Új Szó, 1981. április (34. évfolyam, 77-101. szám)
1981-04-17 / 91. szám, péntek
A CSKP XVI. kongresszusának vitája FRANTIŠEK TESAŔ elvtárs, a kelet-csehországi kerületi pártbizottság vezető titkára A Központi Bizottság beszámolója jelentős politikai dokumentum, mivel tartalmazza az alapvető új feladatokat, s feleletet ad a legsürgetőbb kérdésekre. A kelet-csehországi küldöttség nevében teljes egyetértésemet fejezem ki a beszámoló tartalmával. Az út, amelyen a XV. kongresszus óta haladtunk, kerületűinkben nem volt könnyű, eredményeink azonban igazolják a párt politikájának helyességét. A kongresszus által kitűzött feladatok teljesítésén a vállalatok, szövetkezetek és más munkahelyek kommunistái, munikaikollektívái, dolgozói fáradoztak. A kitűzött feladatokat azonban nem sikerült hiánytalanul teljesítenünk. A problémáik és hiányosságok közül, amelyekkel nem sikerült megbirkóznunk, elsősorban a szubjektív jellegűekre gondolok, mint például a munkaidő kihasználása, az egyenletes terv- teljesítés, az anyagtakarékosság vagy a termőfölddel való gazdálkodás. A felsorolást tovább is folytathatnám. Abban, hogy a (meghatározott célokat nem tudtuk megvalósítani, az említetteken kívül jelentős szerepe volt az irányítás színvonalbeli fogyatékosságainak. A népgazdaság állandó fejlődése ma sokkal összetettebb kapcsolatokat kíván az irányítástól, és főleg új igényeket támaszt az irányítással szem- - ben. A komplex intézkedések érre nagy gondot fordítanak, ennek elleniére vannak vállalatok, ahol kitartóan a régi módszerekkel dolgoznak és irányítanak. Úgy tűnik, az új igényekre sok vezető dolgozó erejéből nem futja, vagy nem is értik meg azokat. Ezíért elengedhetetlen az Irányító és szervező munka fejlesztése, a megrögzött szokások megváltoztatása. Az irányítás hatékonyságán mélyebben el kell gondolkodnunk. Nem elvétve fordul elő, hogy a vezető dolgozók nem tudatosítják kellően felelősségűket a gazdasági eredményeikért, megtűrik a munkahelyeiken a rendetlenséget, Igyekeznek mentséget találni rájuk, ahelyett, hogy határozottan felszámolnák azokat. Az igények minden mukahelyen növekednek, de mindenekelőtt a vezető dolgozóktól kell jobb munkát, nagyobb legyeimet, több öntudatosságot követelnünk. Emellett azt is állandóan szem előtt tartjuk, hogy a munkahelyeken elért eredmények arányosak a pártmunka színvonalával és hatékonyságával. Nem minden párttag és pártszervezet valósítja meg egyformán aktívan a párt- határozatokat, harcol az Irányítás fogyatékosságai, az emberek helytelen cselekedetei, a kényelmesség és a formalizmus ellen. Ott, ahol a pártszervezet megfelelő feltételeket teremt ahhoz, hogy mindenki érvényesíthesse nézetét, a munkához való hozzáállás is alkotó. Ahol felelős a vezető, ott rend, fegyelem és . elvtársi légkör uralkodik. A pártszervezetek munkastílusának megváltoztatása megköveteli,, hogy mélyebben elemezzék, célszerűek-e a gyakori ülésezések, a sok írásbeli jelentés az embereikkel való közvetlen kapcsolat helyett. Nem elég a kérdéseket csak megtárgyalni, alapvető feltétel, hogy a tárgyalásokból konkrét eredmények szülessenek. Nézzük meg például, milyen sorsra jutott Központi Bizottságunk néhány helyes határozata. A Központi Bizottság foglalkozott a gépiparral, az építőiparral, néhányszor a mezőgazdasággal, a kereskedelemmel és a szolgáltatásokkal, a tudományos-műszaki fejlődéssel. A határozatok megvalósítása során kiviláglott, hogy szervező munkánk színvonala, beleértve az ellenőrzést is, nem kielégítő. Nagyon elhanyagoltuk a személyes felelősséget, teret adtunk annak, hogy az emberek a kollektívával „takaródzanaik“. Az ilyen eljárást elutasítjuk. Számos példát sorolhatnék fel, milyen következményekkel járt a személyes felelősség elhanyagolása az üzemekben, vállalatokban, nemzeti bizottságokon stb. Azok a tetemes veszteségek, amelyek