Új Szó, 1981. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-27 / 49. szám, péntek

Egy járás fejlődése, eredményei és gondjai A töketerebesi (Trebišov) járási pártkonferencia tükrében Egy olyan kétnapos tanács­kozást, amelyen a járás üze­meiből, intézményedből, közsé­geiből és városaiból összese- reglett több száz kommunista küldött részletesen elemzi a közös mű építésében elért eredményeket és tárgyalja a további tennivalókat, nehéz do log csupán néhány sorban jel­lemezni. Nehéz, mert egy olyan fontos politikai és tár­sadalmi eseményen, mini ami­lyen egy járási konferencia, szinte minden szónak, minden mondatnak nagy értélke van mind a múlt, mind a jelen, de főleg a jövő szempontjából. Milyen is volt tulajdonkép­pen a töketerebesi járási párt- konferencia? Tömören értékel­ve: jól előkészített, színvona­las. tartalomban és kivitele- lezésben is, azaz, kommunista módon értékelt, dicsért és bí­rált. Volt mit, hiszen a kom­munisták vezetésével a járás az elmúlt három évben, illetve a XV. pártkongresszust követő időszakban sokat változott, fej­lődött. Ipari termeléséneik ér­téke az utóbbi öt évben 36,2 százalékkal volt nagyobb, mint az 5. ötéves tervidőszakban, s ezzel Kelet-Szlovákia ipari ter­melésének korábbi 8,0 százalé­ka helyett ma 9,2 százalékát adja. A járás bruttó mezőgaz­dasági termelése öt év alatt 7,4 százalékkal növekedett, a lakosság anyagi bevétele 23,7 százalékkal nőtt, bővült a mun­kalehetőség, javultak a szol­gáltatások, s emelkedett a la- kosság életszínvonala. A ta­nácskozás szerint a gépipar si­kere elsősorban a töketerebesi vagongyárnak köszönhető, hi­szen annak 1975-höz képest 1980-ban 246 millió koronával emelkedett a termelése. A vegyiparban főleg a Slovnaft vegyipari vállalat vajáni (Vo- jany) üzemét illet i elismerés az öt év alatti 55 százalékos ter­melésnövekedésért. Ugyanak- fkor a konferencia dicsérőleg ezólt még néhány további üzemről is. Említést érdemel, hogy 1975 és 1900 között 294 koronáról 418 koronára nőtt az egy la­kosra jutó szolgáltatások érté­ke; 1,6-ról 2,4-re nőtt az ezer lakosra jutó orvosok száma; a BUBtáíl 1981. 11. 27. Lénárt László szociális segélyek 8,6 száza­lékkal emelkedtek; ' 2092-vel nőtt az ipari dolgozók száma, és hasonlóan sorolhatnánk a fejlődést bizonyító további ada­tokat, tényeket. A konferencia a legnagyobb figyelmet a mezőgazdasági eredmények elemzésére fordí­totta. Nem véletlenül, hiszen a Járás a kerület jelentős mező- gazdasági vidékének számít. Igaz ugyan, hogy a mezőgaz­dasági termelés értéke növeke­dett, de sajnos, az is igaz, hogy nem a várt ütemben. A hatodik ötéves tervidőszakban Ugyanis a járás gabonafélék­ből a tervezett mennyiségnek csupán 81,9 százalékát termel­te, ugyanakkor lemaradás volt a szemes kukorica, valamint a cukorrépa és a hüvelyesek ter­melésében is. Gabonából csu­pán a csicseri (Ciöárovce), va­jáni, bolyi (Boľl és kystai egy­séges földművesszövetkezetek zárták jó mérleggel az elmúlt öt évet. A pártkonferencia nemcsak dicsért, bírált is — tárgyilago­san rámutatott a hiányossá­gokra, s meghatározta a ne­hézségekből kivezető utat. Egyebek között megállapította; ha sikerült volna idejében üzembe helyezni a királyhel­meci /Kráľovský Chlmec) bú- ■ lorgyárut, ha az építők nem késnek annyit még néhány to­vábbi, szintén jelentős üzem, Illetve üzemegység építésével, akkor ma a járás ipara terme- lőképesebb lenne. Nem beszél­ve! arról, hogy mennyivel előbb­re lennének, lux a munkaidő ki­használása az 1977 ben és 1978 ban tapasztalt javulás után 1980 ban nem esik vissza az 1975-ös szintre, vagy ha az üzemekben jobban takarékos- kodnak a nyersanyaggal és a villamos energiával. Nem jó fényt vet az állattenyésztőkre sem, hogy a járásban az egy tehénre eső fejési átlag 1980- ban a tervezett 3000 