Új Szó, 1981. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-17 / 40. szám, kedd

ti) sző 1981 II. 17. Új távlatokat nyitó fórum Világszerte fokozott figyelemmel követik az SZKP XXVI. kongresszusának előkészületeit (ČSTK) — Alig egy hét választ el bennünket a Szovjet­unió Kommunista Pártjának XXVI. kongresszusától. A kong­resszus közeledtével fokozódik az érdeklődés a Szovjetunió határain túl is, elsősorban a szocialista országokban. A szovjet néphez hasonlóan itt is munkaaktivitással köszöntik az SZKP XXVI. kongresszusát. BUDAPEST — A magyar kommunisták nagy érdeklődés­sel és figyelemmel kísérik az SZKP XXVI. kongresszusának elöké szí tésé t. „Ta pa sz ta la t bő 1 tudjuk, hogy a szovjet kommu­nisták tanácskozása mtndig új távlatokat nyitott a Szovjet­unió fejlődésében. Meg va­gyunk róla győződve, hogy ez most is így lesz“ —, mondot­ta Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizott­ság tagja a TASZSZ hírügynök­ség tudósítójának. BERLIN — A szovjet nép ki­meríthetetlen alkotó ereje meg­nyilvánulásának mimősítette Günter Mittag, az NSZEP KB titkára, a Politikai Bizottság tagja a szovjet gazdasági és szociális fejlesztés tervezetét. Hangsúlyozta, hogy e doku­mentumban foglalt célok el­érése újabb lendületet ad a Szovjetunió gazdasági fejlődé­sének. BONN — Meg vagyunk győ­ződve arról, hogy a szovjet kommunisták kongresszusa hozzájárul az enyhüléshez és a fegyverkezési verseny csök­kentéséhez, mondotta Bonn­ban Werner Síürmann, a Né­met Szocialista Munkásifjúság szövetségi elnöke. Hangsúlyoz­ta, hogy a szervezet tagjai számára az SZKP kongresszusi határozatai mindig fontos el­méleti fegyvert jelentettek a militarizmus és az újfasizmus elleni harcban. NEW YORK — A fő irányel­veik ismét arról tanúskodnak, hogy milyen óriási haladást ért el az első szocialista ál­lam, hangsúlyozta George Mor­ris amerikai újságíró. Hozzá­tette, hogy ez a haladás még jobban kitűnik, ha figyelembe vesszük az Egyesült Államok állandó gazdasági hanyatlását. TOKIÖ — Japánban az SZKP kongresszusa előtt a munkás- egyetemek számos előadást tartanak a reális szocializmus­ról. Az előadásokon most a fő irányelveket vitatják meg. RABAT — Az SZKP XXVI. kongresszusa kétségkívül meg­erősíti, hogy a Szovjetunió kész továbbra is folytatni a békés egymás mellett élés po­litikáját, támogatja az impe­rializmus és a nemzetközi reakció ellen küzdő népek harcát, mondotta Ali Jata, a Marokkói Haladás és Szocializ­mus Pártjának főtitkára. DELHI — A február 23-án kezdődő kongresszus az egész haladó emberiség számára fon­tos esemény lesz. A Patriot cí­mű indiai lap megállapítja, hogy a kongresszus nagy je­lentőségű az indiai—szovjet kapcsolatok szempontjából is. SALVADOR A \wnta ujabb áldozatai Amerikai diplomaták (ČSTK) — Az Egyesült Álla­mok magas rangú tisztviselők­ből álló küldöttségét indított útnak Nyugat-Európába és La- tin-Amerikába. A két küldött­ség célja, hogy megszerezze az érintett országok fokozottabb támogatását Washington salva­dori politikájához. A küldöttsé­gek állítólag „bizonyítékokat“ visznek magukkal arról, hogy a szocialista országok segítik a salvadori partizánokat. Megfi­gyelők rámutatnak, hogy Wa­shington nagy jelentőséget tu­lajdonít mindkét delegációnak. Ügy vélik, hogy a nyugat-euró- pai és latin-amerikai kormá­nyok válasza valamiféle baro­métere lesz e kormányok állás­pontjának a forradalmi mozgal­makkal szemben. A salvadori főváros különbö­ző részein több mint húsz holt­testet találtak meg tegnap haj­nalban. Egyelőre ez az eredmé­nye a szélsőjobboldali