Új Szó, 1981. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-26 / 72. szám, csütörtök

Az SZLKP kongresszusának vitája PAVEL LEPORIS ELVTÁRS, o Banská Bvstrica-i Számítástechnikai Müvek igazgatója A* SZLKP KB beszámolója hangsúlyozta az extenzív gazdál­kodási formák­ról az Intenzív gazdálkodási formákra törté­nő következetes átváltást, még­pedig mindé nekelőtt a tudo­mány és tech- nika eredmé­nyeinek telje­sebb és hatéko­nyabb kihaszná­lásával. Ez tehát azt jelenti, hogy a maximális mértékben !e kell rövidíteni a tudomány—kutatás—termelés— fel­használás ciklust a megoldott tudo­mányos-fejlesztési feladatok gyors gya­korlati alkalmazásával. Elsősorban a progresszív szakágazatok fejlesztéséről van szó, s ezek közé egyértelműen besoroljuk az elektronikát is. A közép-szlovákiai kerület jelentős mértékben részesedik az elektronikai ipari termelésből, az évi termelés az idén meghaladja a 3 milliárd korona értéket. Éppen ezért a kerületi párt* konferencia is értékelte e fontos szak­ágazat helyzetét. A jóváhagyott fő feladatokban kiemelt szerep jut e programot megvalósító vállalatok mi­nőségi fejlesztésének. A 6. ötéves tervidőszakban nagy fi­gyelmet szenteltünk a CSKP XV. kong­resszusa határozatai megvalósításának, így a vállalat fejlesztésének és a prog­resszív technika termelésbe történő bevezetésének. Továbbá figyelmet for­dítottunk a gyártmányfejlesztésnek, valamint a technológiai-termelési fo­lyamatok korszerűsítéséneik, mégpedig a termelést megelőző munkaszakaszok tevékenysége minőségének javítása alapján. Üzemeink kapacitása lehetővé tette a kutatási és fejlesztési eredmények gyors és hatékony gyakorlati érvénye­sítését. Eredményeink eléréséhez hoz­zájárult, hogy vállalatunk ugyan fia­tal, de fejlődőképes műszaki káder* alappal rendelkezett. Vállalatunk fej­lődésében jelentős mérföldkövet jelen­tett a CSKP KB Elnökségének és a szövetségi kormánynak az a határoza­ta, amelynek alapján a Banská Byst- rlca-i Számítástechnikát Műveket a ná- ímestovói üzemmel együtt a kis elekt­ronikus számítógépek mini- és mikro­nén dszereinek gyártásával bízták meg 1079-től kezdődően; egyúttal a perife­rikus berendezések .gyártását is beik­tatták programjukba. Zilinán létrehoz­ták az önálló Számítástechnikai Kuta­tóintézetet. Ezzel a határozattal meg­teremtették a számítástechnikai kuta­tási eredmények gyors gyakorlati ér­vényesítésének előfeltételeit. A 6. ötéves tervidőszak utolsó két évében elsajátítottuk az említett szá­mítástechnikai rendszerek gyártásának módját, s megteremtettük további fej­lesztésük feltételeit is. Szándékaink megvalósításának az Üzemi pártbizottság és valamennyi kommunista nagy figyelmet szentelt, s a feladatok végrehajtásába minden dolgozó bekapcsolódott. A hazai ku­tatóintézeteken kívül nemzetközi vo­natkozásban is széles körű együttmű­ködés bontakozott ki a kutatás terén. Az utóbbi két évben 30 százalékról 68 százalékra növekedett a vállalat termelésében a számítógépek gyártá­sának részaránya. Fokozatosan meg­teremtődtek e technika exportjának feltételei is, mégpedig a Szovjetunióba Irányuló elektronikus sornyomtató be­rendezések szállításával. Tavaly a kivi­tel értéke 40 millió koronát tett ki, s az idén ez a volumen megduplá­zódik. A