liter he­lyett csak '2693 liter volt, s hogy a fiúseladási tervüket sem teljesítették. Még akkor sem elfogadható ez, ha figyelembe vesszük a kedvezőtlen időjá­rást, illetve azt, hogy a talaj- javítás a várinál lassúbb ütem­Haminda Irén ben történik. Hogy egyeseknek a jobb szervezésre, a felelőség* teljesebb munkára való figyel­meztetése mennyire jogos, azt a következő példák is Igazol­ják, Amíg például a Nagyka- posi (Veľké Kapušany) Efsz, amelyben az elmúlt télen 80 százalékra volt biztosítva a ta­karmány, 1980-ban 91,3 száza­lékra teljesítette a tejeladási tervét, a Kystai Efsz 114 szá­zalékos takarmányalap mellett csupán 83 százalékra. Vagy: amíg az Abarai (Oborín) Efsz­ilek egy liter tej előállításához 0,21 kg abrakra volt szüksége, a Nagygéresl (Veľký HoreS) Bfsz-nek 0,31 kg-ra. Sok szó esett a keleti or­szágrész síkságának rendezésé­ről, Illetve „rendezetlenségé­ről" s ebből arra lehet követ­keztetni, hogy az ottaniakat, na­gyon aggasztja a határ jelen­legi állapota, aggasztja az, hogy a talajjavítók 1976 és 198(1 között a tervezett 10 220 hektárnak csak 7] százaléká­ról csapolták le a vizel. A konferencia alapján töb­bek között az is elmondható, hogy a járási pártszervek a különböző nemzetiségű lakos­ság egymás mellett élését, igye­keznek igazságosan a lenini el­vek alapján rendezni. Itt nem csupán Bodrogköz általános fejlesztésére gondolok. A ta­nácsteremben ugyanis voltak fülhallgatóval felszerelt helyek, így azok, akik nem értették tö­kéletesen a felszólalókat, il­letve a tanácskozáson elhang­zottakat, azok a fülhallga­tókból — két állandóan dol­gozó tolmács közreműködésé­vel — magyarul értesülhettek mindenről. A tanácskozás színvonaláról, a tapasztalatokról három kül­döttől is érdeklődtem. Lénárt László, a királyhel- meci gimnázium igazgatója így értékelt: — A beszámolókból és a fel­szólalásokból kiérződött, hogy a minőségre való törekvés, a munkánknak s a termelésnek a javítása, Illetve fokozása el­képzelhetetlen a műveltségi fejlődés nélkül. Abban pedig je­lentős feladat hárul az iskolák­ra és jelentős szerepet is vál­lalnak. Persze, azok is csak úgy tudják e felelős szerepü­ket igazán teljesíteni, ha ja­vulnak az oktatás feltételei. Nos, engem örömmel tölt el, hogy, amint azt a konferencia is megállapította, javulnak a tanítás és a tanulás feltételei az egész járásban. Ugyanakkor annak Is örülök, hogy a be­számoló megelégedéssel szólt a járás magyar tanítási nyelvű iskoláiról és megállapította, hogy azok a szlovák nyelvű is­kolák szintjén gyarapítják a gyermekek tudását és készítik fel őket a továbbtanulásra, az életre. Haminda Irénnek, a Bolyi Efsz dolgozójának a figyelmét főleg fán Pirčnek, a CSKP KB tagjának, a kerületi pártbizott­ság vezető titkárának felszóla­lása kötötte le: — Nekem, mint. mezőgazda- sági dolgozónak jó volt halla­ni, hogy a legmagasabb párt- é® állami szervek az utóbbi időben sokat foglalkoznak a mi vidékünk, a mi síkságunk rendezésével, s hogy az illeté­kesek, vagyis az állam e vidék talajjavítására ebben az ötéves tervben 3,6 milliárd koronát fordít. Külön öröm számomra, hogy a 7. ötéves tervidőszak­ban Kelet-Szlovákiában Kassa után ebben a járásban lesz a legtöbb és legnagyobb értékű beruházás, s majd az új léte­sítményekkel a töketerebesi járás mezőgazdasága és élel­miszeripara szlovákiai viszony­latban is igen előkelő helyre jut. Persze, ahhoz, hogy mind­ez valóság legyen, szükség van a konferenciánkon is sokat em­legetett intenzívebb termelésre, továbbá az igyekezetre és a fe­lelősségteljes munkára mind az irányításban, mind a ter­melésben. A kétnapos politikai ese­mény legidősebb résztvevője, a párt érdemes tagjai közé tar­tozó Michal Hadžega röviden Így nyilatkozott: — Tetszett a beszámoló és a felszólalók nyíltsága, valamint hogy azok többsége nem a „nagy szavakra“ épült, hanem gottwald! módon egyszerűen, érthetően közelítette meg a lényeget. Az volt a benyomá­som, hogy végre elkezdődött egy olyan folyamat, amely minden siker titkát a meghitt emberi kapcsolatokban áltja. S azt hiszem, hogy ez így van rendjén, mert csakis úgy lép­hetünk előbbre, ha nyíltak va­gyunk egymáshoz, ha segítjük egymást és az örömökben Is közösen osztozunk. GAZDAG fÖZSEF A Bánovce nad. Bebravou-i Zor­nica vállalatnál nagy gondot fordítanak a termékfejlesztésre. Nemrég megkezdték a Slov- style férfiingek és a Z-style ingek gyártását. Ebben az év­ben 180 ezer terméket szállíta­nak a hazai piacra. A képen: Mária Danková fiúingeket cso­magol [Drahotin Sulla felvétele — ČSTK) ÚJ MÓDSZEREK ÉS ELJÁRÁSOK Eredményes mezőgazdasági termelés — a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási pártkonferencia tükrében A Járás életének sokoldalú elemzése mellett a pártkonfe­rencián elhangzott beszámoló az 1976—80 as éviikben elért gazdasági eredményekről és a 7. ötéves tervidőszak feladatai­ról is képet adott, kiemelt ter­jedelemben és részletességgel ismertetve a mezőgazdasági termelést. Nem véletlenül, hi­szen e népgazdasági ágazatnak a járás gazdasági életében meghatározó szerepe van. Nehéz időszak volt öt évvel ezelőtt a mezőgaz­dasági termelés feladatait a párt gazdaságpolitikájával szo­ros egységben határozták meg. Az irányelvekkel összhangban a járásban a szemesek ter­mesztésének fokozása — főleg a hektárhozamok növelésével —, a több növényi eredetű fe­hérje termelése, valamint a sertés- és szarvasmarha-te­nyésztés minőségi mutatóinak javítása volt a fő feladat. A cél az 1975-ben elért eredmé­nyeik és az átlagos időjárási feltételek adta lehetőségekre épült. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy az időjárást tekint­ve az elmúlt öt év a járás nagyüzemi mezőgazdaságában nagyon nehéz időszak volt. A vegetációt véve alapul a terv­időszak első négy évére rend­kívül alacsony átlaghőmérsék­let és a század legszárazabb időjárása volt jellemző. Mindez az egyes években 40—80 mil­lió korona nem biztosítható kárt okozott, és megközelítően ilyen kiesést jelenteit 1980-ban az egy hónappal elhúzódó ve­getációs Időszak és az ugyan­annyival korábban beköszöntő tél. A beszámoló — a fentieket véve alapul — pozitívan érté­kelte a növénytermesztés ered­ményeit. A legnagyobb siker­nek a biíza- és az árpaterme­lés elért magas színvonalát könyvelte el. Az öt év átlagos búzahozama 5,79, az árpáé 4,91 tonna volt hektáronként. Sike­resen teljesítették a fehérje­programot, elsősorban a hüve­lyesek és az évelő takarmá­nyok termesztésében elért ho­zamokkal. Az olajosok sorá­ban a napraforgó értékelhető kiemelten. E növény termelé­sével az 1979-es kiesést is el­lensúlyozták olajos növények­ből, amikor teljes egészében kifagvott a repce.-A sikereik, persze, nem álta­lánosak, a növénytermesztés­nek árnyoldalai is vannak. Szemes kukoricából az öt év alatt csak 84,8 százalékra tel­jesítették a termelési tervet. Hasonlóan adósaik maradtak a cukorrépa, a gyümölcs és a zöldség termesztésében, s így e terményből az eladási terve­ket sem sikerült teljesíteni. Nagy érdeme volt a beszámo­lónak, hogy a kiesések okát boncolgatva az objektív ténye­zőikön kívül a szubjektív ere­detűeket is részletezte. A növénytermesztéssel ellen­tétben teljes az állattenyészté­si ágazat sikere. A túlteljesített termelési és eladási tervek mellett olyan eredmények fém­jelzik az állattenyésztésben dolgozóik munkáját, mint az 1976—80-as időszakban elért 3865 literes tehenenként) évi átlagos tejhozam és ezen belül az 1980-as 4050 literes fejési átlag. A jövő: az eddigieknél többet és gazdaságosabban Amint azt a beszámoló is le­szögezte, az eredmények jó alapként szolgálnak a 7. öt­éves tervidőszak igényes fel­adatainak teljesítéséhez. A feladatokat nehezítő tényezők sorában az első helyen a na­gyobb tervmutatóik állnak. Az eladási tervek értelmében ga­bonából 3500, cukorrépából 2500 tonnával kell többet ér­tékesíteniük, mint az előző öt év alatt, de olajosokból, zöld­ségfélékből és valamennyi ál­lati eredetű termékből is na­gyobbak az elvárások. A feladatokat nehezíti, hogy azokat bonyolultabb gazdasági feltételeik közepette kell meg­valósítani. Tehát úgy, hogy közben csökkenjenek a ráfor­dítások, a termelés ne legyen energiaigényesebb stb. Az el­következő időszakban például Öt százalékkal kell csökkente­ni az egységnyi állati termék előállítására eddig felhasznált abrak’ mennyiségét, és a szarvasmarha-állomány hét százalékos növelése során is elsősorban a tömegtakarmA- nyoikra és a növénytermesztés melléktermékeire kell támasz­kodni. U? elképzelések a gyakorlatban A járási pártkonferencia vi­tájában számos felszólaló érin­tette a mezőgazdasági terme­lést, s szavaival kivétel nélkül azt a meggyőződést erősítette, hogy az egyes földmövess ö- vetkezetekben és az állami gaz­daságokban megértették: amit várnak tőlük, az összhangban van a társadalom igényeivel és lehetőségeivel. Andrássy Sándor, a volt légi (Lehnlce), a békéi (MierovoJ és a nagypakai {Veíkü PakaJ földművesszövetkezet egyesü­lésével január elsején alakult Csehszlovák—NDK Barátság Egységes Földművesszövetke­zet elnöke például arról be- szélt, hogy a vezetők munka­stílusában kell pozitív változá­sokat elérni. Gazdálkodásuk eredményesebbé tételéhez hoz­zájárul, hogy bátran alkalmaz­zák a gyakorlatban a tudomá­nyos ismereteket. Együttmű­ködnek például négy kutatóin­tézettel, és a tudományos is­meretek hasznosításával oldják meg a folyékony trágya gya­korlati alkalmazásának módját is, laboratóriumi vizsgálattal mérik a talajnedvességet és számítógépek segítségével irá­nyítják az öntözést. Más szemszögből elemezte a feladatokat Fekete József, a nagymegyeri (Galovo) Agro­komplex igazgatója. Sikeres tervidőszakot zártak és e mö­gött dolgozóik öntudatos helyt­állását és a jó pártmunkát is látni kell. Az embereknek ugyanis minden esetben és részleteiben meg kell magya­rázni a párt gazdaságpolitikai intézkedéseit, hogy lássák, ért­sék; azok közvetve vagy köz­vetlenül az ő érdekeiket szol­gálják. Bartos András, a járási me­zőgazdasági igazgatóság igaz­gatója is fejtegette az újszerű szemléletmód kialakításának fontosságát. Kiemelte, hogy a követelményt, miszerint a nö­vénytermesztés a kívánt arány­ban múlja felül az állatte­nyésztést, nem szabad pusztán a százalékok lényére szűkíte­ni. Tudni kell azt is, hogy az állattenyésztés néhány terme­lési mutatójának túllépése a jövőben nem jogosít nagyobb. igényekre a központi taikar- mányalapokkal szemben. A szarvasmarha-tenyésztést szi­gorúan az abraktakarékossági intézkedéseikkel összhangban kell fejleszteni, és ilyen céllal javítják a sertéstenyésztésben az állattartás minőségi muta­tóit. Az olcsóbban és többel kér­déseit elemezte Anton Pajtin- ka, az Űszőri (Kvetoslav) Mag- termesztő Állami Gazdaság igazgatója is. Számokkal, ada­tokkal bizonyította, hogy lehet takarékoskodni az üzemanyag­gal, ha tudományos alapon osztják be a traktorokat az egyes munkákra, és a vezetők nem sajnálva az értékelés ad­ta többletmunkát, a gépkeze­lőket anyagilag is érdekeltté teszik a takarékoskodásban. E pár kiragadott példa csak töredék a felszólalásokból, de így is jellemzi azok lényegét. Azt az elhatározást, hogy új módszerek és eljárások alkal­mazásával igyekeznek megte­remteni a feltételeket a mező- gazdaság további dinamikus fejlődéséhez. EGRI FERENC .*aaK«ws!u-i Michal Hadžega (A szerző felvételei)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents