Új Szó, 1981. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-02 / 51. szám, hétfő

A SZOVJET NEPGAZDASAG FEJLESZTÉSÉNEK fű IRANYAI (Folytatás a 3. oldatról lesztésének egyenletes, stabil ütemét irányozzuk elő. Ez bizonyítja, hogy a A fenti adatokat értékelve, megelé- nemzeti jövedelem fogyasztásra és fel­gedéssel állapíthatjuk meg, hogy az * halmozásra fordítandó része 18—20 új ötéves tervidőszakra a gazdaság fej* százalékkal növekedjék. A nép anyagi és kulturális életszínvonala emelésének programja A kommunista párt politikájának és egész gyakorlati tevékenységének leg­magasabb célja mindig a nép javáról történő gondoskodás volt s az marad a jövőben is. A XI. ötéves tervben a párt széles körű intézkedéseket irányoz elő a nép­jólét következetes emelésére, az egyén sokoldalú fejlődéséhez, a nagy terme­lékenységű munkához, a szovjet embe­rek egészségvédelméhez és üdültetésé­nek javításához, a közoktatás, a tudo­mány és a kultúra fejlesztéséhez szük­séges kedvezőbb feltételek megterem­tésére, mindarra, ami szocialista élet­módunkat alkotja. Emelni kívánjuk a fogyasztási alap részarányát a nemzeti jövedelemben. Az egy főre jutó reáljövedelem 16—18 százalékkal növekszik. A dolgozók élet­színvonalának emelésére irányuló intéz­kedések közül különösen nagy jelentő­ségű, hogy teljesebben fogjuk kielégí­teni a lakosság különféle árucikkek és szolgáltatások iránti fizetőképes keres­letét. Az állami és szövetkezeti keres­kedelem áruforgalma 22—25 százalék­kal nő. Kidolgozás alau áll és megvalósílásra kerül az élelmiszerprogram, valamint a közszükségleti cikkek gyártása fej­lesztésének programja. Ez lehetővé te­szi, hogy javítsuk az oilátást húsból, tejből, gyümölcsből és más élelmisze­rekből. A lakosság többet vásárolhat különféle pamut-, gyapjú-, selyem- és lenszövetekből, valamint az ezekből ké­szült cikkekből, fehérneműből és felső kötöttáruból, gyermekruházati, kulturá­lis rendeltetésű és háztartási cikkekből. Bővítjük, illetve felújítjuk a közszük­ségleti cikkek választékát, javítjuk mi­nőségüket, többet bocsátunk a fogyasz­tók rendelkezésére az új, divatos, va­lamint az olcsó és jó minőségű árucik­kekből. Emellett továbbra is biztosíta­ni kívánjuk az alapvető élelmiszerek és nem élelmezési cikkek stabil állami kis­kereskedelmi árát. Sokat kell tennünk a kereskedelmi, közétkeztetési és szol­gáltató vállalatok, az egész szolgálta­tási szféra fejlesztésének és munkája tökéletesítésének érdekében. Állandóan tanulmányozni kell, hogyan elégíthetők ki teljesebb mértékben a fogyasztók igényei. Tovább nőnek a lakosság pénzjöve­delmei is. A munkások és az alkalma­zottak havi átlagbére 13—16 százalék­kal növekszik. Emellett biztosítani kell, hogy a munkabér nagyobb mértékben függjön a kollektíva és minden egyes dolgozó munkájának eredményétől. A feltételek létrejötte és az erőforrások felhalmozódása mértékében előirányoz­zuk a minimális bérek havi 80 rubelre emelését, valamint a munkások és az alkalmazottak munkabérének és fizeté­sének emelését — elsősorban a nép­gazdaság termelő ágazataiban. Más központi intézkedéseket is meg akarunk valósítani: az Urálban és Ka­zahsztán egyes körzeteiben körzeti együtthatók alapján módosítva szabjuk meg azoknak a munkásoknak és alkal­mazottaknak a bérét, akiknek esetében korábban ez nem így történt. A folya­matos munkaviszonyért járó bérpótlé­kot vezetünk be a Távol-Kelet déli kör­zeteiben és Kelet-Szibériában, s emel­jük az éjszakai műszakpótlékokat egyes ágazatokban. Az új béremelési intézkedések meg­valósítására 1985-ben mintegy 10 mil­liárd rubelt fordítunk. A kolhoztagok munkájának díjazása 20—22 százalékkal emelkedik. A ház­táji gazdaságokból származó jövedel­mek figyelembevételével a kolhozta­gok keresete szorosan megközelíti majd a munkásokét és az alkalmazot­takét. Nagy gyakorlati jelentősége van minden szovjet család szempontjából azoknak a széles körű intézkedések­nek, amelyeket államunk, mint ismere­tes, a társadalmi fogyasztási alapok felhasználásával valósít meg. 1985-ben ezek az alapok elérik a 138 milliárd rubelt, ami egy négytagú családra számítva 2000 rubelt tesz ki. A párt központi bizottsága és a kormány új intézkedésrendszert dolgozott ki és tart célszerűnek megvalósítani a XI. ötéves tervidőszakban és az azt követő években az anyák és a serdülő nem­zedék életkörülményeinek javítása ér­dekében. Ebből a célból növekedni fog a gyermekes családoknak és a fiatal házasoknak nyújtandó állami segít­ség. Az említett intézkedések célja a gyermekes családok jövedelmének emelése, ezek, s különösen a fiatal csa­ládok Jóléti és lakáskörülményeinek javítása, az óvodák és bölcsődék háló­zatának továbbfejlesztése. El akarjuk érni, hogy minden család igénybe ve­hesse a gyermekintézmények szolgál­tatásait továbbá azt, hogy növekedjék az anyák szabad ideje, s javuljanak a gyermeknevelés körülményei. Az első szakaszban — az előttünk álló ötéves tervidőszakban — több mint 9 milliárd rubelt tervezünk for­dítani a gyermekes családok állami segélyezésének növelését célzó intéz­kedésekre, amelyeket fokozatosan fo­gunk bevezetni az ország különböző körzeteiben. Ezeknek az eszközöknek a felhasználásával az 1981—1983-as években részlegesen fizetett gyermek- gondozási szabadságot akarunk beve­zetni az anyák számára a gyermek egyéves korának elérésig. A továbbiak­ban ezt a szabadságot a gyermek más­fél éves koráig hosszabbítjuk meg. Tervezzük az egyszeri állami segé­lyek bevezetését gyermek születése esetén — az első gyermek után 50 ru­bel, a második és a harmadik gyer­mek után 100 rubel összegben. A két-, illetve többgyermekes dolgozó nők évi szabadságát a gyermekek 12 éves ko­ráig 3 nappal kívánjuk meghosszabbí­tani. A gyermekeiket egyedül nevelő anyák számára 1981-ben előirányozzuk a gyermek után járó havi segély ösz- szegének emelését. A gyermekekről és az anyákról való gondoskodás országunkban valóban ál­lami fontosságú ügy. A központi bi­zottság és a minisztertanács új hatá­rozata ismételten meggyőzően bizonyít­ja, hogy pártunk és államunk rendít­hetetlenül követi a lenini útmutatást: „Mindazt, ami a legjobb — a gyer­mekeknek.“ Az új ötéves tervidőszakban megja­vítjuk a megérdemelt pihenésre vo­nuló nyugdíjasok életkörülményeit, emeljük a minimális öregségi és rok­kantsági nyugdíjat a munkások, az alkalmazottak és a kolhoztagok eseté­ben, továbbá a családfenntartó elvesz­tése miatti nyugdíjat, s egyes korábban megállapított nyugdíjakat. Ojabb intéz­kedéseket tervezünk a Nagy Honvédő Háború részvevőinek anyagi jóléti el­látására. Az ötéves tervidőszakban az állam pótlólag csaknem 6 milliárd rubelt for­dít a lakosság szociális ellátására. Az előzetes számítások szerint a gyermekes családoknak nyújtott álla­mi segély növelése és a nyugdíjak emelése eredményeként mintegy 50 millió szovjet állampolgár jövedelme fog növekedni. Társadalmunk jellemző vonása az emberek egészségéről való gondosko­dás. A XI. ötéves tervidőszakban új or­vosi rendelőintézeteket és kórházakat adnak át, s javul az egészségügyi in­tézmények ellátása orvosi műszerek­kel és berendezésekkel. Nagyobb fi­gyelmet fordítunk a betegségek meg­előzésére, a lakosság és elsősorban a gyermekek szűrővizsgálataira. Napjainkban előtérbe kerül az orvosi ellátás minőségének emelése, ezt pe­dig az határozza meg, hogyan alkal­mazzák a gyógyászatban a tudomá­nyos-műszaki vívmányokat, a diagnosz­tika és a terápia korszerű módszereit, valamint a hatékony gyógyszerkészít­ményeket. Az egészségügyi ellátás szín­vonala természetesen óriási mérték­ben függ az orvosok, az ápolónők és a segédszemélyzet szakmai ismereteitől, tapasztalatától, figyelmességétől és emberi melegségétől mindazok iránt, akik segítségre szorulnak. Szükséges, hogy az egészségügyi szervek, az egészségügyi intézmények kollektívái összpontosított figyelmet fordítsanak a szakképzettség emelésére és azoknak a nemes erkölcsi tulajdonságoknak ki- nevelésére, amelyek nélkül elképzel­hetetlen az egészségügyi dolgozók magasztos hivatása. Tovább fejlődik és tökéletesedik a dolgozók üdültetésének megszervezése, a belföldi és külföldi turizmussal kap­csolatos szolgáltatás. Bővülnek a szü­lők és gyermekeik együttes üdülésé­nek és gyógykezelésének lehetőségei. A szovjet emberek mindennapi életé­ben még nagyobb szerephez jut a test­nevelés és a sport. A lehető legjob­ban kell kihasználni a meglevő sport­telepeket és sportlétesítményeket, füg­getlenül attól, hogy melyik sportegye­sület tulajdonában vannak. Erről a tanácsoknak, a minisztériumoknak és főhatóságoknak, a gazdasági szervek­nek, a szakszervezeteknek, a Komszo- molnak és a sportszervezeteknek kell gondoskodniuk. A XI. ötéves tervidőszakban, csak­úgy, mint az előző években, nagy ará­nyokban folytatjuk a lakásépítést, öt év alatt 530—540 millió négyzetméter lakóterületet akarunk építeni. Elsősor­ban a gazdaságilag újonnan hasznosí­tott körzetekben és a falvakban kell sok új lakóházat építeni. Befejezzük az áttérést a javított beosztású és ki­vitelezésű lakások típusterv szerinti építésére. A XI. ötéves tervidőszakban az új állami lakások elosztását általá­ban a szerint az elv szerint valósítjuk meg, hogy minden család külön lakást kapjon. A tervezetintézkedések egész rend­szerét irányozza elő a közoktatás fej­lesztésére és arra, hogy emelkedjék a szocialista kultúra és művészet sze­repe a szovjet emberek szellemi életé­nek gazdagításában. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a káderképzés minősége javításának és annak, hogy több szakembert képez­zünk a tudomány és a technika új te­rületei számára. A fő- és középisko­lák, a szakmunkásképző intézetek fel­adata, hogy állandóan tökéletesítsék az oktatási folyamatot, aktívan ala­kítsák ki a serdülő nemzedékben a tár­sadalmi kötelességtudatot, a kommu­nista világnézetet. A szellemi igények teljesebb és sok­oldalúbb kielégítését hivatottak előse­gíteni a televízió, a rádió és a könyv­kiadás fejlesztésére, valamint a közmű­velődési intézmények munkájának javí­tására irányuló intézkedések. • A következő évek szociális fejlesztési programjáról szólva hangsúlyoznom kell, hogy az külön figyelmet szentel a munkakörülmények javítására, a két­kezi, alacsony szakképzettséget igény­lő és nehéz fizikai munka nagymérté­kű csökkentésére és az ilyen munkát végzők munkakörülményei megkönnyí­tésére. Az anyagmozgató, valamint a raktári munkák gépesítettségének eme­lése lehetővé teszi, hogy 1985 ben ezek­nél a munkálatoknál 1,5—2 millió em­ber munkáját takarítsuk meg. A munka az ember élettevékenysé­gének fő területe, s fontos, hogy ál­landóan gazdagítsuk tartalmát, fokoz­zuk alkotó jellegét. Az emberről, az ember szükségle­teiről és igényeiről való konkrét gon­doskodás, amint azt Leonyid Iljics hangsúlyozta, gazdaságpolitikánk al­fája és ómegája. A lenini párt egész tevékenységének fő értelme az. hogy mindenkor a dolgozó nép jobb életé­ért és boldogságáért harcolt, munkálko­dott. A szovjet emberek jól tudják, bogy így lesz ez a jövőben is. A termelés hatékonyságának növelése a legfontosabb gazdaságpolitikai feladat Elvtársakl A népjólét emelésének nagy és sok­oldalú programját csakis az anyagi termelés fejlesztése, hatékonyságának növelése alapján tudjuk megvalósítani. A termelés hatékonyságának messze­menő fokozása a jelenlegi gazdasági fejlődés elvi alapja, a kommunizmus építése mai szakaszának legfontosabb gazdaságpolitikai feladata. Történelmi méreteinél, jelentőségé­nél és következményénél fogva a szov­jet népgazdaság átállítása az intenzív fejlődésre, joggal állítható egy sorba azzal a mélyreható átalakítással, amit az ország arculatát gyökeresen megvál­toztató szocialista iparosítás jelen­tett. . 4 Mint Leonyid Iljics rámutatott, a gazdaság intenzifikálását célzó felada­tok megoldásának, a kisebb ráfordítá­sokkal és erőforrásokkal elérhető jobb termelési eredmények biztosításának kell alárendelni mindent: a tudomá­nyos-technikai fejlesztés meggyorsítá­sát, a társadalmi termelés szerkezeté­nek tökéletesítését, a tervezés és az irányítás javítását, a gazdálkodás szín­vonalának emelését. Az a körülmény, hogy a központi bizottság így vetette fel a kérdést, kongresszusunkon egyér­telműen helyeslésre talált. Támogatja ezt az egész párt, az egész szovjet nép. A nyolcvanas ^vekben be kell fe­jeznünk az áttérést az intenzív gaz­dálkodásra, meg kell valósítanunk h szocialista termelés hatékonyságának további növelését célzó intézkedéseket. A tizenegyedik ötéves terv új, nagy lé­pést jelenthet és kell, hogy jelenlsen ebben a folyamatban. A kongresszus elé terjesztett doku­mentum kidolgozásakor abból indul­tunk ki, hogy teljesebben kell felhasz­nálni a szovjet emberek több nemze­déke által létrehozott hatalmas terme­lési potenciált. Az új ötéves terv jellemző vonása, hogy előirányozza: a végtermékek elő­állítása gyorsabb ütemben nőjön, mint a munkaerő- és anyagi ráfordítások, ezen belül a beruházások. Továbbá in­tézkedéseket vázol fel valamennyi meg­levő erőforrás legésszerűbb felhaszná­lására. A gazdasági növekedés fő tényező­je a munka termelékenységének foko­zása. A XI. ötéves tervidőszakban biz­tosítani kell a társadalmi munka ter­melékenységének 17—20 százalékos nö­vekedését. Ebből kell hogy származ­zon a nemzeti jövedelem gyarapodásá­nak legalább 85—90 százaléka. Elő­irányozzuk a termelékenység növeke­dési ütemének a X. ötéves tervhez képest jelentős fokozását az iparban, az építőiparban, a vasúti közlekedés­ben és a mezőgazdaságban. A MUNKATERMELÉKENYSÉG NÖVEKEDÉSE (SZÁZALÉKBAN) 1981—1985 1976—1980 a fő irányok t lervezefe szerint A* iparban 17 23—25 A mezőgazdaságban (társadalmi terme­lés, évi átlagban számítva, az eEöz6 öt- 15 22—24 éves tervhez képest-) Az építőiparban 11 15—17 A vasát! közlekedésben 0,5 10 — 12 Valamennyi ágazatban meg kell te­remteni a magas termelékenységű munka feltételeit, messzemenően meg kell gyorsítani a komplex gépesítést és automatizálást, következetesen be kell vezetni a munkaszervezés brigádfor­máját, tökéletesíteni kell a normameg- állapítást és fokozni a munkabér ösz­tönző szerepét. Ügy kell megszervezni a munkát, hogy a vállalatok a termelés növelését a dolgozók stabil, sőt csök­kentett létszáma mellett érjék el. Fi­gyelmet kell fordítani a munka éssze­rűbb felhasználására a nem termelő szférában. Amint az SZKP Központi Bizottsá­gának beszámolója kiemelte, az előt­tünk álló időszakban különösen fon­tos jelentőségre tesz szert gazdasági munkánkban a termékek anyagígényes- ségének csökkentése, a nyersanyag, a fűtőanyag, az energia, a fém, a ce­ment, a műtrágya és más anyag ta­karékos felhasználása. Feltétlenül szá­molni kell azzal, hogy a nyersanyag-, a fűtőanyag- és az energiahordozóki- termelés volumenének a jelenlegi szin­ten tartása, s még inkább növelése egyre költségesebbé válik. Ez irányú szükségleteink biztosítására kénytele­nek vagyunk az északi és keleti kör­zetek gyéren lakott, nehezen megkö­zelíthető területeire menni. Minden egyes tonna kőolaj, szén és fém meg­takarításából egyre nagyobb haszon származik, az ésszerűtlen felhasználá­sukból keletkező kér pedig mind érez­hetőbbé válik. Am egyelőre még nem mindig tudunk jó gazda módjára bán­ni az anyagi értékekkel, még nagyok a veszteségeink. Az ötéves tervidőszakban itt gyöke­res javulást kell elérni. Bevezetjük az összes erőforrások felhasználásának szigorú korlátozását. Valamennyi mi­nisztérium, szövetségi köztársaság és vállalat számára takarékossági felada­tokat állapítunk meg. Az új ötéves tervidőszak éveiben biztosítani kell, hogy a népgazdaságban 160—170 mil­lió tonna fűtőanyagot és más energeti­kai erőforrást takarítsunk meg egyez­ményes fűtőanyagra átszámítva. A gép­gyártásban és a fémmegmunkálásban csökkenteni kell a vas és acél hen­gereltáru fajlagos fogyasztását leg­alább 18—20 százalékkal, az acélcső vekét — 10—12 százalékkal, a színes­fém hengereltárukét pedig — 9 -11 százalékkal. Megfelelő feladatokul tü­zűnk ki a faanyagokkal, a cementtel és más anyagokkal való takarékosko­dás terén. Különösen fontos meggyorsítani a fémhulladékok jobb hasznosításával összefüggő kérdések megoldását. En­nek kapcsán tervbe vettük, hogy ott. ahol sok fémhulladék képződik, ezt a másodlagos nyersanyagot felhasználó, jjjrj kisebb kohászati üzemeket épífünk. A fűtőanyagokkal, nyersanyagokkal, ,,s 2 anyagokkal, munkaerővel és pénzügyi eszközökkel való takarékosságra Irá­nyuló feladatokat a mínisztériumok­(Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents