Új Szó, 1981. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-25 / 71. szám, szerda
Az SZLKP kongresszusának vitája korszerűsítésére törekszenek, főképpen a Szovjetunióval megkötött ikooperá* ciós egyezményeik és külföldön vásárolt licenoek alapján. Ilyenek a martini Nehézgépipari Művek, a Považská Byslrica-l Csapágygyár, a tlmačei Szlo* vákiai Energiaipari Művek, a Ban sík A Bystrioa-i, a Liptovsiký Hrádok-i és a piešťanyi elektronikaipari és más vállalatok. Támogatni fogjuk a felsőoktatási intézményeknek és a Szlovák Tudományos Akadémia tudományos nnun- ikahelyeinek tevőleges részvételét a gépipar súlyponti, tudományos-kutatási feladatainak megoldásában, különösen a termelés további gépesítésében, automatizálásában és robotizáIásában. Alapvető fordulat 'következik be a vegyipar további fejlődésében. Lejártuk a vegyipari termelés gyors és dinamikus fejlesztéséinek jelentős és szükséges szakaszát, amelyben nagy. petrolkémiai műanyaggyártó, múlana 1- gyártó és műtrágyagyártó kapacitások épültek. A további fejlődést a nehéz- vegyipari anyagok jobb nemesítésére és hasznosítására, s könnyűvegyipari és gyógyszeripari kapacitások építésére orientáljuk, hogy jobban ki tudjuk elégíteni a népgazdaság korszerű ike- mizálásámak szükségleteit, és csökkentsük mindeddig meglevő jelentős függésünket az importtól. Az elmúlt évtizedben több mint 12 milliárd koronát fordítottunk a cellulóz és a papíripar, valamint a faipar lényeges átalakítására, korszerűsítésére és bővítésére, jelentős természeti értékünk, a fa jobb hasznosítására. E beruházások visszatérülése sajnos egyelőre még késlekedik, egyrészt a beruházási határidő csúszása, nem egy, eset bem pedig a termelés nem kielégítő beindítása, a berendezések meghibásodása, és a tervezett mutatok el nem érése miatt. Természetesen ez komoly problémákat okoz a hazai megrendelők szükségleteinek fedezése terén nem is beszélve a devizavesztesé- gekröl. Ezért elvárjuk, hogy az Iparügyi Minisztériumban valamint a konszernekben, a trösztökben és a vállalatoknál dolgozó kommunisták és irányító dolgozók valamint a technológiák szállítói minden szervezési, műszaki és ha kell káderintézkedést megtegyenek avégett, hogy a Vranov ban, Zilinán, Pe- zinokon és másutit létesített új kapacitások minél gyorsabban visszatérít* sék a befektetéseket. Teljes felelősséggel minden feltételt meg kell teremteniük ahhoz, hogy az idén augusztusban üzembe helyezzék az ágazat legnagyobb beruházását, a ružomberokl Cellulóz- és Papírgyári Kombinátot. Elvtársak I Figyelmünk homloktelében kell áll* nia az élelmiszertermelésnek, mert eredményei jelentős mértekben befolyásolják a népgazdaság kiegyensúlyozott fejlesztését. Bár a 6. ötéves tervidőszakban az élelmiszertermelés tovább nőtt, és egészében véve folyamatos volt a lakosság élelmiszerellátása, nem feledkezhetünk meg arról, hogy, ezt csak a takarmánybehozatal növelése árán értük el, ami jelentősein megterhelte fizetési mérlegünkéi. Nein kell külön hangsúlyozni, hogy a fe szült külgazdasági viszonyok — és északi szomszédunk szomorú példája — nem engedi meg, hogy megismétel* jük ezt a fajta megoldást. Mindezt teljes komolysággal tudatosítaniuk kell nemcsak a mezőgazdasági dolgozóiknak, hanem mindazoknak, akik felelő* sí ük a mezőgazdasági be fektetésekért, különösen a vegy-, a gép- és az élei* mi szer ipar dolgozóinak. Mezőgazdaságunk jelenlegi legsúlyosabb problémája a takarmány termesztés és az állattenyésztés közötti kiegyensúlyozatlanság. E probléma megoldásának egyedüli lehetséges útját abban látjuk, hogy a gabonatermesztés növelésén kívül lényegesen növel- jü a tömegtakarmánytermelést a szántóföldeken, a réteken és a legelőkön, hiszen az utóbbiak a mezőgazdaságilag megművelt szlovákiai terület 33 százalékát képezik. Mindannyian tudjuk, hogy még nagy termelési tartalékok vannak a minőségi tömegtakarmányok előállításának növelése terén. Az állattenyésztés szerkezetét ehhez kell idomítanunk. Ez azt jelenti, hogy a hústermelés további növelését a szarvasmarha és a juhtenyésztés fejlesztésével kell elérni, míg a sertés és a baromfi tenyésztés csak szerény keretek között fejlődhet, amennyire azt a gabonatartalékok, illetve takarékosabb és hatékonyabb felhasználásuk lehetővé teszi. Ezzel összefüggésben hangsúlyozni akarom, hogy a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak, valaminta kerületi és a járási mezőgazdasági igazgatóságoknak sokkal nagyobb gondot kell fordítaniuk a juhtenyésztés már jóváhagyott koncepciójának végrehajtására, s e célra olyan területe(Folytatás az 5. oldalon) Ikarítást érjünk el, általában progresszívabbá tegyük a gazdaságosság, tendenciáit, s jobban hasznosítsuk az összes nyers- és alapanyagot. Ez persze a szlovákiai központi szerveknél, valamint a vállalati, gazdasági szférában dolgozó kommunistáktól megköveteli, hogy komolyabb és kezdeményezőbb legyen a hozzáállásuk az ágazati, a szakágazati, és a termelési szerkezet progresszív változásaihoz. Erre szükség van a belső szükségletek jobb kielégítése, a beruházásokhoz szükséges hatékony technika biztosítása, a kooperációs szállítások keretében a termelési szükségletek progresz- szív anyagokkal való kielégítése, a belkereskedelem fogyasztási cikkekkel való ellátása, valamint hazai munkánk hatékonyabb nemzetközi cseréje szempontjából. Fel kell számolni a kényelmességet, a szűk vállalati, helyi és reszortérdekek érvényesítését, ki kell küszöb-öl ni a rutinszerűséget és a vele ö ssze f ü g g ő kon ze r va t i v i zm u st. Tekintettel arra, hogy termelésünk jelentős mértékben nyersanyagimportra szorul, nem hatékony dolog, ha k«- hóipari alapanyagokat, csak alacsony szintig feldolgozott: kőolajipari termékeket, vagy faipari nyersanyagot exportálunk. Azt a célt kell kitűznünk, hogy növeljük az exportképességét azoknak a termékeknek, amelyekben minél nagyobb mértékben megtestesül az emberek minőségi munkája és tudása. Ugyanúgy társadalmi érdek az, hogy nagyobb gondot fordítsunk az import korlátozását célzó termelésre és így csökkentsük függőségünket a nem szocialista piacoktól, s előmozdítsuk azt, hogy az export megelőzze az importot. Külső kapcsolatainkról szólva külön hangsúlyoznunk kell a Szovjetunióval való gazdasági együttműködésünk fontosságát, mert ez rendkívül fontos tényezője Csehszlovákia gazdasági stabilitásának. Ez az együttműködés lehetővé teszi számunkra, hogy kedvezőbb árfeltételek között és hosszú távú egyezmények alapján beszerezzük a létfontosságú nyersanyagokat és az új gépeket, s mi több, ezt az importot feldolgozó iparunk termékeinek tartósan biztosított kivitelével fedezzük. A hosszú távú csehszlovák—szovjet gyártásszakosítási és kooperációs program számos szlovákiai vállalat, különösen a gépipari és a vegyipari vállalatok számára tág teret biztosít a műszakilag igényes termelési program kifejlesztéséhez, a nagyüzemi termelés hatékonyságának érvényesítéséhez, amit a hatalmas szovjet piac biztosít. Hozzá kell tenni, hogy a gazdasági előnyösségen kívül ez az együttműködés kifejezi a szocialista országok testvéri kapcsolatait. Arra kötelez bennünket, hog y e k ötelezet t sége i nk hatá r i d ő n belüli és minőségi teljesítését politikai értelemben a szocialista internacionalizmus konkrét gyakorlati megnyilvánulásának tartsuk. Nagyra értékeljük azoknak a vállalatoknak a kezdeményezését, amelyek dolgozói kötelezettséget vállaltak a Szovjetunióba irányuló szállítások határidő előtti teljesítésére. Ez különösen a közép-szlovákiai kerületben van így, s ezt a szovjet elvtársak is külön kiemelik. Ugyancsak nagyra kell értékelni a Martini, a Detvai, a Komáromi (Komárno) és a Dubnicai Nehézgépgyár, a Podbrezovái Š ver ma Vasmű, a pú- chovi Május 1 Gumigyár, a smolenicei Chemolak és számos más vállalat dolgozóinak munkáját. Példásan teljesítették a Szovjetunióba . irányuló kivitel tervét tavaly és a korábbi időszakban. Felelős feladatok hárulnak a 7. ötéves tervidőszakra a csehszlovák gépiparra, mivel növelnie kell szállításait a hazai piacra, sőt nagy mértékben, több mint kétszeresére a külföldi piacokra. Természetesen ehhez megfelelő mértékben kell hozzájárulniuk a szlovákiai gépipari vállalatoknak, mégpedig nemcsak termelésük terjedelmének nagyarányú, 50 százalékos növelésével, hanem és elsősorban termékeik műszaki színvonalának emelésével és minőségének javításával, az új, progresszív termelési formákra való koncentrálással, a rugalmas áruszállítással, elegendő mennyiségű pótalkatrész és szervizkapacitás biztosításával. Ez ugyanúgy vonatkozik a hazai szállításokra, mint a kivitelre. A szlovákiai gépipari vállalatok igényes feladataira való tekintettel az SZLKP KB Elnöksége és a szlovák kormány következetesen ügyelni fog arra, hogy a szlovákiai szervek felelősen teljesítsék a gépiparral szembeni feladataikat a beruházások területén ugyanúgy, mint a munkaerőképzés és elosztás, valamint a munkaerőstabilizálási feltételek megteremtése terén. így akarunk segíteni főként azoknak a vállalatoknak, amelyek fontos fejlesztési feladatokat hajtanak végre, a termelés szerkezetének javítására és PETER COLOTKA ELVTÁRS, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK kormányának elnöke eddiginél jóval kisebb növekedése mellett kell biztosítani. Ilyen feltételek között a fejlődés további dinamikájának megtartása, a belső és a külső kapcsolatok fő területein a kiegyensúlyozott fejlődés, valamint a lakosság életszínvonalának megtartása és további emelése megkövetelik, hogy a párt vezetésével mindenütt — a kormánytól és a minisztériumoktól kezdve egészen az irányítás legalacsonyabb szintjéig —, nyomatékosabban és egyértelműbben érvényesítsük az intenzív és a hatékony fejlesztés irányvonalát, hogy még határozottabban szálljunk szembe a gazdaságosság bárminemű hiányával, a szerénytelenséggel és a pazarlással. Ezért a Központi Bizottság beszámolója is bíráló igényességgel következetességet, felelősséget és alkotó hozzáállást követel meg tőlünk azoknak a feladatoknak a teljesítésével kapcsolatban, amelyek hazánk 1981—1985. évi gazdasági és szociális fejlesztése fő irányainak tervezetéből adódnak. Ez a dokumentum, amelyet a napilapok közöltek, kongresszusunk alapanyagai, valamint a gazdasági kérdések elemzése a beszámolóban széles áttekintést adnak eddigi fejlődésünkről és jövő (feladatainkról. Felszólalásomban ezért csak néhány kiemelt kérdéssel akarok foglalkozni, amelyekre fel kell hívni a pártnak, a szlovák kormányban dolgozó kommunistáknak és az irányítás alacsonyabb szintjén dolgozóknak a figyelmét. Elvtársak! Miközben a reánk váró feladatokat elemezzük, látjuk, hogy teljesítésük alapvető feltétele a tudományos-műszaki haladás vívmányainak szélesebb körű érvényesítése. A tudomány és a kutatás területén Szlovákiában jelenleg mintegy 50 ezer ember dolgozik, ami nem kevés, sem hazánk egész tudományos kutatási alapjához, sem pedig az iparilag fejlett országok által elért színvonalhoz képest. Munkahelyeink azonban teljesítményüket tekintve nem egyszer elmaradnak a külfölddel szemben. Ezért tevékenységünk fejlesztése során — a Szlovák Tudományos Akadémia intézeteiben, a reszortok kutatóintézeteiben és a felsőoktatási intézmények kutatómunkájában egyaránt — nagyobb gondot kell fordítani a káderek nevelésére, szakmai és szervezési képességeikre, a népgazdaság gyakorlati szükségleteinek megoldása iránti érzékükre, és ennek megfelelően kell megoldani differenciált anyagi ösztönzésüknek és a sikeres munka hatékonyabb ösztönzésének kérdéseit. A műszaki haladás kifejezettebb előmozdítását kell szem előtt tartani az emberek képzésében, mégpedig a szakmunkásképzéstől kezdve egészen a főiskolai oktatásig és a tudományos káderek képzéséig. Az eddigi tapasztalatokból kiindulva, a gyakorlatban szorosabbra és rugal- masabbra kell fűzni a tudományos kutatómunka és a termelés kapcsolatát. Tovább kell javítani az irányítást már a tervben, továbbá a kormány, a Fejlesztési és Műszaki Minisztérium és anás illetékes minisztériumok közvetlen irányító és ellenőrző munkájában azzal a céllal, hogy az erőket fokozott mértékben azokra a feladatokra összpontosítsuk, amelyek megoldását a gyakorlat teszi szükségessé és amelyek megoldása jobb eredmények elérését biztosítja. Jóval nagyobb mértékben kell felhasználni a világ különböző részeiről érkező tudományosműszaki információkat, hogy a kutató és a fejlesztő munkákra fordított eszközök ne annak felfedezését eredményezzék, amit már felfedeztek, s ne kedvtelések folytatására és olyan munkákra koncentrálódjanak, amelyek távlatilag sem teremtik meg a feltételeket az eredmények hatékony felhasználásához. Társadalmunk nagy lehetőségeket biztosított az alkotó munkát végző személyek érvényesüléséhez. Az alap és az alkalmazott kutatás munkahelyein számos technikus, mérnök és tudományos dolgozó fejlődött, s ezért hozzájuk fordulunk, hogy tudásukat és képességeiket a mostani és a távlati szükségletek kielégítésére összpontosítsák. Tekintettel az energia és a nyersanyagtartalékok egyre nehezebb hozzáférhetőségére, valamint az energia és a nyersanyagok árának emelkedésére, a tudományos-műszaki fejlesztésnek hatékonyabban kell szolgálnia népgazdaságunk gyorsabb orientálódását a kisebb energia és nyersanyagigényes- ségű termelési szerkezetre. Az a feladat áll előttünk, hogy a 7. ötéves tervidőszakban évente átlagosan kétszázalékos fűtőanyag és energiamegtakarítást, 4,5—5 százalékos fémmegtaményeif 'Eze^ az eredmények összefüggenek a párt-, az állami és a gazdasági szerveknek, valamint a Nemzeti Front szervezeteinek szívós és kemény küzdelmével. Ezek egyúttal dolgozóink milliói becsületes munkájának, arra irányuló törekvésének eredményei, hogy a bonyolultabb és igényesebb feltételek ellenére teljesítsék a 0. ötéves tervet. A párt és a szocialista állam politikájának vitathatatlan sikere, hogy egészében véve sikerült tiszteletben tartani a 6. ötéves terv alapvető koncepcióját, folytatódott a termelés viszonylag gyors, dinamikus növekedése, lényegesen bővítettük a termelő- és á nem termelő ágazatok anyagi-műszaki alapját, tovább emeltük az emberek életszínvonalát. Szlovákia gazdasági élete gyorsabb fejlődésének köszönhetően megnőtt Szlovákia hozzájárulása Csehszlovákia nemzeti jövedelmének kialakításához és így — összhangban a XV. pártkongresszus előirányzatával — Szlovákia tartalékainak és feltételeinek felhasználásával hozzájárultunk az egész ország fejlesztéséhez. Ezzel kapcsolatban nagyra értékeljük azokat a lehetőségeket, amelyeket az egységes csehszlovák népgazdaság, energiaipari potenciálja, a szlovákiai vállalatok és a fejlett csehországi vállalatok együttműködése biztosít a beruházások, a gyártásszakosítás és kooperáció, a tudományos kutatási alap eredményeinek felhasználása szakaszán. Bár tudatában vagyunk a hatodik ötéves terv feladatai teljesítésében mutatkozó fog yatékossá goiknak — amint ezt a beszámolóiján Lenárt elvtárs is hangsúlyozta —, felelősen kijelenthetjük, hogy a csehszlovák népgazdaság dinamikus fejlődése összehasonlítható a többi testvéri szocialista ország fejlődésével, és stabilitását, az emberek létbiztonságának megszilárdítását tekintve élesen elüt a tőkés világ rengéseitől és válságjelenségeitől. Ez egyértelműen bizonyítja szocialista rendszerünknek és az egész szocialista közösség internacionalista kapcsolatainak előnyeit. Ezért Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusán elmondott üdvözlő beszédéljen teljes joggal megállapíthatta: „ ... sikeres volt. a párt XV. kongresz- szusa óta eltelt Időszak, amelynek mérlegét most vonjuk meg. Alapjában véve sikerült elérni a gazdasági és a szociális fejlesztés terén kitűzött célokat.“ Az elmúlt időszak pozitív értékelése azonban semmiképpen sem eredményezhet önelégültséget, azt, hogy behunyjuk a szemünket a munkánkban fellelhető problémák és fogyatékosságok előtt. Hiszen, az egyes reszortok, konszernek, trösztök, vállalatok és vezető dolgozóik nem egyforma mértékben járultak hozzá ezeknek az eredményeknek az eléréséhez. Nem mindenki tett meg minden tőle telhetőt, a lehetőségeknek és a társadalmi szükségleteknek megfelelően azért, hogy a XV. pártkongresszus irányvonalával összhangban minél jobban csökkentsük a kedvezőtlen, objektív feltételek hatását mégpedig a belső tartalékok mozgósításával, a munka hatékonyságának növelésével és minőségének javításával. Minden párt-, állami és gazdasági szervnél különösen a vezető dolgozóknak el kell gondolkodniuk eddigi és jövő munkájukról. Ez annál sürgetőbben szükségszerű, mert további fejlődésünk feltételei minden bizonnyal még bonyolultabbak és igényesebbek lesznek. Számítanunk kell ugyanis arra, hogy megnövekszenek a hazai fűtőanyag- és nyersanyagtermelés költségei, emelkedni fognak a fűtő- és a nyersanyagok behozatali árai, számítanunk kell arra, hogy a nem szocialista országokija irányuló kivitel során még keményebb lesz a konkurren- cia, a termelés növelését gyakorlatilag a nyersanyagtartalékok növekedése nélkül és a munkaerőállománynak az
