Új Szó, 1981. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-25 / 71. szám, szerda

Az SZLKP kongresszusának vitája szó 1981. ilf. 25. 5 /Folytatás a 4. oldalról) két is fel kell használni, amelyeket a mezőgazdaság másra hasznosítani nőm tud. A nyugat-szlovákiai kerületben és Szlovákia más répatermelő vidékein a mezőgazdasági dolgozóknak nagy gon­dot kell fordítaniuk a hektárhozamok és a cukortartalom növelésére, vala­mint az aránytalanul nagy betakarító* si veszteségek csökkentésére. Hiszen a cukor mindennapi fogyasztási cikk, és kivitele hazánkat jelentős devizabevé­telhez juttatja. Végre meg kell szüntetni a burgo­nya hektár hozama Inaik stagnálását, hogy ez a hagyományos burgonyater­melő ország ne kényszerüljön szük­ségletének egy részét behozatalból fe­dezni. E téren nemcsak a mezőgazda- sági vállalatoknak, hanem és főként a nemesítőkneik s a mezőgazdaság irá­nyító szerveinek, köztük a miniszté- riumnak kell munkához látni. Az önellátás irányvonalának a mér­sékelt égövi zöldség és gyümölcster­melésben is érvényesülnie kell. Min­den feltétele adott aninak, hogy a ha­zai termelés segítségével növeljük a zöldség- és a gyümölcsfogyasztást az ésszerű táplálkozás normáival össz­hangban. Hiszen számos alapvető zöld­ségfajta elegendő mennyiségben műi­den járásban megterem. A melegked- velő és a korai fajtáik termesztésére Dél-Szlovákia egyes vidékeinek kell szakosítaniuk magukat — ahogyan ez a komáromi (Komárno) járásban ta­pasztalható —, s jól szervezett felvá­sárlással és szállítással ikell gondos­kodni a többi szlovákiai járás és Cseh­ország ellátásáról. A gyümölcs és a zöldség esetében sem támaszkod ha­tunk akkora mértékben, mint eddig az importra, amely eg vív neh«wbb és költségesebb. Az élelmiszergyártás fontossága megköveteli, hogy jobban ki használjuk azokat a lehetőségeiket is, amelyek nem karolhatók. fel eléggé a szocia­lista nagyüzemi termelés (keretében. Náluink ugyanis eléggé sóik a kihasz­nálatlan mezőgazdasági földterület, fal vaunkon sok helyütt még megőriz­ték az istállózásra szolgáló térsége­ket, tönkremegy számos konyhai és egyéb ételhulladéik — amely etetésre alkalmas. Fel kell karolni és támogat­ni kell azoknak az embereknek a készségét, akik szabad idejüket hasz­nosan, kertészkedéssel, apróállattar­tással és gazdasági állatoik szerződéses alapon történő hizlalásával akarják el­tölteni. Így járnak el számos más szo­cialista országban is, éis bizonyára jő lenne, ha tanulnánk az Ő tapasztala­taikból. Elvtársakl Az elkövetkező években is gondot kell fordítanunk a beruházásokra, an­nál is inkább, mert bizonyos haladás ellenére e terület problémáit kormány- szinten és a minisztériumok szintjén sem tudtuk mindig kielégítően megol­dani. A gazdasági szempont arra kény­szerít bennünket, hogy a hetedik öt­éves tervidőszakban nem haladhatjuk meg a beruházások évi terjedelmében az 1981-es színvonalat. Ezért még fe­lelősségteljesebben kell elbírálnunk minden korona ráfordításának célsze­rűségét. A munkaerő kisszámú gyarapodása nem engedi meg, hogy folytassuk az állóalapok eddigi extenzív bővítését. Ez arra kényszerít bennünket, hogy következetesebben a meglevő állóala­pok műszaki átalakítására és komplex korszerűsítésére irányítsuk erőfeszíté­seinket. Ez sok tekintetben nehezebb út, mint az új építkezés. Ezért ezek­nek az akcióknak az előkészítését biz­tosítanunk kell a beruházás, a terve­zés szempontjából, főiként pedig a gé­pek és berendezéseik szállítása tekin­tetében, mégpedig igen gondosan és megfelelő időelőnnyel. Óriási eszközöket köt le és bénít meg hosszú évek óta a befejezetlen építkezések feleslegesen nagy száma. Csupán a szabályozott építkezés terén a hetedik ötéves tervet a költségvetési kiadások több mint 52 milliárd korona maradékával, vagyis mintegy 7,6 mil­liárd koronával nagyobb összeggel kezdtük meg, mint ahogyan arra a ha­todik ötéves tervben számítottunk. így azután gyakran megtörténik az is, hogy az építkezések késedelme miatt nem használjuk ki a drágán behozott gépeket, és néha elveszítjük a szerző­déseikben biztosított garanciákat is. Ez az állapot megköveteli annak szüksé­gességét, hogy erélyesen törekedjünk a befejezetlen építkezési akciók befe­jezésére. Ezért mindnyájunknak, a köz­ponti párt- és állami szervekben, a kerületekben, a járásokban — a helyi feltételek között is — teljes politikai felelősséggel, az össztársadalmi prio­ritások tudatában, emellett leküzdve a szűkkeblű resszortizmust vagy lo­kálpatriotizmust, figyelmünket a fon­tos építkezési akciók gyors befejezé­sére kell összpontosítanunk, ezzel egy­idejűleg lehetőségeinkhez mérten csőik- kentenünk kell az új építkezések aránytalanul nagy számának megkez­dését. Ebből a logikából kiindulva a kö­vetkező években kevesebb építkezést fogunk elkezdeni, aminek meg kellene nyilvánulnia mind a beruházási szán­dékok koncepciójának jobb tisztázásá­ban, mind pedig jobb területi, terve­zési és szállítói előkészítésében, s vég­eredményben a beruházási építkezés fokozott hatékonyságában is. A gya­korlatiján ez azt jelenti, hogy kerülni 'kelj a t u l mére te ze 11 séget a beruházá­sok tekintetében, a műszaki kivitelben a minimumra kell csökkenteni a ter­melési alapok holt, nem produktív ré­szét, tehát az építkezés részét — a gépipari termelési alapok javára — és megfelelően szakaszokra kell feloszta­ni az építkezést, biztosítva a termelési objektumok időbeli előnyben részesí­tését. Szükséges, hogy a beruházási költ­ségek megtartására összpontosított fi­gyelem egyértelmű alapelvvé váljék a beruházások, a tervezés egész folya­matában és az állami szakértői munka végreha j 1 á sá bi n. Elvtársak, a beruházások Irányzata a hetedik ötéves terv időszakában továbbra is nagy igényeket támasztanak az építő­ipart dolgozókkal szemben, akik a ha­lódik ötéves tervidőszakban nem tel­jesítették mindig és mindenütt kielé­gítően feladataikat. Annak ellenére, hogy vitathatatlan sikereket értek el az olyan energetikai építkezéseken, mint a jasiovské Bohunice-i V—1-es és V—2-es atomerőmű, a feikete-vági vízi erőmű, a hazánkban és a Szovjetunió­ban épített vezetékek, az átcsoporto- sítási feladatok túlteljesítése az észak- csehországi kerületben és néhány más nagy építkezés, az építőipari dolgozók az ötéves terv feladataival kapcsolat­ban adósak maradtak, és fokozniuk kell erőfeszítésüket, főként egyes kulcsfontosságú építkezéseken, vala­mint a lakótelepek járulékos intézmé­nyei terén is. Nem vagyunk elégedettek az eddigi munkák e lő re lia la d á sá va 1 a Gabčíko­vo —Nagy ma ro si Vízlépcső rend szer építkezésén sem, sem általánosan, de főként a terv teljesítése, különöskép­pen az injektális munkák tekinteté­ben. Elvárjuk az Erdőgazdasági és Vízgazdálkodási Minisztériumtól, az Építőipari Minisztériumtól — és az illetékes szövetségi szervektől —, hogy gyorsan és felelősséggel oldják meg a vízlépcsőrendszer általános költségve­tési kiadásainak kérdését, és ennek alapján pontosítsák az építkezés elő­rehaladásának általános ütemtervét. Elvárjuk, hogy gépipari dolgozóink Idejében és a meghatározott mennyi­ségben szállítsák az építőknek a nél­külözhetetlen műszaki eszközöket és berendezéseket, és elvárjuk, hogy az építőipari ágazat, az illetékes terme­lési-gazdasági egységek és az építő­vállalatok is felelősséget vállalnak e technikáik és szállítóeszközök teljes kihasználásáért. Az Építőipari Minisztériumnak — és termelési-gazdasági egységeinek — na­gyobb figyelmet kell szentelnie az építőipari kapacitások szerkezeti vál­tozásainak és ezzel összefüggésben a műszaki politikai koncepciójának is az építőipar . további iparosításának, a ti­pizálás szélesebb körű kihasználásá­nak és az ennek megfelelő anyagi- műszaki alap fejlesztésének. Ez az építkezés egyre haladóbb módszerei érvényesítésének, a munkatermelé­kenység további növelésének és, ért­hetően, az építkezés minősége javífá­sának szükséges útjára, mert e tekin­tetben sok a jogos bírálat a szerve­zetek és a lakosság részéről. Teljesen tudatosítjuk az építőipari feladatok igényességét és a prob­lémák bonyolultságát, s azt is, hogy nem minden negatívum írható az építők számlájára, hanem sok minden függ szállítóiktól is. Mindenesetre azonban eleget kellene tennünk az olyan alapvető követelménynek, mint a munkaidő és a gépek kihasználása, az anyaggazdálkodás és általában a rend és a fegyelem megtartása az építkezéseken. Ha bíráljuk is az építőipart, nem jelenti azt, hogy nem látjuk a számos jól dolgozó szervezetet és példás épít­kezést is, s azt sem, hogy hasonló fo­gyatékosságok nem fordulnak elő más gazdasági ágazatokban és vállalatok­nál is. Ezért a rend és a fegyelem megszilárdítása elsőrendű feladat nép- ga zda sá g u nk ba n. Elvtársaik, a feladatok, amelyekről kongresszu­sunkon tárgyalunk, bonyolultak és igényesek. E feladatok teljesítéséhez azonban reális optimizmussal és fő­ként azzal a tudattal látunk hozzá, hogy megvalósításúikkal pártunk poli­tikájának alapvető célját tartjuk szem előtt: az emberek boldog, elégedett, anyagi és kulturális tekintetben gaz­dag életét. A következő időszakban arra törekszünk, hogy az elért magas életszínvonalat megőrizzük, tovább ja­vítsuk és munkánk eredményeitől füg­gően tovább fejlesszük. Amint Lenárt elvtárs beszámolójából kitűnik, éle­tünknek éppen a minőségi oldala kü­lönösen fontos, mivel a mindennapi tapasztalatok azt tanúsítják, hogy meghatározó tényezőinek lebecsülésé gyakran csökkenti nemcsak a kétség­telenül nagyarányú fogyasztás hatá­sát, hanem ez életszínvonalat befolyá soló további tényezők alakulására is hatással van. Nézzünk például a textíliák, a ru- liák, a bútor és más áruk választékát. Láthatjuk, hogy az embereik számos termék iránt nem érdeklődnek, mert mintájuk, színük, minőségük nem felel meg szükségleteinknek vagy ízlésünk­nek. Ezek előállítására anyagot hasz­náltak fel és emberi munkát fordítot­tak, amit más termékek előállítására lehetett volna felhasználni, olyanok­ra, amelyek iránt kereslet van. Nem tűrhetjük, hogy egyrészt felhalmozód­janak az eladhatatlan készletek, más­részt pedig bővüljön — az úgyneve­zett hiánycikkek köre. A termelési irányítási minisztériumokban és a Ke­reskedelmi Minisztériumban, valamint a középszintű irányítási szerveknél és vállalatoknál dolgozó elvtársaknak e tekintetben lényegesen meg kell javí­taniuk a kölcsönös együttműködést, a piackutatást a kereslet fejlődésének előrelátását, és általában az új, kor­szerű cikkek iránti igényt, s arra kell törekedniük, hogy kielégítsék a fo­gyasztók igényeit, s tökéletesítsek te­vékenységüket. A vállalatoktól sokkal nagyobb rugalmasságot, kezdeménye­zést és egészséges szocialista vállalko­zószellemet várunk el, anélkül, hogy csupán felülről jövő ösztönzéseikre vár­nának. Hasonlóképpen sokat tehetünk az emberek elégedettsége érdekében a fi­zetett szolgáltatások szerkezete és el­osztásuk megjavításában — jobb mun­kaszervezéssel, s az emberekhez való korrekt hozzáállással. A CSKP KB El­nöksége e kérdésekkel igen komolyan foglalkozott, és határozata alapján a szövetségi kormány és a köztársasági kormányok javaslatot készítenek elő a szolgáltatások megjavítására és továb­bi fejlesztésére. Természetesen ezek­nek a szándékoknak a valóra váltása főként a nemzeti bizottságok aktivitá­sától és kezdeményezésétől, valamint a Belügyminisztériumtól is függ. Az egészségügy terén sokat tettünk az embereik elégedettségéért a hatodik ötéves tervidőszakban, főként a kór­házak fekvőosztályainak nagyszabású kiépítésével, az orvosok számának nö­velésével, valamint az egészségügyi létesítmények hálózatának megjavítá­sával. Lényeges, hogy ezelk a jobb fel­tételek megfelelően kamatozzanak, hogy érezhetően megnyilvánuljanak a rendelőintézetek várótermeiben, a be­tegség megállapításában és a gyógyá­szat minőségében, végül pedig, hogy kétség sem férhessen ahhoz: az egész­ségügyi ellátás — teljes összhangban szocialista alkotmányunkkal —. in­gyenes. Az építőipar anyagi műszaki bázisán is megvannak az előfeltételeink ahhoz, hogy kellemesebbé tegyük az új lakó­telepek lakóinak életét a járulékos létesítmények kiépítésével. Ugyanígy a nemzeti bizottságok is többet tehetné­nek lakótelepeink parkosítása és tisz­tasága érdekében a Z-akció jobb meg­szervezésével. Elvtársak, nem szabiid megengednünk semmi­lyen könnyelműséget a környezetvéde­lemben, hogy megőrizzük az egészséges életfeltételeket a jelenlegi és a jövő nemzedékek számára, valantlnt bizto­sítsuk a természeti források újrater­melődését. A korlátozott beruházási eszközök keretében folytatjuk a szennyvíztisztító berendezések építését a Slovnaft területén, Ružomberok ban, Žilinán, Dubovában és más ökológiai építkezéseket. Gondoskodni fogunk azoknak az intézkedéseiknek a teljesí­téséről, amelyeket a pártszervek és a kormány fogadott el a környezet egész­ségesebbé tételére Bratislavában, Ziar nad Hranom ban, a Nyitra felső vidé­kén és más kijelölt területeken. Min­den új beruházás során a beruházóik­nak az építkezés szerves alkotórésze­ként kell biztosítanunk a környezetvé­delmet. Elvtársak, az előttünk álló feladatok teljesítésé­nek alapvető előfeltétele a népgazda- sag tervszerű irányítása színvonalának emelése. Tudatában vagyunk, hogy a gazdaságfejlesztés intenzív módszerére való áttérés nagyobb igényeket tá­maszt a kormány és annak szervei kon­cepciózus munkájával szemben. A gazdasági problémákat sokkal na­gyobb mértékben távlatilag kell meg­oldanunk, a jövő fejlődés előfeltételei­nek és irányzatainak alapos elemzése és előrelátása alapján, komplex módon valamennyi összefüggésben. Ez megkö­veteli a már megszokott és a maga módján kényelmesebb munkastílus meg­változtatását. Külön szeretném hangsú­lyozni a tervező tevékenység színvona­la emelésének szükségességét.' Egész munkánk megjavítása érdeké­ben kívánatos, hogy az irányítás min­den foka teljes mértékben felelős le­gyen a hatáskörébe tartozó ügyekért, azokat idejében megoldja és elintézze. Gyakran tanúi vagyunk annak, hogy a vállalatok és a termelési-gazdasági egy­ségek a problémákat a felsőbb szervek elé terjesztik anélkül, hogy kimerítet­ték volna a megoldások valamennyi lehetőségét saját szintjükön. Ez túlmé­retezett operatív munkához vezet a központi szervekben a koncepciózus munka rovására, pedig tevékenységük súlypontjának ennek kell lennie. Nem tudtuk mellőzni az ilyen gyakorlatot teljesen a kormány szintjén sem, ami­kor tárgyalásainak napirendjén olyan problémák is szerepeltek, amelyeket munkarendjük keretében a miniszté­riumok megoldottak volna. A miniszter elvtársaknak kellene kezeskedniük azért, hogy ne kerüljön sor az ilyen aktatologatásra, s az ilyen esetekben közelebbről meg kellene nézniük, ki volt az, aki kibújt kötelességeinek tel­jesítése alól, és ebből le kell vonni a megfelelő következtetéseket is. A tervező, a koncepciózus és az ope­ratív irányítómunka fogyatékosságai különösen szembeötlőek a szállítói-meg­rendelői kapcsolatok területén. Minded­dig nem érvényesülnek elég aktívan és következetesen azok az intézkedések, amelyeket két évvel ezelőtt foganato­sítottak e területen. Az 1981. évi terv előkészítése során szerzett Ismeretek azt mutatják, hogy az anyagok és a ter­mékek elég széles körének a szállítása megoldatlan maradt, hogy a főigazgató­ságokon és a minisztériumokban, főként a gépiparban és a fafeldolgozó iparban mindeddig nem zártak le több olyan vitás kérdést, amelyektől a feladatok sikeres teljesítése függ. Az SZLKP KB Elnöksége legutóbbi ülésén foglalko­zott e kérdésekkel, s a kormány kom­munista tagjainak feladata, hogy az idei év első két hónapja feladatai teljesíté­sének tapasztalatai alapján vonják le a megfelelő következtetéseket. Ez an­nál is fontosabb, mert a sikertelen kez­det yeszélyeztethetné azokat a célokat, amelyeket a komplex intézkedések meg­valósításához fűzünk. Az egyre bonyolultabb és sokoldalúbb gazdasági tárgyi kapcsolatoknak meg kell felelnie az irányítómunka stílusá­nak és módszereinek is, főként szoro­sabbá és hatékonyabbá kell tenni az együttmüködést a minisztériumok és a nemzeti bizottságok egyes szintjei kö­zött. Emellett meg kell szabadulni az ártalmas reszortizmustól, több megér­tést kell tanúsítani, nagyobb rugalmas­ságra és készségre van szükség társadal­mi jelentőségű feladatok megoldásánál. Ez egyaránt érvényes a Szlovák Szocia­lista Köztársaság keretében, valamint a kőt szövetségi köztársaság minisztériu­mai közötti kapcsolatokban — és a szö­vetségi minisztériumokhoz fűződő kap­csolatokban is. Ezzel összefüggésben mi­nisztériumaink következetességének hiá­nya folytán még mindig fogyatékossá­gok mutatkoznak akár a közös eljárás egybehangolása, a problémák megol­dása vagy pedig a javasolt intézkedé­sek előkészítése folyamán, amelyek el­döntése a szövetségi „kormányra tar­tozik. A szövetségi államjogi elrende­zés több mint 12 éves fennállásának fényében értékeljük ennek nagy hoz­zájárulását — a nemzeti energia és kezdeményezés teljesebb kihasználása, valamint az egységes csehszlovák gaz­daság céltudatos irányítása és különö­sen a csehszlovák államiság megszilár­dítása szempontjából. De éppen ez az érdek követeli meg, hogy mindennapi gyakorlati tevékenységünkkel tökélete­sítsük a szövetségi mechanizmus me­netét, hogy a lehető legmeggyőzőbben tegyük azzá, hogy szerves egységben mind a szövetségi, mind a köztársasá­gi szervek hatáskörét érvényesítve a lehelő legfelelősségteljesebben biztosít­suk azokat a feladatokat,, amelyeket a CSKP XVI. kongresszusa kitűz -r és ez a mi kongresszusunk kitűzött elénk. Az állami szervek irányítómunkájá­nak, különösen gazdasági területen, még mindig az egyik leggyengébb pontja az ellenőrzés. Nyugtalanítania kell bennünket, hogy számos fogyaté­kosság megállapításához és leküzdésé­hez mindeddig erőteljesebb mértékben az úgynevezett külső ellenőrzés járul hozzá, amely, érthetően, kapacitásánál és előfeltételeinél fogva távolról sem ölelheti fel a gazdasági élet széles te­rületét. Ezért a kongresszusi emelvény­ről is hangsúlyozzuk, hogy az ellenőr­zésnek az irányítómunka szerves ré­szét kell képeznie az irányítás minden (Folytatás a 6. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents