Új Szó, 1981. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-02 / 51. szám, hétfő

SZOVJET NÉPGAZDASÁG FEJLESZTÉSÉNEK FŰ IRÁNYAI Nyikolaj Tyihonov előadói beszéde Küldött elvtársak! íaoí. III. 2. Alkotó légkörben, a tárgyszerű és az összeforrottság jegyében folytatja mun­káját a Szovjetunió Kommunista Párt­jának XXVI. kongresszusa. A kongresz- szus küldöttei, pártunk, az egész szov­jet nép történelmi jelentőségű doku­mentumként fogadták a központi bi­zottság beszámolóját, amelyet Leonyid Iljics Brezsnyev elvtárs, az SZKP KB főtitkára terjesztett elő. Leonyid Iljics rendkívül behatóan jellemezte a központi bizottság sokré­tű tevékenységét, a pártnak és a nép­nek azt a hatalmas munkáját, amely az ország gazdasági erejének és biz­tonságának erősítésére, a szovjet em­berek életének javítására, a béke meg­őrzésére és megszilárdítására irányul. A kongresszusi beszámoló kiemelke­dő hozzájárulás a marxista-leninista tanítás fejlesztéséhez és gazdagításá­hoz, tudományos megalapozása a párt fő irányvonalának a fejlett szocializ­mus időszakában. Ragyogóan tárja fel azoknak a céloknak nagyságát, azokat a nemes eszményeket, amelyeket a kommunisták Lenin alapította pártja választott. A beszámolóban megtestesül pártunk bölcsessége, az ország sorsáért érzett magas fokú felelőssége, a kommunis­ták 17 milliós seregének, valamennyi szovjet embernek egységes akarata. A kongresszus által cselekvési vezérfo­nalként egyöntetűen jóváhagyott be­számoló új feladatok megoldására mozgósítja a pártot és a népet, s a kommunista építőmunka lelkesítő, új távlatait nyitja meg. Pártunk belpolitikai és nemzetközi irányvonala kiállta az idő próbáját, az élet igazolta. Teljes joggal mondhatjuk el, elvtársak: ez az irányvonal az egyedüli helyes, lenini irányvonal. Ennek az irányvonalnak kimunkálá­sában és megvalósításában kiemelkedő szerepet tölt be Leonyid Iljics Brezs­nyev. A párt és a nép Leonyid Iljics- ben bölcs és kipróbált vezetőjét látja, aki biztosan vezeti hatalmas hazánkat a kommunizmus felé. Minden ötéves tervidőszakkal na- gyobbakká és bonyolultabbakká válnak feladataink. Erről tanúskodik a párt központi bizottsága által a XXVI. kong­resszus elé terjesztett tervezet a Szov­jetunió gazdasági és szociális fejlődé­sének fő irányairól az 1981—1985. évekre és az 1990-ig terjedő időszakra. A tervezetet a XXIV. és a XXV. kong­resszus, valamint az SZKP KB plénu- mainak határozataiból kiindulva állí­tották össze. A dokumentum értékeli a Szovjet­unióban megvalósuló kommunista épí­tés gyakorlatát, figyelembe veszi más szocialista országok tapasztalatát, ösz- szegezi a X. ötéves tervidőszak ered­ményeit, meghatározza a gazdasági és szociális fejlesztés feladatait az új öt­éves tervidőszakra és az 1990-ig terjedő időszakra, intézkedések rendszerét dolgozza ki ezek megvalósítására. A tervezetet áthatja a szovjet ember jólétéről, szocialista hazánk további felvirágoztatásáról és hatalmának szi­lárdításáról való gondoskodás. Až anyagi termelés fejlesztése és haté­konyságának növelése, a tudomány és a technika előrehaladása, a külgazda­sági kapcsolatok elmélyítése és a nép­gazdaság irányításának tökéletesítése egyaránt erre Irányul. A tervezet lelkiismeretes és tárgy­szerű megvitatása a sajtóban, a dol­gozók kollektíváiban, a párttaggyűlé­seken és a pártkonferenciákon, a szö­vetséges köztársaságok kommunista pártjainak kongresszusain ragyogóan kifejezésre juttatta a szocialista de­mokrácia életerejét, a párt és a nép megbonthatatlan egységét. A tervezet országos megvitatása so­rán értékes javaslatokat és kiegészíté­seket tettek, amelyek gazdagítják ezt a fontos okmányt. A fő Irányok tervezete nagy vissz­hangra talált külföldön is. Barátain^ a létező szocializmus eszméi és gya­korlata diadalának újabb meggyőző bizonyságát látják ebben. Osztoznak velünk a munkában aratott győzelmek feletti örömünkben és szívből újabb sikereket kívánnak a szovjet emberek­nek. Jellemző, hogy a nyugati politikai és üzleti körök számos reálisan gondol­kodó képviselője Is kiemeli terveink békés Irányzatát, a pártnak és a szov­jet népnek azt a rendíthetetlen törek­vését, hogy tartós béke legyen a Föl­dön. Ami az ellenségnek a szovjet nép­gazdaság állítólagos „válságáról“ han­goztatott koholmányait és a szocialista gazdálkodási rendszer elleni kiroha­násait illeti, ezeket maga az élet cá­folja meg. A kapitalista társadalommal, annak éles szociális ellentéteivel, munkanél­küliségével, válságaival és hanyatlásai­val, a növekvő fegyverkezési hajszával a szocializmus a társadalom politikai és eszmei egységét, a dolgozó embe­rekről való gondoskodást, a szocialis­ta gazdálkodási rendszer és a tervgaz­dálkodás előnyeit, a fegyverkezési haj­sza megfékezésének politikáját helye­zi szembe. A szocialista és a kapitalista világ­nak ebben a szembenállásában a szo­cializmus mellett szól a népgazdaság stabil növekedése, a nép jólétének és kultúrájának töretlen emelkedése, a marxista—leninista eszmék igaza, a társadalmi igazságosság, a magas fo­kú humanizmus, a tényleges demok­ratizmus és szocialista életmódunk, amelynek jelszava: mindent az embe­rért, az ember javára. A jövő a szocia­lizmusé! I. A GAZDASÁG FEJLŐDÉSE ÉS A NÉPJÓLÉT NÖVEKEDÉSE A X. ÖTÉVES TERVIDŐSZAKBAN Elvtársak! Az ország gazdasági és szociális fej­lődésének iránya a X. ötéves tervidő­szak éveiben maradéktalanul megfe­lelt az SZKP XXIV. és XXV. kongresz- szusán kidolgozott irányvonalnak. Gya­korlati megvalósításával dinamikusan fejlődött a szovjet társadalom életé­nek valamennyi szférája és oldala. Emelkedett a népjólét, növekedett az ország termelési és tudományos-műsza­ki potenciálja. Még szilárdabbá vált a nép társadalmi-politikai és eszmei egysége, erősödött a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség szövetsé­ge, valamennyi nemzet és nemzetiség megbonthatatlan barátsága, elmélyült a szocialista demokrácia. A fejlett szocializmus társadalmának nagy vívmányait a Szovjetunió új alkot­mánya rögzíti. Kibővült és gazdagodott a Szovjet­unió együttműködése a testvéri szocia­lista országokkal. Rendkívül nagy a szovjet állam nem­zetközi tekintélye, s óriási befolyása van a vllágfejlődésre. Mélységes megelégedéssel jelenthet­jük ki: a X. ötéves terv pártunk és né­pünk kiemelkedő eredményeinek öt­éves terve volt. Újabb lépést tettünk a kommunista építés útján. És erre, elv­társak, méltán lehetünk büszkék. Áttérve az ország fejlődését jellemző konkrét mutatókra, elsősorban arra kell utalnom, hogy az eltelt öt év alatt számottevően megnövekedtek gazdasá­gunk méretei, s magas abszolút terme­lési növekményeket értünk el. A IX. öt­éves tervidőszakhoz viszonyítva a nem­zeti jövedelem 400 milliárd rubellel, az ipari termelés értéke pedig 717 mil­liárd rubellel nőtt. A többieknél gyorsabb ütemben fej­lődött a vegyipar és a petrolkémiai ipar, az elektronika, az automatizálási eszközök és vezérlő rendszerek gyár­tása, a műszer- és a gépkocsigyártás. Növekedett a korszerű berendezések előállítása. 588 milliárd rubel értékben helyez­tek üzembe állóalapokat. Több mint 1200 nagy Iparvállalat épült fel. Tovább fejlődött a fűtőanyag-energe­tikai komplexum. Jó nyersanyagbázis és korszerű gépgyártás birtokában je­lentős lépést tettünk az atomenergeti­ka fejlesztésében. Folytatódott a Szov­jetunió egységes energetikai rendsze­rének kiépítése, amely jelenleg már 220 millió főt meghaladó lakosságú területre terjed ki. Létrejött az ország egységes földgázellátó rendszere — a fő gázvezetékek hossza a két utóbbi ötéves tervidőszak alatt 64 ezer kilo­méterrel nőtt, vagyis megkétszerező­dött. Leonyid Iljics a XXV. kongresszus szónoki emelvényéről Igen meleg sza­vakkal szólt azokról a nagyszerű em­berekről, akik Nyugat-Szibérla zord természeti viszonyai között Igazi mun­kahőstettet vittek véghez: létrehozták és üzembe állították az ország legna­gyobb fűtőanyag-energetikai bázisát. A szibériaiak, a párt ilyen magas érté­kelésétől fellelkesülve, a XXV. és a XXVI. kongresszus közötti Időben több mint a kétszeresére növelték a kőolaj- kltermelést (beleértve a földgázkon- denzátumokat Is), és 4,3-szeresére a földgáz kitermelését. Ez a haza javára véghezvitt újabb hőstett, méltó aján­dék a XXVI. kongresszusnak. A X. ötéves tervidőszakban nagysza­bású intézkedéseket valósítottunk meg a mezőgazdaság további fellendítésé­re. Ennek az ágazatnak fejlesztésére több mint 170 milliárd rubelt fordítot­tunk. Iparunk teljesebb mértékben elégíti ki a falu Igényeit merőgazdasá­gi gépekkel és műtrágyával. Tovább fejlődtek az olyan szakosított ágaza­tok, mint a falusi építés, a talajjaví­tás és a vízgazdálkodás, valamint az állattenyésztésben használatos és a ta­karmánytermesztési gépek gyártása és a mikrobiológiai ipar. A mezőgazdaság anyagi bázisának szllárdulása és több fontos szociális- gazdasági intézkedés megvalósítása jó alapot teremt a mezőgazdasági terme­lés növeléséhez. Annak ellenére, hogy öt év közül háromban kedvezőtlenül alakultak az időjárási viszonyok, a mezőgazdasági termelés évi átlagban 9 százalékkal nőtt. A gabona évi átlaghozama elő­ször érte el a 205 millió tonnát, és a IX. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva több mint mint 23 millió tonnával nőtt. A gyapot évi termelési átlaga több mint egymillió tonnával emelkedett, 1980- ban szaknem 10 millió tonna gyapo­tot takarítottunk be. Többet kezdtünk termelni más mezőgazdasági termék­fajtákból is. A párt következetesen megvalósítot­ta a nép anyagi és kulturális életszín­vonalának emelését célzó irányvonalát. Nőtt az egy főre jutó reáljövedelem. Az ötéves tervidőszak végére a lakosság­nak mintegy fele egy családtagra szá­mítva havonta több mint 100 rubel jö­vedelem felett rendelkezett, míg 1970- ben csupán a lakosság 18 százalékának volt ilyen jövedelme. A munkások és alkalmazottak átlag­bére csaknem 16 százalékkal, a kolhoz­tagoknak a közös gazdaságból szárma­zó jövedelme pedig 26 százalékkal nőtt. Emeltük a dolgozók egyes kategóriái­nak munkabérét olyan fontos ágazatok­ban, mint a vas- és a színesfémkohá­szat, a szén- és a textilipar, az építő­ipar, a mezőgazdaság és a vasúti köz­lekedés. Befejeztük a fizetések és a munkabérek emelését a népgazdaság nem termelési ágazataiban dolgozók számára. Nagyarányú lakásépítés folyt. Több mint 50 millió szovjet embernek javul­tak meg a lakáskörülményei a X. ötéves tervidőszakban. A társadalmi fogyasztási alapokból nagyobb összegeket fordítottunk a köz­oktatásra, a közegészségügyre, a nyug­díjasok anyagi ellátására és más szo­ciális intézkedésekre. Javult a kolhoz­tagok, a rokkantak és több népgazda­sági ág dolgozóinak nyugdíjellátása. Számos pótlólagos kedvezményt vezet­tünk be a Nagy Honvédő Háború rész­vevői számára. Mindez arról tanúsko­dik, hogy a munka embereit és a há­ború hőseit nálunk tisztelet, közmegbe­csülés,^ kommunista párt és a szovjet állam állandó gondoskodása övezi. Valamennyi vívmányunk a nép hatal­mas munkájának, minden testvéri köz­társaság dolgozói áldozatos erőfeszíté­sének eredménye, mindazok eredménye, akik a mindennapi életben valóban tör­ténelmi tetteket visznek véghez, a ha­ladás újabb magaslataira emelik az or­szágot. > És mi, kommunisták, büszkék va­gyunk hős munkásosztályunkra, dicső kolhozparasztságunkra, tehetséges népi értelmiségünkre. Büszkék vagyunk arra, hogy Lenin pártjának, a kommunizmusnak ügye nálunk az egész nép ügye lett. Ez erőnk és legyőzhetetlenségünk forrása. A szovjet nép a lenini párt vezetésével magabiztosan halad a kommunista épí­tés útján. A párt, méltóképpen értékelve a X. ötéves tervidőszakban elért eredménye­ket, látja a nehézségeket és a fogya­tékosságokat is. Elsősorban arról van szó, hogy nem sikerült a megszabott mértékben megoldanunk a munkater­melékenység növelésének, az egyes népgazdasági ágazatok fejlesztése meg­gyorsításának feladatát, nem sikerűit leküzdenünk a beruházások szétforgá- csoltságát. Nem mindig jó gazda módjára hasz­náltuk fel az erőforrásokat. Erről tel* jes élességgel volt szó az SZKP KB be-* számolójában és a kongresszus delegá­tusainak felszólalásaiban. A népgazdaságban előfordult nehéz* ségek, fogyatékosságok és szűk kereszt- metszetek fő oka — ahogyan arra a KB beszámolója rámutatott — az, hogy még nem küzdöttük le teljesen a tehe­tetlenség, a megszokás, az olyan ha­gyományok visszahúzó erejét, amelyek abban az időszakban alakultak ki, ami­kor nem annyira a munka minősége, mint inkább mennyiségi oldala állt elő­térben. A párt által támasztott követelmé­nyek lényege most az, hogy maximáli­san kihasználva a szocialista gazdasá­gi rendszer előnyeit, az óriási gazdasá­gi lehetőségeket és tartalékokat, áttér­jünk az intenzív termelés, a hatékony­ság növelése és a munka minősége ja* vitásának útjára. Ez lehetővé teszi* hogy a gazdasági építésben elért sike­rekre támaszkodva biztosítsuk a nép­gazdaság további fejlődését a XI. ötéves terv időszakában s az azt követő évek­ben, és sikeresen oldjuk meg azokat a feladatokat, amelyeket a kongresszus jelöl meg. II. AZ ORSZÁG GAZDASÁGI, SZOCIÁLIS FEJLESZTÉSÉNEK FŐ FELADATAI A XI. ÖTÉVES TERVIDŐSZAKBAN Elvtársakl A 80-as évekbe lépve pártunk az or­szág gazdasági és szociális fejlesztésé­nek tudományosan megalapozott prog­ramját terjeszti elő. Ezt a programot elméletileg és politikailag sokoldalúan Indokolja meg az SZKP KB kongresszu­si beszámolója s a program konkrét formában jut kifejezésre a Szovjetunió gazdasági és szociális fejlődésének az az 1981—1985. évekre és az 1990-lg terjedő időszakra szőlő fő Irányai ter­vezetében. Az új ötéves tervidőszak feladatait a tízéves távlati tervvel összehangolva határoztuk meg. Ez lehetővé teszi, hogy biztosítsuk a folyamatosságot a gazda­ságpolitika megvalósításában, helyesen jelöljük ki a legközelebbi és a távolab­bi elérendő szinteket, meghatározzuk a gazdaság kulcsproblémái megoldásá­nak útjait és módszereit. Ez fontos lé­pés tervezésünk további tökéletesítésé­ben. A párt a XI. ötéves tervidőszak fő fel­adataként tűzi ki a szovjet emberek jóié* te további növelésének biztosítását, a népgazdaság stabil, dinamikus fejlesz­tésének, a tudományos-műszaki haladás meggyorsításának, a gazdaság intenzív fejlődési útra történő átállításának, az ország termelési potenciálja ésszerűbb felhasználásának, az összes erőforrá­sokkal való messzemenő takarékosság­nak és a munka minősége javításának alapján. A legfontosabb népgazdasági ágak fejlődését a XI. ötéves tervidőszakban az alábbi adatok jellemzik: Növekedés 1976— 1931—1985-ben 1930-ban a fő irányok (százalék) tervezete (százalék) Ipari termelés 24 26—28 Ebből „A“ szektor 28 25—28 „B“ szektor 21 27—29 M(»7Őcazdasági termelés (évi átlastermelés)* 9 12—14 Vasüti teherforgalom _ 6 14—15 Beruházások* 29 12—15 Az állami és sz8\'etkezeti kereskedelem kiskereskedelmi áruforgalma 24 22—25 • t«rvli*íz v'sroiP'íf'ttt níivpkfdés (Folytatás a 4. oldalonJ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents