Új Szó, 1981. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-26 / 72. szám, csütörtök
MADRID ÚJABB ÖSZTÖNZÉST ADHAT AZ ENYHÜLÉSI FOLYAMATNAK A szovjet küldötlségvezeto felszólalása a találkozó teljes ülésén Pertrni latin-amerikai körúton (CSTKJ — Alessandro Per tini olasz köztársasági elnök Emi- fim CotkmnlMi külügyminiszter kíséretében Mexikóba érkezett, Ext követően Columbiába és Ricába látogat, ahol megbesaéléseket folytat a fenti országok és Olaszország gazdasági együttműködése fejlesztésének lehetőségeiről. A 12 napos latiin ameri kai tartózkodása utón Pen tini Portugáliába utazik. k indiai Kgyúiszíer Pakisztánról [ CSTK} — Naraszimha Rao Indiai külügyminiszter a parlament alsóházában közölte, hogy „az amerikai kormánynak személyesen aggodalmát fejezte ki a Perzsa-öböl térségének mihtarizálásával és Pajcisztán felfegyverzésével kapcsolatban“. A miniszter hozzáfűzte, hogy ezek a lépések gátolják a szubkontinensen a normalizálási folyamatot. Ugyancsak aggó* dalmának adott hangot amiatt, hogy az Egyesült Államok fegyverszállításokkal kívánja támo-< gatni az aťgán ellenforradalmá- rokat. Pakisztánt illetően Rao kije- lentette, hogy India semmiképp sem fenyegeti, s Delhi üdvözölné, h<a a két ország közötti problémákat a simlai egyezmény keretében oldanák meg (az egyezményt 1971-ben, az indiai —-pakisztáni háború után írták alá). {ČSTK) — A madridi találkozó teljes ülésén felszólalt l<*sony«d Iljitisov külügyminiszter helyettes, a szovjet (küldöttség vezetője. Figyelmeztetett arra, hogy több nyugati delegátus a szocialista országokra próbálja hárítani a felelősséget azokért a nehézségekért, melyek a záródokumentum előkészítése során felmerültek. Ezek az országok azt ‘követeink, hogy a Szovjetunió és a többi szocialista állam mondjon le korábbi javaslatairól, és feltétlenül fogadja el a nyugati javaslatok többségét. A szovjet küldött hangsúlyozta, hogy épp ez a fennálló nehézségeik Oka. A megái la podásofkat azért nevezik megá i lapodások nak, mert az érdekelt felek élőké- szí lés fűk során nemcsak saját véleményüket próbálják elfogadtatni, hanem figyelembe vészük a többiek álláspontját is. Alátámasztott és kölcsönösen el, fog a d ha tó kom p romissz u rnok - ra kell törekedni, és senki sem léphet fel a „vagy elfogad játék a mi követelésünket, vagy visszautasítjuk a tárgyalások folytatását“ elv szellemében. A továbbiakban a szovjet küldöttség vezetője jellemezte a találkozón előterjesztett javaslatokat. Ha az európai közvéleménynek lehetősége nyílna teljes egészében megismerkednie a nyugati országok és a Szovjetunió minden javaslatával — és ez a lehetőség nem kizárt — szükségszerűen helyesen értékelné az előbbiek és az utóbbiak állásfoglalásait is. Meggyőződéssel jelenthetem ki, hogy egyetlenegy, ismétlem egyetlenegy javaslatunk vagy a többi szocialista ország javaslata'! sem tartalmaznak olyas-, mit, ami ártana a madridi találkozó bármelyik résztvevőjének, fenyegetné biztonságát, vészé íyeztetné f ügge t len ségé t és sžuverenitását. Ezzel szemben a nyugati országok számos Javaslata a katonai fölény megszerzésére, a szocialista országok belügyeibe való beavatkozásra és a helsinki kiegyensúlyozott döntések megszegésére törekszik. Leonyid Iljicsov szerint a Nyugatnak fel kell hagynia ezzel a perspektívát nélkülöző maga ta rt ássál. Ismét hangsúlyozta, iiogy az SZKP XXVI. 'kongresszusán előterjesztett új szovjet javaslatok kedvező feltételeket teremtenek a madridi találkozó sikeres befejezéséhez, és köszönetét mondott mindazon delegációknak. amelyek megfelelő en méltatták a szovjet békekezd em én y ezé seke t. A to vá b- b iák ban hangsúlyozta: „Meggyőződésünk, hogy Madrid újabb ösztönzést adhat az enyhülési folyamatnak. Ha ez megtörténik, akkor győz a józan ész és nyernek a békét, biztonságot óhajtó nemzetek. Ha az enyhülési folyamatnak a katonai területre történő ki- terjesztésére Madridban kínálkozó alkalmat elszalaszt juk, az a veszélyes helyzet állhat elő, hogy megszakad az európai biztonság és együttműködés folyamata . A szovjet delegátus végezetül újabb erőfeszítésekre szólított fel olyan záródokumentum megfogalmazása céljából, amely fokozná a békés jövőbe vetett remén y t Vi)á?»s*»rln tiltakozást sált. tel, faogy au amerikai kormány gazdasagi ak katonai Miwew- »>a latiban siti a salvadnri juntái Kéjlünk a kanadui Torontóban készült, ahol u amerikai nagy- követség előtt rendeztek tiltakozó felvonulást (CSTK — Tinit; löto J SALVADOR A HAZAFIAK FELÚJÍTOTTÁK A HARCOT Példátlan amerikai támogatás a juntának (ÚSTKJ — A salvadori knr- mánycsapatok és a rendőrség, kihasználva a hazafiak keddre meghirdetett 24 órás egyoldalú tűzszünetét, San Salvadorban és más városokban razziákat hajtottak végre, amelyek során a partizánokkal való együttműködéssel gyanúsított személyeket kerestek A Farabundo Marti Nemzeti Feiszabadítási Front rádióadója, a Radio Venceretnos közölte, hogy a hazafiak tegnap éjféltől teljes erővel felújították harci aktivitásukat. A San Salvador 1 érsekség Oscar Romero érsek meggyilkolásának első évfordulója alkalmából nyilatkozatot adott ki, amelyben emlékeztet arra, hogy a junta katonái és a félkatonai fasiszta bandák az idén már több mint 5 ezer, salvadorit gyilkoltak meg. Schafik Jorge Handal, a Salvadori Kommunista Párt KB fő titkára, az FMLN vezetőségének tagja bejrúti sajtókonferenciáján kijelentette, hogy a Front lehetővé teszi a salvadori konf liktus politikai rendezését, ha az Egyesült Államok leállítja a juntának szánt fegyverszállításait és katonai tanácsadóit hazarendeli. Handal leszögezte, hogy a hazafias erők januári offenzívájá- val Salvadorban széles körű népi felkelés kezdődött meg, amelyet nem lehet könnyen leállítani. Ha az Egyesült Államok nem avatkozna Salvador belügyeibe, a salvadori nép már régen mgoldotta volna a konfliktust, hangsúlyozta. • « » A Reagan kormány kedden felkérte a kongresszust, hogy az 1982 es költségvetési évre hagyja jóvá a latin-amerikai országoknak nyújtandó 478 millió dolláros gazdasági és katonai támogatást. Az összegből 101 milliót a salvadori junta kapna. Ha a javaslatot a kongresszus jóváhagyja, ez lesz az eddigi legnagyobb támogatás, amelyet az USA latin amerikai országnak nyújt A VILÁG ORVOSAINAK FELHÍVÁSA AZ ATOMHÁBORÚ ELHÁRÍTÁSÁRA Leonyid Brezsnyevhez, Ronald Reaganhoz, az ElMSZ-tagállamok kormányfőihez (ŰSTKJ — „A világ orvosai az atomháború elhárításáért“ elnevezésű első nemzetközi konferencia résztvevői felhívást intéztek Leonyid Brezsnyev- hez, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökéhez és Ronald Reagan amerikai elnökhöz. A felhívásában a világ orvosainak képviselői megállapítják, hogy a két nagyhatalom vezetője jelentős mértékben hozzájárulhat az atomháború elhárításához. A tudomány és a technika az önök által vezetett országok kezébe a legmegsemmisítőbb fegyvereket adta — állapítja meg a felhívás. Hatalmas menynyiségük mindannyiunkat veszélyezteti. A most élő generációnak és a jövő nemzedékének érdekei azt követelik, hogy elháruljon a nukleáris háború veszélye. Ez ügyben ajánljuk fel őszinte támogatásunkat. A washingtoni konferencia résztvevői felhívással fordultak az ENSZ-tagállamok kormánya főihez is. Ebben egyebek között leszögezik, hogy a nukleáris háború elhárítása érdekében folytatni kell a tárgyalásokat az atomhatalmak és más országok között, és el kell érni e tömeg- pusztító fegyverek gyártásának, elterjesztésének beszüntetését, valamint megsemmisítésüket. Tüzérségi támadás Dél-Líbanon ellen A libanoni külügyminiszter üzenete az Arab Liqa főtitkárénak (ČSTK) — Izrael és a Had- dad-féle jobboldali milíciák tüzérsége dél-labanoni falvakat ágyúzott — közölte kedden a bejrúti rádió. A libanoni nemzeti mozgalom és a palesztin ellenállási mozgalom együttes fegyveres erői ágyútüzzel válaszoltak a támadásra. Haddad őrnagy közben bejelentette, hogy az általa ellen- őrzött területen „ítélő széket11 alakítottak. Hírek szerint lényegében egy izraeli bizottságról van szó, amelynek elnöke Haddad egyik ti szít je. Fuad 15 u írasz libanoni külügyminiszter az Arab Liga főtitkárának küldött üzenetében Libanon, Szíria, Jordánia és a PFSZ képviselőinek tanácskozását javasolja a liga égisze alatt, amelyen kidolgoznák az Izraellel konfliktusban álló országok egységes stratégiáját. fegyverkezés, melyet az Egyesült Államok egyre inkább ösztönöz.-- A jelenlegi feltételek közepette azonban a katonai fölény megszerzése elérhetetlen. A Szovjetunió ugyanis nem engedi meg, hogy bárki is ilyen fölényre tegyen szert vele szemben. A szabadságukért és nemzeti függetlenségükért harcoló népek felháborodása arra késztette Washingtont, hogy Igazságos harcukat „nemzetközi terrorizmusnak“ minősítse. A nemzetközi terrorizmus elleni harc ürügyén Washington számos akciót indít a nemzeti felszabadító mozgalmak ellen, és az ellenforradalom exportját a hivatalos állami politika szintjére emelte. Az új kormányzat nyíltan elismerte részvételét az Afganisztán ellen folyó hadüzenet nélküli háborúban, sőt szégyentelenül azt is kinyilatkoztatta, hogy a jövőben is szándékában áll az ellenforradalmi bandák felfegyverzése. Washington leplezetlenül védelme alá veszi az angolai UNITA csoport terrorista bandáit, a dél-afrikai fajüldözők készséges kiszolgálóit. És minek minősítsük a salvadori népirtó juntának nyújtott fokozódó katonai támogatást? A Pentagon militarista terveinek megvalósítása nyomán nemcsak a szocialista és fejlődő országokra, hanem Nyugat-Európára és az amerikai népre nézve is fokozódik a háborús veszély. Washington provokatív akciói következtében a világ különböző térségeiben új válsággócok jönnek létre, ahol bármikor fegyveres kofliktus veszélye fenyeget. A tengeren túlon divatos lett lenézően kezelni a nemzetközi életben általánosan elismert szabályokat és normákat. Az USA egyoldalúan félbeszakított vagy bizonytalan időre elhalasztott több fontos és időszerű kérdésekről folyó tárgyalást. M ár Carter kormányzása alatt elhalasztották a stratégiai támadó fegyverrendszerek korlátozásáról szóló szerződés, a SALT—II ratifikálását. A Fehér Ház napjainkban ugyanezt teszi. Továbbra is szünetel a SALT-folyamat és az európai atomfegyverek korlátozásáról szóló tárgyalások is. Kísérletek történtek a rakétaelhárító védelmi rendszerek korlátozására vonatkozó 1972-es szovjet— amerikai szerződés megszegésére, valamint a hozzá csatolt 1974-es jegyzőkönyv semmibevevésére. Most, amikor kiéleződtek az USA belső ellentétei, s ugyanakkor súrlódások tapasztalhatók az európai partnerekkel fenntartott kapcsolatokban, a Fehér Ház a fegyverek és az erőszak nyelvén akarja megoldani a világ legégetőbb problémáit. Washington egész térségeket nyilvánított „létérdekei védelme szempontjából fontosaknak“, Nyugat-Európára pedig rákényszerítette az amerikai közép-hatótávolságú atomrakétákat és szárnyas rakétákat. A XX. század utolsó negyedében, amikor az erőviszonyok a« világban feltartóztathatatlanul a béke és a haladás javára módosulnak, amikor a szocialista közösség megbízható védelmi potenciállal rendelkezik, a globális fölény megszerzésére irányuló amerikai erőfeszítések eleve reménytelenek. A jelenlegi bonyolult és veszélyes nemzetközi helyzetből világos kivezető utat mutatnak az SZKP XXVI. kongresszusán Leonyid Brezsnyev által előterjesztett szovjet külpolitikai kezdeményezések, melyek legfőbb célja az atomháború veszélyének az elhárítása és a világbéke megőrzése. A szovjet kommunisták legfelsőbb fórumán megállapították, hogy a nemzetközi helyzet a Szovjetunió és az Egyesült Államok politikájának a függvénye. A Szovjetunió normális kapcsolatokat kíván fenntartani az USA-val. Országaink népe és az egész emberiség szempontjából más észszerű út egyszerűen nem létezik. Szeretnénk remélni, hogy azok, akik Amerika jelenlegi politikájáról döntenek, végül is reálisan fogják szemlélni a dolgokat. Az USA-val fenntartott kapcsolatainkban országunk mint a múltban, ezután is elvi és konstruktív irányvonalat követ. A kapcsolatok jelenlegi helyzete és a megoldást sürgető égető nemzetközi kérdések diktálják a szovjet—amerikai párbeszéd folytatásának szükségességét. Az SZKP XXVI. kongresszusa felhívta a világ valamennyi országát, hogy további intézkedéseket tegyenek napjaink legidőszerűbb kérdéseinek konstruktív megoldása céljából. Leonyid Brezsnyev kongresszusi beszámolójában az első helyen említette a katonai enyhülést célzó intézkedéseket, többek között a bizalomerősítő intézkedéseket is. A Szovjetunió kinyilvánította készségét, hogy hajlandó egész európai területére kiterjeszteni ezeket az intézkedéseket azzal a feltétellel, ha a nyugati országok is megfelelően kibővítik a bizalomerősítő intézkedések területét. A Szovjetunió a világbéke biztosításával kapcsolatos valamennyi kérdésben jóakaratot tanúsít. Többek között kész tárgyalni a Perzsa-öböl térségéről, mint önálló problémáról. Hajlandó az Afganisztán körüli helyzet önálló rendezésében részt venni. A Szovjetuniónak nincsenek fenntartásai az ellen, hogy az afgán kérdés nemzetközi vonatkozásait a Perzsaöböl biztonságával kapcsolatos kérdésekkel összefüggésben vizsgálják meg. Kongresszusunk reális utat mutatott a tekintetben is, hogy hogyan érhető el előrehaladás a rendkívül fontos stratégiai fegyvercsökkentési tárgyalásokon. A Szovjetunió kész azonnal folytatni a megfelelő tárgyalásokat az Egyesült Államokkal az egyenlőség, az egyenlő biztonság elve alapján s mindazon pozitívumok megőrzése mellett, amelyeket e téren eddig már elértek. A Szovjetunió megállapodást javasolt a NATO és a Szovjetunió európai közép-hatótávolságú rakétáira vonatkozó moratórium elrendelésére, ami annyit jelent, hogy minőségi és mennyiségi tekintetben egyaránt a jelenlegi szinten befagyasztanák az említett rakétákat, beleértve az USA előretolt atomfegyvereit e térségben. Ezenkívül még egy fontos javaslat is elhangzott arra vonatkozóan, hogy ismert tudósokból nemzetközi autoritatív bizottságot hozzanak létre, amgly rámutatna az atomháború veszélye elhárításának létfontosságára. A javaslat célja a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésének az összehívása a tanács tagországai legfelsőbb szintű képviselőinek részvételével, és amennyiben az kívánatos, további országok bevonásával. A résztvevők keresnék a nemzetközi helyzet megjavításához és a háborús veszély elhárításához vezető utat. Több nyugati politikus, beleértve amerikai politikusokat is, nyilatkozataiban különböző megjegyzések és szónoki kérdések hangzottak el a szovjet javaslatok ilyen vagy olyan vonatkozásairól. A sokéves diplomáciai kapcsolatok gyakorlata bizonyítja, hogy e kérdéseket leginkább a tárgyalóasztalnál lehet megvilágítani. A háború és a béke létfontosságú kérdésének megfontolt megoldása lehetővé tenné a jelenlegi feszült helyzet enyhítését. Ehhez valamennyi ország jóakaratára és alkotó együttműködésére van szükség. Minél hamarabb tudatosítja ezt Washington, annál jobb lesz az amerikai és a szovjet nép és a világ valamennyi nemzete számára. Washington azonban ehelyett a militarista politika és a feszültség élezése szellemében teszi egymás után nyilatkozatait. Sokkal jobban tenné, ha az enyhülés megerősítésére, a. háborús tűzfészkek felsiámoló* sára törekednek.
