Új Szó, 1981. március (34. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-21 / 68. szám, szombat

AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK BESZÁMOLÓJA A CSKP XV. KONGRESSZUSA ES AZ SZLKP KONGRESSZUSA HATÁROZATAINAK TELJESÍTÉSÉRŐL ÉS SZLOVÁKIÁBAN A PÄRT TOVÁBBI FELADATAIRÓL (Folytatás az 5. oldalról} lasztési és Műszaki Minisztériuma, va­lamint a Szlovák Tervbizottság viselik. A tudományos-műszaikl fejlesztésben elért eredmények realizálásának egyik formája a beruházás. Az irányelvek javaslata hangsúlyozza, hogy az 1981 -1985-ös évekre előirányzott beruhá­zási programmal a népgazdaság fej­lesztésének legsürgősebb problémáit kell megoldani, éspedig maximális ha­tékonysággal. A beruházások volumene az 1982—1985-ös években nem emel­kedhet az idei szint fölé. Ezért a be­ruházásokat oda kell irányítani, ahol gyorsan és hatékonyan lehet érvé­nyesíteni a tudományos és műszaki fejlesztés eredményeit. Következete­sen kell törekedni a termelési ala­kok korszerűsítésére és felújítására. Zlsősorbam ott kell korszerűsíteni, ahol ennek eredményeként a termé­kek nemzetközi élvonalba kerülnek, s o'van technológiai eljárásokat vezet­nek be, amelyek kifejező mértékben növelik a munka termelékenységét, ta­karékosabban hasznosítják a tüzelő­anyagokat, az energiát és a nyers­anyagokat, továbbá azokban az üze­mekben, ahol magas szintű szakosí­tásban és kooperációban folyik a ter­melés, ahol Integrációs szerződéseket teljesítenek, s jelentős eredményeket érnek el a kivitelben. Előnyben kell részesíteni azokat a beruházásokat, amelyek az állami cél­programok megvalósítására, a talaj termékenységének a fokozására, a bél­és a külkereskedelem szükségleteinek fedezésére, valamint a környezet vé­delmére és fejlesztésére irányulnak. A munkákat és a szállításokat nem az építkezések megkezdésére, hanem az épülő létesítmények gyors befejezésére kell összpontosítani. Ma társadalmi szempontból nem fo­gadható el semmiféle olyan koncepció, amely a termelési alapok minél na­gyobb kiszélesítésére irányul, hanem csak az olyan, amely a meglevő ál­lóalapok jobb kihasználását szolgálja, s azok korszerűsítésével és felújítá­sával magas műszaki és gazdasági színvonalú termelés érhető el. Párt- és állami funkcióját — a párt és a tár­sadalom érdekeivel összhangban — nem az a vezető dolgozó teljesíti, aki a minél szélesebb beruházási keret ki- követelésére fordítja az energiáját, ha­nem az, aki céltudatosan és felelősen gondoskodik az alapok jobb kihasz­nálásáról, szilárdítja a tervezési és a munkafegyelmet, s szem előtt tartja a társadalmi érdekek elsődlegességét. Ebben az irányban elvárjuk a területi pártszervek és a párt alapszervezetei­nek teljes támogatását. A kormány, a nemzeti bizottságok, valamint a többi állami és gazdasági szerv részéről sokkal szigorúbban kell elbírálni az egyes beruházási akciókra vonatkozó döntéseket, s a beruházó­kat, a műszaki tervezőiket és a szállí­tókat arra keli kötelezni, hogy az in­tenzív fejlesztésre való áttérés a terv­dokumentációikban és a beruházások kivitelezésénél egyaránt megnyilvánul­jon. Szlovákia kerületeinek és járásainak arányos fejlesztése a szocialista építés éveiben a ter­melőerőik elhelyezése szakaszán nagy munkát végeztünk. A 7. ötéves terv­időszakban további haladást érünk el Szlovákia kerületeinek és Járásainak arányos gazdasági és szociális fej­lesztésében. Bratislava, a Szlovák Szocialista Köz­társaság fővárosa további fejlesztésében alapvető feladat lesz ipari Jellegének -negszilárdítása, elsősorban a gépipar ajlesztésével, valamint a munkásosztály részarányának növelése. Ezt alátámaszt­ok a tavalyi népszámlálás eredményei is, amelyek szerint az utóbbi évtizedben Bratislavában volt az összes kerület kö­zül a legnagyobb a lakosság növekedé­se. Egyúttal növelni kell a legmagasabb műszaki és gazdasági mutatókkal ren­delkező termékek részarányát. Határo­zottabban kell kiküszöbölni a fogyaté- ^osságokat a lakótelepek műszaki és járulékos ellátottságában, Javítani kell az úthálózatot és a városi tömegközle­kedést, Jól elő kell készíteni a gyorspá­lya építését. Folytatjuk az üzlethálózat bővítését, az egészségügyi létesítmények építését, határozottabban fejlesztjük a városközpontot, elsősorban az egész épületkomplexumok építését, és megva­lósítjuk a tervezett környezetvédelmi intézkedéseket. Egyúttal teljesíteni kell az olyan létesítmények építésének ter­vét, amelyek egész Szlovákia számára végeznek majd specializált tevékenysé­geket. Be kell fejezni a város szociá- lis-gazdasági fejlesztése tervének ki­dolgozását. A nyugat-szlovákiai kerületben a nép­gazdaság azon ágazatait fejlesztjük és építjük, amelyek a műszaki haladás hordozói és jelentősebb mértékben hoz­zájárulnak a jobb gazdasági eredmé­nyek eléréséhez. Ez elsősorban a mik­roelektronika, a gyógyszergyártás, a mezőgazdasági vegyszerek gyártása, a gépipar, stb. lesz. Azzal összhangban, amit már a beszámoló egy másik ré­szében elmondtunk, figyelmet kell szen­telni a dunai vízi erőmű, a Jaslovské Bohunice-I és mochovcei atomerőmű építésének. A nyugat-szlovákiai kerület továbbra is kiemelt mezőgazdasági terü­letünk marad. Ebből a szempontból igé­nyes feladatok állnak a kerület előtt a föld termőképességének javításában, az öntözőberendezések építésében, elsősor­ban a Duna menti területen és Záhorie- ban, a gabonatermesztés, főleg a kuko­rica, továbbá a cukorrépa, a hüvelye* sek, az olajos növények és a zöldség termelésének növelésében. Az állatte­nyésztésben tovább kel! növelni a ter­melékenységet, a racionális takarmány- fogyasztással és a szarvasmarhatenyész­tés Intenzitásának növelésével párhuza­mosan. A közép-szlovákiai kerületben a fi­gyelmet a ružomberoki Cellulóz- és Pa­píripari Kombinát építésének befeje­zésére ős üzembe helyezésére kell össz­pontosítani. Nagy figyelmet kell szentel-4 ni' a számítótechnika, az elektronikus telefonközpontok, az Ipari elektronika, a színes televíziós készülékek gyártása, továbbá a gépipari és fafeldolgozóipari termelés fejlesztésének, a feladatok mi­nőségi teljesítésének. A kerületnek szlo­vákiai viszonylatban jelentős része van ezekben a termelési ágazatokban. A me­zőgazdaságban növelni kell a burgonya­termesztést, fejleszteni a szarvasmarha és juhtenyésztést, az állandó füves terü­letek jobb kihasználása alapján. Több területen, elsősorban Ziar nad Hronom- ban, de a prievidzai járásban is figyel­met kell szentelni a levegőszennyeződés megszüntetésének és általában a kör- nyezetjavításnak. A kelet-szlovákiai kerületben jobb fel­tételeket kell teremteni a munkaerő- gyarapodás kihasználásához, elsősor­ban a meglevő kapacitások jobb kihasz­nálásával, valamint a megfelelő munka- lehetőségek bővítésével. Még határo­zottabban kell fejleszteni a robotok gyártását, a gépipart, a vegyipart, első­sorban pedig javítani kell a műszálak minőségét. Nagyobb figyelmet kell for­dítani a kohóipari termékek minősége javítására és a Kelet-szlovákiai Vasmű termelése hatékonyságának növelésére. A kelet-szlovákiai síkságon a talaj tér- ’ mőképességének növelése végett folytat­ni kell a megkezdett vízgazdasági és ta- lajavításl munkálatokat. Ezzel kapcso­latban határozottabban kell fejleszteni a növénytermesztést és az állattenyészté­si termelést. A figyelmet a gabona, el­sősorban a kukorica termelésére, a to­vábbá a burgonya, a hüvelyesek és a tö­megtakarmányok termesztésére kell Irányítani. Az állattenyésztésben álta­lában növelni kell a termelékenységet, lényegesen gyarapítani kell a gazdasági állatállományt, főleg a szarvasmarhaál­lományt. Dél-Szlovákia egyes járásaiban javíta­ni kell az ipar struktúráját, ami lehe­tővé teszi a települések stabilitásának megszilárdítását. Népgazdaságunk nyersanyaggal, vala­mint a személyes, társadalmi és terme­lési fogyasztás kielégítéséhez szüksé­ges termékekkel való folyamatos ellá­tása nagymértékben külkereskedelmi árucserénk nagyságától és hatékonysá­gától függ. Ebben az ötéves tervidőszakban a szlovákiai vállalatok és szervezetek feladatul kapják, hogy növeljék részará­nyukat az ország kivitelében. Ezt a fel­adatot következetesen teljesítenünk kell. Ezért kezdeményezŐen keresnünk kell az olyan termékeket ős olyan mun­kákat, amelyek külföldön hatékonyan realizálhatók. Nincs szó bármilyen ki­vitelről. Termelést gazdasági egysége­ink és vállalataink exportképessége nö­velése érdekében rövid Idő alatt javíta- nunk kell termékeink minőségét és gyorsabban kell megközelítenünk a nemzetközi mutatókat. Meg kell gyorsí­tanunk a termékszerkezet felújítását, lépést kell tartanunk a nemzetközi fej­lődéssel. Az export struktúrájában nö­velnünk kell a kevésbé nyersanyag- és alapanyagigényes termékek és az olyan termékek részarányát, amelyekben a szakképzett munka, a tudomány és a művészet nagymértékben tárgyiasul. Exportunk teljesítőképessége közvetle­nül összekapcsolódik népgazdaságunk nyersanyagellátásával. Nfcgy előny, hogy • nyersanyagok döntő részét a Szovjet­unióból hozzuk be, olyan árakért, ame­lyek a múltban és ebben az ötéves terv­időszakban is lényegesen alacsonyab­bak, mint a nem szocialista országok­ban érvényes árak. Eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy csupán a hagyományos kivitellel és behozatallal nem tudjuk szavatolni külgazdasági kapcsolataink távlati ha­tékonyságát. Ezt csakis a kooperáció és integráció gyorsabb fejlesztésével érhet­jük el. Az objektív feltételekből kiin­dulva határozottabban kell figyelmün­ket a KGST-országokkal, elsősorban a Szovjetunióval való kooperációra és specíalizációra fordítanunk és már eb­ben az ötéves tervidőszakban lényege­sen növelnünk kell ennek részarányát. E feladat teljesítéséhez jó feltétele­ket teremt a Szovjetunióval folytatott kooperáció és specializáció távlati programja, valamint az a feladat, ame­lyet az irányelvekben is kiemelnek — termelési gazdasági egységeinknek és vállalatainknak közvetlen kapcsolato­kat kell kötni partnereikkel a KGST-or-.. szágokban, elsősorban a Szovjetunió­ban. A kormányban, a minisztériumokban de főleg a szlovákiai vezérigazgatósá­gokon dolgozó kommunistáktól megkö­veteljük, hogy még mélyebben elemez-* zék az objektív szükségleteket és lehe­tőségeket, tegyenek kezdeményező ja­vaslatokat a kétoldalúan előnyös koope­rációkra és integrációkra a termelés előtti szakaszokban, valamint magában a termelésben is. Az, hogy teljesítjük-e a kitűzött fela­datokat és alapvető fordulatot érünk el a minőségben és hatékonyságban, a kooperációban és az integrációban, el-* sősorban a szubjektum aktivitásától, az irányító munka minőségétől függ. A kitűzött új feladatok és megvalósí­tásuk nagyon igényes feltételei egyér­telműen azt mutatják, amint azt Husák elvtárs a kladnói járási konferencián hangsúlyozta, hogy a régi módon már nem lehet irányítani, sem tervezni. Ezért Szlovákiában is már ennek az ötéves tervnek is az irányítás haté­konyságában végrehajtott minőségi for­dulat ötéves tervévé kell válnia. Határozottan érvényesíteni kell a kiváló minőség és a nagyfokú hatékonyság követelményét Sokkal jobban kell kihasználnunk azokat a lehetőségeket, amelyeket a társadalmi tulajdon és a termelőknek az a közös érdekeltsége teremt meg, hogy a lehető legjobb népgazdasági végeredményeket érjék el. A vállala­tok és a termelési gazdasági egységek közti kapcsolatok Javításával hozzá kell járulnunk a termelési alapok hatékony­ságának növeléséhez, a szakképzettség és a dolgozók alkotó aktivitása jobb ki­használásához. Az átgondolt, alkotó irányító munká­val el kell érnünk, hogy a vezető dolgo­zók és funkcionáriusok a források és lehetőségek extenzív kihasználásától térjenek át az intenzív kihasználásra, határozottan érvényesítsék mindenne­mű munka kiváló minőségének és nagy­fokú hatékonyságának követelményét. Ebben a szellemben kell dolgoznunk, mivel könyörtelenül hatni fognak a komplex intézkedésekben rögzített új szabályok és eljárások. Ezeket el kell sajátítanunk, s alkotóan, igényesen ér­vényesítenünk. A tervezés javítása érdekében Szlo­vákiában is jobban ki kell használnunk a célprogramokat, gyorsabban kell ér­vényesítenünk az irányítás, elmélet, a matematika, a kibernetika, a szocioló­gia, a pszichológia és más tudomány­ágak legújabb eredményeit. Hatéko­nyabban kell merítenünk, és akarunk is meríteni, azokból az eredményekből, amelyeket ezeken a területeken a leg­jobb szovjet tudományos munkahelyek értek el Moszkvában, Kijevben és más tudományos központokban. A tudomá­nyos megközelítések alapján kell érté-' kelnünk a végeredmények, a társadal­mi fejlődéshez való hozzájárulás fi­gyelembevételével a tervezők és a meg­valósítók munkáját. Előrehaladásunk üteme nagymérték­ben attól függ, hogyan tudjuk érvénye­síteni a szocialista érdemek elvét és az önelszámolási rendszert. Előnyösebben kell jutalmaznunk a kiváló eredménye­ket, a minőséget, a hatékonyságot, a nemzeti jövedelem kialakításához való hozzájárulást. Következetesebben kell megbüntetni azokat, akik rossz minősé­gű munkát végeznek, átlagon aluli ered­ményeket érnek el. Ellenezzük a mun­ka nélkül, spekulációkkal elért bevéte­leket, de egyértelműen támogatjuk, hogy a Jobb munkáért nagyobb jutalom járjon. Ezért az Irányítás minden színijén az összes Irányító dolgozónak, a miniszter­től egészen a mesterig igényesebben kell értékelnie a munkakollektívák eredményeit, egybe kell ezeket vetni a tervvel, az objektív szükségletekkel és lehetőségekkel, de azzal is, mit érnek el a legjobb -termelők otthon és kül­földön. A testvérországok tapasztalatai, de sa­ját tapasztalataink is egyértelműen bl* zonyítják, hogy az irányítás javítása el­választhatatlanul összekapcsolódik a dolgozók részvételének növelésével, al­kotó kezdeményezésük fokozásával. El­sősorban olyan formákról és módsze­rekről van szó, amelyek a minőség ja­vítására és a végeredmények hatékony­ságának növelésére irányulnak. Nagy lehetőségeket teremt az előze­tes tervezés, a hatékony termelési érte- kezletek, az újítók és feltalálók helye­sen irányított és jobban kihasznált te­vékenysége, a komplex racionalizációs brigádok és a szocialista munkabrigá­dok kezdeményezése. Nagyon kedvező­ek a közös szocialista felajánlásokkal kapcsolatos tapasztalatok, amelyek a beruházások gyors és jó minőségű befe­jezésére vonatkoznak. Ezek között való­ban követésre méltó és példamutató az a munkakollektíva, amely 115 nap alatt rekonstruálta és korszerűsítette a Kelet­szlovákiai Vasmű II. nagyolvasztóját. Az utóbbi időben közös szocialista felaján­lásokat tesznek a végtermékek kiváló minőségének és hatékonyságának elé­résére. Ezeket az űi, nagyon pozitív ta­pasztalatokat bátrabban és sokkal szé- lesebb körben kell érvényesíteni. Elvtársak, a következő Időszak, amikor a gazda­sági és szociális fejlesztés fő Irányelve­it a 7. ötéves tervben fogjuk konkreti- zálni, próbára teszi irányító kádereink politikai és szakmai felkészültségét. Megköveteljük, hogy a stratégiai irány* vonal teljesítésének élére álljanak és példát mutassanak az irányítás prog­resszív formáinak és módszereinek aí-* kalmazásában. Mozgósítaniuk kell a dolgozókat saját példamutatásukkal, de ugyanakkor tanulni is kell tőlük. Ez a vezető dolgozók munkájának jelentős forradalmi Jellemvonása. Az irányító munkában fokozott figyelmet kell szen­telni az elemzéseknek, a prognózisok-* nak és a tervek minőségének. Egyúttal­növelni kell a szervező munka haté­konyságát, tökéletesíteni kell az érdek- keltséget és az ösztönzést. Ha meg tud­juk helyesen magyarázni a dolgozók­nak a munkájuk minősége és hatékony­sága, a gazdasági eredmények, az élet­színvonal emelkedése, a munkakollek­tívák és a területi egységek szociális fejlődése közti közvetlen összefüggést, meg tudjuk őket nyerni azoknak a fela­datoknak a teljesítésére, amelyeket gaz­dasági és szociális téren a XVI. kong­resszus tűz majd ki. H. A szocialista életmód formálása Elvtársakl A szocialista társadalom építésének egyik fő célja az ember személyiségé­nek, alkotó gondolkodásának és tettet­nek sokoldalú fejlesztése. Ez elvá­laszthatatlanul Összefügg a szocialista életmód formálásával, s forrása tár­sadalmunk további haladásának. Az ember és a szocialista társadalom fej­lődésének objektív dialektikáját nem­csak ideológiai területen, hanem a gazdasági és szociális fejlődés Irányí­tásában is respektálnunk kell. A szocialista életmód fő elemei egy­re mélyebb gyökereket eresztenek Szlovákiában Is a dolgozók és a fiata­lok tudatában és cselekedeteiben. A fellett szocializmus építése azonban megköveteli, hogy az új életmód to­vább tökéletesedjen és terjedjen. A termelőerők Intenzív fejlődése, a szo­cialista termelési viszonyok elmélyülé­se, a lakosság műveltségi és kulturális színvonalának növekedése változáso­kat idéz elő és igényel az egész élet­módban: a munka tartalmában és jel­legében, az érdeklődést körökben, a szükségletekben és értékekben, a fo­gyasztás mennyiségében és minőségé­ben, a társadalmi kapcsolatok formái­ban és Jelentőségében és a szabad idő kihasználásának módjában. Ezeket a változásokat szüntelenül tanulmányoz­ni és értékelni, valamint céltudatosan irányítani kell. (A beszámoló befejező részét la­punk hétfői számában közöljük.) ÚJ szó Í98L III. 21.

Next

/
Thumbnails
Contents