CSSZSZK 1981—1985-ös gazdasági fejlesztése fő irányával összhangban az elkövetkező ö>t évre célul tűztük mindkét üzemünk jobb és hatékonyabb kihasználását. Vállalatunkban a tervek szerint 6800 dolgozónk dolgozik majd, de eddig mindössze 3600 az alkalma­zottak száma. Ez nem teszi lehetővé az állóalapok hatékony kihasználását és a műszakszám növelését. Termelési-gazdasági egységünk irány­számai szerint a 7. ötéves tervidőszak­ban 1,4 milliárd koronára kell növe­kednie termelésünk értékének, miköz­ben a dolgozók 'száma 91 fővel növek­szik. Ez a létszám növekmény azonban nem lenne elegendő a meglevő álló­alapok hatékonyabb kihasználásához. Ezért a Szlovák Tervbizottsággal együtt egy újabb tervváltozatot dolgoztunk ki, amelynek értelmében termelésünket 1,8—2,2 milliárd koronára növeljük. E szándékunk megvalósításához elegen­dő szakemberrel rendelkezünk majd, hiszen szaktanintézetünkből évenként 160 szakképzett fiatal kerül ki, és éven­ként 30—35 főiskolai végzettségű szak­ember áll majd munkába. A XVI. pártkongresszus résztvevőinek bemutatjuk a Hostivari Megmunkáló­gép-gyárban felszerelésre kerülő irányí­tó számítógépet. Meggyőződésünk, hogy a technikánkat alkalmazó üzemekkel való együttműködésünk hozzájárul az irányítórendszereket alkalmazók tábo­rának bővüléséhez. Egyik fő feladatuk, hogy hazai termelési bázison oldjuk meg a számítógépekhez szükséges al­katrészek gyárását, csökkentve ezzel a devizaigényességet. Žilinai kutatóintézetünk kollektívája figyelmének középpontjában számítógé­peink exportképességének növelése áll. Az idén adott a reális feltétel az SM 4-20 típusú miniszámítógépeknek az NDK-ba és az MNK-ba történő exportá­lásához. Április első felében kezdik az álta­lunk gyártott számítógépek tesztelését a leendő kapitalista vásárlóink is. Ez- zöl az exporttal összefüggésben tovább­ra is a termelés hatékonyabbá tétele a célunk. Biztosítom kongresszusunkat afelől, hogy üzemeink minden kommunistája és dolgozója, élükön az üzemi pártbi­zottsággal sikeresen megvalósítja azo­kat az intézkedéseket, amelyeket az SZLKP kongresszusán és a CSKP XVI. kongresszusán fogadnak el. ALOJZ SLOVÍK ELVTÁRS, a TesSa Piešťany igazgatóheSyettese Gazdaságunk ágazati szerke zetében tovább kell erősíteni a gépipar, a2 elektrotechnika^ ipar, s főleg az elektronika sze rnpét, amelyek termelési volu ménét 50 száza lukkal kell no vélni. Ez a fei adat a TESLA PieSíany kon­szernvállalatra is vonatkozik, melynek a diódák és a tranzisztoros szerkezeti elemek, főleg az unipoláris integrált áramkörök gyár­tásáról kell gondoskodnia. Engedjék meg, hogy bejelenthessem a kongresszusnak munkásaink, meste­reink, technikusaink és irányítási dol­gozóink nagy eredményét, akik üzem­be helyezték Csehszlovákia egyik leg­korszerűbb munkahelyét a MOS típu­sú nagy integráltságú áramkörök gyár­tására. Jelenleg ezen a munkahelyen előkészületben van a 16 kilobites di­namikus RAM memóriák gyártása, ame­lyek 6X3,5 mm2-es területen 40000 ele­met tartalmaznak, valamint a nagyon igényes 1 kilobites statikus S-MOS tí­pusú RAM memóriák gyártása. Ez nem volt könnyű feladat. Sok aka- dályt kellett leküzdenünk, számos prob­lémát kellett megoldanunk. Itt a szo­cialista munkabrigádok ereje is