Új Szó, 1981. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-02 / 51. szám, hétfő
A SZOVJET NEPGAZDASAG FEJLESZTÉSÉNEK fű IRANYAI (Folytatás a 3. oldatról lesztésének egyenletes, stabil ütemét irányozzuk elő. Ez bizonyítja, hogy a A fenti adatokat értékelve, megelé- nemzeti jövedelem fogyasztásra és felgedéssel állapíthatjuk meg, hogy az * halmozásra fordítandó része 18—20 új ötéves tervidőszakra a gazdaság fej* százalékkal növekedjék. A nép anyagi és kulturális életszínvonala emelésének programja A kommunista párt politikájának és egész gyakorlati tevékenységének legmagasabb célja mindig a nép javáról történő gondoskodás volt s az marad a jövőben is. A XI. ötéves tervben a párt széles körű intézkedéseket irányoz elő a népjólét következetes emelésére, az egyén sokoldalú fejlődéséhez, a nagy termelékenységű munkához, a szovjet emberek egészségvédelméhez és üdültetésének javításához, a közoktatás, a tudomány és a kultúra fejlesztéséhez szükséges kedvezőbb feltételek megteremtésére, mindarra, ami szocialista életmódunkat alkotja. Emelni kívánjuk a fogyasztási alap részarányát a nemzeti jövedelemben. Az egy főre jutó reáljövedelem 16—18 százalékkal növekszik. A dolgozók életszínvonalának emelésére irányuló intézkedések közül különösen nagy jelentőségű, hogy teljesebben fogjuk kielégíteni a lakosság különféle árucikkek és szolgáltatások iránti fizetőképes keresletét. Az állami és szövetkezeti kereskedelem áruforgalma 22—25 százalékkal nő. Kidolgozás alau áll és megvalósílásra kerül az élelmiszerprogram, valamint a közszükségleti cikkek gyártása fejlesztésének programja. Ez lehetővé teszi, hogy javítsuk az oilátást húsból, tejből, gyümölcsből és más élelmiszerekből. A lakosság többet vásárolhat különféle pamut-, gyapjú-, selyem- és lenszövetekből, valamint az ezekből készült cikkekből, fehérneműből és felső kötöttáruból, gyermekruházati, kulturális rendeltetésű és háztartási cikkekből. Bővítjük, illetve felújítjuk a közszükségleti cikkek választékát, javítjuk minőségüket, többet bocsátunk a fogyasztók rendelkezésére az új, divatos, valamint az olcsó és jó minőségű árucikkekből. Emellett továbbra is biztosítani kívánjuk az alapvető élelmiszerek és nem élelmezési cikkek stabil állami kiskereskedelmi árát. Sokat kell tennünk a kereskedelmi, közétkeztetési és szolgáltató vállalatok, az egész szolgáltatási szféra fejlesztésének és munkája tökéletesítésének érdekében. Állandóan tanulmányozni kell, hogyan elégíthetők ki teljesebb mértékben a fogyasztók igényei. Tovább nőnek a lakosság pénzjövedelmei is. A munkások és az alkalmazottak havi átlagbére 13—16 százalékkal növekszik. Emellett biztosítani kell, hogy a munkabér nagyobb mértékben függjön a kollektíva és minden egyes dolgozó munkájának eredményétől. A feltételek létrejötte és az erőforrások felhalmozódása mértékében előirányozzuk a minimális bérek havi 80 rubelre emelését, valamint a munkások és az alkalmazottak munkabérének és fizetésének emelését — elsősorban a népgazdaság termelő ágazataiban. Más központi intézkedéseket is meg akarunk valósítani: az Urálban és Kazahsztán egyes körzeteiben körzeti együtthatók alapján módosítva szabjuk meg azoknak a munkásoknak és alkalmazottaknak a bérét, akiknek esetében korábban ez nem így történt. A folyamatos munkaviszonyért járó bérpótlékot vezetünk be a Távol-Kelet déli körzeteiben és Kelet-Szibériában, s emeljük az éjszakai műszakpótlékokat egyes ágazatokban. Az új béremelési intézkedések megvalósítására 1985-ben mintegy 10 milliárd rubelt fordítunk. A kolhoztagok munkájának díjazása 20—22 százalékkal emelkedik. A háztáji gazdaságokból származó jövedelmek figyelembevételével a kolhoztagok keresete szorosan megközelíti majd a munkásokét és az alkalmazottakét. Nagy gyakorlati jelentősége van minden szovjet család szempontjából azoknak a széles körű intézkedéseknek, amelyeket államunk, mint ismeretes, a társadalmi fogyasztási alapok felhasználásával valósít meg. 1985-ben ezek az alapok elérik a 138 milliárd rubelt, ami egy négytagú családra számítva 2000 rubelt tesz ki. A párt központi bizottsága és a kormány új intézkedésrendszert dolgozott ki és tart célszerűnek megvalósítani a XI. ötéves tervidőszakban és az azt követő években az anyák és a serdülő nemzedék életkörülményeinek javítása érdekében. Ebből a célból növekedni fog a gyermekes családoknak és a fiatal házasoknak nyújtandó állami segítség. Az említett intézkedések célja a gyermekes családok jövedelmének emelése, ezek, s különösen a fiatal családok Jóléti és lakáskörülményeinek javítása, az óvodák és bölcsődék hálózatának továbbfejlesztése. El akarjuk érni, hogy minden család igénybe vehesse a gyermekintézmények szolgáltatásait továbbá azt, hogy növekedjék az anyák szabad ideje, s javuljanak a gyermeknevelés körülményei. Az első szakaszban — az előttünk álló ötéves tervidőszakban — több mint 9 milliárd rubelt tervezünk fordítani a gyermekes családok állami segélyezésének növelését célzó intézkedésekre, amelyeket fokozatosan fogunk bevezetni az ország különböző körzeteiben. Ezeknek az eszközöknek a felhasználásával az 1981—1983-as években részlegesen fizetett gyermek- gondozási szabadságot akarunk bevezetni az anyák számára a gyermek egyéves korának elérésig. A továbbiakban ezt a szabadságot a gyermek másfél éves koráig hosszabbítjuk meg. Tervezzük az egyszeri állami segélyek bevezetését gyermek születése esetén — az első gyermek után 50 rubel, a második és a harmadik gyermek után 100 rubel összegben. A két-, illetve többgyermekes dolgozó nők évi szabadságát a gyermekek 12 éves koráig 3 nappal kívánjuk meghosszabbítani. A gyermekeiket egyedül nevelő anyák számára 1981-ben előirányozzuk a gyermek után járó havi segély ösz- szegének emelését. A gyermekekről és az anyákról való gondoskodás országunkban valóban állami fontosságú ügy. A központi bizottság és a minisztertanács új határozata ismételten meggyőzően bizonyítja, hogy pártunk és államunk rendíthetetlenül követi a lenini útmutatást: „Mindazt, ami a legjobb — a gyermekeknek.“ Az új ötéves tervidőszakban megjavítjuk a megérdemelt pihenésre vonuló nyugdíjasok életkörülményeit, emeljük a minimális öregségi és rokkantsági nyugdíjat a munkások, az alkalmazottak és a kolhoztagok esetében, továbbá a családfenntartó elvesztése miatti nyugdíjat, s egyes korábban megállapított nyugdíjakat. Ojabb intézkedéseket tervezünk a Nagy Honvédő Háború részvevőinek anyagi jóléti ellátására. Az ötéves tervidőszakban az állam pótlólag csaknem 6 milliárd rubelt fordít a lakosság szociális ellátására. Az előzetes számítások szerint a gyermekes családoknak nyújtott állami segély növelése és a nyugdíjak emelése eredményeként mintegy 50 millió szovjet állampolgár jövedelme fog növekedni. Társadalmunk jellemző vonása az emberek egészségéről való gondoskodás. A XI. ötéves tervidőszakban új orvosi rendelőintézeteket és kórházakat adnak át, s javul az egészségügyi intézmények ellátása orvosi műszerekkel és berendezésekkel. Nagyobb figyelmet fordítunk a betegségek megelőzésére, a lakosság és elsősorban a gyermekek szűrővizsgálataira. Napjainkban előtérbe kerül az orvosi ellátás minőségének emelése, ezt pedig az határozza meg, hogyan alkalmazzák a gyógyászatban a tudományos-műszaki vívmányokat, a diagnosztika és a terápia korszerű módszereit, valamint a hatékony gyógyszerkészítményeket. Az egészségügyi ellátás színvonala természetesen óriási mértékben függ az orvosok, az ápolónők és a segédszemélyzet szakmai ismereteitől, tapasztalatától, figyelmességétől és emberi melegségétől mindazok iránt, akik segítségre szorulnak. Szükséges, hogy az egészségügyi szervek, az egészségügyi intézmények kollektívái összpontosított figyelmet fordítsanak a szakképzettség emelésére és azoknak a nemes erkölcsi tulajdonságoknak ki- nevelésére, amelyek nélkül elképzelhetetlen az egészségügyi dolgozók magasztos hivatása. Tovább fejlődik és tökéletesedik a dolgozók üdültetésének megszervezése, a belföldi és külföldi turizmussal kapcsolatos szolgáltatás. Bővülnek a szülők és gyermekeik együttes üdülésének és gyógykezelésének lehetőségei. A szovjet emberek mindennapi életében még nagyobb szerephez jut a testnevelés és a sport. A lehető legjobban kell kihasználni a meglevő sporttelepeket és sportlétesítményeket, függetlenül attól, hogy melyik sportegyesület tulajdonában vannak. Erről a tanácsoknak, a minisztériumoknak és főhatóságoknak, a gazdasági szerveknek, a szakszervezeteknek, a Komszo- molnak és a sportszervezeteknek kell gondoskodniuk. A XI. ötéves tervidőszakban, csakúgy, mint az előző években, nagy arányokban folytatjuk a lakásépítést, öt év alatt 530—540 millió négyzetméter lakóterületet akarunk építeni. Elsősorban a gazdaságilag újonnan hasznosított körzetekben és a falvakban kell sok új lakóházat építeni. Befejezzük az áttérést a javított beosztású és kivitelezésű lakások típusterv szerinti építésére. A XI. ötéves tervidőszakban az új állami lakások elosztását általában a szerint az elv szerint valósítjuk meg, hogy minden család külön lakást kapjon. A tervezetintézkedések egész rendszerét irányozza elő a közoktatás fejlesztésére és arra, hogy emelkedjék a szocialista kultúra és művészet szerepe a szovjet emberek szellemi életének gazdagításában. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a káderképzés minősége javításának és annak, hogy több szakembert képezzünk a tudomány és a technika új területei számára. A fő- és középiskolák, a szakmunkásképző intézetek feladata, hogy állandóan tökéletesítsék az oktatási folyamatot, aktívan alakítsák ki a serdülő nemzedékben a társadalmi kötelességtudatot, a kommunista világnézetet. A szellemi igények teljesebb és sokoldalúbb kielégítését hivatottak elősegíteni a televízió, a rádió és a könyvkiadás fejlesztésére, valamint a közművelődési intézmények munkájának javítására irányuló intézkedések. • A következő évek szociális fejlesztési programjáról szólva hangsúlyoznom kell, hogy az külön figyelmet szentel a munkakörülmények javítására, a kétkezi, alacsony szakképzettséget igénylő és nehéz fizikai munka nagymértékű csökkentésére és az ilyen munkát végzők munkakörülményei megkönnyítésére. Az anyagmozgató, valamint a raktári munkák gépesítettségének emelése lehetővé teszi, hogy 1985 ben ezeknél a munkálatoknál 1,5—2 millió ember munkáját takarítsuk meg. A munka az ember élettevékenységének fő területe, s fontos, hogy állandóan gazdagítsuk tartalmát, fokozzuk alkotó jellegét. Az emberről, az ember szükségleteiről és igényeiről való konkrét gondoskodás, amint azt Leonyid Iljics hangsúlyozta, gazdaságpolitikánk alfája és ómegája. A lenini párt egész tevékenységének fő értelme az. hogy mindenkor a dolgozó nép jobb életéért és boldogságáért harcolt, munkálkodott. A szovjet emberek jól tudják, bogy így lesz ez a jövőben is. A termelés hatékonyságának növelése a legfontosabb gazdaságpolitikai feladat Elvtársakl A népjólét emelésének nagy és sokoldalú programját csakis az anyagi termelés fejlesztése, hatékonyságának növelése alapján tudjuk megvalósítani. A termelés hatékonyságának messzemenő fokozása a jelenlegi gazdasági fejlődés elvi alapja, a kommunizmus építése mai szakaszának legfontosabb gazdaságpolitikai feladata. Történelmi méreteinél, jelentőségénél és következményénél fogva a szovjet népgazdaság átállítása az intenzív fejlődésre, joggal állítható egy sorba azzal a mélyreható átalakítással, amit az ország arculatát gyökeresen megváltoztató szocialista iparosítás jelentett. . 4 Mint Leonyid Iljics rámutatott, a gazdaság intenzifikálását célzó feladatok megoldásának, a kisebb ráfordításokkal és erőforrásokkal elérhető jobb termelési eredmények biztosításának kell alárendelni mindent: a tudományos-technikai fejlesztés meggyorsítását, a társadalmi termelés szerkezetének tökéletesítését, a tervezés és az irányítás javítását, a gazdálkodás színvonalának emelését. Az a körülmény, hogy a központi bizottság így vetette fel a kérdést, kongresszusunkon egyértelműen helyeslésre talált. Támogatja ezt az egész párt, az egész szovjet nép. A nyolcvanas ^vekben be kell fejeznünk az áttérést az intenzív