kerületünkben keletkeztek — például a Knapoveci és Suchái Közös Mezőgazdasági Vállalat nagy kapacitású Istállóiban történt állatelhullás következtében — nem pótohatók szankciókkal és büntetéssel. Mint Husák elvtárs rámutatott, mindenhol nagyobb fegyelemre, személyes felelősségre, jobb tervezésre, irányításra és munkára van szükség. A kijelölt irányelvek megvalósítása során ez mindannyiunkkal szemben kategorikus követelmény. Sok függ a helyes kádermunkától. A káderpolitika terén vannak jó példáink, de egészében véve színvonala nincs a megfelelő szinten. A komplex értékelések során meggyőződtünk róla, hogy sok vezető dolgozó a káder- munkát nem tekinti az irányítás oszthatatlan részének. Nem szentelnek kellő figyelmet a felelős dolgozók nevelésének, munkájukat nem értékelik objeiktíven, nem bírálóak velük szemben. A mi hibánk, hogy az ilyen észrevételekből nem vonjuk le a szükséges következtetést, habár tudjuk, milyen szerepűik van a kádereknek. Amilyen igényesen irányítjuk és értékeljük, de támogatjuk is őket funkciójúikban, úgy sikerül teljesítenünk a feladatokat. A vezetők munkájának komoly fogyatékossága, hogy egyre ritkábban kerülnek kapcsolatba a munkahelyeken dolgozó emberekkel, nem ismerik eléggé a munkahelyeiket, az ottani viszonyokat. Természetesen sok jó példát is felhozhatnék a vezető dolgozók felelős, következetes hozzáállására, feladataik példás teljesítésére. Munkájukat becsüljük és nagyra értékeljük. Ezeket az elvtársakat azonban jobban kell támogatniuk nemcsak a pártszervek* neik, hanem a .felsőbb gazdasági szerveiknek is. Az új hozzáállás érvényre juttatásában meghatározott szerepük van a pártalapszervezeteknetk is. Ehhez viszont hatékonyabb támogatást kell kapniuk. A felsőbb szerveket e téren jogosan éri bírálat. Ha a támogatás hatékonyabbá, a felsőbb szervek rendszeres munkájává válik, ez egyben tevékenységük folyamatos ellenőrzését is eredményezi. így az ellenőrzés ténylegesen az irányítás része lesz. E téren kétszeresen is a Szovjetunió és lenini pártja tapasztalataiból kellene merítenünk. Hiszen az SZKP XXVI. kongresszusa nagy figyelmet szentelt a pártirányításnak és a népgazdaság irányításának. A XVI. pártkongresszus határozatai sikeres teljesítése érdekében igyekezni fogunk növelni az irányítómunka hatékonyságát és színvonalát nemcsak a pártban, hanem az államigazgatásban, a társadalmi rendszerben és gazdasági téren is. Biztosítom önöket, hogy a kongresszusi határozatokat a kelet-csehországi kerületben következetesen teljesítjük. ZDENÉK ZUSKA elvtárs, Prága főpolgármestere Az elmúlt tíz esztendő Prága tizenegy évszázados történetébe a dinamikus fejlődés kezdeti időszakaként vonul be A pártve- zefőség és személy szerint Gustáv Husák elvtárs kezdeményezésére létrejött Prága példás szocialista várossá fejlesztésének koncep* ciója. Ez a CSKP XIV. és XV. kongresszusán elfogadott határozatokkal összhangban Prága történelmi hagyományainak elemzésiére és a forradalmi mozgalom haladó hagyományaira épül, s tekintetbe vettük Prágának mint szocialista állam fővárosának a szerepét. A társadalmi és a gazdasági fejlődés dinamikája elsősorban az anyagi termelésben nyilvánult meg. Az itteni termelés az elmúlt öt esztendőben 27 százalékkal nőtt, a prágai vállalatok nyolc százalékkal vették ki részüket hazánk ipari termeléséből és 16 százalékkal a csehszlovák kivitelből. Több fontos gépipari, élelmiszeripari, nyomdaipari, gyógyszeripari és építőipari kapacitást adtaik át. A 70-es éveikben csaknem 300 000 ember költözött új, modern lakásba. Az új lakások több mint 60 százalékát munkáscsaládoknak utaltuk ki. A többi kerülethez képest azonban továbbra is Prágában a legnagyobb a még elintézetlen lakáskérvények száma. A komplex lakásépítés fogyatékosságai ellenére a hatodik ötéves tervidőszakban 26 iskolát és 80 óvodát adtunk át. Az egészségügy terén bővült a járóbeteg-ellátás, országos jelentőségű központok épültök. Fokozódott a gondoskodás az Idős emberekről. Nemcsak egészségügyi, más létesítmények is épültek, például a Kultúrpalota, amelynek építése során a prágai Priemstav és a ČKD, a vítikovicei Klement Gottwald Vasmű, a Kohóipari Szerelő Vállalat, a Bratislavai Tesla, a Brnói Bútoripari Vállalat és más vállalatok dolgozói szép sikereket értek el. Országos jelentősége van a prágai vár egyes részei restaurálásának, a Nemzeti Színház újjáépítésének és környéke rendezésének. A műemlék- védelem magas színvonala kifejezi szocialista társadalmunk pozitív viszonyulását a múltban létrehozott értékekhez. Az építésijén elért sikerekre vitathatatlanul a metró teszi fel a koronát. Nemcsak azért, mert ezzel valóra vált a XV. pártkongresszus egyik kiemelt határozata, hanem és főként azért, mert a metróépítés fellendítette az emberek szocialista kezdeményezését. Íme: 1973-ban a metró- a lag utak fúrásának havi rekordja 32 méter volt, azóta Fiiíer, Litváik, Pribyl elvtársak és mások vezette kollektívák szovjet gépek segítségével és a szovjet metróépítőik tapasztalatainak felhasználásával ezt lényegesen túlszárnyalták. Csehszlovákia Kommunista Pártja XVI. kongresszusa tiszteletére a Katonai Építő Vállalat Miroslav Náhlik vezette szocialista munkabrigádja kedvezőtlen geológiai viszonyok között 157 méteres teljesítményt ért el. Jelképes, hogy éppen a prágai metró építői között jött létre 1976-ban az első csehszlovákiai internacionális együttes kötelezettség, amelyet szovjet és csehszlovák kollektívák vállaltak. Ez a mód azóta a csehszlovák— szovjet együttműködésre épülő létesítményeken jól bevált. Ezen eredmények elérését, amelyekre joggal vagyunk büszkék, az a sokoldalú támogatás tette lehetővé, amelyet különösen az elmúlt tíz esztendőben a legfelsőbb pártszervek, a képviselőtestületeik és a kormányok nyújtottak Prágának. Nem lehet letagadni, hogy a pozitív eredmények mellett az elmúlt években nehézségek és fogyatékosságok is voltak, amelyek megszüntetése nem mindig könnyű. Ide tartoznak a prágai közlekedés problémái. A metrót mindenki nagyra értékeli, de a felszíni közlekedésnek még sok évig nagy szerepe lesz. A prágai városi tömegközlekedés napi hárommillió utasának 22 százalékát már a metró szállítja. Biztonságosan és megbízhatóan működik, viszont a villamosok és különösen az autóbuszok annál rendszertelenebből. A XVI. pártkongresszus tanácskozásának első napján új menetrendet vezettünk be a prágai tömegközlekedésben, ez tekintetbe veszi az új metróvonalak működését. A jövőben hatékonyabban ellenőrizzük az intervallumok megtartását. A problémák további csoportja az épületállomány karbantartásával függ össze. A lakásállomány karbantartása és korszerűsítése előmozdítja a lakás- kultúra színvonalának emelését. A többi csehországi kerülethez képest Prágában van a legtöbb alapvető higiéniai felszerelés nélküli lakás. Ezek a lakások az összes lakásnak csaknem 20 százalékát teszik ki. , Ezenfelül a műemléképületek 69 százaléka lakóház. A lakásállomány korszerűsítése ezért megköveteli a reszortkapacitások bevetését, a közművek újjáépítését, a fűtés korszerűsítését és más munkák elvégzését. A helyzet komolyságára utal az, hogy egyre több jogos panaszt kapunk ezeknek a2 épületeknek a lakóitól. Az emberek a városkerületi lakásgazdálkodási vállalatok közömbösségére és bürokratizmusára, a helyi ipari munkák alacsony színvonalára panaszkodnak Időközben már történt javulás a nemzett bizottságok apparátusának s a helyi gazdálkodási és szolgáltató ipari vállalatoknak a munkájában. A párt-, a szakszervezeti és a SZISZ-szerveze- tek számos munkahelyen oda hatottak, hogy megszűnjön az egyenlősdi a bérezésben, a jobb munkát jobban megfizessék. Ez azonban hosszan tartó folyamat, az előrehaladás egyebeken kívül attól is függ, mennyire vagyunk képesek konkrétan meghatározni a célokat, a határidőket és a felelősséget, amelyek szerint kiértékeljük az eredményeket. Ugyanilyen mércét kell alkalmazni nemcsak a helyi gazdálkodásban, hanem a környezetvédelemben és a beruházótok területén is. A hetedik ötéves tervidőszakban is törekedni kell Prága Fejlesztési koncepciója fő céljainak elérésére, a lakosság számának kedvező alakulására, mégpedig összetétel szempontjából is, hogy biztosítsuk a munkásosztály, vezető szerepét, és javuljon Prága lakosságának korösszetétele. A törekvésben fontos helyet foglal el a szakmunkás^ (képzés, és az, hogy főként azokkal a fiatalokkal foglalkozzunk, akik más kerületekből jönnek Prágába szakképzettséget szerezni. A prágai munkásosztály fiatal nemzedéke számára távlatilag több mint húsz szakin unka síké p- zőt kell létesíteni, az első hétnek az építését már ebben az ötéves tervidór szakban megkezdjük. Prágára is vonatkozik az a követelmény, hogy maximálisan fel kell használni a meglevő erőforrásokat, ailó- alapokat és munkaerő-tartalékokat. Ez a termelő és a nem termelő szféráikra egyaránt vonatkozik, így előtérbe ikerülnek a tervirányítás aktív formái, amelyek célja a termékek minőségének javítása és a szolgáltatások színvonalának emelése. A lakásépítésben is egyre jobban kell érvényesíteni a minőségi szempontokat. A hetedik ötéves terv idő szakban Prágában 50 000 új lakás épül, többnyire még beépítetlen telkeken, de már készülődni kell az intenzív fejlesztésre, «i lakásállomány korszerűsítésére, tétszükséglet a város technikai infrastruktúrájának fejlesztése. Mindenki megérti, bogy egy város élete szempontjából nemcsak a feledhetetlen sziluettet alkotó építmények fontosak. Rendkívül fontos a zavartalan energia-, hő-, gáz-, áram- és vízellátás, s ezért erre a kérdésre a CSKP városi bizottsága és a Prágai Fővárosi Nemzeti Bizottság« hatodik ötéves tervidőszakban és a hetedik ötéves terv kidolgozása során nagy gondot fordított. Prága ivóvízellátásának fejlesztéséről a kormányok már döntöttek. További feladat az, hogy a következő évtizedben legalább további húsz kilométerrel bövüljön a metróvonalak hossza. A nehézségek ellenére sikeresen fejlesztjük a város közlekedési hálózatát. Haladéktalanul meg kell kezdeni azonban azokat a beruházásokat, amelyek nélkül a város további kiegyensúlyozott fejlődése elképzelhetetlen. Ezek közé sorolhatjuk a melniki erőmű építésének harmadik szakaszát, más hőenergiát szolgáltató létesít menyeik újjáépítését, a központi szennyvíztisztító létesítését és műszaki koU lektorok felszerelését nemcsak az új lakótelepeken, hanem a belvárosban is. Zusika elvtárs végezetül megállapította: egyre nagyobb jelentősége van a prágai vállalatok és üzemek dolgozói kezdeményezésének. Ezt a Nemzeti Front új választási programja is tekintetbe veszi. Prága élete legfontosabb kérdéseinek megoldására törekszik, s a közös célok elérése érdekében igyekszik mozgósítani a prágai munkásságot, értelmiséget és ifjúságot. EMIL DUFALA elvtárs, a Vágsellyei (Šaľa) Efsz elnöke A mezőgazdaság fejlesztése terén elért eredmények összhangban a CSKP Központi ■ Bizottságának beszámolójával, amelyet Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára terjesztett elő, bizonyítják az arra irányuló hosszú távú törekvés helyességét, hogy fokozatosan önéi látottá váljunk a gabonatermesztésben, és fokozzuk önellátásunk mértékét az élelmiszer-termelésben. A számos probléma ellenére a galán- tai járás mezőgazdasági termelése a hatodik ötéves tervidőszakban dinamikusan fejlődött. A korábbi ötéves tervidőszakhoz képest a bruttó mező- gazdasági termelés csaknem 17 százalékkal, szövetkezetünkben pedig 40 százalékkal nőtt. A galántai járás tavaly a gabonatermesztésben a harmadik, a szemes kukorica termesztésében (f olytatás az 5. oldalonJ 1981. IV 17.