meg­mutatkozott, főleg a berendezések sze­relésénél és beindításánál, amelyek a legbonyolultabb helyzeteket is kezdemé- nyezően oldotiák meg. Kollektívánk kö­telezettséget vállal, hogy még ebben a hónapban legyárt 2000 darabot az igen bonyolult 16 kilobites memóriákból. Ezzel hozzájárulunk az automatizá- Jással és a robottechnika alkalmazá­sával kapcsolatos problémák megoldá­sához, valamint az energia és az alap­anyagok jelentős mértékű megtakarítá­sához az egész népgazdaságban. A 7. ötéves tervidőszakban elsősorban az alkatrészek gyártását kell növelnünk. Az árutermelést az 1980-as szinthez vi­szonyítva több mint két és félszeres mértékben kell növelni, ezen belül az üj integrált áramkörök gyártása több mint 8,5-ször növekszik. A termelés­nek ezt a nagy arányú növelését csak­nem 100 százalékban a munkatermelé­kenység növelésével kel) alátámaszta­nunk, mivel a dolgozók létszáma az egész tervidőszak alatt mindössze 6 szá­zalékkal növekszik. A jelenlegi időszakban a műszaki fej­lesztés állami tervének keretében az áramkörök további választékát készít­jük elő, főleg a mikroprocesszoros rendszerek számára, hogy 1982 végéig fokozatosan elkezdhessük a gyártásu­kat. Ezzel egyidőben a Prágai Gépipari Kutatóintézettel együttműködve előké­szítjük az elektronikus telefonközpon­tok és telefonállomások áramköreinek a gyártását, ami lehetővé teszi a táv­beszélő berendezések magasabb szin­tű gyártmányfejlesztését. Az emlitett célok megvalósítása a nemzetközi sza­kosítással együtt • lehetővé teszi, hogy a végtermékeket gyártó vállalatok 1983-tól kezdve a szükséges mértékben érvényesíthessék a nagy integráltságú áramkörökét, főleg a mikroprocesszoros rendszereket és a mikroszámítógépeket a népgazdaság egész területén. Tudjuk azonban, hogy ez még nem jelenti a haladás csúcsát. Ezért már most konk­rét feladatokat tűzünk ki a 7. ötéves tervidőszak második felére. Tovább akarjuk növelni az integrált áramkö­rök sűrűségét, s célunk az, hogy 1985- ben elérjük az áramkörönként! száz­ezres elemsűrűséget. Ezzel maximális mértékben ki akar­juk elégíteni a végtermékgyártók igé­nyeit, akiknél a nagyobb integráltságú áramkörök alkalmazása munkaerő-, energia- és alapanyag-megtakarítások­hoz vezet, s egyúttal függetleníthetik magukat a tőkés piacokról való beho­zataltól. Ha pl. egy zsebszámológépet diszkrét tranzisztorok segítségével akarnánk megszerkeszteni, úgy 15 000 tranzisztort és mintegy 50 nyomtatott áramköri la­pot kellene összeforrasztani. Ez a szá­mológép már nem is férne el a zseb­ben, hiszen akkora lenne, mint egy té­vékészülék, s fogyasztása elérné a 60 wattot. Egy Skoda 120-as személygép­kocsi akkumulátora legfeljebb 8 órán át tudná táplálni ezt a számológépet, míg a zsebszámológép áramellátását három ceruzaelem legalább egy hó­napig képes fedezni. A mikroelektronika alkalmazásával nyert haszon tehát elsősorban a vég­termékek felhasználóinál fog jelentkez­ni, mégpedig egy egész sor népgazda­sági ágazatban. A licenc alapján kiépített munka­hely és egész vállalatunk lehetőségei­nek teljes kihasználásához azonban meg kell oldani a kővetkező problé­mákat. Annak érdekében, hogy maximális mértékben csökkentsük az integrált áramkörök gyártásának devizaigényes­ségét, nagyon tiszta