Új Szó, 1981. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-25 / 71. szám, szerda

Az SZLKP kongresszusának vitája /Folytatás az 5. oldalról/ fokmi. Ez alapvető előfeltétele .innak, hogy rendesen teljesítsék az összes határozatot, döntést és utasítást, hogy megtartsák a tervezési, a munka- és technológiai fegyelmet, a közös vagyon védelmét, hogy már megelőzően hatás­sal legyen a társadalomellenes cselek- vések megakadályozására. &/. irányítás színvonala elsősorban az irányító dolgozók politikai, szakmai ős erkölcsi tulajdonságaitól függ, ernelett ma — sokkal inkább, mint bár­mikor azelőtt — előtérbe kerülnek az olyan erkölcsi-akarati tulajdonságok, mint a kezdeményezés, az új iránti ér­zék, a harciasság, a becsületesség, a szervezőképesség, valamint az a képes­ség. hogy az emberek kollektíváit a kitűzött célok felé tudják vezetni. Az ilyen dolgozókat bátrabban ki kell emelni és tisztségekkel megbízni, de támogatni is kell őket, ha társadalmi érdekek érvényesítése során meg nem értésbe vagy ellenállásba ütköznek. Job­ban fel kell figyelnünk és meg kell ad­nunk az érvényesülés lehetőségét az alkalmas fiatal embereknek és nőknek, annnt ezt kongresszusi beszámolójában Lenárt elvtárs hangsúlyozta. így fo­gunk eljárni a miniszlérumok appará­tusai káderjavítása során is, ahol eb­ben az időszakban a korösszetételre való tekintettel jelentős káderváltozá- sokra kerül sor. Elvtársak. a közvetlen irányítómunkára azért helyezünk megkülönböztetett hang­súlyt, mert jelentős mértékben ettől függ a népgazdaság tervszerű irányí­tási rendszerét tökéletesítő komplex intézkedések sikeres alkalmazása a gyakorlatban. A komplex intézkedések jóváhagyá­sa óta a múlt év kezdetétől már mun­kálkodtunk annak konkretizálásában, az egyes ágazatok sajátos feltételeire való lebontásában és főként népszerű­sítésében és magyarázatában. Igaz, ez csak az első lépés volt. Kevésbé volt sikeres már a második — nehezebb szakasz — az intézkedések alkalmazása minden egyes szervezet, üzem, munka­hely feltételeire. Ez ugyanis megköve­telte a komplex intézkedések általá­nos elveinek és elemeinek lebontását .t tervmutatókra, feladatokra, az irányí- t.ís legalsóbb szintjéig úgy, hogy min­den dolgozó világosan ismerje felada­tait, a hatékonyság növelésére töre­kedjen. Az 1981-re szóló terv kidolgozása, valamint az idei év kezdetén szerzett ismeretek is azt mutatják, hogy ebben a szakaszban nem sikerült megbirkóz­nunk egészében a feladatokkal. A' komplex intézkedéseket nem sikerült lebontani és konkretizálni vállalati szinten. Eléggé gyakran ez csupán a vállalati vezetők ügye, míg a munká­sok és a vállalatok alacsonyabb beosz­tású dolgozói csupán általánosságok­ban ismerték meg a tömegtájékoztató és propagandaeszközökből. Ezért sür getően szükséges, hogy a szakágaza­tok, a termelési-gazdasági egységek, a vállalatok és az üzemek élén dolgozó kommunisták síkraszálljanak az intéz­kedések mielőbbi lebontásáért saját konkrét feltételeikre és különösen a normarendszerek kidolgozásáért, amely rendszerek mércéi és kritériumai an nak, hogyan jutalmazzuk a kollektívák és az egyének valódi hozzájárulását a társadalom fejlesztéséhez. Nem kevés­bé fontos a hatékonyabb módszerek ki­dolgozása azért is, hogy növekedjen a dolgozók részvétele a terv kidolgozá­sában és megvalósításában, főként a vállalatok és a részlegek szintjén fo­lyó tervezés fejlesztésében. A dolgozóknak a párt politikájára való megnyerése és érdekeik érvénye­sítése során jelentős feladat hárul a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomra. Ügy vélem, az ügy javára válik, hogy a Szlovák Szakszervezeti Tanács és az SZSZK kormánya között, a szakszerve­zeti szövetségek és a minisztériumok között ar. utóbbi években «i kölcsönösen aktív együttműködés jó kapcsolatai bon takoztak ki. Természetesen akad még javítanivaló, és főként azt kell elérni, hogy ez az együttműködés konkrétan kifejezesre jusson az alacsonyabb szin­tű irányítási szervekben is. Hasznos lesz, ha a kerületi és a Járási pártszer­vek is megfelelő figyelmet fordítanak e kérdésekre. Elvtársak, ismerjük a CSSZSZK 1981 1985-re szóló gazdasági és szociális fejlesztése fő irányainak javaslatát, meghallgat­tuk a Központi Bizottság beszámolóját, ismerjük fő feladatainkat, amelyek a kitűzött célokból hárulnak pártunk munkájára, az állami szervek és a gaz­dasági szféra tevékenységére Szlová­kiában. Tudjuk, hogy ezek igényes feladatok, de meggyőződésünk, hogy elég erőnk és tartalékunk van, hogy ezeket sikeresen megvalósítsuk. Mire van szükség ehhez? Ha röviden aka­runk válaszolni, engedjék meg, hogy, Brezsnyev elvtárs gondolatát idézzem, aki a XXVI. kongresszuson hangsúlyoz­ta; mindenekelőtt mély felelősségérzet­re és szilárd, valóban kommunista, ön­tudatos fegyelemre van szükségünk. De ugyanígy szükséges az alkotó szellem, az új megoldások szüntelen keresése és ezeknek az új megoldásoknak a támogatása. Állandó kezdeményezésre van szükség, kezdeményezésre minde­nütt és mindenben. Tegyünk meg mindent elvtársak, hogy ezek az előfeltételek minden kommunistának, főként a vezető dol­gozóknak és a dolgozók legszélesebb' körének szilárd és állandó tulajdonsán gaivá váljanak. Ha ezt el tudjuk érni, akkor a feladatokat, amelyekről itt be­széltünk ,és azokat is, amelyeket a XVI. kongresszus határoz meg, becsület­tel teljesítjük Szlovákiánk további fejlőd dése érdekében, csehszlovák szocialis­ta hazánk érdekében. uet gondoz. Munkánk nagyon igenyes, 1975-ben kapcsolódtunk be a szociális ta munkabrigádok mozgalmába és két évvel később megkaptuk a bronzjelvé nyékét. 1977 ben az átlagos tejhozam 3982 liter, 1978 ban 4532 liter é; egy évvel később már 4tíö5 liter volt. 1980 ban a jelentős évfordulók tiszteletére szocialista felajánlást tettünk — 5100 literes tejhozam elérésére. Felajánlá­sunkat túlteljesítettük. Az eredmények elérésében az ember és a munka Iránti viszonya a döntő. Jó eredményeink ellenére úgy érezzük, hogy a politikai nevelő munkában még sok a tennivaló. A jövőben ezen a terü­leten is javítani akarjuk tevékenysé­günket. MARGITA BÁLOVÁ ELVTÁRSNŐ, a Valalikii Állami Gazdaság fejőnője A 6. ötéves tervidőszakot, úgy mint egész hazánkban a Kassa (Košice)- vidéki járásban is az alkotó ál dozatkész mun­ka, a CSKP XV. kongresszusán kitűzött határo zatok megváló sítására kifej tett törekvés jellemezte. Mi, mezőgazdasági dolgozók is büszkén értékeltük eredményeinket a járási pártkonferencián. Az 5. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva a bruttó mezőgazdasági termelés 21,1 százalék­kal, ebből a növénytermelés 16,9 száj zalékkal és az állattenyésztési termelés 24,3 százalékkal növekedett. 12,7 száza­lékkal több szemes gabonát termeltünk. Nőtt az állatállomány és az előző öt­éves tervidőszakhoz viszonyítva 31 mil­lió liter tejjel, 18 300 tonna hússal, 10 400 tonna baromfival, 48 millió da­rab tojással és 19 200 tonna zöldséggel többet termeltünk. A járásban dinamikusan fejlődött a mezőgazdasági termelés annak eredmé­nyeképpen, hogy a legfelsőbb pártszer­vek céltudatos politikát folytattak, s rendszeresen gondoskodtak a mezőgaz­daság fejlesztéséről. Meg kell azonban mondanunk, hogy a vitathatatlanul po­zitív eredmények ellenére, nem teljesí­tettük úgy a 6. ötéves tervet, mint ahogy azt az állami terv előirányozta. A bruttó mezőgazdasági termelés ter­vét 92,7 százalékra teljesítettük. A le­maradást elsősorban a szemes- és tö­megtakarmányok termelése tervének nem teljesítése okozta. Az állatállo­mány növekedése miatt tovább mélyült az elleelét a növénytermelés és az ál­lattenyésztési termelés között. A járási pártkonferencián a járási pártbizottság beszámolója és a felszó­lalások, ugyanúgy, mint az évzáró tag­gyűlések is bíráló igényességgel ele­mezték a lemaradás okait, rámutatva az említett aránytalanságok kiküszöböl lésének módjára. A termelés növelésé-* ben a döntő tartalékot elsősorban az élenjáró, az átlagos és a lemaradó vál­lalatok, gazdaságok és kollektívák köz-1 ti különbségek áthidalásában látjuk. Ezt támasztják alá az általában jó ered-- ményeket elérő ágazatok tapasztalatai is. így például a tejtermelés növekedését többek között az állatállomány növelé­se, de elsősorban termelékenységének növelése tette lehetővé. Az ötéves terv első évében az átlagos tejhozam 2668 liter volt, az utolsó két évben pedig már több mint 3000 "liter. Ennek az eredménynek az eléréséhez azonban nem járult hozzá egyforma mértékben az összes mezőgazdasági üzem. A mi állami gazdaságunkban már több éve részletesen elemezzük az ered­ményekét az üzemi pártbizottságon, az alapszervezetek pártbizottságaiban és a termelési értekezleteken. A fogyatékos­ságok kollektív feltárása és a dolgozók kezdeményezésének célszerű irányítása rendkívüli mértékben hozzájárult ah­hoz, hogy a tejtermelés tervét egyen­letesebben teljesítettük. A jó eredmények eléréséhez jelentő­sen hozzájárult a szocialista munkabri­gádok mozgalma. Az állattenyésztésben 9 versenyző kollektívánk van 85 tag­gal. A kollektívák élén a legjobb állat- gondozók és fejőnők állnak, becsüle­tes munkájukat tanúsítja, hogy három kollektíva 34 tagja már megkapta a bronz jelvényeket. A legjobbak közé Anna Dulová brigádja tartozik. Az a kollektíva, amelynek én is tag­ja vagyok 100—100 borjazás utáni tehe^ SZABÓ ISTVÁN ELVTÁRS, a Duslo, Šaľa n. v. dolgozója A Duslo ntm- zieti vállalat atk- tívau biztosítot­ta a Csehszlo­vákia Kommu­nista Pártja XV. (kongresszu­sán kitűzött feladatok telje­sítését azzal, hogv jelentősen hozzá járult (népgazdasá­gunk szükséges kemizálásá- hoz. Jelenleg ez a vállalat állít­ja elő a szlovákiai műtrágya fogyasztás 27, s ebből a nitrogéntartalmú műtrá­gya fogyasztása 64 százalékát. Termelésünk a szovjet földgázra épül, amelyből évente ,mintegy három- neg yedm i 11 iá rd kö bmé te r t h asz ná 1 u mk fel. Az alkalommal élve, a vállalati dolgozók (kollektívája nevében, köszö­netét mondunk szovjet barátainknak a földgáz szállításáért, s egyúttal bizto­sítjuk őket, hogy hosszú távon meg­teremtjük gazdaságos hasznosításának folté teleit. A kongresszus előtti tanácskozások idején sokoldalúan értékeljük poli­tikai és a gazdasági feladatok teljesí­tésének eredményeit. Közben tudatosí­tottuk, hogy a ikövebkező időszakban munkáink mennyire bonyolult és igé­nyes lesz. Az üzemi pártkonferencia les-zögezte, hogy fokozódott pártszer­vezetünk cselekvőképessége, szervezeti és eszmei egysége s elmélyült kapcso­lata a dolgozókkal. Az új tagjelöltek céLtudatos felvételével, főleg a mun­kások köréből, 16,5 százalékra növe­kedett a szervezettség. A kongresszus előtti időszakba szer­vesen beleilleszkedett A CSSZSZK 1981—1985. évi gazdasági és szociális fejlődése fő irányai dokumentumter­vezeténeik nyilvánosságra hozása. Meg­tárgyalása során elemeztük a vállalat konkrét elképzelései!, gyártmányai mi­nőségének javításában, a gazdaságos­ság növelésében, s a vállalat tovább­fejlesztésében, főiéig abban a tekintet­ben, hogy csökkentsük az importot, ke­vésbé energiaigényes gyártmányokat állítsunk elő és fokozzuk eKportképes- ségünket. A csehszlovák kutatás bázisán, rész­ben együttműködve a Szovjetunió ku­tatóintézeteivel, biztosítjuk az agroké- maiai II. üzem, illetve a gumikeverékeik adalékait termelő üzem építését. En­nek a két üzemnek beruházási költsé­ge 1,8 milliárd korona. Igényes gyárt­mányokról van szó, amelyek jelentős hányadban szakképzett munkát teste­sítenek meg. Ezek a gyártmányok hoz­zájárulnak az import csökkentéséhez és szavatolják főleg a Szovjetunióba irányuló export jelentős növekedését. Ennek alapján hitelt is kaptunk a KGST nemzetközi bankjától. Igényes szándékaink megvalósítása azonban megkívánja az építés és nem kevésbé a termelés-előkészítés szakaszában az előfeltételek céltudatos megteremtését. Vállalatunk az építés szakaszában a felettes szervek döntése alapján vál­lalta a generál-kivitelező szerepét. Eb­ből következik a hazai és a külföldi, főleg a lengyel szállítások egyezteté­sének felelősségteljes feladata. A pártszervezetben az a nézetünk, hogv ez a tény semmiképpen sem menti fel a felelősség alól a vezérigaz­gatóságot, a minisztériumot, s végső soron a beruházási folyamatban részt vevő többi állami szervezetet sem. El­várjuk hatásos segítségüket, főleg a szállítási feladatok tárgyszerű és ha­tá i'idöikhöz igazodó teljesítésével, a munkaerőkikel, a fokozott költségeket fedező limitekkel kapcsolatos problé­mák megoldásában. Az említett két üzemben a terme­lés elindításával párhuzamosan intéz­kedéseket kell foganatosítani a kör­nyezet tökéletesebb védelmére. Az eh­hez szükséges feltéteteket teremtjük meg a szennyvíz központi tisztítójának építésével s magukban az üzemekben további kisebb módosításokkal. Nagy figyelemmel és felelősségtu­dattal fogunk hozzá a fő irányok do­kumentum tervezetében kitűzött * fel­adat teljesítéséhez, a műtrágya minő­ségének ér; választékának javításához. Jelenleg ötféle műtrágyát gyártunk, eb­ből három granulált, kettő pedig cseppfolyós. Két műtrágyafajtánkat so­rolták az első minőségi osztályba. A 7. ötéves tervidőszakban bővíteni kíván­juk a cseppfolyós műtrágyák választé­kát egy továbbival, s fokozatosan ja­vítani a granulált műtrágya minősé­gét, hogy azt ömlesztve is szállíthas­sák és raktározhassák. Ehhez az agro­kémiai vállalatokban különleges rak­tárakat kell építeni, s be kell vezetni a megfelelő vasúti vagonok gyártását! Ezáltal létrehoznánk annak feltételeit, hogy .fokozatosan növekedne a gépesí­tett manipuláció hányada, s megtaka­rítanánk a petrolkémiai nyersanyagot, amelyből jelenleg göngyöleget állíta­nak elő. /* ALICA HAVLÍČKOVA ELVTÁRSNŐ, a bratislavai Nemzetközi Nőnap Textilipari Vállalat munkásnője Munkahelye­men naponta hallom munka­társaim vélemé­nyét pártunk politikájáról. Nézeteikből ki­tűnik, hogy többségük élénk figyelemmel kí­séri legmaga­sabb pártszer­veink tanácsko­zásait és hatá­rozatait. A különböző vitákon, elsősor­ban a párttaggyűléseken és a szakszer­vezeti konferenciákon dolgozóink mél­tatják pártunk és Központi Bizottsága nagy erőfeszítését, mellyel népgazda­ságunk hatékonyságát növelni igyek­szik az elért magas életszínvonal meg­őrzése és további növelése érdekében. Üzemünk dolgozói pozitívan értéke­lik A CSSZSZK 1981—1985. évi gazda­sági és szociális fejlesztésének fő irányelveit. E dokumentum szerint a 7. ötéves tervidőszakban vállalatunkra is komoly feladatok várnak. Elsősor­ban növelnünk kell a cérna- és cérna­féle termékek gyártását a bel- és a külkereskedelem számára. Tudatosít­juk, hogy megrendelőinknek, a ruha­ipari termékek gyártóinak elegendő, megfelelő minőségű és választékú cér­nát kell szállítanunk. Igyekszünk mind­egyiküknek eleget tenni, bár ez nem mindig sikerül. Nem az alapanyagok hiányára panaszkodunk, gondjaink többnyire a pótalkatrészekkel vannak. Legnagyobb problémánk azonban, hogy, nem sikerül stabilizálnunk a munka­erőinket, főleg a két műszakban dol-> gozó nőket. Vállalatunk vezetősége, a párt- és a szakszervezet szüntelenül foglalkozik e komoly problémával, szo­ciális programot dolgoz ki a munka­erő hatékonyabb stabilizálására, a munka- és szociális körülmények ja­vítására. Munkaerőgondjaink ellenére a fő ter­melési szakaszon az idei első negyed­évi mennyiségi és minőségi tervmula­tók sikeres teljesítésével számolunk. Amint azt a városkerületi és városi pártkonferenciánk is megállapította, az utóbbi időben tovább javult a párt- szervezetek munkájának minősége. Ez igazolta a mi igyekezetünket is: a párt­munka minőségét és hatékonyságát ál­landóan növelni kell. Ennek érdekében elsősorban a taggyűlések színvonalát kell emelnünk. Ahhoz pedig az szüksé­ges, hogy a gyűléseket gondosabban készítsük elő, alaposabban valasszuk meg a megvitatásra kerülő kérdéseket. Azt is tudatosítjuk, hogy a pártcso­portoknak döntő szerepük van a párt befolyásának megerősítésében a mun­kahelyeken, a kisebb munkaközössé­gekben. Üzemünkben is azoknak a a pártszervezeteknek a munkája a leg eredményesebb, amelyek a kérdések megoldására hatékony formákat keres­tek, következetesen értékelték minden tagjuk részvételét a párt politikájának megvalósításában a párttagkönyvek cseréje során elfogadott határozatok alapján. gisz 1981. III. 25. 6

Next

/
Thumbnails
Contents