Új Szó, 1981. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-11 / 59. szám, szerda

A SZOVJET JAVASLATOK TOVÁBBRA IS A FIGYELEM KÖZÉPPONTJÁBAN Az SZKP XXVI, kongresszusának nemzetközi visszhangja (Csíki — bécs — „az SZKP XXVI, kongresszusa nem­csak megerősítette a követke­zetes szovjet békepolitikát, ha­jiéin új javaslatokat tett az enyhülés megszilárdítása, a lá- »as fegyverkezés korlátozása érdekében — mondotta Fran* Muhri, az Osztrák Kommunista •Párt elnöke a párt bécsi szer­vezetének nagygyűlésén. Fi­gyelmeztetett arra, hogy a szovjet javaslatok rendkívül fontosaik az európai kálónál enyhülés, valamint a bizalom- erősítő intézkedések elmélyíté­se szempontjából. TEL A VÍV — „A Szovjetunió az SZKP közelmúltban megtar­tott XXVI. kongresszusán újabb kon/krét békekezdemé­nyezéseivel erősítette meg a világbéke megőrzését célzó erőfeszítéseit — mondotta Meir Vilner, az Izraeli Kom­munista Párt KB főtitkára Moszkvából való hazatérését követően, Nagyra értékelte a közel-keleti kérdés megoldásá­ra vonatkozó szovjet álláspon­tot. Leszögezte, hogy azt meg­elégedéssel fogadják az arab népek csakúgy, mint a Palesz­tin Felszabadítási Szervezet és az Izraeli Kommunista Párt, mert az egyedüli reális utat mutatja a konfliktus igazságos és békés megoldására. IPHNUM PfiNH — Hun Sen kambodzsai külügyminiszter a TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a kambodzsai küldöttség­nek az SZKP XXVI. kongresz- szusán való részvétele az or­szág életében rendkívül fontos politikai esemény. Rámutatott, miszerint Kambodzsa szem­pontjából mérhetetlenül fontos volt, hogy a szovjet kommu­nistáik kongresszusa támogatá­sáról biztosította a Kambod­zsai Népköztársaságnak az ASE A N -országokká I fennél ló problémáik békés megoldására tett erőfeszítéseit. LIMA — Leonyid Brezsnyev­«ek a nemzetközi tudósbizott­ság létrehozására, valamint a Biztonsági Tanácsban képvi­selt országok legmagasabb szintű vezetőinek részvételével megtartandó rendkívüli BT- ülés összehívására tett javas­latai rendkívül fontosak — mondotta Javier Arias Stella a TASZSZ tudósítójának adott n y i la tkoza tá ban. SALVADOR A JONTA FEGYVERESEI TÖMEGESEN GYILKOLJÁK A LAKOSSÁGOT At amerikai katonai tanácsadók is részt vesznek az emberirtó akciókban A kormány csapatuk, a nemzeti gárda és a terrorista bandák tagjai nyitott teherautókon cir­kálnak egész Salvador terüle­tén, és mindenütt halálfélelmet okoznak (Repro-ČSTK) I MEXIKÓI KOMMUNISTA PÁRT XIX. KONGRESSZUSA Az SZKP KB üdvözlete (ÖSTKt — Moxikó-városban folytatódik a Mexikói Kommu­nista Párt XIX. kongresszusa, melyen a hazai haladó politi­kai pártok és szervezetek kép­viselőin kívül számos külföldi delegáció és vendég is részt vesz. A szovjet küldöttséget B. G Lnmunuszuv, az SZKP KB tagja vezeti. A kongresszus résztvevői megvitatják az ország legfonto­sabb politikai, gazdasági és szo­ciális problémáit, valamint ki­tűzik a párt stratégiáját és tak­tikáját az elkövetkező időszak­ra. A kongresszus jóváhagyja a párt új programját és alapsza­bályzatát, megválasztja az új központi bizottságot és a párt további irányító szerveit. 'Az SZKP Központi Bizottsága üzenetben üdvözölte a Mexikói Kommunista Párt XIX. kong­resszusának résztvevőit. Az SZKP az üzenetben nagyra ér­tékeli a mexikói kommunisták­nak a munkásosztály érdekei­ért, a demokratikus és haza­fias erők egységéért, az impe­rializmus és a monopóliumok ellen, Mexikó független társa­dalmi fejlesztéséért és haladá­sáért vívott harcát. Az afgán nép nincs egyedül harcában (ČSTK) — Babrak Karinai, az Afganisztáni Népi Demokrati­kus Párt főtitkára, állam- és kormányfő Kabulban fogadta az afgán szakszervezetek első kongresszusán részt vett külföl­di delegációkat. A csehszlovák küldöttséget Viliam Rozik, az SZKT titkára vezette. Az afgán vezető hangsúlyoz­ta, hogy a szakszervezetek el­ső kongresszusa fontos esemény az ország életében, a nagyszá­mú külföldi küldöttség jelenlé­te a bék^szerető erők szolida­ritásának a megnyilvánulása Afganisztán népe iránt. Karmai rámutatott arra, hogy a nem­zetközi imperializmus folytatja beavatkozását Afganisztán bel- ügyeibe az afgán nép azonban nincs egyedül harcában, mert sok ország támogatását élvezi. (ČSTK) — Míg a salvadori katonai polgári junta alakula­tai már harmadik napja töme­gesen gyilkolják a lakosságot Suchitoto város körzetében és Chalatenango tartományban,- legközelebbi szövetségeseik, a félkatonai fasiszta bandák az elmúlt két nap során további H4 polgári személyt gyilkoltak meg. Az AP hírügynökség jelen­tése szerint a junta fegyveres erői vezérkarának parancsára az őrjáratot teljesítő katonák könyörtelenül lőnek minden emberre az éjszakai kijárási tilalom idején, sőt azon túl is. A kormányzó junta egyik tagjának. Moráléit Ehrlichnek háza közelében a fővárosban hétfőn bomba robbant. Semmi­lyen sebesülést sem okozott, csak anyagi károkat. Az ak­ciót az úgynevezett agrárre­form meghirdetéséneik első év­fordulójára időzítették. Az EFE hírügynökség közöl­te. liogy hétfőn további húsz amerikai katonai tanácsadó ér­kezett Salvadorba a Washing­ton által a juntának nyújtott „segítség“ keretében. Az emberi jogok salvadori bizottsága közötte, bizonyítékai vannak arról, hogy az ameri­kai tanácsadók közvetlenül részt vesznek az emberirtó akciókban, és amnak a hat korszerű, speciálisan felszerelt katonai helikopternek a sze­mélyzetében is ott vannak, melyeket a közelmúltban kül­dött az USA kormánya a sal­vadori hadseregnek. Az amerikai kormány ilyen politikája — mondotta hétfői sajtókonferenciáján William Dyes*, az amerikai külügymi­nisztérium képviselője —, Je­lenlegi kapcsolata Salvadorhoz teljes mértékben megerősíti az ismert Monroe-doktrínát. Az Egyesült Államok ezzel a 150 évvel ezelőtt meghirdetett doktrínával igazolta eddig már több mint száz katonai és más agresszióját az amerikai kon­tinens különböző országai ellen Tanácskozás Varsóban NAPIRENDEN A SORON LEVŐ FELADATOK Mélyülő együttműködés Oskar Fischer lengyelországi tárgyalásai (ČSTK) — Varsóban Stani­slaw Kaniának, a LEMP KB el­ső titkárának elnökletével meg­tartották a LEMP vajdasági pártbizottságai első titkárainak és a központi bizottság osztály- vezetőinek tanácskozását. A résztvevők értékelték a párt tevékenységét a LEMP KB 8. ülésszakát követő időszak­ban, valamint foglalkoztak a IX. pártkongresszus előkészüle­teivel, ezenkívül megvitatták az ország nehéz gazdasági helyze­tével és a lakosság ellátásával összefüggő feladatokat. Hangsú­lyozták, hogy a jelenlegi bo­nyolult feltételek közepette rendkívül fontos a törvények tiszteletben tartásának a bizto­sítása. a párt- és társadalmi fe­gyelem megszilárdítása. A lengyel fővárosban tanács­koztak a vajdaságok vezetői és a vajdasági városok polgármes­terei. Az ülést Wojciech Jaru­zelski hadseregtábornok, kor­mányfő vezette, és elsősorban a tavaszi mezőgazdasági mun­kák lehető legjobb biztosításá­ról volt szó. (ČSTKI — Oskar Fischert, az NDK külügyminiszterét var­sói hivatalos látogatásának má­sodik napján tegnap fogadta Wojciech Jaruzelski kormányfő. A látogatás első napján teg­napelőtt Oskar Fischer megbe­szélést folytatott lengyel kollé­gájával Józef Czyrekkel. A két külügyminiszter a kölcsönös együttműködés politikai, gazda­sági, kulturális és műszaki-tu­dományos téren történő elmé­lyítéséről tanácskozott. Hang­súlyozták Stanislaw Kania és Erieh Honecker közelmúltban megtartott találkozójának nagy jelentőségét az együttműködés továbbfejlesztése szempontjá­ból. Mindkét fél kiemelte, hogy a kétoldalú kapcsolatok elmé­lyítése hozzájárul a szocialis­ta közösség megerősítéséhez. Nagy figyelmet szenteltek a je­lenlegi nemzetközi helyzetnek is. Az NDK külügyminiszterét Varsóban fogadta Henryk Jab- lunski államfő. A libanoni kormány kérésére ÖSSZEÜLT AZ ENSZ BIZTONSÁGI TANÁCSA (ČSTK) — New Yorkban hét­főn késő este a libanoni kor­mány kérésére összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa. A BT ülé­sén Hasszan Tueni, Libanon állandó ENSZ-képviselője éle­sen elítélte a Libanon szuvere­nitását, függetlenségét és te­rületi egységét veszélyeztető ismétlődő izraeli fegyveres ak­ciókat. Kommentárunk 198Ĺ III. 11. Az enyhülésben bekövetke­zett megtorpanás különösen időszerűvé és szükségessé te­szi, hogy a madridi találkozó kölcsönösen elfogadható lépé­seket tegyen a katonai enyhü­lés érdekében, és ezzel előse­gítse a bizalom helyreállítását. Az európai államok közötti bi­zalom nélkül sokkal nagyobb a veszélye annak, hogy a he­lyenként keletkező háborús konfliktusok földrészünket és a világot lángbaborító tűzvész- szé fajuljanak. A Szovjetunió, ia szocialista országok közös­sége ezért nagyra értékeli és következetesen betartja a bi­zalomerősítő intézkedésekről szóló helsinki megállapodáso­kat. Előzetesen értesíti például a másik felet a szárazföldi csajkátok hadgyakorlatairól, amelyekre más országokból megfigyelőket is hív. Leonyid Brezsnyev az SZKP XXVI. kongresszusán elhang­zott beszámolójában megerősí­tette azt, hogy a Szovjetunió kész továbbfejleszteni a hel­sinki megállapodásokat s újabb indítványt terjesztett elő. Bejelentette, hogy a Szovjetunió kész az ilyen in­tézkedéseket kiterjeszteni az ország egész európai területé­re, feltéve, hogy a nyugati ál­lamok is megfelelően kibőví­tik a bizalomerősítő intézke­dések övezetét. Mivel a kato­nai bizalomerősítő intézkedé­sek (a hadgyakorlatok előre­jelzése) alkalmazásának köre, amiről az utóbbi hetekben sok vita folyik Madridban a talál­kozót a legközvetlenebbül érinti, szovjet részről ez új, fontos lépést jelent a megál­lapodás érdekében. Most a nyugati országokon van a sor, hogy konstruktív módon reagáljanak e javasla­tokra, és megjelöljék, milyen zónákra készek kiterjeszteni a maguk területén a hadgyakor­latok előre jelzését és a má­sik fél által történő ellenőr­zését. A szovjet küldöttség vezetője az új javaslatokat is­mertetve a találkozón hangsú­berében közösen elfogudott időrendi megállapodás szerint a találkozónak már március 5-én be kellett volna fejeződ­nie, de a zárónyilatkozat szö­vegének szerkesztése az Egye­sült Államok és a vele szoro­san együttműködő nyugat­európai országok eddigi ob- strukciós magatartása miatt elhúzódott s így a tanácsko­Új lehetőség Madridban lyozta: Európát politikai és stratégiai szempontból is ér­telmezni kell, s nem lehet mellékesnek tekinteni azt, hogy a helsinki értekezlet résztvevői között szerepel a 33 európai állammal együtt az Egyesült Államok és Kanada is. Minden résztvevő államra egyenlő kötelezettségek hárul­nak az európai katonai enyhü­lés és a leszerelés tekinteté­ben. Ilyen kérdésekben nem lehet a Szovjetuniótól egyol­dalú intézkedéseket elvárni. A nyugati válasznak egyenlő ér­tékű és a kölcsönösségen ala­puló konkrét javaslatokat kell tartalmaznia. Ami pedig a bi­zalomerősítő intézkedések el­lenőrzését illeti, ezekről is az összehívandó európai katonai enyhülési és leszerelési kon­ferencián kell majd tárgyalni és megállapodni. Most az SZKP XXVI. kong­resszusán előterjesztett új bó- kekezdeményezések fényében folytatódik a vita, amelyek összességükben kedvező hatás­sal lehetnek a madridi talál­kozó munkájának eredményes­ségére is. A múlt év novem­15 ig zást egyelőre március hosszabbították meg. A Szovjetunió javaslatai a kiilnöböző társadalmi rendsze­rű országok közötti bizalom erősítésére és a feszültséggó­cok felszámolására kifejezi mélységes felelősségérzetét az európai földrész népei és az egész emberiség sorsa iránt. Ugyanakkor megmutatkozik bennük a szovjet külpolitika rugalmassága, készsége az ész­szerű kompromisszumra. .Most tehát egyértelműen a nyugati országokon múlik hasonló po­zitív lépést tesznek-e. Hisz a madridi találkozó legfontosabb kérdésében, az európai katonai enyhülési és leszerelési kon­ferencia összehívásának tekin­tetében ma már elég sok rész­letben egyetértés van. Ez le­hetővé teszi, hogy végre hoz­zákezdjenek a záródokumen­tum erre vonatkozó részének megszövegezéséhez. Az érdemi válasz azonban mindeddig ké­sik, bár több semleges és el nem kötelezett ország küldött­ségvezetői a madridi találkozó eredményessége szempontjából fontos lépésnek minősítették a szovjet javaslatokat, s rámu­tattak az adott lehetőségeik ki­baszna lásána k szükségességére. Aggodalmat kelt azonban a találkozó elhúzódása, az a tény, hogy néhány küldöttség csak a szovjet kezdeményezés első felét akarja meghallgat­ni, nevezetesen azt, hogy a Szovjetunió kész kiterjeszteni egész európai területére a bi­zalomerősítő intézkedéseket. Ugyanakkor megfeledkeznek a szovjet javaslatban világosan megfogalmazott feltételekről, vagyis arról, hogy a nyugati államoknak is megfelelően ki kell bővíteniük ezen intézke­dések alkalmazásának körét. Ez különösen fontos azért, mert az európai katonai és politikai egyensúlynak — más országokkal együtt — az Egyesült Államok és Kanada is tényezője. Mindebből kitű­nik, hogy nem egyoldalú in­tézkedésekre, hanem kölcsönös és egyenértékű kötelezettség­vállalásokra van szükség. Te­hát a Nyugatnak is figyelembe kell vennie a földrajzihoz kapcsolódó politikai és straté­giai tényezőket: például azt, hogy az USA fegyveres erői is beletartoznak az európai kato­nai egyensúlyba. Az európai országok abszo­lút többsége híve a leszerelési problémakör megvitatásának. A szovjet kezdeményezés alap­ján az összes résztvevő kellő politikai akarata esetén meg­van a lehetőség a madridi zá­ródokumentum olyan megfo­galmazására, amely biztosítja az európai leszerelési konfe­rencia összehívását és konst­ruktív lebonyolítását. PROTICS JOLÁN Hangsúlyozta, hogy az izraeli agresszor akciói az utóbbi idő­szakban- állandó háború jelle­gét öltötték, amely fenyegeti a nemzetközi békét, valamint a Libanonban ideiglenesen állo­másozó ENSZ-erők biztonságát. Az izraeli agresszió robbanás- veszélyes helyzetet szül a Kö­zel-Keleten, figyelmeztetett az ENSZ képviselő és hatékony in­tézkedések elfogadását szorgal­mazza az izraeli agresszor megbüntetése céljából. Rihard Ovinnyikov szovjet delegátus kijelentette, hogy bár Izrael „megelőző támadások­nak“ minősíti agresszív akcióit, a valóságban durván megsérti a nemzetközi jogot. Az izraeli rezsim a nemzetközi terroriz­must állami politika szintjére emelte. Az Egyesült Államok az izraeli agressziót saját céljai elérésére használja ki, és az arab világ megosztására törek­szik. A Szovjetunió hajlandó részt venni egy olyan közel-keleti nemzetközi értekezleten, me­lyen jelen lennének az érintett felek: a Palesztin Felszabadítá­si Szervezet, Izrael, az Egyesült Államok és néhány európai or­szág, s a tanácskozás átfogó, igazságos, békés rendezést ered­ményezne a térségben. Szíriái—libanoni csúcstalálkozó (ČSTK) — Damaszkuszban tegnap megkezdődött Hafez Asszad szíriai és Eliasz Szárkisz libanoni államfő már régóta tervezett kétnapos találkozója. A tanácskozás fő napirendi pontja a libanoni belbiztonsági helyzet, az egyes libanoni po­litikai alakulatok közti kapcso­latok, az ország déli részén folytatódó izraeli agresszió és az arabközi biztonsági alakula­tok kötelékében Libanonban tartózkodó szíriai egységek to­vábbi feladatai. A bejrúti sajtó szerint a kö­zel két év után újra megtartott szíriai—libanoni csúcstalálko­zónak nincs sok reménye arra, hogy valódi haladást érjen el a libanoni válság megoldásá­ban. ifim®;-s, .vMK

Next

/
Thumbnails
Contents