Új Szó, 1981. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-18 / 41. szám, szerda

Közzétették a RKP kongresszusi irányelveit (CSTK) — A bolgár sajtó hétfőn tette közzé a Bolgár Kommunista Párt XII. kongresz- szusánák irányelveit. Ez a kong­resszusi előkészületek részét és egyúttal a BKP-nak a XI. kong­resszus óta kifejtett tevékeny­sége mérlegét is jelenti. Az irányelvek tartalmazzák az ország továbbfejlesztésének fő irányvonalát, s a kommunis­ták, valamint a pártonkívüliek kongresszus előtti vitájának alapjául szolgálnak, öt fejezet­re tagolódnak, melyek közül az első a nemzetközi helyzettel és a Bolgár Kommunista Párt, va­lamint a Bolgár Népköztársa­ság nemzetközi tevékenységé­vel foglalkozik. Hangsúlyozza, hogy a nyolcadik ötéves terv­időszakban a párt és az állam külpolitikájának alapvető célja az lesz, hogy aktívan hozzájá­ruljon a szocialista országok egységének további megszilár­dításához. A Bolgár Népköztársaság szó­Pretoria politikájáról (CSTK) — Az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának ülésén Genfben befejeződött Dél-Afrika helyzetének, valamint Pretoria Namíbia politikájának megtár­gyalása. A vitában felszólalt Marta Sláinová, a csehszlovák küldöttség vezetője is. Rámuta- tott a fajüldözés, a faji megkü­lönböztetés politikájának követ­keztében kialakult helyzet sú­lyosságára. Szigorú szankciókat követelt a Dél-afrikai Köztár­saság ellen. Kiemelte, hogy Csehszlovákia a szabadságért harcoló namíbiai nép oldalán áll. és támogatja egyedüli tör­vényes képviselőjét, a SWAPO-t. clálls-gazdaságl fejlesztését jel­lemzi az irányelvek következő része. Ez a szakasz rögzíti az 1976—80 között elért eredmé­nyeket, amelyeket nagyon bírá- lőan kommentál. A különféle akadályok ellenére a hetedik ötéves terv feladatait lényegé­ben teljesítették, s létrejött az a gazdasági, tudományosműsza- ki és káderpotenciál, amely ké­pes lesz a nyolcadik ötéves terv igényesebb feladatait meg­oldani. A Bolgár Népköztársa­ság arra törekszik, hogy a nyol­cadik ötéves tervidőszakban 20 —25 százalékkal növekedjen a nemzeti jövedelem. Phenjani felhívás (ČSTK) — „Felszólítjuk a kormányokat, a politikai pár­tokat, a társadalmi szervezete­ket és a világ népeit, hogy ítéljék el az amerikai Impe­rializmus agresszív szándékait Koreával szemben, és bonta­koztassanak ki széles körű szolidaritási mozgalmat a dél- koreai nép harcával“ — han­goztatja az a nyilatkozat, ame­lyet Phenjanban „A haza békés egyesítése“ céljából létrehozott bizottság tett közzé. Az Egyesült Államok fokozni kívánja katonai jelenlétét a Koreai-félsziget déli részén, és újabb fegyvereket szállít Csőn Tu Hvan diktátor hadseregé­neik. SZOMORÚ ÉVFORDULÓ Madridi találkozó AZ AMERIKAI KÜLDÖTTSÉG MAGATARTÁSA VÁLTOZATLAN (ČSTK) — Az Egyesült Álla­mok a madridi találkozón to­vábbra Is vonakodik olyan konkrét lépésektől, amelyek hozzájárulnának a lázas fegy­verkezés leállításához és az európai biztonság megszilárdí­tásához. Ez derült ki Max Kanipelman amerikai küldött­ségvezető sajtóértekezletén. Hangsúlyozta, hogy az USA de­legációja nem hajlandó tár­gyalni arról a lengyel javas­latról, amely szorgalmazza a többi szocialista ország állal is támogatott, az európai ka­tonai enyhüléssel és a lesze­relés kérdéseivel foglalkozó konferencia összehívását. Ugyancsak visszautasította, hogy a semleges és el nem kö­telezett országok erre vonatko­zó javaslatát vegyék tárgyalást alapnak. Ellenkezőleg, egy Ilyen jellegű konferencia elő­készületeit és megtartását olyan előzetes feltételektől tet­te függővé, amelyek összeegyez­tethetetlenek a helsinki Záró­okmánnyal és a részt vevő or­szágok biztonsági érdekeivel. TERRORTÁMADÁS MILÁNÓBAN, PÁRIZSBAN (ČSTK) — Olaszországban az év eleje óta már negyedik áldo­zatát gyilkolta meg a Vörös Brigádok nevű terrorszervezet. Álarcos férfiak egy csoportja háza előtt lelőtte Luigi Maran- goni professzort, a milánói kli­nika főorvosát. A negyvennégy Éjszakai kijárási tilalom San Salvadorban (CSTK) — Az elmúlt 24 óra alyjt San Salvadorban további húsz hazafi esett a szélsőjobb- oldali terrorcsoportok áldoza­tául. A holttesteket San Salva­dor különböző részein találták meg a kínzás nyomaival. A fővárosban éjszakai kijárá­si tilalmat rendeltek el, ami tovább fokozza a feszültséget. A katonák és a rendőrség fi­gyelmeztetés nélkül rálőnek mindenkire, aki a felkelőkkel való szimpátiával gyanúsítható. A főváros egyetemének nyolc professzorát bíróság elé állít­ják, mert állítólag megszegték a politikai szervezkedési tilal­mat, közölte tegnap egy kato­nai szóvivő. A professzorokat az elmúlt héten a főiskola to­vábbi 13 tagjával együtt tartóz, tatták le, mert állítólag „politi­kai gyűlést akartak szervezni“. A l’Humanité tegnapi száma figyelmeztet arra, milyen elcsé­pelt az Egyesült Államok salva­dori beavatkozásának ürügye. Reagan „forgatókönyve“ nem túl eredeti: az amerikai elnök szerint Kuba és a Szovjetunió destabilizálni akarja Közép- Amerlkát, s „e veszély“ miatt Washington fokozza a juntának nyújtott katonai és gazdasági segítséget, írja a napilap. éves orvos a kórházba szállítás után belehalt sérüléseibe. Röviddel a merénylet után a menekülő terroristák összetalál­koztak a rendőrökkel, akik csak véletlenül tartózkodtak a kör­nyéken, Tűzpárbajra került sor, s ennek során állítólag a négy terrorista egyike megsebesült, ám mindegyiküknek sikerült el­menekülni. Az újabb gyilkosság motívu­ma egyelőre ismeretlen, a rend- őrség azonban közölte, hogy Marangonit az utóbbi időben többször megfenyegették. Az olasz szakszervezeti köz­pontok felszólították a milánói dolgozókat, hogy tüntetésieken tiltakozzanak a terrorszerveze­tek ellen. A francia oktatásügyi minisz­térium épületében tegnap időzí­tett bomba robbant, egy rendőr megsebesült és jelentős anyagi kár keletkezett. A merényletért később a korzikai nacionalisták szervezete vállalta a felelőssé­get, amely az utóbbi napokban hasonló akciókkal próbálja ki­kényszeríteni Korzika elszakí- tását Franciaországtól. Vietnamban fegnap szomorú évfordulóra emlékeztek: két év­vel ezelőtt mintegy 600 000 kí­nai katona behatolt az észak­vietnami tartományokba. A kí­nai agresszió célja az volt, hogy minél gyorsabban eljussanak az ország belterületeire, minél na­gyobb károkat okozzanak a vietnami hadseregnek, s meg­bénítsák az ország gazdasági életét. Ily módon akartak ked­vező helyzetet teremteni ah­hoz, hogy Vietnamnak ők dik­tálhassák a feltételeket. A kí­nai fél azonban kezdettől fog­va nem érte el távolról sem a kitűzött célokat, a harcok első hónapjában mintegy 60 000 ka­tonát veszített és visszavonu­lásra kényszerült. Ezt követően kétoldalú meg­beszélések kezdődtek a kölcsö­nös kapcsolatokban és a közös határ mentén kialakult helyzet normalizálásáról. A kínai fél hibájából azonban a nmi napig mindössze annyit sikerült elér­ni a tárgyalásokon, hogy né­hányszor fogolycserére került sor. A pekingi küldöttség egy­oldalúan megszakította a tár-* gyalások második fordulóját annak ellenére, hogy Hanoi többször javaslatot tett a tár* gvalások felújítására, a harma­dik forduló megkezdésére, a kapcsolatok rendezésére. Az agresszió óta Kína mint­egy 4000 fegyveres provokációt hajtott végre Vietnam ellen, miközben 750 alkalommal ha­toltak kínai katonai alakulatok a VSZK területére, több mint 200 polgári személyt megöltek, és jelentős anyagi kárt okoz­tak. Kína a vietnami határ kö- zelében 15 hadosztályt összpon- tosított, állásokat, repülőtere­ket, fegyverraktárakat létesít. Az utóbbi hónapokban széles körű ideológiai diverzlót, kém- tevékenységet és egyéb felfor­gató akciókat hajt végre. (ČSTK) Reagan ma ismerteti gazdasági programját A szociális kiadások megnyirbálása (ČSTK) •— Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke ma este ismerteti a Kongresszus előtt gazdasági programjának részleteit. Előzetes értesülések szerint az elnök mintegy 50 milliárd dollárral csökkenti az állami költségvetés szociális kiadásait, hogy ily módon tegye lehetővé a katonai költségvetés tervezett lényeges növelését. A Reuter hírügynökség sze­rint a kormányzat elsősorban az egészségügyre, az autópályák és repülőgépek építésének és üzemeltetésének szubvencioná­lására, a munkanélküli segély­re, új munkalehetőségek terem­tésére és városfejlesztésre kí« ván kevesebbet fordítani a jö­vőben. Az International Herald Tribune értesülése szerint Rea­gan eredetileg csak a közjóléti programok 26 milliárdos meg­kurtítását tervezte, de végül jobbnak látta, ha gazdasági programjával az „erélyes el­nök“ benyomását kelti. A gaz­dag tőkés körök szempontjából az új gazdasági program sok jót ígér, mivel várhatóan 30 százalékkal csökkentik a jöve­delemadót, s a különféle adó- kedvezmények következtében nagyobb lesz a nyereségük. USA TÜRELMETLENEK A LÉGIERŐ PARANCSNOKAI (ČSTK) — Az amerikai ka­tonai légierő vezető képviselői azt szeretnék, hogy Weinber­ger hadügyminiszter mielőbb adja beleegyezését az új típu­sú stratégiai bombázó repülő­gép gyártásához és a „látha­tatlan“ repülőgép kifejleszté­sének meggyorsításához. A terveik szerint a B-52-ese- ket felváltó új bombázó repü­lőgép a B-l-es prototípus B-l Variant elnevezésű változata lesz. Egy ilyen gép előállítása 140 millió dollárba kerül, és a 'következő négy évben ké­szülnének el az első példá­nyok. Ügy tervezik, hogy 1986-ig 15 ilyen repülőgépet bocsátanak a légierő rendelke­zésére. Az új változat a B-l-eshez viszonyítva kisebb sebességgel repül, azért, mert át kell hatolnia az ellenfél ra­darvédelmén mintegy 60 mé­terre a föld felett repülve. A' gép fedélzetén hagyományos vagy atomrobbanófejjel ellátott bombákat és szárnyas rakétá­kat helyeznek el. Ezzel párhuzamosan a ter­vek szerint meggyorsítják a „láthatatlan“ bombázó kifej* lesztését, amely új technoló­giai eljárásod, anyagok, fedő­rétegek és sok más újdonság alkalmazásával könnyebben el­kerüli az ellenség radarberen­dezéseit. A gép kifejlesztését előreláthatólag 1987-ben feje­zik be. Kommentárunk 19B1 II. 18. 3 „Az el nem kötelezetteknek erősíteniük kell egységüket, hogy felülkerekedhessenek a rájuk nehezedő politikai és gazdasági nehézségeken, és hogy hathatósan szót emelhes­senek, tevékenykedhessenek a békéért. Belső vitáik megol­dásához önállóságra, kölcsö­nös megértésre, önmérsékletre és rugalmasságra van szüksé­gük“. A bonyolult nemzetközi helyzetet figyelembe véve In­dira Gandhi szavai, amelyek az el nem kötelezett országok külügyminiszteri konferenciájá­nak megnyitó ülésén hangzot­tak el, rendkívül aktuálisak, s egyben rámutatnak a mozgal­mon belüli helyzetre is. A mozgalom húsz éve alatt mindig is voltak a tagorszá­gok 'között véleménykülönbsé­gek, s nehezen képzelhető el, hogy a jövőben ne legyenek. Ha csak a tagok névsorára te­kintünk, láthatjuk, hogy a mozgalom összetétele Igen szí­nes; szocialista országok, sze­gény elmaradott államok, dúsť gazdag olajországok, a fejlő­dés szocialista vagv tőkés út­jára lépett államok, katonai rendszerek, jogaikért küzdő mozgalmak a tagjai. jogosan vetődhet fel a kér­dés: vajon ml tartja össze eze­ket az egymástól oly különbö­ző országokat? Mit jelent tu­lajdonképpen az el nem köte­lezettség fogalma? Lehet-e egyáltalán a mozgalom abszo­lút értelemben el nem kötele­zett? A húsz évvel ezelőtti belgrá­di alapító ülésen szögezték le, hogy a tagállamoknak távol kell tartanlök magukat a ka­tonai tömböktől, de — mint arra a múlt heti értekezleten a vietnami külügyminiszter is rámutatott — ez nem jelent­heti, hogy ne helyezkedjenek szembe valamely tömbbel, ha dések állnak, amelyek a moz­galmat megosztják. A delhi konferencián — talán jobban, mint a korábbi tanácskozáso­kon — sok kérdésben nem volt egyetértés. Megmutatko­zott — s ez persze nem volt titok —, hogy a mozgalom több tagja, pl. Szaúd Arábia, Pakisztán, néhány ASEAN tag­Pozitív szerep fenyegeti őket és veszélyezteti függetlenségüket. A másik ol­dalon azonban Indokolatlan a szembehelyezkedés azzal a tömbbel, amely támogatja a békéért és függetlenségért, az Imperializmus és a gyarmato­sítás elleni harcukat. A mozgalom az elmúlt két évtizedben épp azért vívhatott ki elismerést, azért szerezhe­tett tekintélyt, s válhatott a világ Jelentős tényezőjévé, mert lényegében a pozitív, az aktív értelemben vett el nem kötelezettség mellett foglalt állást. Voltak, s vannak per­sze olvan hangok, amelyek „egyenlő távolságot“ követel­nek a két nagy katonai tömb­től, ami alatt általában a szo­cialista országokkal való szem­befordulást értik. A véleménykülönbségek nem akadályozták a mozgalmat ab­ban, hogy szüntelenül növe­kedjék, ám igen veszélyes le­het, ha az előtérben olyan kér­állam, stb. aláveti magát az Im­perialista erők nyomásának, vagy a pekingi vezetés hege­mon ista törekvéseinek. így volt ez többek között az ún. kambodzsai és afgán kér­dés megvitatásakor. Bár a ha­vannai csúcsértekezleten szü­letett döntés értelmében Kam­bodzsa képviselőinek helye át­menetileg üres maradt, Ma­laysia, Singapur és Indonézia Delhiben azt követelte, hogy a kambodzsai képviselet jogát adják vissza a megdöntött Pol Pót rendszernek. Döntés e kér­désben nem született, a záró- nyilatkozat viszont „átfogó po­litikai rendezést“ követel, amely lehetővé tenné a külföl­di csapatok kivonását Kam­bodzsából. Vietnam természete­sen tiltakozott az ilyen meg­fogalmazás ellen, s Ismételten hangsúlyozta, hogy csapatai védelmi feladatokat látnak el Kambodzsában Kína mesterke­déseivel szemben. Az indokínai országok néhány héttel ezelőt­ti külügyminiszteri értekezle­tükön egyébként tanúbizonysá­got tettek arról, hogy a tér­ség problémáit, így a kam­bodzsai kérdést is — készek megvitatni Kínával és az ASEAN-nal. A delhi konferencia záródo­kumentumának az afganisztáni helyzetre vonatkozó része is „politikai rendezést“ sürget, amely „alapja lehet az ottani (külföldi csapatok kivonásá­nak“. A konferencia előtt még remény volt arra, hogy az ér­dekelt felek megvitassák a problémát, azonban erre Pak- kisztán magatartása miatt saj­nos nem került sor. Afganisz­tán ennek ellenére továbbra Is fenntartja a közvetlen tárgya­lásokra tett korábbi Javasla­tait. Sah Mohammed Doszt szóvivője sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a konferencia részt vevőit be lekén y sze r í te t ték a mondvacsinált afgán kérdés megvitatásába, ami egyértelmű kísérlet az ország belügveibe való beavatkozásra. A tanácskozásra árnyékot ve­tett Irak és Irán háborúja, de több felszólaló hangsúlyozta, hogy a két országnak az igazt ellenség, az imperializmus el­len kellene küzdenie. Egyip­tom tagsága felfüggesztésének kérdésében sem született dön­tés. s számos más kérdésben — így az Indiai-óceán térségé­nek az ügyében is — csak ál­talános megállapításokra szo­rítkozik a záródokumentum. A külügyminiszterek többsé­ge azonban tudatában volt an­nak, hogy a mozgalom alapel- velt érintő, a jelenlegi nemzet­közi helyzet szempontjából ége­tő problémákra kell reagálni. E téren kétségkívül az egység domborodott ki a konferen­cián, a résztvevők határozot­tan elítélték a dél-afrikai faj­üldöző rendszert és nyugati tá­mogatóit, érvénytelennek mi­nősítették a Camp David-l kü­lön béke szerződést, hitet tet­tek a palesztin nép Igazságos ügye mellett, egyértelműen foglaltak állást Latin-Ameriika és a karibi térség problémái­val kapcsolatban és sokan szóltak a fegyverkezés káros politikai és gazdasági követ­kezményeiről, a harmadik vi­lág országait sújtó világgazda­sági helyzetről, sürgették a vi­tás kérdések békés, tárgyalá­sos rendezését. Az el nem kötelezettek vala- mennvi tanácskozásukon — most Is — nagy mértékben Já­rultak hozzá a béke és a nem­zetközi biztonság megszilárdí­tásához, az imperializmus, a gyarmatosítás és az újgvarma- tosítás. a fajüldözés és a faji megkülönböztetés elleni, a po­litikai és gazdasági önálló­ságért folytatott harchoz. Ezek az alapvető feladatai a mozga­lomnak és remélhetőleg a Jö­vőben is erre összpontosítja erőit Csak így tölthet be po­zitív szerepet a nemzetközi életben. PAPUCSEK GERGELY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents