Új Szó, 1981. március (34. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-03 / 52. szám, kedd
A SZOVJET NÉPGAZDASÁG FEJLESZTÉSÉNEK Fi IRÁNYAI Nyikolaj Tyihonov előadói beszéde (A beszéd első részét tegnapi számunkban közöltük.I Fokozódik magának a gépgyártásnak a hatékonysága a technológia továbbfejlesztése, a szakosítás elmélyítése és a fémmegmunkáló berendezésállomány szerkezete tökéletesítése révén. Nagyobb figyelmet kell fordítani a gépipari rendeltetésű termékek gyártásának fejlesztésére és koncentrációjára. De a legfontosabb természetesen a gépipari termékek korszerűsítése és minőségének javítása. Teljesebb mértékben ki kell elégíteni a gépek és berendezések iránti szükségletet a termelés gépesítése és automatizálása céljából a népgazdaság valamennyi ágazatában. Jelentősen növekszik a miniatűr elektronikus vezérlőgépeknek, mint a fő technológiai berendezések alkotórészének a gyártása, továbbá a műszerek és a különböző ellenőrzési rendszerek és eszközök előállítása. Növekszik a gépegységek és berendezések fajlagos kapacitása, élettartama, üzembiztossága és hatékonysága. Több automata manipulátort (ipari robotot) fogunk gyártani. A tizenegyedik ötéves tervidőszakban jelentős lépést kell tenni a kőolaj-, a földgáz-, a könnyű- és élelmiszeripar és más Iparágak műszaiki korszerűsítése terén. Alapjában véve befejeződik az építési és talajjavítási munkálatok komplex gépesítését szolgáló géprendszerek kifejlesztése. Kibővül a mezőgazdasági géprendszerhez tartozó technikai esziközök nómenklatúrája. Tervbe vettük olyan, nagyobb teljesítőképességű, gépek kifejlesztését és gyártását, amelyek lehetővé teszik a nyersanyag-, a fűtőanyag- és az energetikai erőforrások maximális megtakarítását. így például a kohászat, a vegyipar és más iparágak másodlagos energiaforrásainak jobb kihasználása érdekében tervbe vettük, hogy 1,6- szeresére emeljük a hulladékhasznosító kazánok gyártását. 1,9-szeresére nő a dízelmotoros tehergépkocsik gyártása, ami jelentős üzemanyag- megtakarítást fog eredményezni. A gépgyártásról lévén szó, szeretnék kitérni még egy kérdésre. Ez az ágazat nemcsak arra hivatott, hogy korszerű gépeket állítson elő, hanem arra is, hogy aktívan elősegítse a gépek hatékony üzemeltetését a fogyasztónál. Ehhez az szükséges, hogy a gépgyártó vállalatok széleskörűen vegyenek részt a bonyolult berendezések összeszerelésében az építés során, és intézkedések történjenek az említett berendezések műszaki karbantartásának és centralizált vállalati javításának radikális tökéletesítésére, valamint a vállalatok, a kolhozok és a szovhozok pótalkatrész-igényeinek teljesebb kielégítésére. Az új ötéves tervidőszakban folytatódik az egységes agráripari komplexum ágazatainak összehangolt, kiegyensúlyozott fejlesztését célzó munka. E komplexum fejlesztésére és tökéletesítésére a népgazdasági beruházások csaknem egyharmadát irányozzuk elő, s ennek nagyobb részét közvetlenül a mezőgazdasági termelés fellendítésére fordítjuk. Ezt a mező- gazdaságnak az élelmezési probléma megoldásában betöltött szerepe teszi szükségessé. A tizenegyedik ötéves tervidőszakban az alábbi mértékben irányozzuk elő a mezőgazdasági termelés növekedését: Mértékegység 1976—1980 1981—1985 Az évi átlagévi átlag- évi átlag- termelés nő- termelés termelés vekménye , 19Ö1—1985-ben ’ (százaiéig Gabona millió tonna 205,0 238—243 16—19 Cukorrépa millió tonna 88,4 100—103 13—16 Napraforgó millió tonna 5,32 6,8 28 Nyersgyapot millió tonna 8,9 9,2—9,3 3—4 Hús (vágósúlyban) millió tonna 14,8 17—17,5 15—18 Tej millió tonna 92,6 97—99 5—7 Tojás milliárd darab 63,1 72 14 Zödség millió tonna 26,0 29,4 13 Gyümölcsök és bogyós gyümölcsök millió tonna 9,4 11,5 22 Gyapjú ezer tonna 460 470—480 2—4 A mezőgazdasági termelés növelésének feladatai igen feszítettek. Teljesítésük érdekében arra van szükség, hogy jelentős mértékben javítsuk meg az előirányzott erőforrások felhasználását, biztosítsuk a mezőgazdasági termelés további növekedését és hatékonyságának emelését. A legfontosabb feladatok közé tartozik a gabonatermesztés növelése, a takarmány termelés gyökeres javítása, s ennek alapján az állattenyésztés fejlesztése, úgyszintén intézkedések megvalósítása a mezőgazdasági termékek veszteségének csökkentésére és minőségének javítására. A mezőgazdasági termékek egy főre eső növekménye kétszer nagyobb lesz, mint az előző ötéves tervidőszakban volt. Hogy megoldjuk ezt a feladatot, jobban kell kihasználni a földet, emelni kell a mezőgazdasági termelés koncentrációjának és szakosításának színvonalát, folytatni kell a mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának erősítését, s átállítását ipari alapokra és progresszív technológiára. Az a feladat, hogy emeljük a mezőgazdasági munkálatok gépesítésének színvonalat, elsősorban az állattenyésztési telepeken. A kolhozokban és a szovhozokban az ötéves tervidőszak során a munka energiaellátottságát 1,5-szeresére, a termelési állóalapokkal való ellátottságot pedig 1,4-szeresére növeljük. Több új gépet szállítunk. Jelentősen bővül a kolhozok és a szovhozok ellátottsága »agy teljesítményű traktorokkal és gépkocsikkal. Az új ötéves tervidőszakban javítani kell a mező- gazdasági gépek minőségét — ez a kérdés jelenleg sok gondot okoz —, el kell érni, hogy a gépek megfeleljenek a legmagasabb követelményeknek. Iparunk állandóan fokozza a műtrágya és a növényvédő szerek tar* melését és szállítását a kolhozoknak és szovhozoknak. A XL ötéves tervidőszakban a műtrágyagyártás csaknem 1,5-szeresére fog növekedni. A vegyipari dolgozók kötelesek gondoskodni arról, hogy növekedjen a koncentrált és kevert-műtrégyák termelése. Egyidejűleg javítani kell a műtrágya-felhasználás és -elosztás gyakorlatát. Itt a legfontosabb az, hogy biztosítsuk a legnagyobb hatásfokot, s elérjük, hogy azok a gazdaságok, amelyek több műtrágyát kapnak, ennek megfelelően növeljék a mezőgazdasági termékek előállítását és eladását. A Szovjetunió Állami Tervbizottsága, a mezőgazdasági minisztérium, a szövetségi köztársaságok miniszter- tanácsai kötelesek megvizsgálni ezt a kérdést, és az országos érdekek figyelembevételével megtalálni a helyes megoldást. Egy ilyen vizsgálat bizonyára helyes lenne a talajjavítás céljaira előirányzott eszközök felhasználásában Is. Az állattenyésztés takarmánybázisáról szólva hangsúlyozni kell a takarmánygabona-készletek ha té konyább felhasználásának nagy jelentőségét. Az új ötéves tervben előirányozzuk a fehérje és más tápanyagok arányának növelését a takarmánymérlegben. Ezt úgy tervezzük elérni, hogy gyorsabb ütemben növeljük a hüvelyeseknek és más gazdag fehérjetartalmú növényeknek, valamint a mikrobiológiai szintézis termékeinek termelését, kiküszöböljük a takarmányfélék tápanyagveszteségeit és fejlesztjük a takarmánytermelő Ipart. Külön szeretnék kitérni a mezőgazdasági termékek tárolásának kérdésére. A termeléstől a fogyasztóig vezető úton még mindig vannak gabona-, zöldség-, burgonya-, hús- és tejveszteségek. Jelentős mennyiségű műtrágya és takormány Is kárba vész. Tervbe vettük, hogy a termékek tárolási feltételeinek Javítására és a veszteségek csökkentésére az új ötéves tervben 15 milliárd rubel beruházást fordítunk, azaz 1,6-szor annyit, mint az előző ötéves tervben. Ezeket az összegeket gabonatárolók, bütőhá- zak, zöldség- és takarmánytárolók, valamint más létesítmények építésére fordítjuk. A veszteségek elleni küzdelem sikere azonban óriási mértékben függ a munkaszervezéstől, a munka eredményével kapcsolatos tudatos, gondos magatartástól. Ezt az elsők között kell szem előtt tartanunk. A mezőgazdaság fellendítésében fontos szerep jut a tudománynak. A tudósoknak a talaj termőképessége és a terméshozam nagyarányú növelésére, valamint a vetőmagtermesztés javítására kell összpontosítaniuk erőfeszítéseiket. Nagy hozamú gabona-, gyapot-, cukorrépa- és napraforgófajtákat kell létrehozni és gyorsabban elterjeszteni, s az állatok tenyésztulajdonságainak és termelékenységének javítása végett tökéletesíteni kell a fajtanemesítő munkát. Mezőgazdaságunk termelési potenciálja óriási mértékben növekedett. Most különösen fontos, hogy jó gazda módjára bánjunk ezzel, hogy biztosítsuk az agráripari komplexum fejlesztésére fordított eszközök felhasználásának maximális hatékonyságát. Ez elsősorban a falusi dolgozóknak, valamint a mezőgazdasági termékek tárolásával, szállításával, feldolgozásával és a fogyasztóhoz való továbbításával foglalkozó társágazatok dolgozóinak szervezettségétől, kezdeményezőkészségétől és felelősségtudatától függ. S természetesen itt is sok múlik a gépipari dolgozókon, akiknek az a feladata, hogy nagy termelékenységű technikával lássák el az agráripari komplexum valamennyi ágazatát. Nem szabad megfeledkeznünk a hús, a tej, a burgonya és más termékek termelése növelésének olyan tartalékairól, mint az állampolgárok háztáji gazdaságai, a vállalatok és intézmények kisegítő gazdaságai. A XI. ötéves tervidőszakban tovább fejlődnek a termelési infrastruktúra ágazatai. Elsőrendű fontosságú feladat, hogy megszüntessük a vasúti közlekedés elmaradását a népgazdasági szükségletektől. A KB dokumentumának tervezete előírja a vasúti közlekedés anyagi-műszaki bázisának jelentős megszilárdítását. Az e célra fordítandó beruházások több mint 1,3-szeresükre növekednek. Megnövekszik a villamos és motoros mozdonyok parkja. Nagymértékben fejlődik, s a 80-as években megháromszorozódik a konténeres és a darabáruszállítás. A Szovjetunió Állami Tervbizottsága, az Állami Anyag- és Műszaki Ellátási Bizottság, a Közlekedési Minisztérium, a minisztériumok és főhatóságok kötelesek jelentősen javítani a szállítási folyamat irányítását, arra törekedve, hogy csökkenjen a szállítási távolságok átlaga és megszűnjenek az ésszerűtlen teherszállítások. A Közlekedési Minisztériumnak határozottan emelnie kell az üzemeltetés megszervezésének színvonalát, meg kell valósítania a ki- és berakodás, va- lamlnt-a karbantartás komplex gépesítését. Fokozni kell a közlekedési sebességet a vasútvonalakon, s biztosítani a rakományok akadálytalan eljuttatását a fogyasztókhoz. A közlekedés valamennyi ágazatában számos új utas és teherszállítási útvonalat adnak át a forgalomnak. Tervbe vettük csaknem 12 ezer kilométer kőolajtermék-vezeték megépítését; ez ötszöröse annak, amit a X. ötéves tervidőszakban helyeztek üzembe. Az Északi-sarkvidék nyugati térsége a Vílkíc- kij-szorosig egész évben hajózható lesz. A teher- és utasszállításban növekedni fog a gépkocsi-közlekedés és a folyami közlekedés szerepe. Folytatjuk a szilárd burkolatú műutak hálózatának építését, elsősorban Szibériában, a Távol-Keleten és az OSZSZSZK nem- feketeföld-övezetében. Tervbe vettük a folyami közlekedés kikötőgazd óságának megerősítését Szibéria és a Távol- Kelet körzeteiben. Ezek a körzetek az e célra előirányzott összes beruházásoknak csaknem a felét kapják meg. Ezáltal az intenzíven hasznosított körzetek biztos közlekedési útvonalakhoz jutnak az Északi-sarkvidék tengerein, a BAM megépített szakaszain és a szibériai folyókon. A légi közlekedés új, gazdaságos és kényelmes repülőgépekkel gazdagodik. A távolsági és helyi légi vonalakon bővül a repülőterek hálózata, s javul ellátásuk a szállítási folyamatokat és a repülőgépek kiszolgálását biztosító gépekkel és automatákkal. Intézkedéseket teszünk, hogy javuljon az összes közlekedési ágazat munkájának koordinálása és együttműködése a népgazdaság más ágazataival. Jelentősen fejlesztjük a hírközlést, biztosítjuk a lakosság teljesebb ellátó* sát hírközlési szolgáltatásokkal. A ía* kosság használatában levő telefonkén azülékek száma 1,4-szeresére növek* szik. Az ország gazdasági teljesítőképességének növekedése döntő mértékben függ a nagyberuházások, az építőipari tevékenység helyzetétől. A párt központi bizottsága megkülönböztetett figyelmet fordít e népgazdasági ágazat állapotának javítására. Az új ötéves tervidőszakban magas követelményeket támasztunk az építőkkel és a tervezőkkel szemben. Kötelességük, hogy kiváló minőségben, hatékonyan és gyorsan tervezzenek és építsenek, minden objektumot a kitűzött határidőre adjanak át, s hogy azok minden vonatkozásban korszerűek legyenek. Még kitartóbban kell küzdeni az anyagi és munkaerőforrásoknak a legfontosabb népgazdasági építkezésekről való elvonása, az építési határidők elhúzódása ellen, tovább kell csökkenteni az egyidejűleg épülő objektumok számát. 1980-ban sikerült megfékezni a befejezetlen beruházások számának növekedését, 1983-ra pedig feladatul tűzzük ki ezek normatív szintre való leszállítását. A Szovjetunió Állami Tervbizottsága, a minisztériumok és főhatóságok, a szövetségi köztársaságok minisztertanácsai kötelesek határozottabban eljárni, az állami érdekeket szigorúan szem előtt tartani minden új építkezés megindoklásánál. Végérvényesen meg kell szüntetni azt a gyakorlatot, amikor csak azért utalják ki a beruházási összegeket és az anyagi erőforrásokat valamelyik körzetnek, mert ott kialakult építőipari szervezetek vannak. Sőt mi több, e vállalatok és építőipari bázisok hálózatát új építkezéseinek kiszélesedő területi megoszlásának kell meghatároznia. A minisztériumok kötelesek gondoskodni arról, hogy az építkezések koncentrálásának körzeteiben növekedjen a területi építő-szerelő szervezetek kapacitása, fejlesszék és jobban használják ki a mozgó építőipari egységeket, és mindenütt honosítsák meg az építőipari termelés haladó formáit. Nem csökkenthetjük az építés ipari jellegének fokozására irányuló erőfeszítéseket. A párt- és szovjetszervek, a népi ellenőrzési bizottságok kötele’sek állandóan ellenőrizni az építőipari termelés kérdéseit, határozottan gátat vetni a szűk helyi és hivatali érdekek előtérbe helyezésének, és az eszközök szétforgácsolásának, növelni a gazdasági vezetők felelősségét a létesítmények határidőre történő átadásáért és minőségéért. Az új ötéves tervidőszakban és hosz- szabb távon folytatódik a termelőerők telepítésének tökéletesítése mind a már kialakult, mind az új körzetekben. Tervezzük a termelőerők komplex fejlesztésének és szakosításának erősítését, s intézkedéseket teszünk a kölcsönös gazdasági kapcsolatok ésszerűsítésére. Tervszerűen és fokozott ütemben fogjuk kiaknázni az ország északi és keleti körzeteinek természeti kincseit. E körzetek, mint már említettem, egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert az ország fűtőanyaggal, energiával és ásványi nyersanyaggal való ellátásában. Fejleszteni fogjuk az olyan területi termelési komplexumokat, mint a nyugat-szibériai, a szajáni, az angara-je- nyiszeji, a tyimano-pecsorai, a dél-ja- kutföldi, a pavlodar-ekibasztuzi, a dél- tádzsik stb. Ezek kialakításában új szakasz kezdődik, amelyre az lesz jellemző, hogy az iparágak egész rendszerének, ágazatoknak és kisegítő üzemágaknak egész komplexuma jön itt létre és fejlődik. Ily módon Nyugat- Szlbériában a tobolszki és a toms7.ki gyárak első üzemegységeinek beindítása az ország legnagyobb olajvegyészeti bázisa létrehozásának kezdetét jelenti. Ebben a körzetben kőolaj-, gáz- és vegyipari berendezéséket gyártó üzemek és más objektumok építését tervezzük. A kísérő gázt teljesebben felhasználó üzemek létesítése ebben a körzetben lehetővé teszi, hogy a gázveszteséget öt év alatt mintegy harmadára csökkentsük. E hatalmas térség gazdasági sorsának fordulópontja lesz a Bajkál—Amur vasútvonal építésének befejezése. A BAM építői nagy nehézségeket leküzdve Jelentős munkát végeztek: túlteljesítették a X. ötéves terv feladatait. Több száz kilométernyi utat raktak le, új városokat és településeket építettek, több tucat termelési objektumot létesítettek. Ezáltal Jó alapot biztosítottak a soron következő feladatok elvégzéséhez, ahhoz, hogy az új ötéves 198L tervben beinduljon az átmenő forgalom a Bajkál-Amur vasútvonal egész 3< hosszában, 198^-ban pedig teljes mértékben befejeződjék a vasútvonal építése. 2i (Folytatás az 5. oldalonJ