terror- bandák véres akcióinak. rábeszélő körúton A salvadori katolikus egyház adatai szerint az elmúlt héten mintegy 250 hazafit gyilkolt meg a junta. Garcio diktátor a katonai beavatkozás kivitelezője? Egy amerikai folyóirat, a Counterspy egyik múltheti szá­mában arra a következtetésre Jutott, hogy Lucas Garcia gua- temalai diktátor reakciós rend­szere lesz az Egyesült Államok által kidolgozott fegyveres be­avatkozás egyik végrehajtója Salvador ellen, ha ott a haza­fias erők kivívnák a győzelmet. Gardát már biztosították ame­rikai részről, hogy Guatemala számíthat Washington nagyará­nyú katonai, gazdasági és pénz­ügyi segítségére a Salvador el­leni beavatkozáshoz. Lucas Garcia rendszere a sal­vadori juntához hasonlóan szin­tén véres terrort alkalmaz a hazafias erők ellen. A kormány­csapatokkal itt is különböző félkatonai fasiszta csoportok működnek együtt. Az ország egyik tartományában az elmúlt napokban újabb tömegsírt tár­tak fel, amelyben 14 személy megkínzott holttestét találták meg. Ez már a Guatemalában felfedezett harmadik tömegsír. A „megfélemlítés" eszköze Rogers tábornok az N-bombáról (ČSTK) — Bemard Rogers tá­bornok, a NATO európai csapa­tainak főparancsnoka egyik in­terjújában kijelentette, hogy az Egyesült Államok azért birtokol nukleáris fegyvereket, hogy „megfélemlítse a másik felet“, vagyis a szocialista országokat saját fegyvereik bevetésétől. Ro­gers állást foglalt a neutron- fegyverek nyugat-európai elhe­lyezése mellett is. A párizsi Ľ Humanité rendkívül veszé­lyesnek minősítette a tábornok nyilatkozatát. A francia kom­munisták lapja hangsúlyozza, hogy az amerikai katonai veze­tők felhívásainak megvalósítása a fegyverkezési verseny újabb szakaszát jelentené és mégin- kább veszélyeztetné az európai népek biztonságát. Nevadai rakétakísérlet A Pentagon közlése szerint Kaliforniában végrehajtották a Tomahawk típusú szárnyasraké­ta újabb, immár hatodik kísér­letét. A rakétát a kaliforniai Laoszi tiltakozás (ČSTK) — Vientiaineban ha­talmas tiltakozó akciót rendez­tek az ellen, hogy Thaiföld az utóbbi időben rendszeresen megsérti Laosz önállóságát és területi egységét. A That Luong téren több mint 30 000 ember gyűlt össze, s a szónokok éle­sen elítélték Bangkok akcióit, amelyeket a kínai vezetés nyo­mására hajt végre. partok fölött egy repülőgép lőt­te ki a nevada sivatagbeli lő té­rén csapódott be, mintegy 300 mérföfdes utat meg tó ve. Mint ismeretes a szárnyasrakétákkal kívánják korszerűsíteni az ame­rikai és néhány nyugat-európai hadsereget. Aromán külügyminiszter Moszkvában (ČSTK) — A szovjet kormány meghívására hétfőn Moszkvába érkezett Stefan Andrei, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizott­ságának póttagja, román kül­ügyminiszter. A repülőtéren a vendéget Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, külügyminiszter és más hivatalos személyiségek fogadták. Sztrájk Baszkföldön (ČSTK) — A spanyol rendőr­ség fokozódó brutalitása volt az oka a tegnapi 24 órás sztrájknak és azoknak a hatal­mas tüntetéseknek, amelyeket San Sebastianban, Bilbaóban és más baszk városokban rendez­tek. A rendőrség magatartását illusztrálja a Jósé Arregui meg­gyilkolásáról szóló hír, akit az egyik börtönben azért kínoztak halálra, mert állítólag tagja volt a baszk nacionalista moz­galomnak. NICARAGUA: AZ USA MEGTORLÓ INTÉZKEDÉSEI Miközben a washingtoni kor­mányzat az elmúlt héten eltö­rölt minden korlátozást, amely a Salvadornak nyújtott hitelek és segélyek folyósítását akadá­lyozta, Nicaraguával szemben egyre keményebb korlátozó in­tézkedéseket foganatosít. Mi­guel d’Escoto nicaraguai kül­ügyminiszter úgy értékelte az amerikai hatóságok döntését, mely szerint nem folyósítanak Nicaraguának gabonavásárlás céljából tízmillió dollárt, hogy az Egyesült Államok a zsarolás és a fenyegetőzések módszerét nyílt gazdasági agresszióval váltotta fel. Mint ismeretes, Washington már korábban leál­lította a mintegy 75 millió dol­láros segélyt Nicaraguának, mégpedig azzal az indoklással, hogy fegyvereket szállít a Sal­vadort hazafiaknak. y széljegyzet Szihanuk szaltéja Norodom Szihanuk, egykori kambodzsai herceg és államfő újabb szaltóval lepte meg a vi­lágot, de pálfordulá9okban bő­velkedő politikai múltja isme­retében ez korántsem meglepő. Szihanukot több éven át realista és okos államférfinak tartottuk, akit azonban a későbbiekben megszédített a hirtelen jött di­csőség, sőt politikai karrierjének csúcsán olyan kísérletekre ve­temedett, amelyeket egyesek mosolyogva, mások aggódva fi­gyelnek. Viszont akadnak olya­nok is, akik azt lesik, milyen hasznot húzhatnak Szihanuk színváltozásaiból... Néhány hónappal ezelőtt Szi­hanuk kijelentette, hogy végér­vényesen távozik a politikai színpadról. Döntését néhány­szor megismételte, és azt vissza- vonhatatlannak mondta. Ez nem először fordult elő, s ezért a be­jelentés senkit sem lepett meg különösképpen. Nem számított szenzációnak az sem, amikor néhány nappal ezelőtt módosí­totta álláspontját és Javasolta: kész azoknak a csoportosulá­soknak az éléne állni, amelyek a thaiföldi—kambodzsai hatá­ron felforgató tevékenységet folytatnak a kambodzsai népi állam ellen. Norodom Szihanuk, aki a hat­vanas éveik végéig Kambodzsa élén állt, akkor semleges és független politikájával elisme­rést szerzett mind Kambodzsá­ban, mind a határain túl. Ma vi­szont kijelentette: kész szövet­ségre lépni bárkivel, aki fegy­vert és pénzt ad neki. A leg­nagyobb reményeket Pekinghez fűzi, ahol a külügyminisztérium elégedetten fogadta a herceg nyilatkozatát. Már hogy is ne fogadta volna örömmel, hiszen Szihanuk kész szövetkezni a vö­rös khmereikkel, akiket a múlt­ban többször elítélt, hogy az országot vérben áztatják. Most nyíltan bevallotta, Pe­king e régebbi véleményének feladását szabta meg annak feltételeként, hogy ismét poli­tikai pártfogásába vegye, ö megtette, így a politikai szaltó ismét tökéletesen sikerült... (rp) Pellengéren a görög NATO-tagság (ČSTK) — A görög főváros­ban körülbelül kétezer ember vett részt vasárnap egy háború­ellenes tüntetésen. Elítélték Görögország részvételét a NATO. ban és követelték, hogy szái molják fel az ország területén levő négy amerikai támaszpon­tot. Bombamerénylet (ČSTK) — Párizsban a Jeme­ni Népi Demokratikus Köztár­saság nagykövetségének épüle­te előtt tegnap reggel bomba robbant, amely nagy károkat okozott. A terrortámadás szer­vezői eddig ismeretlenek. NATO-aktivitás a Földközi-tengeren Az új amerikai kormányzat — elődeinek „hagyományait kö­vetve — a nagy multinacionális vállalatok érdekeit kiszolgálva arra törekszik, hogy konzarvál- ja a fenti karikatúrán felvázolt állapotot: vagyis hogy a latin­amerikai népek munkájának a gyümölcsét maga élvezze. A gazdasági és stratégiai céljai* nak biztosítása érdekében haj­landó elmenni a végsőkig is, ka­tonai és gazdasági támogatás­ban részesíti a reakciós fasisz­ta rendszereket s nein habo­zik az esetleget? közvetlen ka­tonai beavatkozással sem. A nnak ellenére, hogy a vi­lág figyelmét inkább a Perzsa-öböl térségében dúló iráni—Iraki konfliktus vonja magára, szembeötlő az a moz­golódás is — amely az elmúlt hetekben a Földközi-tenger ke­leti részét jellemzi. Athénban intenzív tárgyalá­sok folytak a görögországi amerikai támaszpontok „rend­jéről“. Amióta Görögország visszatért a NATO katonai szer­vezetébe, Rogers tábornok, a tömb európai főparancsnoka el­ső ízben tett látogatást Athén­ban. A szomszédos Ankarában néhány hónapos késéssel — feb­ruár 1-én — jelentették be, hogy a kormány ratifikálta az 1980. március 29-én létrejött török—amerikai szerződést, mi­szerint Törökország 12 támasz­pontot és más katonai objektu­mokat bocsát Washington ren­delkezésére. Rogers tábornok Ankarába Is ellátogatott az el­múlt hetekben, s több alkalom­mal járt Itt William Crowe ten­gernagy, a NATO dél-eurőpal csapatainak főparancsnoka. A múlt héten Járt a török főváros­ban John Tower, az amerikai szenátus védelmi bizottságának elnöke, aki megfigyelőként vett részt a Szovjetunió határaitól nem messze lezajlott NATO- hadgyakorlaton. Ez az aktivitás semmiképp sem nevezhető véletlennek. Azt igénybe a fenti szerződésben említett támaszpontokat a tér­ségben követett céljai megvaló­sítása érdekében. Valamivel bo­nyolultabb a helyzet a görög területen, elsősorban az Athén környékén és Kréta szigetén le­vő tíz támaszpont ügyében. E tá­Nyomáskombinációk jelzi, hogy a NATO „Achilles- sarka“ — a tömb délkeleti szár­nya — ismét aggodalmakat éb­reszt. A pentagonbell és az at­lanti stratégákat komolyan ag­gasztja az iraki—iráni háború, az Iráni helyzet ingatagsága, de Törökország bizonytalansága Is, elsősorban azért, mert kikötőin keresztül jut el a Perzsa-öböl­ből a Nyugatra Irányuló olaj- szállítmányok 65 százaléka. Törökországgal Washington­nak — a 400 millió dolláros ka­tonai támogatás és a beígért to­vábbi gazdasági segélyek révén — kevesebb a gondja. Úgy tű­nik a jövőben az amerikai kor­mányzat gond nélkül veheti maszpontok már négy éve „Ideiglenes megállapodások“ alapján működnek, ám ország­szerte egyre viharosabb a tá­maszpontok elleni tiltakozás hulláma. A NATO legnagyobb nehézsé­ge jelenleg az „erőegyensúly“ fenntartása Görögország és Tö­rökország, a két NATO-tagállam között, amelyek kapcsolata az 1974-es ciprusi válság óta a fagyponton van. Athénnak is szüksége lenne az amerikai ka­tonai támogatásra, s azt követeli, hogy minden Törökországnak folyósított egymillió dollár mel­lett Görögország 700 ezret kap­jon. A görög kormány mind na­gyobb engedményeket tesz a Pentagonnak, s lassan már ar­ról sem beszélnek, hogy a tá­maszpontokat görög tiszteknek kellene ellenőrizniük. M indaz, ami mostanában a két NATO-tagállam terü­letén levő amerikai támaszpon­tok körül csendben lejátszódik, jelzi, hogy az amerikai vezetés levonta a tanulságokat a török és a görög eseményekből. Nyil­vánvalóan tudatában vannak annak, hogy a nyugat-európai közvélemény is erős, s elutasít­ja az új amerikai rakétákat. Az Egyesült Államok számára „lét­fontosságúnak“ minősített tér­ségben Washington szabad ke­zet szeretne kapni. A politikai nyomást gazdasági és katonai nyomással kombinálja, szövet­ségeseit pedig gyakran kényel­metlen helyzetbe hozza. Úgy vi­selkedik, mint a vendég, akinek evés közben iön meg az étvá­gya, míg a vendéglátók többsé­gének az a véleménye, hogy már régen jó! kellett volna lak­nia. [CSTK) Az NSZK-beli Gladbeck lakossága tüntetésen ítélte el a fegyver­kezési kiadások növelésére irányuló N AT O-terveket. A tüntetők elutasították, hogy amerikai nukleáris fegyvereket és neutronbom­bákat helyezzenek el az. NSZK területén (ČSTK-felvétel)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents