Új Szó, 1981. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-12 / 9. szám, hétfő

Milliós értékű löbbieleredmények A munkaversenyben nagyszerű sikerekkel dicsekedhetnek a galántai járás mezőgazdasági dolgozói „Ilyenre még neon emlék­szem. Éveken keresztül nem volt rá példa“ — mondták mezőgazdászok a rádióban, képek dokumentálták a tévé­ben és írták az újságok 1980 szinte minden évszakában és hónapjában, amikor a mezei munkák kerültek szóba. — Tavaly bizony átlagon fe­lül kijutott a nehezítő körül­ményekből, és ha mindezt elő­re tudták volna járásunk me­zőgazdasági dolgozói, akkor talán vállalásaik értéke is sze­rényebben alakul. De ahogy most sem tudjuk, úgy tavaly ilyenkor sem sejthettük, hogy milyen meglepetéseket tarto­gat az időjárás. És ez a jó. Mert az a közel 13 millió ko­rona értékű többleteredmény, aminek létrehozására a mun­kaverseny keretében egységes földművesszövetkezeteink dol­gozói egy évvel ezelőtt köte­lezték magukat, egyben ösz­tönző erő volt. Olyan erő, amelynek birtokában az időjá­rás viszontagságaival is köny- r.yebb volt megküzdeni. Rózsa Károly, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége ga­lántai járási bizottságának tit­kára summázta bevezetőként mezőgazdaságban folyó mun­kaverseny erejét és jelentősé­gét, amikor közösen összegez­tük ennek eredményeit és bon­colgattuk az 1981-es év fel­adatait. A többletértéket 4427 egyé­ni, 243 kolletív, 16 üzemi és egy közös vállalás tette ki, s létrehozására a mezőgazdasági dolgozók 85 százaléka köte­lezte magát. A gondos előké­szítés, a vállalások teljesíté­sének rendszeres értékelése, valamint a verseny résztvevői­nek megfelelő erkölcsi és anyagi ösztönzése mellett e tö­megjelleg is lényegesen hozzá­járult a nagyszerű sikerekhez. Az év végi értékelés még tart, az üzemi pártkonferen­ciák és a szövetkezeti évzá­rók feladata lesz a végleges eredmények Ismertetése, de annyi már most bizonyos, hogy a kitermelt többletérték a vállaltnál lényegesen na­gyobb. — Földműveseink az első félévben 88 százalékra teljesí­tették éves vállalásukat. A puszta adatnál Is többet mon­dó tények, hogy ezt a sikert elsősorban a piaci termelés még nagyobb arányú túltelje­sítésével és az anyagi költsé­gek fokozottabb csökkentésé­vel érték el. Tehát valóban si­került a verseny erejét a leg­fontosabb területekre összpon­tosítani. A kezdeti sikerek egyben lehetővé tették, hogy a CSKP XVI. kongresszusának tiszteletére mintegy 6 millió korona értékkel növelhettük az 1980-as vállalásaink érté­két, amit szintén eredménye­sen teljesítettünk. Ha nem is a teljesség igé­nyével, de mindenképpen szól­ni kell azokról, akik a legjobb példákkal szolgáltak. Követés­re méltó az a felelősségtudat, ahogy a Sókszelőcei (Selice) Egységes Földművesszövetke­zetben bővítik a brigádmozgal­mat. Az elmúlt év végén 93 ezüst — és 21 bronzjelvényt osztottak ki a versenyző bri­gádok tagjainak. Név szerint is meg kell említeni a lucer­naszárítóban dolgozó brigádot, amelynek tagjai Alágy Ferenc vezetésével szép sikereket ér­nek el. Lehet az aránylag kedvezőt­len időjárási feltételek mellett is kimagasló eredményeket el­érni, ezt a Šoporňai Efsz-ben Stefan Koška komplex racio- nalizációs brigádja is bebizo­nyította. A brigád tagjai a szemes kukorica komplex ter­mesztését Irányítják és vég­zik. A tavaly elért hét tonnás hektáronkénti átlagtermés mindennél többet mond. Nem kevésbé figyelemre méltó a galántai Május 9 Egységes Földművesszövetkezetben dol­gozó Szilvási István hattagú fejőkollektívájának eredménye. Tagjai vállalták, hogy a gond­jaikra bízott 90 tehénnél álla­tonként napi 9,94 literes fejési átlagot érnek el. Az eredmény 11,05 liter. Hozzájuk hasonló érdemeket szereztek a piaci termelés túlteljesítésében a hi­daskürti (Mostová) Vörös Csil­lag Efsz zöldségkertészetében dolgozó 17 tagú brigád tagjai. Horvát József irányításával 96 ezer korona értékű vállalásu­kat 162 ezer koronával telje­sítették. — Az eredmények és a konkrét példák egyaránt bizo­nyítják a munkaverseny fon­tosságát. Kiemelt feladat, hogy az év jelentős eseményeinek jegyében megújítsuk a munka­versenyt. Tartalmával elsősor­ban ezúttal is az új feladatok teljesítésére és a lehetőségek szerinti túlteljesítésére kell összpontosítania. Az elkövetke­ző hónapok nagyon sok mun­kát, teendőt adnak, és ezek teljesítése csak akkor lehet­séges, ha egyre többen lépnek a példamutató egyének és kol­lektívák nyomdokaiba. Szeret­nénk elérni, hogy az idén a mezőgazdaságban dolgozóknak legkevesebb 90 százaléka be­kapcsolódjon a munkaverseny­be, és a vállalásokat kivétel nélkül mindenhol a termelési tervekbe is belefoglalják. (egri) A Szlovák Állami Takarékpénztár az ügyvitel fokozatos automa­tizálásával, a számítástechnika alkalmazásával jelentősen éssze* rűsítette munkáját. A Bratislava—Rovinka-i központban üzembe helyezték a második EC—1040 jeitésü számítógépet. Segítségével rövidebb időn belül számlázhatják a betéteket. Felvételünk a szá­mítógépcsarnokban készült (P. Simoniak felvétele — CSTK) Most Svjm tétlenkedünk ... 1981. I. 12. Ragyogó napsütésben úszik a táj. A foszlányos hótakaró alól szikkadó barna hantok látsza­nak. Néptelen a határ a nagy területen fekvő falu elején az állattenyésztési gazdasági ud­varral szemben azonban lázas munka folyik. Teherautók szállítják a könnyű elemekből épült raktárakba a kukoricát. Távolabb egy HON típusú gép tolja a szárítóhoz a messzire sárgálló morzsolt kukoricát. Füstölgő kémények árulkodnak arról, hogy teljes ütemben dol­gozik a szárító üzem, és takar­mánykeverő sem állt le. A kí­vülálló számára úgy tűnhetne, mintha most szállítanák a ha­tárból a termést. Feltevésemre alapozva kockáztatom meg a kérdést: — Még mindig folyik a ku­korica betakarítása? Szlávik László, a tardosked­di (Tvrdošovce) Jövő Efsz ve­terán tagja, a tároló és szárí­tóközpont raktárosa kissé sér­tődötten válaszolja: — A mi szövetkezetünkben Ilyen nagy lemaradás nem for­dulhat elő. Jól szervezzük a munkát. Mire bejött a rossz Időjárás, a termés már a rak­tárban volt. Dolgoztunk éjjel­nappal, ünnepnapon és vasár­nap is. Akkoriban alig pihen­tünk valamit. Megérte, mert most már csak a gabona gon­dozásával, tisztításával és a ta k a r má n yk e ve pék k é szí lésé ve 1 kell foglalkoznunk. Átnézi jegyzeteit, amelyek bizonyítják, hogy a kukorica betakarítását már a múlt év november 24-én befejezték. Egyes időszakban sok nehéz­ség közepette dolgoztak. A szemek nedvességtartalma 32 —40 százalékos Is volt, ilyen­kor lassan száradt a kukorica, és a fűtőanyag-fogyasztás is növekedett. A szárazabb idő­szakban viszont jól kihasznál­ták a rendelkezésre álló időt és a gépeket, berendezéseket, s így a tervezettnél kevesebb fűtőanyagot és villanyenergiát használtak fel. A raktáros visszatekintve az idényre, így foglalja össze munkájuk eredményeit: — Sikerült megbirkóznunk a problémákkal, a szövetkezet vezetősége is elismerően nyi­latkozott munkánkról. Az udvarra tekintve még hozzáfűzi: — Most sem tétlenkedünk, gondozzuk, forgatjuk a gabo­nát nehogy megpenészedjen. A keverőüzemtől jön Ladies Vince, a központ vezetője, aki szintén bekapcsolódik a be­szélgetésbe: — A tervezettnél jóval több kukoricát szárítottunk meg, és takarmánykeverékből is többet készítettünk, mint amennyit korábban terveztünk. 2500 ton­na takarmánylisztet és pogá­csát kellett volna készítenünk, de az időjárás alakulása miatt a silókukorica egy részét is lisztté kellett szárítanunk, s így végül is 3500 tonnát gyár­tottunk. — Minden lehetőséget fel­használunk a takarmányalap bővítésére — mondja a rak­táros. — A tisztításkor kivá­lasztott törmeléket is újra szá­rítjuk, és ledaráljuk. Még elég sok tápanyagot tartalmaz, és takarmánypogácsa készítésére is felhasználható. Közeledik a műszak vége. Az emberek igyekeznek, hogy egyrészt teljesíthessék a napi normát, másrészt idejében be­fejezzék a. munkát. Az egyik tágas raktárban Pekarik Lász­ló a kukoricát forgatja. A raktáros megjegyzi, hogy a tisztítás után ebből mérnek a tagoknak. Amikor a naprafor­góra tekint, mérgelődik: — A Bratislavai Palma Vál­lalat még nem szállította el, pedig már megvásárolta. Ter­melünk és raktározunk is, hol­ott a tároló helyiségre szük­ségünk lenne. A Bábolna szárítót Buják László mester üzemelteti. A garat lassan kiürül, és jól ki­tisztított kukoricával telik meg a teherautó raktere. A mester már a fűtés leállításá­hoz készülődik. A keverő üzemrészlegen Jo­zef Jeseniő irányítja a mun­kát. Hízóbikáfc részére készítik az abraktakarmányt. Elége­dett a műszakkal, mert az em­berek jól kihasználták a mun­kaidőt — mindössze húsz perc ebédszünetet tartottak — és a berendezések sem hlbásod- tak meg. Balia Zsmsanna, He­lena Mnravčíková és Júlia Svancavová az utolsó zsáko­kat köti be. Igyekeznek ők is, mert még rendbe akarják ten­ni a munkahelyet. Söpröget- nek, mindent a helyére tesz­nek, majd hazaindulnak. A műszak befejezése után már csak a szolgálatot teljesítő őr látható a telepen. BALLA JÓZSEF Két dologra figyel fel a láto­gató, amikor belép a Szlovák Állami Takarékpénztár rovinkai számítóközpontjának légkondi­cionált géptermébe. Az egyik a csend, a másik pedig az, hogy a gépek mellett csupa fiatal szakember ül. — Hát igen — szólal meg mellettem Rudolf Rozvacky mérnök, a számítóközpont igaz­gatója. — A korszerű berende­zés egymagában nem sokat je­lent, hiszen a kulcsszerepet mégis az emberek játsszák. Ná­lunk 20 év az átlagos életkor, s ez jelzi a közösség perspektí­váját. —■ Hány alkalmazottjuk van? — Hetvenhárom. Harmincegy férfi és negyvenkét nő. Húszán végeztek főiskolát, harmincan középiskolát, tizenegyen szak­munkásképzőt, a többiek pedig más szakképesítést szereztek. — Néhány hónap múlva ép­pen öt éve lesz, hogy Rovinkán üzembe helyezték a lipcsei Ro­botron cég első számítógép­rendszerét, amely azóta is hibát­lanul működik. Decemberben újabb EC 1040 jelzésű számító­gépet kaptak, amely további se­gítséget jelent a takarékpénztá­rak ügyvitelében. — A most átadott számítógép­OLAJPIAC ’8 0 Tavaly nem rázkődtatták meg az események annyira az olajpiacot, mint 1979-ben. Az olajkínálat végig bőséges volt, sőt, a nyári hónapokban még túlkínálat is volt a piacon. A kőolajexportáló országok szer­vezetének árai mégis szakadat­lanul feljebb kúsztak. Az év még hordónkénti 18—23,5 dol­láros árakkal indult, azaz Szaúd-Arábia 18 dollárt, a töb­biek felár nélkül 23,5 dollárt számítottak fel. A karácsonyt viszont már 30—32 dolláros árakkal ünnepelhettük. Csak az a szépséghiba, hogy ehhez a 32 dollárhoz maximum 5 dollárig bármekkora minőségi felárat felszámíthatnak a ter­melők. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mérséklődtek azOPEC^en belül ellentétek. Tavaly is A szovjet számítástechnika ésszerű kihasználásáért A szovjet népgazdaságban csaknem háromezer automati­zált irányítási rendszer műkö­dik. Tavaly négymilliárd ru­bel értékben gyártottak számí­tógépeket, tehát kétszer any- nyit, mint 1975-ben. Egy Ki- jevben működő diszpécser- szolgálat állandó figyelemmel kíséri áz egyes számítóközpon­tok és nagyvállalatok számító­gépen történő munkáját. A gé­pek kihasználása így 25 száza­lékkal növekedett, ezért aztán Moszkvában és más szovjet­unióbeli nagyvárosban is disz­pécserszolgálatot fognak fenn­tartani. mindig az utolsó pillanat utá­ni egyezséggel végződtek az OPEC árkonferenciái, és sok­szor látszott úgy, hogy a szer­vezetet a szakadás veszélye fenyegeti. Szaúd-Arábia azon­ban végül is engedett hagyo­mányosan mérsékelt árpoliti­kájából, s az év folyamán négy dollárral emelte olaja árát. A szabadpiaci olajárak tük­rözve a mindenkori kínálatot, az év első kétharmadában fo­lyamatosan estek, s végül már alacsonyabbak voltak, mint a hivatalos OPEC-árak. Az iraki—iráni háború u- után megtörte ezt az irányza­tot, az árak rohamosan emel­kedtek és október végére, no­vember elejére ismét elérték a 40 dollárt a szabadpiacon. A háború azonban nem indított el olyan árlavinát, mint a ta­valyi iráni fordulat. A mér­sékelt politikát folytató olaj- exportáló országok ugyanis vállalták, hogy növelik terme­lésüket és pótolják az iraki és iráni export leállása miatt kieső mintegy 4 millió hordó­nyi olajat. (VG) Cukorrépatermesztés Jugoszláviában Jugoszláviában évente körül­belül 700 000 tonna cukor kerül felhasználásra. 1980-ban 5,6 mil­lió tonna répát termesztettek, ami 0,5 millióval kevesebb mint tavaly. Az átlagos hek­tárhozam 45 tonna volt, a cu­kortartalom pedig 16,5 száza­lék. rendszer nagy örömünkre két­szer akkora belső memóriaegy­séggel rendelkezik, mint az el­ső, így a betétszámlák elköny­velése sokkal rövidebb időt vesz igénybe. Számítóközpontunk ugyanis a Szlovák Állami Ta­karékpénztár százharminc fiók­jával tart fenn kapcsolatot, amelyek a hazai gyártmányú MEOFLEX olvasóberendezés se­gítségével jegyzik a betétek ál­lományát. A betétek és kölcsönök racio­nális rendszerének nagy méretű feldolgozását 1979-ben kezdtük megvalósítani, s ez az automa- tizáció terén is változásokat kö­vetel. Itt jegyzem meg, hogy az elmúlt öt év alatt csaknem 100 millió koronát fordítottunk számítástechnikai berendezé­sekre, s ez az összeg költsé­geink 90 százalékát teszi ki. Megemlítem azt is, hogy az EC 1040-es számítógépből százötve­net a Szovjetunióban adtak át, hazánkban pedig pontosan öt­ven darab működik. — Herbert Waltertól a Ro­botron cég igazgatójától tudom, hogy ez a számítógép havonta négy és fél millió betétszámla végösszegét őrzi meg memória- egységében. — És még valamit: kerületek szerint „figyelemmel kíséri“ a kölcsönök fokozatos törlesztését is. Körülbelül 920 ezer számlá­val dolgozik a gép, s ezekre havonta új összeg kerül, ame­lyeket időszakonként saját ma­ga ellenőriz. A végeredményről aztán havonta mikrofilm készül, amelyből mind a 130 fiók két eredeti példányt kap. — Szavaiból arra következ­tetek, hogy a gépeket maximá­lisan kihasználják. — Amíg egy számítógéprend­szerünk volt, bizony gyakran megesett, hogy a szombaton és a vasárnapot is itt töltöttük, mert harmincmillió számlát csak így tudtunk elkönyvelni. Most, hogy működésbe lépett a másik gép is, javul a helyze­tünk. — Csak a gondok maradnak a régiek? —- Remélem, egyre kevesebb nehézséggel kell megküzde- nünk. Ha lennének pótalkatré­szeink, a hibákat is gyorsabban kiküszöbölhetnénk. Sokat segí­tene rajtunk a számítógép-háló­zat kiépítése is, hiszen így köz­vetlen kapcsolatban lehetnénk a fiókokkal, ezáltal aztán a munkánk is zökkenőmentes len­ne. G. SZABÖ LÁSZLÖ Svájci szándékok Svájc évente akár 1 milliárd köbméter földgázt is vásárolna a Szovjetuniótól — jelentette ki a Moszkvában megtartott szovjet-svájci együttműködési vegyesbizottság ülésén részt vett svájci küldöttség vezető­je. A berni kormány megbí­zottja elmondta: 1983-tól vagy 1984-től kezdődően vásárolná­nak földgázt. Az idei év első kilenc hónapjában a Svájcba Irányuló szovjet export 1,26 milliárd svájci frankot ért el, s ennek 88 százaléka kőolaj és olajtermék volt. (VG) BeiéísifmMk és szfnMgépek

Next

/
Thumbnails
Contents