gazdálkodásra, meg kell valósítanunk h szocialista termelés hatékonyságának további növelését célzó intézkedéseket. A tizenegyedik ötéves terv új, nagy lépést jelenthet és kell, hogy jelenlsen ebben a folyamatban. A kongresszus elé terjesztett dokumentum kidolgozásakor abból indultunk ki, hogy teljesebben kell felhasználni a szovjet emberek több nemzedéke által létrehozott hatalmas termelési potenciált. Az új ötéves terv jellemző vonása, hogy előirányozza: a végtermékek előállítása gyorsabb ütemben nőjön, mint a munkaerő- és anyagi ráfordítások, ezen belül a beruházások. Továbbá intézkedéseket vázol fel valamennyi meglevő erőforrás legésszerűbb felhasználására. A gazdasági növekedés fő tényezője a munka termelékenységének fokozása. A XI. ötéves tervidőszakban biztosítani kell a társadalmi munka termelékenységének 17—20 százalékos növekedését. Ebből kell hogy származzon a nemzeti jövedelem gyarapodásának legalább 85—90 százaléka. Előirányozzuk a termelékenység növekedési ütemének a X. ötéves tervhez képest jelentős fokozását az iparban, az építőiparban, a vasúti közlekedésben és a mezőgazdaságban. A MUNKATERMELÉKENYSÉG NÖVEKEDÉSE (SZÁZALÉKBAN) 1981—1985 1976—1980 a fő irányok t lervezefe szerint A* iparban 17 23—25 A mezőgazdaságban (társadalmi termelés, évi átlagban számítva, az eEöz6 öt- 15 22—24 éves tervhez képest-) Az építőiparban 11 15—17 A vasát! közlekedésben 0,5 10 — 12 Valamennyi ágazatban meg kell teremteni a magas termelékenységű munka feltételeit, messzemenően meg kell gyorsítani a komplex gépesítést és automatizálást, következetesen be kell vezetni a munkaszervezés brigádformáját, tökéletesíteni kell a normameg- állapítást és fokozni a munkabér ösztönző szerepét. Ügy kell megszervezni a munkát, hogy a vállalatok a termelés növelését a dolgozók stabil, sőt csökkentett létszáma mellett érjék el. Figyelmet kell fordítani a munka ésszerűbb felhasználására a nem termelő szférában. Amint az SZKP Központi Bizottságának beszámolója kiemelte, az előttünk álló időszakban különösen fontos jelentőségre tesz szert gazdasági munkánkban a termékek anyagígényes- ségének csökkentése, a nyersanyag, a fűtőanyag, az energia, a fém, a cement, a műtrágya és más anyag takarékos felhasználása. Feltétlenül számolni kell azzal, hogy a nyersanyag-, a fűtőanyag- és az energiahordozóki- termelés volumenének a jelenlegi szinten tartása, s még inkább növelése egyre költségesebbé válik. Ez irányú szükségleteink biztosítására kénytelenek vagyunk az északi és keleti körzetek gyéren lakott, nehezen megközelíthető területeire menni. Minden egyes tonna kőolaj, szén és fém megtakarításából egyre nagyobb haszon származik, az ésszerűtlen felhasználásukból keletkező kér pedig mind érezhetőbbé válik. Am egyelőre még nem mindig tudunk jó gazda módjára bánni az anyagi értékekkel, még nagyok a veszteségeink. Az ötéves tervidőszakban itt gyökeres javulást kell elérni. Bevezetjük az összes erőforrások felhasználásának szigorú korlátozását. Valamennyi minisztérium, szövetségi köztársaság és vállalat számára takarékossági feladatokat állapítunk meg. Az új ötéves tervidőszak éveiben biztosítani kell, hogy a népgazdaságban 160—170 millió tonna fűtőanyagot és más energetikai erőforrást takarítsunk meg egyezményes fűtőanyagra átszámítva. A gépgyártásban és a fémmegmunkálásban csökkenteni kell a vas és acél hengereltáru fajlagos fogyasztását legalább 18—20 százalékkal, az acélcső vekét — 10—12 százalékkal, a színesfém hengereltárukét pedig — 9 -11 százalékkal. Megfelelő feladatokul tüzűnk ki a faanyagokkal, a cementtel és más anyagokkal való takarékoskodás terén. Különösen fontos meggyorsítani a fémhulladékok jobb hasznosításával összefüggő kérdések megoldását. Ennek kapcsán tervbe vettük, hogy ott. ahol sok fémhulladék képződik, ezt a másodlagos nyersanyagot felhasználó, jjjrj kisebb kohászati üzemeket épífünk. A fűtőanyagokkal, nyersanyagokkal, ,,s 2 anyagokkal, munkaerővel és pénzügyi eszközökkel való takarékosságra Irányuló feladatokat a mínisztériumok(Folytatás az 5. oldalon)
