Új Szó, 1981. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-21 / 68. szám, szombat
Sail 1981, III. 21. 5 AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK BESZÁMOLÓJA A CSKP XV. KONGRESSZUSA ÉS AZ SZLKP KONGRESSZUSA HATÁROZATAINAK TELJESÍTÉSÉRŐL ÉS SZLOVÁKIÁBAN A PÄRT TOVÁBBI FELADATAIRÓL (Folytatás a 4. oldalról) lékos növelése megköveteli, hogy a növénytermesztést kétszer ilyen gyors ütemben fejlesszük. Nyugtalanít bennünket, hogy a termőföld, főleg a szántóterület aránytalanul nagyarányú fogyásának lehetünk tanúi. Az utóbbi tíz évben több mint 150 ezer hektár termőtalajt használtunk fel más célra, s ugyanakkor az egy lakosra jutó szántóterület 0,37 hektárról 0,30 hektárra csökkent. Ebben az időszakban Szlovákia lakosainak száma 10,5 százalékkal növekedett, de a mezőgazdasági földterület 9 százalékkal csökkent. Ezek az adatok figyelmeztetnek bennünket, hogy felelőtlenül gazdálkodunk a termőfölddel, legnagyobb természeti kincsünkkel, amely pótolhatatlan erőforrása élelmiszertermelésünknek is. Figyelmeztetnek bennünket, hogy a termőföldhöz való viszonyunkat a jövő nemzedékhez fűződő felelősségünk teljes tudatában alapjaiban változtassuk meg. El kell érnünk, hogy a termőföld védelméről szóló törvényt következetesen érvényesítsük, s e törvény megszegése esetében éljünk a megfelelő szankciók nyújtotta lehetőségekkel. A mezőgazdasági vállalatoknak és a nemzeti bizottságoknak olyan intézkedéseket kell foganatosítaniuk, hogy egyetlen árnyi fölterület se maradjon parlagon. A nagyüzemi mezőgazdaság céljainak nem megfelelő földterületeket mielőbb a Kertbarátok Szövetsége szervezeteinek rendelkezésére kell bocsátani, vagy a kistermelők, illetve a Nemzeti Front többi szervezete számára kell adni. Az ilyen földterületek intenzív kihasználásában a zöldség- és gyümölcstermelés jelentős erőforrását kel) látnunk, továbbá azt, hogy növelhetjük az állattenyésztési termékekből a lakossági önellátást, gazdagíthatjuk a piaci ellátást, a szerződéses hizlalás kihasználásával is. Rendszeres figyelmet kell fordítanunk a talajtermő' képesség növelésére, mégpedig a trágyázással és az agrokémiai szerek kihasználásával, továbbá a meliorációs műveletek elvégzésével, főleg az öntözőberendezések építésével, valamint a meglevő öntözőrendszerek intenzívebb kihasználásával. A gabonatermesztésben elért jó eredmények arra ösztönöznek bennünket, hogy erőteljesebben járjunk el a tudományosan indokolt termelési rendszerek gyakorlati alkalmazásában a többi növény esetében is, hogy nagyobb mértékben használjuk ki a progresszív vetőmagokat és ültetőunyagokat, a lehető legkisebbre csökkentsük a betakarítási veszteségeket, javítsuk a mezőgazdasági termények, főleg a takarmányfélék tárolási és tartósítási módjait. Az állattenyésztésben a szarvasmarha-tenyésztés kiemelt fejlesztéséről van szó; a tervidőkszak folyamán a szarvasmarha-állományt 60—70 ezer da- rabbbal kell növelni, ebből a tehénállományt több mint 20 ezerrel, a Juhállománynak pedig 110 ezer darabbal történő növelésével számolunk. A sertés- és baromfitenyésztést az abrak* takarmány-készleteinknek megfelelően kell szabályoznunk. A sertéstenyésztésben legkevesebb 15 dekagrammal kell csökkenteni a fajlagos abrakta- karmány-szükségletet. A szarvasmarha- tenyésztés kiemelt arányú fejlesztése hozzájárul a szemesekből való önellátás eléréséhez, a lakosság ésszerűbb táplálkozásához, a feldolgozóipar számára újabb nyersanyag-erőforrásokat biztosít — éppen ezért a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését gazdasági szabályozókkal is ösztönözzük. A mezőgazdasági termelés növelésének egyik tartaléka, hogy számos mezőgazdasági vállalat esetében fel kell számolnunk a termelés egyes szakaszain megmutatkozó lemaradásokat. E téren új utakra és lehetőségekre mutat rá a nyugat-szlovákiai kerület. Ebben a kerületben az elmúlt évtől kezdve nagyarányú szociális versenymozgalom bontakozott ki, mégpedig a kooperációs körzetek közös szocialista vállalásai alapján. E mozgalom jelentősége abban rejlik, hogy a mezőgazdasági vállalatok komplex módon kezelik a problémák megoldását és kollektív felelősséggel valósítják meg a feladatokat, elősegítve ezzel az egyes lemaradó vállalatok felzárkózását a A beruházási feladatokkal összhangban évente mintegy 2,5 százalékkal kell növelni Szlovákiában az építőipari munkáik volumenét. Emellett az építőiparnak gondoskodnia kell a ‘kapacitások jelentős mértékű átcsoportosításáról az összpontosított építkezések területére Prágában, Bratislajól gazdálkodók színvonalára. Nagyra értékeljük, hogy a közös szocialista vállalások teljesítéséből további érdekelt szervezetek is aktívan kiveszik részüket, így pl. a tudományos-kísérleti intézetek és az illetékes főiskolák. Az eddigi eredmények bizonyítják, hogy a kezdeményezés perspektív formájáról van szó, ezért a jövőben is támogatjuk. A felsorolt tartalékok mozgósításával kapcsolatban az állami és gazdasági szerveknek, a tudományos és kutatási szervezeteknek, valamint a mezőgazdasági szolgáltató vállalatoknak kiemelt figyelmet kell szentelniük a kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasági termelése fejlesztésének. A mezőgazdaság igényes termelési feladatai teljesítéséért folytatni kell az ágazat progresszív technikával, mindenekelőtt traktorokkal, vetőgépekkel, az alapvető agrotechnikai műveletek elvégzéséhez szükséges gépekkel való ellátottságának fokozását, továbbá növelni kell a gabonakombájnok, a mezôgaždasági tehergépkocsik, valamint a zöldség- és gyümölcstermesztés és egyéb termények termesztésére szolgáló gépek szállítását. Különösen sürgető feladat a nehezen hozzáférhető helyeken termő takarmányok betakarítására szolgáló gépek gyártásának növelése — a hegyi és hegyaljai körzetek számára —, továbbá az istállók gépesítéséhez szolgáló gépek gyártása és a mezőgazdasági gépekhez szükséges pötalkatrészek gyártásának fokozása. A mezőgazdasági vállalatokban lényegesen növelni kell valamennyi eszköz kihasználási fokát. Elengedhetetlenül szükség Van a gépek és berendezések fokozottabb gondozására, karbantartásuk és javításuk rendszeressé tételére, a szerves ihötrágyák és az agrokémiai szerek ésszerűbb kihasználására, a beruházások olcsóbbá tételére. A vegetációs nyugalmi időszakban is hatékonyabban kell kihasználni a munkaerőt. A mezőgazdasági termelés fejlesztésével összhangban az élelmiszeripar feladata lesz, hogy az integráció elvének alapján az elsődleges mezőgazda- sági termeléssel közösen növelje a felelősséget a nyersanyagok jobb minősége, azok jobb kihasználása érdekében, miközben ügyelnie kell a végtermékek —• főleg a hús- és tejtermékek — minőségének javítására és higiéniájára is. Nagy figyelmet kell szentelni a gyártmányfejlesztésnek és a választék bővítésének, valamint a félkész- és készételek gyártása növelésének is. Az élelmiszeripar és a kereskedelmi szervezetek céltudatosabb együttműködésével, az egészségügyi propaganda és a népművelés hatékony segítségével meg kell gyorsítani az ésszerű táplálkozási szokások elsajátításának és népszerűsítésének folyamatát. A gazdasági szervezetekben, az iskolákban és a családokban egyaránt az élelmiszerekkel való gazdaságosabb bánásmódra kell ösztönözni. Az erdőgazdálkodás fő feladata, hogy elegendő faanyagot biztosítson, az erdők termőképességének jelenlegi szintje figyelembevételével. Ehhez elsősorban a gépesítés terén kell megteremteni a feltételeket, s hozzáférhetővé kell tenni az elöregedett erdőket. Növekednek az igények az erdők ökológiai funkciójával, valamint a lakosság egészségügyi-üdülési igényeinek kielégítésével kapcsolatban is. Ezért kiemelkedő feladat a biológiai alapanyag minőségének javítása, az erdősítés. gyorsítása és hatékonyságának növelése, valamint a faültetvények gondozása. A vízgazdálkodás szakaszán a legközelebbi ötéves tervidőszakokban nagyon feszült lesz a vízmérleg, főleg a növekvő fogyasztás következtében a háztartásokban, a mezőgazdasági öntözéshez, az energetikában és az iparban. A víz, mint az élet nélkülözhetetlen feltéttele, a népgazdaság fejlődésének egyik határt szabó tényezője, s a jövőben is az lesz. Ezért tokozni kell az igyekezetei nemcsak az új víz- források építésében, hanem a meglevők hatékonyabb kihasználásában is. Fordulatot kell elérni a vízgazdálkodási beruházások teljesítésében, főleg a víztisztító berendezéseik építésében. vában és az észak-csehországi 'kerületben, s javítania kell külkereskedelmi helyzetét is, és pedig vagy bizonyos kapacitások kivitelével, vagy pedig az ilyen kapacitások behozatalának helyettesítésével. Igényes szerkezeti változásokat kell megvalósítani az építőipari munkák szakaszán, elsősorban a nagy energetikai és vígazdálkodási építkezések javára a nyugat-szlovákiai kerületben. Az irányelvek javaslata azzal is számol, hogy megerősödnek a lakások és házak javítását végző építőipari kapacitások, ami fokozott igényeket támaszt a helyi gazdálkodási vállalatokkal szemben. Pártunk elvárja, hogy az építőipar felelős vezetői határozottabban hozzálátnak a kapacitások összpontosításához a befejező munkáik szakaszán, lerövidítik az építési határidőiket, kifejezően Javítják a minőséget és a hatékonyságot, s lényeges mértékben növelik a munka termelékenységét. Ehhez tökéletesíteni kell a munkaszervezést, szilárdítani kell a fegyelmet, jobban ki kell használni a munkaidőt, s jobban kell gazdálkodni a munkaerővel. Az építőanyagok gyártása szakaszán a termelési kapacitások és a haSáf nyersanyagok jobb kihasználására, a könnyített szerkezeti elemek, a nagyobb használati értékű anyagok és termékek, főleg a hőszigetelő anyagok gyártására, s az építési munkák további iparosítására kell összpontosítani a figyelmet. A közlekedés döntő feladata a szállítási szükségletek idejében való és hatékony kielégítése. A csehszlovák gazdaság szempontjából létfontosságú kérdés a Szovjetunióval kapcsolatos közlekedési vonalnak megfelelő kapacitása és megbízhatósága. Ennek érdekében ki kell szélesíteni a közlekedés minden területének anyagi-imű- szaiki alapját, főleg a vasúti köz lek eElvtársak, Szlovákiában is javítani akarjuk a termékek minőségét és a termelés, lie- tékonyságát, több terméket akarunk gyártani nemzetközi csúcsszínvonalon, jobban akarjuk értékesíteni a nyersanyagokat és az energiát, s gyorsabban növelni a munka termelékenységét. E követelmény sürgősségét az a tény is kiemeli, bogy a szlovákiai ipari termékeknek alig 9 százalékát sorolták az I. minőségi osztályba. Számos termékünk kilogrammára kétszer, sőt többször is alacsonyabb, mint amennyit a külföldi fejlett termelők érnek el. Egyetlen lehetséges megoldás a tudomány fejlesztése és kihasználása, annak szerves és hatékony bekapcsolása a fejlett szocialista társadalom építésének egész arcvonalába. Ez azt jelenti, hogy egyre jobb feltételeket kell teremteni a tudományos-műszaki alap munkájához és fejlesztésé hez, igény e se b b íe lada toka t kell eléje állítani, s fokozni kell közös felelősségét megoldásuk végső népgazdasági £s . politikai hatékonyságában. Emellett arra van szükség, hogy maguk a tudományos dolgozók is sokkal erélyesebben tegyenek javaslatokat az olyan feladatok és problémák megoldására, amelyek jelentős mértékben elősegíthetik fejlődésünk meggyorsítását. A kulcsfontosságú problémák megoldásában és a stratégiai jelentőségű döntések előkészítésében pótolhatatlan szerepe van az alapkutatásnak. Ezt a káder és az anyagi ellátás szempontjából továbbra is erősíteni kell. Az alapkutatást a legfontosabb célprogramokra kell hatékonyan irányítani, ilyenek például a robottechnika vezérlőrendszerei, a progresszív alapanyagok, a mikroelektronikai technológiai eljárások, a facellulóz nyersanyagok komplex kihasználása, a kelet-szlovákiai síkság kihasználásának ökológiai optimalizálása, a civilzációs betegségek diagmosztiik<ai és kezelési eszközeinek továbbfejlesztése. A figyelmet a genetika, a mikrobiológia, a fizikai, a műszaki és más tudományos szakágazatok polenciális lehetőségeinek hatékonyabb kihasználására kell összpontosítani, amelyek valóban forradalmi változásokhoz vezetnek a felhasználás egyes területein. Már a feladatok megfogalmazásánál szoros összefüggést kell teremteni az alap- és az alkalmazott kutatás között, s gondoskodni kell az eredmények minél gyorsabb érvényesítéséről a társadalmi gyakorlatban. A kutatás és a gyakorlat kulcsfontosságú feladata, hogy hatékony kölcsönös kapcsolatok alakuljanak ki, s kifejezően lerövidüljön a felfedezés és a széles körű felhasználás közötti idő. Ezen a területen több jó példánk is van, amilyenek például a VUMA Nové Mesto nad Váhom és a VUKOV Prešov tudományos-termelési egyesülések, a Dubnica nad Váhom-i Eleiktrotechdés döntő fontosságú szakaszain, s folytatni kell annak automatizálását és gépesítését. A legfontosabb akcióik közé tartozik az épülő déli vasúti fővonal, a határállomások tervezett építése, főleg az új vasúti átkelőhely építése Csehszlovákia és a Szovjetunió között, a VeTké Kapušany és az Uzs- gorod közötti szakaszon, az épülő rendező pályaudvarok és gócpontok Bratislavában, Košicén, Zilinán és Zvo- lenban, valamint a dunai autópálya- és vasúti híd befejezése. A vízi szállítás szakaszán növelni kell a szállított áru mennyiségét, s teljes mértékben ki kell használni az úszóműveket és a rakodási technikát. A közúti szállításban a tehergépkocsik és az üzemanyagok jobb kihasználása érdekében előtérbe kell helyezni a szállítmányozást az üzemi szállítással szemben. A közlekedés vezető dolgozóitól el- vérjuk, hogy határozottabban gondoskodjanak a vasúti szállítások megbízhatóságáról, főleg a vonalak, különösen az északi vasútvonal, a kocsipark és a többi berendezés karbantartásával. A személyszállítás szakaszán na- gyobb gondot kell fordítani az utazás kulturált feltételeire. A hírközlés területén ki kell bővíteni és Javítani (kell a szolgáltatásokat, folytatni kell a telefonka peso lAsoM automatizálását, javítani kell a televíziós adások vételének területi Jeltét»* lett, s a r-ádióprogramok hangerősségét. Be kell fejezni a bratislavai tranzitközpont építését, a Dubník televí* ziós adás felújítását, s üzembe kell helyezni a Rimavská Sobota-i rádió- központot. nlkai Kutatóintézet, valamint a lassan kialakuló tudományos-termelési egye* sülés a Szlovák Tudományos Akadémia Műszaki Kibernetika) Intézete mellett. A pozitív tapasztalatokat gyorsabban kell terjeszteni. Fejleszteni kell a tu* dományos kutatási, a tervezési és konstrukciós, valamint a termelő kapacitások (kombinációinak rugalmas formáit. Ilyen lehetőségeket a főiskolák alkotó potenciáljának jobb kihasználása érdekében is keresni kell. Helyes, hogy a tudomány és a kutatás területén az erőiket a legfontosabb feladatokra és problémákra akarjuk összpontosítani. T udo mányos-kiu ta- tási potenciálunk azonban, tekintettel a feladatok széles skálájára és a gyártmányfejlesztés gyorsított ütemének szükségességére, saját erejéből nem tudja biztosítani az összes végeredmény csúcsszínvona lát. Ezért még hatékonyabb együttmü ködésre van szükség a Cseh Szocialista Köztársaság tudományos munkahelyeivel, kifejezőbben kell fokozni a kooperációt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa országaival, különösen a Szovjetunióval. Az 1NTERKOZ- MOS program keretében, a Nitrai Állattenyésztési Kutatóintézet munkájában, valamint az egyes gépipari ágazatok fejlesztésében szerzett tapas^ta latok egyértelműen bizonyítják, hogy a kooperáció és az integráció minden partner számára előnyös, s nekünk Szlovákiában lehetővé teszi, hogy a tudomány fejlesztése és főleg a tudományos ismeretek érvényesítése terén a nemzetközi élvonalba kerüljünk, és ezt a színvonalat megőrizzük. A tudomány, a kutatás és a termelés hazai és nemzetközi integrálásával kifejező haladást kell elérnünk a termelésben, a robotok és a manipulátorok bevezetésében, a csúcsszínvonalú irányítási számítástechnika, az unipoláris integrált áramkörök, a progresszív gépek és műszerek alkalmazásában, valamint a korszerű vegyipari termékek felhasználásában. A termékek és a technológiai eltá- rásoik korszerűsítésére hatékonyabban ki kell használni a licenoeket, főleg a Szovjetunióból és a tö’bbi KGST-ország- ból. A tőkés országokban eszközölt licencvásárlásoknál koordinálni kell az eljárást a Szovjetunióval és az érdekelt KGST-országokkal. Ilyen irányokban kell tökéletesíteni a tudomány fejlesztésének és kihasználásának komplex irányítását. Elsősorban azt kell elérni, hogy a tudomány legyen minden szinten a tervezés, elsősorban az ötéves népgazdasági tervek kidolgozásának kiindulópontja, tengelye, és érvényesüljön a tervezés módszereiben is. Ebben a fő felelősséget a vezérigazgatóságok, a minisztériumok, a Szlovák Tudományos Akadémia, de különösen az SZSZK Fej(Folytatás a 6. oldalonf Az ésszerűsítés irányzatai az épltőipaiium A tudományos és műszaki haladás feladatai