vegyületeket és gá­zokat igénylünk a vegyipartól. A ku­tatóintézetek, a főiskolák és a termelő­vállalatok együttműködésében vegyipa­runk ezt a problémát képes lesz meg­oldani. A gépiparnak is sokkal hatékonyab­ban kell elősegítenie a mikroelektro­nika fejlesztését, főleg a hiánycikknek minősülő technológiai berendezések nagyobb választékának szállításával. Ebben az irányban nagy segítséget je­lentene, ha valamelyik gépipari válla­latot az ilyen technológiai berendezé­sek gyártására szakosítanák, esetleg egy kutatási-termelési egyesülést hoz­nának létre. Sajnos, az elektronikai ipar számára nálunk nem gyártanak ilyen berendezéseket, ezeket korláto­zott lehetőségeink között részben ma­gunk állítjuk elő, de főleg igényes be­hozatalból szerezzük be. Arra is szükség van, hogy a számí­tástechnikai berendezések gyártói gyor­sabban gondoskodjanak a drága mérő és ellenőrző műszerek gyártásáról. Sa­ját erőnkből elkészítettük már az el­lenőrző berendezések két alaptípusát, s az idén a harmadikat is kifejlesztjük. Most a számítástechnikai berendezések gyártóin a sor, hogy elegendőt gyártsa­nak ezekből a berendezésekből rész­ben a mi szükségleteink, részben pe­dig az integrált áramkörök alkalmazói számára. Ezzel összefüggésben szeret­ném kiemelni a Banská Bystrica-i Szá­mítástechnikai Művek, valamint a Nové mesto nad Váhom-i Gépesítési és Auto­matizálási Kutatóintézet kezdeményezé­sét, ahol elvállalták az első két proto­típus gyártását. Meg kell oldani továbbá a licenc ke­retében történő gyártás, továbbá a ku­tatás és a fejlesztés káderellátásának a problémáit. A bonyolultabb integrált áramkörök alkalmazása ugyanis a fel­használóknál egyszerűsíti a szerelési munkákat, nálunk viszont éppen ellen­kezőleg, állandóan növekednek a fej­lesztésükkel és a gyártásukkal kapcso­latos problémák. A mikroelektronika további fejlődése fokozott igényeket tá­maszt főleg a műszaki dolgozók szak­ismereteivel szemben. Az integrált áramkörök gyártásában gondoskodni kell a három műszakos termelés beve­zetéséről is, hogy a beruházási költsé­gek rövid időn belül megtérüljenek, s ne kerüljön sor a berendezések er­kölcsi elavulására azok teljes kihasz­nálása előtt. Ezzel összefüggésben a szociális problémákat is meg kell ol­dani, főleg a bérezés és a lakásépítés kérdését. A végtermékek gyártóitól elvárjuk, hogy a félvezető alkatrészekből és az integrált áramkörökből szélesebb vá­lasztékot csak távlatilag igényeljenek, mert erőnkből most csak annak a vá­lasztéknak a gyártására telik, amely az utóbbi években jelentősebben elterjedt. Maximális mértékben ki akarjuk elégí­teni a szükségleteiket, de az igényelt választékot jelenleg még a KGST kere­tében megvalósuló nemzetközi szakosí­tás kihasználásával sem tudjuk biztosí­tani. Arra van szükség továbbá, hogy már most foglalkozzanak a káderneve­lés kérdésével, s idejében gondoskod­janak olyan szakemberekről, akik képe­sek lesznek a mikroprocesszoros rend­szerek gyors gyakorlati alkalmazásá­ra. DUSÁN M1KLÁNEK ELVTÁRS, a bratislavai Mélyépítő Művek vezérigazgatója A Bratislavai Mélyépítő Mű­vek vállalatai­nak dolgozói a hatodik ötéves tervidőszak­ban 47 milliárd korona értékű építőipari mun­kát végeztek, 34 százalékkal többet, mint az ötödik ötéves tervidőszak­ban. Ebből a szlovákiai vál­lalatok által végzett munka értéke 25,4 milliárd ko­rona, a növekedés pedig 36 százalék volt. Nagy gondot fordítottunk a ki­emelt nagyberuházások, az atom- és vízi erőművek, a gázvezetékek építésé­re, valamint Prága és Bratislava fej­lesztésére. A legjobb eredményeiket az elmúlt öt évben a bratislavai I-Iydros- tav és Doprastav, a žilinai Váhostav, és a kassai (Košice) Mélyépítő Válla­lat érte el. A dolgozók sikeresen érvényesítették a progresszív módszereket, s egyebek között ennek köszönhető, hogy a V—1 atomerőmű 60 hónap alatt elkészült, s színvonala eléri a hasonló szovjet, NDK-beli vagy franciaországi létesít­ményekét. Pozitív eredmények szület­tek a nagy hidak építésében is, pél­dául egy hónap alatt sikerült felépí­teni a Morva 37 méter hosszú hídját. Példásan használják fel az új eljárá­sokat a dolgozók a fekete-vági erőmű építése során is. s a felső tartály 200 ezer négyzetméter felületű aszfalt sző­nyege másfél év alatt elkészült. A kiváló kollektívák, munkások és technikusok említett eredményei pél* damutatóak a többi munkacsoport szá­mára. Mindez nagyban hozzájárult a szlovákiai és a csehországi vállalatok eredményei közötti különbségek lénye­ges csökkentéséhez és a hatékony ta­pasztalatcseréhez. 1975-ben egymillió koronára számítva a munikaigényesség terén a különbség még 2700 óra volt a csehországi vállalatok javára, 1980* Iwin már csak 800 óra. Az említett po­zitív eredmények ellenére a pártalap­szervezetek évzáró taggyűlésein a résztvevők nem voltak elégedettek. Még további jelentős tartalékok van­nak. Lényegesen javítani kell az építő­ipari munkák minőségét, határozottan hozzá kell fogni a munkaszervezésben fellelhető fogyatékosságok felszámolá­sához, s elsősorban folyamatosabbá kell tenni az építőipari munkákat, ja­vítani kell az előkészítést, az ellátást, a munkaidő kihasználását és növelni kell a műszakok számát. További tar­talékok vannak az emberekkel való munka terén és az irányítás területéin. Még mindig nem érvényesítik eléggé az új eljárásokai és konstrukciókat, a tipizálás és a szabványosítás elveit. A beruházások előfeltételeivel sem le­hetünk elégedettek. Gyakran bírálóan rámutatunk arra, hogy az építkezések sokáig tartanak és nagy a befejezetlen beruházások száma. Ennek oka azon­ban nemcsak az építőipari munkában keresendő, hanem a területrendezési tervek kidolgozásában és a technoló­giai előkészületekben is. Ugyancsak elemzést érdemel az építőipari gépeik gyártása és a velük kapcsolatos szer­vizszolgáltatás. A következő időszakban kapacitá­sainkat az energiaipari nagyberuházá­sokra, mindenekelőtt az erőművekre, a dunai vízlépcsőrendszer építésére, a gáztávvezeték létesítésére, Prága és Bra­tislava közlekedési építkezéseire, hi­dak, autópályák, utak, városi és ipari szennyvíztisztítók és vízgazdálkodási létesítmények építésére összpontosít­juk. Igényes feladatokat kell teljesí­tenünk Bratislava közlekedési hálóza­tának átépítése terén. A tudományos-technikai fejlesztés segítségével komoly problémákat kell megoldani. Elvárjuk, hogy a kohóipar nagyobb mértékben járuljon hozzá az (Folytatás az 5. oldalonJ 1081. III. 20.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents