és a kerületekben újítási konzultációs alapokat fognak tartani.

A járási mezőgazdasági igazgatóságok segítségével Szlová- kia-szerte rendszeresíteni akarják az egy-két járásban már hagyományokkal rendelkező újítási kiállításokat és börzéket. Ezek lehetővé teszik az új ötletek kölcsönös megismerését és hasznosítását. Ugyancsak járási méretben kell megoldani egy-egy nehezebb, műszakilag igényesebb újítás kivitelezését. Ilyen tekintetben elsősorban a kooperációs körzetek tehetnek sokat. A lévai (Levice) járásban Sárón (Šá- rovce) már működik ilyen fejlesztő és kivitelező műhely, ahol érdeklődés esetén és a lehetőségekhez mérten legyártják a megrendelt berendezést, gépet, vagy annak kiegészítő részét.

A tartalmi és minőségi fejlődést szolgáló ösztönző intézkedések között kell megemlíteni az újítók különböző szintű találkozóit is, amelyekre eddig csak rendszertelenül került sor.

Elsősorban e-z utóbbiak jelentik a kiaknázatlan tartalékot az újítómozgalom további fellendítéséhez a mezőgazdaságban. EGRI FERENC

i fci i

É> PPlf W

;[ Jjfc

t

■BI

í™ IÍÄ Ti

m m

lllpi* :k

\ ;

'jk 4 \

~

4% m

.x í- :

'Mi'

■%

Mi

rT"1

« r

, # ' ■ X'NC

Mx *

' ’ -š?

§ m .■

8 '

• ivä*,;

i

c*;

í *

T 1" v r ' V'.

> í 'é.

;• ^ M: W :• ■

.y.?.gpj&t; - . i • \ < 'j- " *

v .**.<

' , V

s\%

v’* /

V '

p

fí í v ■■ v N\'

< .j'--".- • ’’

. /T"

/ ■ ^

•ÄW'.

MUNKAXEDVBEN NINCS HIÁNY

Jól szervezik a termelést a szepsi (Moldava nad Bodvou) bútor üzemben

A lakás berendezése az egyik legnagyobb gond, de egyben a legnagyobb öröm is az ember életében. Gyakran csak hosszú válogatás után sikerül ráakadnunk az ízlésünknek és pénztárcánknak megfelelő berendezési tárgyakra. Jó minőségű, szemnek is tetszetős bútorokkal akarjuk berendezni lakásunkat, s ez nemcsak a mi célunk, hanem a bútorgyáraké és a kereskedelemé is. Ezt a célt tűzték maguk elé a kassai (Košice) Drevovýroba vállalat szepsi (Moldava nad Bodvou) üzemének dolgozói is. A napokban vették át a vállalat legjobb munkakollektívája című kitüntetést. Az eredményekről, a gondokról és a célokról beszélgettünk a napokban Losonczi Viktor elvtárssal, az üzem vezetőjével.

A 6. ötéves tervet sikeresen teljesítették. Az egész tervidőszakra előirányzott termelési értékük 71 millió korona volt., ezt 380 ezer koronával túlteljesítették. Jól szervezett az üzem munkája, s a szocialista munka- brigádok valóban szocialista módon dolgoznak.

— Üzemünknek — mondja Losonczi elvtárs — 120 dolgozója van, s a dolgozók nyolcvan százaléka nő. Tudjuk, hogy a nőkre még ma is több munka hárul a családon belül, mint a férfiakra, különösen a gyermea maim is novelheiű a hkahrmelekenyseg

1981.

IV. 24.

A bratislavai Hydroconsult tervező intézet komáromi (Komárno) részlegén dolgozó műszaki rajzolók már több mint hat éve vetítik papírra a különböző vízgazdasági beruházások műszaki dokumentációit. Lecsa* polási csatornarendszerek, öntözőrendszerek, folyószabályozási elképzelések tervei kerülnek ki a fiatal tervezőkollektíva műhelyéből. Az itt készült tervek alapján végezték a lecsapolást Kelet-Szlovákia egyes vidékein, az itt készült műszaki dokumentáció alapján szabályozzák az Alsó-Garam és az Ipoly egyes szakaszait. Most készül a dunaszerdahelyi (Dun. Streda) járás számára a talajlecsapolási tervezet, és számos öntözőrendszer műszaki dokumentációja már befejezett.

A hozzá nem értő nem is gondolná, hogy mennyire bonyolult munka például egy ötözőrend- ser műszaki terveinek elkészítése. Több tucat dolgozó összehangolt munkájára van szükség ahhoz, hogy a műszaki rajzoló végül is elkészíthesse a minden szempontból megfelelő terveket; Mielőtt papírra veti az elképzeléseket, meg kell ismernie a földmérők, a geológusok, az építészek, a statikusok, a gépipari szakemberek és a villanyszerelők szakvéleményét egyaránt. A bratislavai Hydroconsult tervező intézet különböző részlegein

ezek a szakágazatok mind képviselve vannak, s ez is bizonyítja a vízgazdálkodási beruházások tervezői munkáiénak sokré- lűségét.

A Hydroconsult komáromi

részlegének dolgozói, persze, nem riadnak vissza a nem vízgazdálkodási jellegű műszaki rajzok készítésétől sem. Bizonyíték erre például az a terep- rendezési tervezet is, amelynek alapján az újonnan létesített Lehár Ferenc parkot csinosítják majd. Ezt a dokumentációt a kollektíva szocialista vállalásként végezte el. A szocialista munkabrigád cím elnyeréséért versenyző kollektíva egyébként az újítómozgalomban is jeleskedik. Javaslatuk alapján készítették el például annak a kazánnak az automatikus szabályozását, amely részlegük fűtésére szolgál. Ez a megoldás évenkénti 4000 köbméter fűtőgáz- megtakarítást eredményezett. A kezdeményező kollektíva tagjai nem riadnak vissza a környezetszépítéstől sem, és ha kell, szívesen segítenek a mezőgazdasági dolgozóknak is a sürgős munkák elvégzésében.

A műszakiak számára a technika diktálja a feltételeket és a munka ütemét, s munkájukat ma már a komáromi műszaki tervezők sem képzelhetik el számítógép nélkül. Az ógyallai zöldségtermesztési kutató és nemesítő intézet korszerű számítógépének „szolgáltatásait“ veszik igénybe a legbonyolultabb hidrotechnikai számítások elvégzéséhez. Ez az együttműködés nagyon sokat segít számukra.

Andrej Bobák mérnök, a Hydroconsult komáromi részlegének vezetője az a típusú ember, aki kétszer mér, mielőtt egyszer vágna. Már serdülő fiatalként

eljegyezte magát a technikával, és főiskolás volt, amikor komolyabban kezdett érdeklődni a vízgazdasági építkezések, beruházások iránt. Az Állami Meliorációs Intézetben szerezte meg az első tervezői tapasztalatokat, és a Hydroconsult komáromi részlegének létrehozása után

előbb a főmérnöki, majd a részlegvezetői beosztásba került. Vallja, hogy a tervezésben is van lehetőség a munkatermelékenység növelésére, vagyis a tervezési idő lerövidítésére, mégpedig a számítástechnika segítségével.

STANISLAV ILLÉS

m i -v*i! '' 1

J§Ľ; '.y,,''

Spi

•í

\m

wm

i t..

*- - 'Í&''

^|v • ’

PI

W'%'*

árn ■ ’rf

A Brezová pod Bradlom-i Sodrony- és Gépipari Üzem műszaki fejlesztési részlege tevékenységét a munka ésszerűsítésére, a munkatermelékenység növelésére, a gyártmányok minőségének és a munkakörnyezetnek a javítására irányítja. 1981-ben 26 szakmai feladat megoldását tervezi, ezek közé tartozik az új gyártásmenet bevezetése az egyes sodronyfajták gyártásában. Felvételünkön Milan Kabarec, a sodronygyártó automata karbantartását és kezelését végzi

(Drahotín Šulla felvétele — ČSTK)

kék nevelésében. Ezt figyelembe kell vennünk, s biztosítanunk kell a feltételeket, hogy dolgozó asszonyaink otthon is elvégezhessék a munkájukat. A gyerekek betegsége miatt néha elég sokan esnek ki a munkából, a termelésben mégsem mutatkozik lemaradás. Jó munkaszervezéssel, s nem utolsósorban jó munkakollektíva kialakításával igyekszünk egymásnak segíteni, s teljesíteni a feladatokat. Ezen a téren is nagy szerepet játszanak a szocialista munkabrigádok. Üzemünkben hat kollektíva kapcsolódott be a szocialista munkaversenybe. Eddig a legjobb eredményt a lakkozó és a szerelő brigád tagjai érték el.

Az üzemben ebédlő, kombinált és gyermekszoba bútorok készülnek. Nagy számban állítanak elő egyedi darabokat is, — íróasztalok, könyvszekrények, televíziós asztalkák, előszoba falak kerülnek ki az ügyes kezek alól. Az utóbbi időben nagyon keresettek az egész falat beborító szekrénysorok. Ebből a „Moderna“ és „Luxus“ elnevezésűek készülnek több színben az üzemben. Termékeik nagy része a hazai kereskedelem számára készül, de több éve már ötfajta termékük kerül exportra. A Magyar Népköztársaságba évente kb. 2 millió korona értékben szállítanak. Az exporttervet is rendszeresen túlteljesítik.

— Milyen nehézségekkel kell munkájuk során megküzdeni — kérdem az üzem vezetőjét?

— A legnagyobb problémát az anyagellátás okozza. — Ez a gazdasági év szállítási zavarok miatt nehezen indult. Különösen a konstrukciós és préselt anyagokból mutatkozott hiány, s ez gátolja a termelés folyamatosságát. A lemaradást sikerült behoznunk, de ezt a problémát elkerülhettük volna, ha a szállító cégek idejében teljesítik a szállítási feladataikat. Másik gondunk, hogy a kereskedelem nem minden esetben teljesíti a szerződést, s a kész árut nem tudjuk hol raktározni. A jövőben ezen az összmunkán kell javítanunk, akkor nem lesz fennakadás, s a vásárlók is könnyebben hozzájutnak a kiválasztott áruhoz.

— Mi a helyzet a reklamációk terén?

— Nagyon kevés reklamációt kapunk — mondja Losonczi Viktor. — Ezek oka a gyenge vagy rossz minőségű alapanyag. Ha hibát jelentenek, azt dolgozóink a helyszínen azonnal kijavítják. A reklamáció száma évről évre csökken, a minőség állandóan javul, de még bőven van tennivalónk. Maga az üzem sem felel meg a modern technika követelményeinek. Dolgozóink szociális ellátása kielégítő. Munkakedvben nincs hiány, ezt bizonyítják az egyéni és kollektív kitüntetések is. Pártunk XVI. kongresszusa és a CSKP megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére dolgozóink 150 000 korona értékű felajánlást tettek. Minden előfeltétel adva van hozzá, hogy a 7. ötéves terv feladatait is teljesítsük. Célunk, hogy minél szebb és jobb minőségű bútort bocsássunk a kereskedelem rendelkezésére.

FECSÚ PÄL

A Jászói (Jasov) Erdőgazdasági üzem csermelyi erdőgazdaságaban. a XVI. pártkongresszus tiszteletére kibontakozott versenymozgalomnak köszönhetően sikerült túlteljesíteni az első negyedévre előirányzott fakitermelési tervet. A felvételen (balról) Martin Skirta és František Putirka munka közben

f Felvétel: Andrej Haščák — ČSTK)